Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
A falu és a forint (2. o.) "1 A közétkeztetést vizsgálta az ÁKF (5. o.) Hol ad Szekszárd szállást? (8. o.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIII. évfolyam, 119. szám. ARA 60 FILLÉR Péntek, 1963. május 24. I Megkezdődtek a helikoni ünnepségek (8. o.) ík I nJ Több mint százezer ember ünnepelte a moszkvai nagygyűlésen a szovjet—kubai barátságot Moszkva, (MTI). Csütörtökön kora délután 125 ezer moszkvai dolgozó jött el a Lenin Stadionba, hogy köszöntse Fidel Castrót, a kubai forradalom legendás vezérét. Percekig tartó ováció tört ki, amikor Castro a szovjet párt- és kormány vezetői, Hruscsov, Brezsnyev, és mások kíséretében megjelent a stadion kormánypáholyában. Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke megnyitója után a következők mondtak beszédet: Nyikolaj Kuzmin, a Vörös Proletár Gyár munkása, Nyikolaj Bászov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Borisz Pasztuhov, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet minisztertanács elnöke, Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány elnöke, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpórt első titkára. A beszédek után tornászok, majd súlyemelők bemutatójára került sor. Ezután a moszkvai Torpedó és a jereváhi Ararát labdarúgó-csapatai közötti kupamérkőzést játszották le. í A nagygyűlést az Eurovízió és az Intervízió hálózatán keresztül több európai ország televíziója közvetítette. Közvetítést adott a tömeggyűlésről a Magyar TeleII kubai hősök gyújtották lángra a nyugati féltekén az Októberi Forradalom szent tüzét Nyikita Hruscsov beszéde az új emberi kapcsolatok megteremtése is. A szocializmus útjára lépett népeknek nem kevés elkerülhetetlen nehézséget kell leküzdeniük, de ezek a növekedéssel a cél felé való haladással járó nehézségek. Nyikita Hruscsov kifejezte azt á meggyőződését, hogy Fidel Castro és harcostársai a Szovjetunióban tartózkodásuk alatt megérezték azt az őszinte baráti sze- retetet, amelyet a szovjet nép táplál Kuba hősi népe iránt, érezték a kubai népet és forradalmát övező mély tiszteletet. tenek meg bennünket, neki kell A miniszterelnök rámutatott: gyürkőzni és le kell küzdeni eze- Fidel Castro látogatása alatt a két. szovjet emberek még jobban meg- Hrus<»ov részletesen foglalko- értették azt a feladatot, amely a zott a kubai „kapitalista para- Kubai Köztársaság előtt áll, a dicsőmmel”, amelynek elvesztése szocializmus építésében. Kijelent- fölött keseregnek a burzsoá tolijuk — mondotta Hruscsov —, nokok. hogy népeink még közelebb ke- Azokról az óriási változásokról rültek egymáshoz, s még szóró- szólva, amelyeket ma ^ a kubaiak, sabban összeforrtak. Castróék fe- 32 ország teljhatalmú gazdái a lé fordulva . Hruscsov hozzátette: Kubai Szocialista Forradalmi „A Szovjetunió népei mindig Egységpárt vezetésevei haj- együtt voltak, és együtt marad- tanak vegre, a szovjet nak a kubai néppel”. kormányfő a következőket A szovjet miniszterelnök ez- mondotta: Melyik latin-ameri kai Után arról beszélt, hogy a szovjet ország mondhatja el, hogy ilyen emberek Fidel Castrónak, a ku- r°"d jdo, ^ ekkora forradalmi bai forradalom vezérének szemé- változásokat hajtott volna vegre. lyében azt a forradalmi ügyet Hisz « ,fak a kezdet. csak tisztelik és becsülik, amelyet Fi- a szocializmus első gyumo del Castro olyan önzetlenül és «“* k"b?“ép elŐU feltárulnak a haladas es a tán tori thatatlanul szolgai. nemzeti függetlenség széles — A kubai forradalom az uj taélet hajnalát jelenti az amerikai Hruscsov M impe. kontinensen- mondotta Hruscsov. riaüzmus poU lukinak és ideo- - Kubara tekintenek ma a la- lógusainak^zt az állítását, amely tin-amerikai országokban élő mii- S2erint a folTadal. liok, „minthogy eppen ezen a szí- mi mozgalmat állítólag „Moszk- geten építik az utat a jobb, a bol- va keze„ irányítaná. dogabb jövő, a szocializmus fe- >jNem fedek fel különleges title, s ezen az utón járnak majd a ko^ ha azt mondom, hogy Latin- latin-amerikai nepek is. Amerikában a forradalmi propaHruscsov ezután hangsúlyozta, ganda legfőbb terjesztői — bárhogy a szovjet emberekhez kö- mennyire furcsán hangzik is — zel áll és nagyon fontos számuk- az Egyesült Államok monopoliu- ra az az ügy, amelyért a kubai mai, amelyek elrabolják ezeknek forradalmárok harcolnak. Ezt az az országoknak a kincseit, elma- ügyet Hruscsov Prometheus hős- radottságra és nyomorra kárhoz- tettével hasonlította össze. tátják ezeket az országokat” — A kubai hősök gyújtották mondotta Hruscsov, lángra a nyugati féltekén az A kubai forradalom — muta- Októbcri Forradalom szent tü- tott rá Hruscsov — nemcsak Lázét. tin-Amerikában, hanem az egész Hruscsov hangsúlyozta, hogy a t világon is a népek széles körű szocializmus világtörténelmi kül- támogatására talál, detése nemcsak a régi világ le- j A zsarnokság ellen, a ki- rombolása, hanem az új világ ésl zsákmányolok és az idegen elnyomás ellen vívott forradalom minden nép szent joga, belső ügye hangsúlyozta Hruscsov. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a XVIII. században lezajlott amerikai forradalomra és hangsúlyozta, hogy Az ilyen nehézségek nem ijesz-1 a népnek a meg nem felelő kormányforma megváltoztatásához való jogáról szóló függetlenségi nyilatkozat ma kétszáz év múlva is időszerű. Vajon az Egyesült Államok kormánykörei miért nem ismerik el más népeknek azt a jogát, amelyet az Egyesült Államok alapítói igazságosnak és természetesnek tartottak az amerikai nép számára? — tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormányfő, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopóliumai kisajátítják maguknak a nemzetközi csendőr szerepét, hangsúlyozta: »•Megvannak a világon az Októberi Forradalom szülte erők — és elsősorban a Szovjetunió, a hatalmas szocialista közösség —, amelyek képesek megfékezni az imperialista agresszorokat, a nemzetközi csendőrt«. Eljön az idő, amikor minden nép egyszer és mindenkorra végez a kapitalizmussal. »A népek, amelyek harcrakel- nek szabadságukért és függetlenségükért. a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvédeni vívmányaikat« — mondotta a szoyjet kormányfő. Meggyőző erővel mutatják ezl a múlt év végén lezajlott karibi események. A Karib-tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az imperializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik legélesebb összetűzése volt a háború befejezése óta eltelt időszakban. Lokális válságból világválsággá lépett és a józan kompromisszum alapján kiutat kellett keresni a kialakult helyzetből. A válság ilyenfajta megoldása az amerikai szolda'eszka terveinek meghiúsítását jelentette. A béke, a békés égvüttélés politikájának volt ez a győzelme — hangsúlyozta Hruscsov. — Ez a győzelem megvédte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a termonukleáris világháború veszélyét. Azzal kapcsolatban, hogy -az Egyesült Államok »veszettjei«- blokádra, sőt katonai támadásra buzdítanak Kuba ellen, a Szovjetunió miniszter-tanácsának elnöke a következőket mondotta: »Ha az Egyesült Államok kormánya nem tanúsít elegendő józanságot és megértést a helyzet iránt és megengedi, hogy veszélyes útra sodorják, akkor még borzalmasabb helyzet alakul ki. mint a múlt év októberében«, A szovjet kormányfő figyelmeztetett arra, hogy amennyiben az Egyesült Államok kormánya nem tartja magát szilárdan az elért megegyezéshez és a helyzet kiélezésének útjára lép, »mi teljesíteni fogjuk internacionalista kötelességünket, a testvéri kubai nép előtt vállalt kötelezettségeinket és segítségére sietünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell jelentenünk- Ne játsszanak a tűzzel, urak, ne játsszanak a népek sorsával!«. Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a karib- tengeri térségbe kialakult helyzet rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont megvalósításának alapján, amelyet Fldel Castro, Kuba forradalmi kormányának miniszterelnöke terjesztett elő. — A kubai nép igazságos követeléseit támogatja a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség — mondotta. Bz új erőviszonyok hatása — Azok az események, amelyek a nemzetközi küzdőtéren a háború utáni időszakban végbementek, meggyőzően mutatják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Ezután felsorolta azokat a sikereket, amelyeket a forradalom harcosai az utóbbi időben elértek, majd megállapította: Bárhol is születtek ezek a sikerek, Európában, vagy Afrikában. Ázsiában, vagy Latin-Amerikában — végeredményben az egész emberiség felszabadulásának nagy ügyét szolgálják. Hruscsov rámutatott: Az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek, megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békés együttélés Lenintől örökségbe kapott politikáját a Szovjetunió külpolitikájában irányadónak tekinti. — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, amelyekben s gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jövendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő. amikor minden nép teszt fog venni a világ sorsának intézésében — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta : — A Szovjetunió és n többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon segítse és támogassa a nemzeti felszabadító mozgalmakat. — Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai támasz- , pontokat és koncessziókat, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyezményeket — jelentette ki Hruscsov. — Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés. Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka korunk nag.y forradalmi erőinek: a szocialista világrendszerhez tartozó országoknak, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmának, a békéért, a demokráciáért és a haladásért síkraszálló összes erőknek kölcsönös kapcsolata és akcióegysége. Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta, hogy határozottan harcolni kell a forradalmi erők egységének megbontása ellen, bármilyen formában történjék is az. A Szovjetunió és Kuba neues közös ügyért harcolnak Hruscsov ezután foglalkozott egyes nyugati „stratégáknak" azokkal* a kitalálásaival, hogy amilyen arányban növekednek a szocialista országok erői, olyan mértékben támadnak leküzdhetetlen ellentétek közöttük. „Ezek az urak, úgy látszik, a saját mércéjükkel szeretnék mérni a szocializmus világát” — mondotta Hruscsov. Az imperialisták arra számítanak, hogy a szocialista táborban felélednek a nacionalista előítéletek. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormányfő kijelentette: „Meg kell egyenesen mondanunk a szocializmus ellenségeinek: uraim, ezen a vesszőparipán sem jutnak mesz- szire!” A kommunisták az erre (Folytatás a 3. oldalon) O'
