Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

2 ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. május 39. Képek Alsótengelicről Áz Alsótcngelici Kísérleti Gazdaságot, a múlt évben elért kiváló eredményekért nemrég a Minisztertanács és a SZOT vörös ván­dorzászlajával tüntették ki. A gazdaság elsősorban az állattenyész­tésben ért el kimagasló eredményeket. A képen látható szarvas­marha-állomány is egy új fajta előállítására irányuló kísérlet »szülötte«; a magyar pirostarkát keresztezték a dánvörössel. Szorgos munka folyik a gazdaság baromfikeltetőjében. Nemcsak saját szükségletre keltetnek itt, hanem naposcsibével látják el az ország más vidékein működő állami gazdaságokat, tsz-eket is. Dr. Bernáth György keltetésvezető, Lukács Józsefné és Németh Erzsé­bet keltetők a hajdúböszörményi Zalka Máté Tsz részére készítik elő a naposcsibe-szállítmányt. A leszerelési hónap rendezvényei Békegyíílések, baráti estek, kfildöttválasztás a békekongresszusra A leszerelési hónap keretén belül az elmúlt napokban ismét számos helyen rendeztek béke­gyűlést, baráti találkozókat a népfront-bizottságok. Harcon Bolvári Józsefné ország, gyűlési képviselő mondott beszé­det a vasárnap délelőtti béke­gyűlésen. Majd Hajdú István, a népfront járási titkára emlék­lapot és aranykoszorús jelvényt adott át Tóth Lajos agronómus- nak. Ezüstkoszorús jelvényt ka­pott Takács József, a községi népfront-bizottság elnöke. Bolvári Józsefné délután Kö­lesére látogatott el, ahol a gyer­meknap keretében beszélt a le­szerelésről és a békéről. Itt Fülöp Gyula pedagógus kapta meg az Országos Béketanács ezüstkoszo­rús jelvényét. Ugyancsak vasárnap Báli Zol­tán országgyűlési képviselő Alsó­nyéken tartott beszámolót a bé­kéről és a feladatokról. Arany­koszorús jelvényt nyújtott át ez­után László Antal, a népfront megyei irodájának munkatársa Zeke Lajosné pedagógusnak.-Jpl sikerült magyar—szovjet baráti estet rendeztek Dalmap- don is. Schiffer József, a tanács elnöke zsúfolt nézőtér előtt nyi­totta meg az estet, amelyen Po- nekker Zsigmond járási népfront­titkár ünnepi beszéde után fel­szólalt a szovjet küldöttség veze­tője. Ezután az úttörők adtak színvonalas műsort. Filmvetítéssel egybekötött béke­gyűlés volt, ezenkívül a dombó­vári járásban Mucsi és Duzs köz­ségben is, ahol Horváth József, a népfront járási elnöke mondott ünnepi beszédet. Pincehelyen és Tolnanémedi- ben Péti János országgyűlési kép­viselő tartott beszédet a béke, a leszerelés legfontosabb kérdései­ről és feladatairól. Tengelic községben a béke­esten Bállá Tibor pedagógus be­szélt a leszerelésről és a békéről, majd Szarka Gyöngyi KISZ-tag személyében küldöttet választot­tak a VI. Magyar Békekongresz- szusra. A szőlőhegyen az úttörők műsoros estjén Szalontai János iskolaigazgató, a megyei tanács tagja tartott beszédet a béke és a leszerelés kérdéséről, A szocialista nemzeti egység és az osztályharc fannak emberek akik bizo- ” nyos politikai jelensége­ket tértől és időtől elvonatkoztat­va vizsgálnak, a saját szájuk íze szerint magyaráznak és ezen az alapon a legmeghökkentőbb kö­vetkeztetésekre jutnak. így ala­kulhat ki egyes emberekben pl. olyan képtelen helyzet, hogy a szocialista nemzeti egység jelsza­va az osztály harc feladása. Vegyük hát bonckés alá ezt ,a képtelen állítást. Pártunk VIII. kongresszusa mélyenszántóan ele­mezte az utóbbi években végbe­ment fejlődést és megállapította: Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása és megkezdtük a szocializmus teljes felépítését. A népgazdaság­ban osztatlanul uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési viszo­nyok, amelynek eredményeként a különböző osztályok és rétegek amelyeket korábban a tulajdon­hoz fűződő viszonyuk megosztott, mint például a parasztság a kö­zös szocialista gazdálkodásra tér­tek át, vagy a volt kizsákmányoló osztályok tagjai és főleg leszár­mazottaik beilleszkedtek társadal­mukba Egyszóval a társadal­munk osztályszerkezetében bekö­vetkezett változások eredménye­ként, meggyorsult a különböző osztályok és rétegek erkölcsi—po­litikai egységének fejlődése. Pár­tunk szocialista nemzeti egység politikája ennek a fejlődésnek az egyenes következménye. A dolgozó osztályok és rétegek ilyen vonatkozású összefogását nemcsak azért nevezzük szocialis­ta nemzeti egységnek, mert az alapok lerakásával célul tűzhet­tük ki a szocializmus teljes fel­építését, hanem azért is, mert most már éppen a termelési vi­szonyokban bekövetkezett válto­zások eredményeként alapjában véve szocialista dolgozó osztá­lyokkal és rétegekkel van dol­gunk. A leghatározottabban ezt a két alapvető osztály a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetsége bizonyítja, amely éppen a tulajdonviszonyokban bekövet­kezett változások eredményeként két szocialista jellegű osztály testvéri összefogásává vált. Szo­cialista nem utolsó sorban azért is, mert ez az összefogás a marxizmus—leninizmus eszméin alapul s a cselekvés vezérfonalá­ul is ezek az elvek szolgálnak. A zért nemzeti ez az egység, mert alapvetőek a válto­zások a tulajdonviszonyok terén, befejeződött a kizsákmányoló osz­tályok gazdasági felszámolása is és most az. összefogás már az egész nemzetre kiterjedhet. Ki­terjedhetett-e ezt megelőzően is? Nyilvánvalóan nem! Hiszen a különböző osztályok és rétegek „érdekei” pl. a szocialista forra­dalom különböző szakaszaiban legfeljebb csak egyes kérdések­ben estek egybe a munkásosztály céljaival, érdekeivel. Most azon­ban a célok, érdekek egybeesésé­ről beszélhetünk. Jelentheti-e a szocialista nem­zeti egység kialakulása, hogy az osztályharc befejeződött? Koránt­sem, hiszen a szocialista nemzeti egység megvalósítása és az osz­tályharc nem zárják ki egymást, sőt az osztályharc következetes végigvitele eredményeképpen ala­kul ki, mi több kölcsönösen felté­telezik egymást, ugyanis a nem­zeti egység történelmileg változó, tartalma és szerepe az osztály­harcok alakulásának függvénye. A szocialista nemzeti egység ma még nem teljes, csak részbén az s részben megvalósításra váró program. Hogy ma már szocialis­ta nemzeti egységről beszélhe­tünk, ahhoz hozzájárult az is. hogy tisztultak a fejek, közelebb kerültek hozzánk az emberek világnézetileg, de a teljes ideoló­giai egységig még hosszú az út. A teljes egység megteremtése I komoly elvi-politikai harc ered- i menye lesz, hiszen bármennyire is szocialista terrhelési viszonyok , között élnek és dolgoznak a ko­rábban különböző kispolgári, (vagy kizsákmányoló rétegek, a szocialista termelési viszonyok I létrejöttével nem változik meg egycsapásra mentalitásuk. A harc tehát a fejekért is, a teljes ideoló­giai egységért is folyik, hogy az emberek gondolkodásmódját a szocialista termelési viszonyok határozzák meg. Miután kialakuló­ban levő (és nem kialakult) szo­cialista nemzeti egységről van szó ez azt jelenti, hogy komoly feladataink vannak ideológiai, politikai, gazdasági szempontból egyaránt. A szocializmus alapjainak le- rakása után az osztály­harc nem szűnik meg, hanem to­vább folyik megváltozott körül­mények között és változó eszkö­zökkel. Napjaink osztályharcá­nak első vonala gazdasági felada­taink megoldása és az ideológiai­eszmei harc. Miután elhárult minden akadály a szocializmus teljes felépítésének útjából, min­den energiánkat az építőmunka megoldására irányíthatjuk. Egye­sek felvethetik a kérdést, hogyan képezheti az osztályharc tárgyát a gazdasági építés? Elegendő ha arra gondolunk, hogy napjaink­ban a szocialista világrendszer gazdasági sikereivel gyakorolja a legnagyobb hatást a kapitalista országok népeire. Napjainkban, a harc a szocializmus, a kommu­nizmus felépítéséért folyik, ez pe­dig el sem képzelhető az anyagi javak bősége nélkül. Márpedig aki azt hiszi, hogy ez egy séta­galopp, nagyon is téved, éppen ellenkezőleg épp úgy, mint az ideológiai harc ez is rendkívüli erőfeszítéseket igényel, ami vi­szont osztályharc a javából. A szocialista nemzeti egység jelszavát nemegyszer összekeve­rik a revizionisták osztálybéke jelszavával, amely a munkás- osztály vezető szerepének tagadá­sából és a proletárdiktatúra elveté­séből indult ki. A revizionista jelszó annak idején a kisáruterme- lő-szektor bővítését, a nehézipar és a termelőszövetkezeti mozgalom el­sorvasztását célozta. A szocialista nemzeti egység többek között a szo­cializmus teljes felépítésére irá­nyul, miután a társadalmi fejlő­dés olyan szakához érkeztünk, amikor ez az egység objektíve szo­cialista viszonyokra épül, amikor nem osztják meg az osztályellen­tétek a társadalmat, amikor-alap­jában véve szocialista jellegű osz­tályokkal és rétegekkel van dol­gunk, amelyeknek érdekei egybe­esnek s ezek a közös érdekek a szocialista társadalom felépítésé­ben testesülnek meg. A szocialista nemzeti egység és az osztályharc proble­matikájával kapcsolatos téves nézeteket illetően határozott vá­laszt ad a VIII. pártkongresszus határozata, amely leszögezte: „A szocialista nemzeti egység poli­tikai tartalma: harc a szocialis­ta rendszer védelméért és fejlesz­téséért, a szocializmus teljes győ­zelméért, a békéért, a nemzeti függetlenség védelméért, küzde­lem a nemzetközi imperializmus és a még meglévő ellenséges erők és tendenciák ellen. A szocialista nemzeti egység vezető ereje a munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Mun­káspárt, az egész magyar nép el­ismert vezetője.” Ha tehát valaki ragaszkodik a fényekhez és lát­ja a társadalmukban végbement történelmi jelentőségű változáso­kat, valamint megérti a szocialis­ta nemzeti egység megvalósításá­hoz vezető feladatokat, az előtt világossá válik, hogy az osztály- harc feladásáról szóló képtelen nézetnek nincs és nem is lehet talaja. Boros Béla Vízgazdálkodási társulás van alakulóban Kurdon Kurd volt az első község a me­gyében, ahol 1955-ben kísérlet­képpen törpevízmű épült. Először mintegy másfél kilométer hosszú hálózat készült el, majd később újabb kilométerrel bővült és az utcai csapok száma is tízről húsz­ra növekedett. Mivel ez a hálózat csupán a község egy részét látta el víz­zel, más utcák lakói is kérték; építsék meg a vízvezetéket felé­jük is. Ezért született meg a javaslat, hogy hozzák létre a vízgazdálko­dást társulást, és ennek keretében oldják meg a község vízellátását. A meglévő hálózat mellé még 2—3 kilométeren kell lefektetni a vezetéket, azonfelül megfelelő befogadóképességű víztárolót, és szivattyúberendezést is kell épí­teni. Eddig mintegy háromszázan ír­ták alá a belépési nyilatkozatot, ugyanakkor vállalták, hogy társa­dalmi munkában a földmunkákat is elvégzik. Az alakuló közgyűlést a közel­jövőben tartják meg. Az előzetes tárgyalások során a tanácsi épí­tőipari vállalat arra tett ígéretet, hogy az idén háromszázezer fo­rint értékű vízvezetékszerelést vé­gez el. Óa/í/ pedagógus... Szerény, csendes, nagyon meggondolt ember az, akiről most beszélni aka­rok... Talán harag­szik is érte, amiért megírom, amit ő a legjobb barátainak sem igen árul el. De hát olyan valamit cselekedett, amit nem szabad véka alá rej­tenünk... S mert a ma em­berének, de különö­sen annak, aki tollat forgat, az a célja, hogy utat mutasson, úgy vélem, kötelessé­gem felhasználni az ő példáját... Legfel­jebb azt a szívességet megteszem, hogy a nevét nem írom ide. Amilyen szerény, azért talán csak­ugyan megneheztelne rám... Operaénekesnek készült. Kiváló ered­ménnyel végezte el a főiskolát, szerződést is kapott azonnal. Ragyogó karrier állt előtte. Olyan út, amely felfelé vezet, s amelyet csupa öröm, siker szegé­lyez... Elindult ezen az úton. Esténként éne­kelt, nagyszerű áriá­kat, kipirult arccal, boldogan hajlongott a tapsoló közönség előtt, aztán futott, futott haza... A köny­vek fölé hajóit és ta­nult. Vizsgára ké­szült... Méghozzá — nem is akármilyen­re... A Gyógypedagó­giai Tanárképzőt vé­gezte ily módon. S mikor megkapta a diplomáját, otthagyta azt a felfelé ívelő, nagyszerű utat. Siketnémákat kez­dett tanítani. Ő, aki­nek a baritonja olyan csodálatosan zengett. Odatette a gyermek kis kezét a saját tor­kára és — beszélt... Tagoltan ejtette ki a szavakat, hangokat ismételt fáradhatat­lanul. S felcsillanó szemmel figyelte: a gyermek is megpró­bálja ugyanezt... Az­tán sikerült az első hang... Már szótag... összefüggő szó... És a művész, aki a legnagyobbat érhette volna el, ujjongva ör­vendezett a legki­sebbnek. Amelyről tudta, hogy ez a leg­nagyobb... Pedagógus, aki so­kat ad... Nagyszerű ember, aki adni tud... És olyan eredménye­ket ér el, amit csak az tud igazán érté­kelni, aki kapja. Es, akinek gyermekét ő tanítja: beszélni. Történt napjaink­ban. Amikor több csoda történik, mint bármikor is a vilá­gon.. Szekeres Ilona.

Next

/
Thumbnails
Contents