Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. évfolyam, 122. szám. ARA 60 FIIXER Kedd, 1963. május 28. Kisdobosúttörő- és KISZ-tag avatás Szekszárdon (3. o.) Befejeződtek a Helikoni Ünnepségek (4. O.) I Félsiker az NB lll-ban (6. o.) Gólyaszámlálás (8. O.) J Bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és több külföldi delegáció a hétfői látogatók között A kapuzárás napján, hétfőn el- egy portugál, több osztrák, nyu- látogatott a Budapesti Nemzet- gatnémet és svájci céggel. Tár­Közeleg a megszilárdítási mun­ka kritikus hónapja: jórészt jú­niusban dől el, hogy mennyire sikerül előrelépni 1963-ban a me­zőgazdasági termelésben, ezzel együtt a tsz-tagok jövedelmének növelésében, a gyenge gazdasá­gok helyzetének megerősítésében. Az év első nehéz erőpróbáján túl vagyunk. Berecz Lászlóval, a Megyei Pártbizottság megbízott mezőgazdasági osztályvezetőjével beszélgettünk erről. Már most látni,' hogy legtöbb úgynevezett gyenge termelőszövetkezetben megteremtődtek a megszilárdulás feltételei. 'Általános tapasztalat, hogy a szövetkezeti gazdák Du- naföldváron ugyanúgy, mint a- tamási járás bármelyik községé­ben, szorgalmasan dolgoznak. Mi­óta a határban meg lehetett kezdeni a munkát, azóta alig van megállás, vagy fennakadás. A tamási járás területén mű­ködik a legtöbb gyenge tsz. Meg­nyugtató. hogy ennek ellenére ed­dig ebben a járásban nincs el­maradás. Sőt, május 10-ig a ta­mási járásban is befejezték a ve­tést, ugyanúgy, mint a többi já­rásokban. Az ottani vezetők kö­vetkezetesen szereztek érvényt a két műszák alkalmazásának, és gyakorlatilag ezzel tudták felszá­molni a más években oly gyak­ran ismétlődő tavaszi késést. Mi­vel időt nyertek, az első nehéz, a megszilárdítási munka szem­pontjából oly döntő erőpróbán ott is túl vannak. Ebben nagy szere­pe van annak, hogy a Megyei Ta­nács VB. mezőgazdasági osztályá­nak közreműködésével sikerült elrendezni a két legfontosabb dolgot: megfelelő, hozzáértő veze­tők kerültek a termelőszövetkeze­tek élére és olyan ösztönző pre­mizálási módszereket vezettek be valamennyi közös gazdaságban, amely találkozott a tagok egyet­értésével, helyeslésével.. Minden eddigi fáradtság kárba veszhet viszont, ha nem sikerül úgy „megfogni" a júniust, aho­gyan a követelmények diktálják. A kifáradás, az önelégültség hi­hetetlen károkat okozhat. A kom­munisták dolga elsősorban min­den efféle jelenséggel szemben erélyesen fellépni. Erre azonban csak az képes, aki látja és érti, mi forog kockán: mit nyerhetünk, vagy mit veszíthetünk. Mivel je­lenleg késés nincs, a feltételek máris adva vánnak. Más években a szükség gyakran megkívánta a minőség figyelmen kívül hagyá­sával a mennyiségi munkát. „Sietni kell, mindegy hogyan, csak el legyen végezve”. Ez a szükségszerű, a gyengeséget elő­idéző káros gyakorlat év végén minden esetben visszaütött. Je­lenleg tehát a megszilárdítási munka elsőrendű követelménye a minőség, a szakszerűség. Ne csak az agronómus ismer­je például a tőállomány megha­gyásával kapcsolatos tudnivaló­kat, mert ha csak ő ismeri, ak­kor ez nagyon kevés. A brigád­vezetőkkel, a tagokkal is meg kell beszélni, hogy mi indokolja a hagyományos módszer elvetését, mert ha ezt nem értik, akkor nem is tudják csinálni. Az illeté­kes megyei szervek a gyenge tsz- ek részére 150 vagon nitrogén- műtrágyát biztosítottak — terven felül. Ebből a mennyiségből a közös gazdaságok többségénél jut a kapások alá is. A termésátla­gok alakulása szempontjából ez előnyös, de csak akkor, ha lesz elegendő tőszám. ha jó minőség­ben végzik el a gazdák a kuko­rica második kapálását, stb. Az aratás az idén nem jelent majd túl nagy gondot. A népgazdaság erőforrásai megengedték, lehető­vé tették Tolna megye tsz-eiben a 85 százalékos gépesítést, az ara­tás vonatkozásában. A 61 száza­lékos gépesítés mellett viszont már tavaly elértük, hogy a tsz- ekben a kalászosok 80 százaléka kézikasza nélkül került levágás­ra. Ezt azt jelenti, az idén számí­tani lehet rá, hogy az aratásból sikerül teljesen kiiktathi a kézi- kaszát. Marad idő és a júniust végre teljes egészében a növény- ápolásra, a szénabetakarításra le­het fordítani. Más években a ku­korica második kapálásának el­maradását meg lehetett indokol­ni: az erőket lekötötte az aratás. A késői, rossz minőségű szénaké­szítést is meg lehetett magyaráz­ni: az erőket lekötötte az aratás. Ebben az évben változott a hely­zet, s nem túlzás állítani, hogy a nagy termés elérésének sorsa va­lóban a szövetkezeti gazdák kezé­be van letéve. Kedvezőek a felté­telek, a lehetőségek más szem­pontból is. A szénabetakarítás egybe szokott esni a második ka­pálással. Az idén némi szerve­zettséggel az egybeesés elkerül­hető. s mire a kukorica második kapálása megkezdődik, az első ka- szálású széna betakarítását be le­het fejezni. 1963-ban a megye 13 millió fo­rintot kapott a kormányzattól a gyenge tsz-ek megsegítésére. Ez a valóban nagy összeg elegendő ah­hoz, hogy a gazdaságok zöme talpraálljon, de csak akkor ele­gendő, ha a tagok is megteszik a magukét. Június lesz az a hónap, amikor legtöbbet tehetnek. Az esőtlen időjárás néhol rossz han­gulatot szült. Sajnos, kevés a csa­padék. Tolna megyében ez évről évre ismétlődő jelenség. A májusi csapadék sokéves országos átlaga 60—80 milliméter, Tolna megyében viszont csak 40—50 milliméter. Mit lehet tenni? A hiányzó májusi esőt a Tolna megyei gazdáknak — már amennyire lehet — gon­dos, szakszerű növényápolással kell pótolni. Júniusban több eső­re számíthatunk, mert ugyancsak a sokéves átlag mutatja, hogy eb­ben a hónapban az országos át­lag 40—60 milliméter, a Tolna megyei meghaladja a 80 millimé­tert is. Szakemberek véleménye szerint a kalászosok — a tavaszi árpa ki­vételével — jó közepes termést Ígérnek. Itt már nem sokat le­het tenni, de a kapások termés­átlagának alakulásába az ember még beleszólhat, és erre június hónap a legalkalmasabb. ( Se. P. a*­Hétfőn, a kapuzárás napján is rendkívül mozgalmas v.Tt az élet a városligeti vásárvált >ban. A délelőtti órákban kedvező volt az időjárás, a bejáratoknál már 10 óra előtt tízezrek* várakoztak a nyitásra. Hétfőn a vásárvárosban járt a görög újságírók egyik rsoportja, tanulmányozták a magyar vásár­rendezés megoldásait. Felkeresték a vásárt a katowiczei közgazda- sági szaklapok Magyarországon tartózkodó munkatársai isY Meg­tekintették a Budapesti Nemzet­közi Vásárt a brüsszeli, a brnoi, a lipcsei, a poznani, a zágrábi, a plovdivi vásárok sajtó- és propa­gandafőnökei is. Ellátogatott a Budapesti Nem­zetközi Vásárra a hazánkban tar­tózkodó Imoru Egála jávai ipar­ügyi miniszter és felesége is. Genf (MTI) A tizennyolchatal­mi leszerelési bizottság hétfőn délelőtt megtartott 137. plenáris ülésén Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője jegy­zőkönyvbe vétel céljából hivata­losan a leszerelési értekezlet elé terjesztette a Földközi-tenger tér­ségének atomfegyver-mentes öve­zetté nyilvánításáról szóló szov­jet javaslatot. Carapkin hangsúlyozta, hogy az értekezlet ismét zsákutcába Az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására Nyers Rezső­nek, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével pártmunkás-küldöttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség tag­jai: Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Szurdi István, a Központi Bizottság ipari és köz­lekedési osztályának vezetője. Kiss Dezső, a Budapesti Pártbi­zottság titkára, a Központi Bi­zottság tagjai, Lakatos Dezső, a Központi Bizottság póttagja, a KB pártgazdasági osztályának ve­zetője, Holtai Imre, a KB külügyi osztályának vezetője. Bárányos József. Bencze Károly és Bálint József, a KB osztályvezető-helyet­tesei, valamint Apró Éva, a Tár­sadalmi Szemle munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Pái'di Imre. a Központi Bi­zottság tagja, a KB államgazda- sági osztályának vezetője és Ben- ke Valéria, a Központi Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője búcsúztatta. A kül­döttség elutazásánál jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete és a nagykö­vetség több tagja. /oCT^, közi Vásárrá Kallai Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, akinek dr. Vitéz András vásárigazgató mutatta be a kiállí. tást. A vásár utolsó napjaiban sok jelentős üzletet kötöttek a ma­gyar külkereskedelmi vállalatok. A METRIMPEX Külkereske­delmi Vállalat különböző nyugati cégektől 5,5 millió devizaforint, egy szovjet vállalattól 2 millió rubel értékben vásárolt orvosi, laboratóriumi berendezéseket és műszereket, ugyanakkor 2,5 mil- I lió rubel értékű elektromos mű­szert adott el a Szovjetuniónak. A TRANSELEKTRO szerződést írt alá magyar áruk eladásáról jutott, mert a nyugati hatalmak nem mutatnak érdeklődést a le­szerelés iránt. Rámutatott, hogy a leszerelés ügyére rendkívül sú­lyos veszélyt jelentenek az olyan fejlemények mint egy sokoldalú NATO-atomhaderő felállításának terve, vagy a múlt héten Ottawá­ban tartott NATO-értekezleten hozott határozatok. A szovjet álláspontot támogatta Hrisztov bolgár küldött. A nyugati hatalmak nevében A szovjet főváros seremetyevói repülőterén a küldöttséget Vita- lij Tyitov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, valamint a Központi Bizottság több felelős munkatársa fogadta. Ott volt a repülőtéren Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hazánk moszkvai nagykö­vete is. gyalusok kezdődtek török keres­kedőkkel elektromotorok, generá. torok és kisfeszültségű kapcsolók eladásáról. A hétfőn Budapestre érkezett olasz kereskedők szintén motorok és transzformátorok iránt érdek­lődtek. Az ELEKTROIMPEX Vállalat leg jelentősebb üzletkötései közé az a megállapodás tartozik, amelv sze­rint a szovjet külkereskedelem képviselői csaknem másfél mil­lió rubel értékben vásároltak stúdióberendezéseket, eredmény­hirdető-táblákat és más híradás- technikai gyártmányokat. Hétfőn este a Budapesti Nem­zetközi Vásár bezárult. A követ­kező évben. 1964 május 15-én újból várja vendégeit. A genfi értekezlet előtt az új szovjet javaslat Pártmunkás-küldöttség utazott a Szovjetunióba Amerikai atomtudósok látogatása az uljanovszki reaktorkutató intézetben \ Uljanovszk (TASZSZ) A Szov­jetunióban tartózkodó amerikai atomtudósok küldöttsége Ulja- novszkba repült, hogy megtekint­se a Szovjetunió új atomközpont­ját — az uljanovszki reaktorkuta­tó intézetet. Ebben az intézetben új típusú reaktorok kidolgozásával kísérle­teznek. s tanulmányozzák a reak­torok különböző szerkezeti anya­gaira gyakorolt intenzív sugár­zás eredményeit. A végső cél — mint azt az amerikai vendégek­nek mondották — létrehozni egy békéscélú nukleáris energetikai rendszert: hatékony ipari atom­erőművek láncolatát. Az amerikai atomtudósok cso­portja G. Seaborg, az amerikai atomenergia bizottság elnöke, ve­zetésével részletesen megismer­kedett a kutatóintézet munkájá­val. Az intézet megtekintése után G. Seaborg megelégedését fejezte ki a látottak felett. Megjegyezte: az amerikai tudósok kissé irigylik szovjet kollégáikat azért a nagy | teljesítőképességű reaktorért, ame­lyet az intézetben láttak és amely­hez fogható nincs a világon. Az amerikai atomtudósok kül­döttsége a reaktorkutató intézet megtekintése után visszatért Moszkvába. Stelle amerikai és Godber brit delegátus elutasító választ adott a szovjet javaslatra és megpró­bálta azt „propaganda-manőver” színében feltüntetni. Az ülés berekesztése előtt Josue de Castro nagykövet, a brazil küldöttség vezetője azzal a felhí­vással fordult az atomhataJmak- hoz, hogy mielőbb állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek eltiltásában. Tudósok levele Kennedyhez New York (AP). Százhárom amerikai tudós és művész, közöt­tük 11 Nobel-díjas. lehívást in­tézett Kennedyhez. sürgetve az atomfegyverkísérleteket betiltó egyezmény megkötését. A fel­hívás rámutat, hogy az amerikai népet mélységesen nyugtalanítja a tárgyalások eredménytelensége* i

Next

/
Thumbnails
Contents