Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-23 / 118. szám

főim SffíTfH IWlPÜJäJiß 1961 mSjos 2.1 Postás ok 64. Kattan Foglalt a a készülék, vonal. Az ember felnéz a pla­fonra, majd finoman lecsapja a kagylót. Ajkai fohászt rebeg- nek és sápadt irigy­séggel gondol a bol­dog nomád ősökre. Ki-ki a maga mód­ján, idegrendszeré­nek minősége szerint. Nemrég azonban — hűvös, szeles időben — sátor állt a város utcáján, a járdán. Jókedvű turista — gondoltam. Nem. A posta műszaki dolgo­zói javították a vona­lat — locsogó esőben. Enyhe lelkiismeret- furdalás szellője csa­pott meg legutóbbi mozdulatom miatt, melynek eredménye­ként a kagylót a kol­lektíva egyszerre fel­törő sóhaja tartotta össze csupán... Vártam már idege­sen levelet is. És nem Stand néni lustasá­gát ócsároltam, ha­nem a kézbesítőre gondoltam bosszan­kodva. Pedig ő, akár süt a nap, akár lo­csog az eső, vagy hull a hó, pontosan meg­jelenik, vállán a ha­talmas táskával. Ne­héz csomaggal kél útra Wiedemann szaktárs is Janya- pusztára. dacolva hi­deggel. meleggel, hogy az újság, a le­vél. a pénz. a lottó- szelvény időre meg­érkezzék. Igen. A legkisebb faluban is ott van a postás. Rá mindig le­het számítani. Éjjel is helytállt, amikor az áradás jött. Ké­peslapot. lottót, újsá­gokat, levélpapírt árusít, pénzt, csoma­gokat, leveleket kéz­besít, takarékbetétet gyűjt. Szinte a csa­lád legjobb ismerőse, barátja lesz. Több mint negyven hiva­talnak egymillió fe­lett van a takarékbe­tétállománya me­gyénkben. Szereti, becsüli őket a falu és a város népe. Bizal­muk jele, hogy a 256 milliós megyei állo­mányból 111 milliót a postásokra bíztak. Bármennyire szép is ez a május, és rossz a télre vissza­gondolni, én mégis megfogadtam meg­emelem kalapomat derék postásaink előtt. Hiszem, hogy nem is maradok egyedül. Sz. K. ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY a<z &Lbán — Rendben van — mondta pár pillanat múlva. — A helyzet túlságosan veszélyes és komoly ahhoz, hogy elutasítsam. Csak­hogy ez meglehetősen kockáza­tos a saját személye szempont­jából. — Koromsötét van az utcán. Fordította: Szathmári Gábor az orráig is alig lát az ember. — valóban nagyon sötét van. — erősítette meg Stalecker is. ,A. holdyii;i« 3^m fenyeget, hogy kapcsolatban vannak? Meg- úr. Itt. kellemesebb, jobban be- csak lovai fel. álljunk csak! Hiszen Gube ott látni az egész termet. Mindannyian felálltak. lakik abban a házban. Az egyik Wiesbachnak nem volt ellenére f-gye-osent meniunk ki nap látta, amint korán reggel a az invitálás, a kis beszélgetés Cu- mondta Aszker. Előbb en. gyárba indult onnan. Különös, beval, legalább jobban szemügy- vagy három perc múlva Otto. nagyon különös. re vetheti. Most még kapóra is utana pedig maga. Schubert elv- Wiesbach már éppen indulni jött az alkalom. Bólintott, fogta akart tovább a kapualjból, de a söröskorsóját, s áttelepedett a társ... Igaz is, van-e fegyver-ük? Schubert bólintott, Stalecker pedig széttárta a karját. — Nem hordok — mondta. — terv és ami mögötte ran ELŐTTÜNK FEKSZIK a KISZ­szervezet irattárát tartalmazó dosszié. Azt hiszem bizonyíték­ként vette elő Törő Gyurka, a fiatalok kedvenc KISZ-titkára, aki már közel öt éve van a szer­vezet élén. Nagy ambícióval, munkakedvvel, hozzáértéssel végzi munkáját. Ha álmából felébresz. tenék. akkor is pontos választ tudna adni, hogy hónapokra előre mit tartalmaz munkatervük, mi vár még megvalósításra. így az­tán nem sok szükség volt a ter­veket tartalmazó dossziéra, a terv arról győz meg. hogy nagy ala­possággal vették figyelembe a KISZ előtt álló feladatokat, a fiatalok érdeklődési körét és igé­nyét. De a szakályi kiszesek nemcsak papírra vetették gondo­lataikat, hanem azt meg is való­sították. Mit tartalmaz a dosszié? A közelmúltban végzett munkát és azt, amit még a nyár elejéig tesznek. A KISZ-szervezetnek közel hatvan tagja van. A fiata­lok egy része a termelőszövet­kezetben dolgozik, többen vidé­ken. Közülük nyolcán mező­gazdasági ipari tanulók, a falu­jukban maradtak, szakmát ta­nulni. A tsz alapul szolgál arra, hogy jó szakmunkásokká válja­nak. Á tél folyamán negyvenen jártak politikai oktatásra. Né­gyen középiskolába, egy fiú pe­dig egyetemre jár. Valamennyien a munka mellett tanulnak. Szé­kely József az idén szabadul fel, mint ipari tanuló, és emellett a gimnázium második osztályának anyagából is vizsgázik. A KISZ- titkár szintén szakmunkás, de most véa7\ a mezőgazdasági tech­nikum rr 'sodik osztályát. * ÉLÉNK KULTURÁLIS tevé­kenység folyik a szervezetben. A tél folyamán több alkalommal szórakoztatták a község lakóit színdarabjaikkal táncaikkal. A nyolctagú tánccsoport a járási szemlén is bemutatkozott. Egy társastánccal eljutottak a megyei döntőig. Elragadtatással beszél ró. luk Fodor Jánosné tanárnő, aki általános iskolai munkája mel­lett tanítja a gyerekeket a népi tánc művészetére. Van egy mag­netofonjuk, lemezjátszós rádió- juk. Tavaly két hold kukorica­földön gazdálkodtak, annak a terméséből vették. A magnó szol­gáltatta a zenét a hosszú téli es­téken megrendezett klubesteken, ahol gyakori volt a szellemi ve­télkedés. mókás virtuskodás, s mint ahogy Gyurka mondja, meglepően sok volt a telitalálat. * A TAVASZ, a nyárelő is tar­togat valamit. A Kaposvölgy sok szép természeti kincseit igyekszik a szervezet kihasználni. Az út­törőkkel közösen harci túrákat szerveznek; júniusban Csicsóban találkozik majd az ifjú hadsereg. A győzelmet, bográcsban főtt gu­lyással, itt ülik meg. Szép útnak ígérkezik a tamási erdőbe in­duló kerékpár-túra is. A nyár elejére egy öntevékeny kulturális szemlét tartalmaz a program. Községükbe meghívják a kör­nyező falvak fiataljait, ahol ki-ki bemutatja tudományát, s a napot közös táncesttel zárják. Utána a meghívott községekben folytató­dik a verseny. * A KISZESEK LELKESEDÉSE áthatotta a község KISZ-en kí­vüli fiataljait is, valamint azo­kat, akik már egy kicsit kinőttek közülük. A KISZ-szervezet ja­vaslatára 8 ifjúsági munkacsapat alakult a termelőszövetkezetben, amelyek részt vesznek a KISZ Központi Bizottság által szerve­zett országos versenyben. A tervből csak néhány dolgot ragadtam ki, de még sorolhat­nánk a társadalmi munkában el­ért eddigi eredményeiket., tervei­ket. De a felsoroltak is bizonyít­ják. hogy KISZ-szervezeteink a jó vezetéssel, a jó program ki­dolgozásával és annak megvalósí­tásával össze tudják fogni a köz­ségekben élő fiatalokat, s nem vágynak el falujukból. K. I. aztán maradt. Újabb lépések zaja szomszédhoz. hallatszott. Egy magas, éltes em-, A mulató terme gyorsan meg- . , , , , , bér haladt el mellette. Wiesbach telt. Sok egyszerű német már _^ennf alig tudott lélegzetet venni az iz- regen megelégelte az újságokat, galomtól. „Berepültél hát a ka- a rádiót, amelybein folyton-foly­litkába, kismadár” — suttogta vast ugyanazt a témát csépelték: magában, s a lépcsőház hideg fa- a német fegyverek nemlétező _ Iához dőlt. Most már nem kétel- győzelmét a keleti fronton. S meg fcj kellene menni a P\sz,t0‘. kedett, hogy ez a három ember únták az emberek a filmet is. lyert^ maganak is, Otto. 1 udiu kapcsolatban van egymással, amely szintén örökkön-örökké Csak az ütött szeget a fejébe, csak a kikent-kifent német ka­hogy köztük látta Khümetz gép- tonatiszteket mutogatta, s a győ­kocsivezetőjét is. „Vagy te is zelem babérait lengette még ak­egy követ fújsz velük? — gon- kor is, amikor már Bécs is elesett, dolta megvetéssel róla. — Mi- így aztán a szabad időt inkább csoda kis ártatlannak tette ma- a mulatókban, kiskocsmákban gát. a gazember.” töltötték az emberek. Olyan he­A férfi már messze járt. A lé- íyeken, ahol fel lehetett hajtani pései sem hallatszottak. Wies- egy korsó műsört — mert abból bach hirtelen ideges, nyugtalan sem futotta természetesre mái koromfekete utcára lepett, egy lett. Nyomukba indult volna, de akkor — találkozni lehetett az pillanatra úgy érezte, mintha sö- aztán meggondolta, elállt tőle. ismerősökkel, jóbarátokkal, s ha tét, mely verembe zárták volna. Nem lehet kockáztatni. Észreve- suttogva is, de megtárgyalhatták Nem merte felemelni a ^lábát. hetik, s akkor fuccs az egésznek. a legújabb híreket, arnielyeket csak a földön csúsztatta óvato- a legfőbbet elérte: ő, éppen ő nem a berlini rádió harsogott el san, amíg a tornác lépcsőjéről a vette észre Schubertét, s déri- . , . járdára nem ért, s még ott is a tett fénvt a kapcsolataira. Nvo- , Affirce'\ ® Wiesbach csendesen Li moll*« halad! _ez már mások beszélgettek. A téma a hegesztő állandóan magamnál tartani. — Nálam csak eg.v pisztoly átkába van — felelte határozatlanul Asz- ’ kér. hová? — Tudom — válaszolta Stale­cker. — Csak az elég messze van l‘X~i vehetőiét ide. Mi lenne, ha én mennék ki ^ J elsőnek innen? — Jól van. — Aszker a vál­lára tette a kezét. — Induljon Stalecker elvtárs. Otto kiment. Amikor a világos szobából a fal mellett tapogatva haladt mozni előre. Lépések hallatszottak. Egy dolga, ember ment utána. Stalecker utána szakma, meg a sofőrmesterség-------- ------- -------- ------------- S Wiesbach futni hagyta mind körül fonódott s zeme még mindig nem szokta a hármat. Aztán lassan elindult sört. meg a sötétet. Az illető pedig, a járdán. Nem sietett. Meg kel- ^SZKar fize*ett eSy korso aki követte, jól látott. Max lett nyugodnia, össze kellett Wiesbach szívesen ivott, s kesz- Wiesbach volt az. Gondokba szednie a gondolatait. Eszébe ju- regesen beszelt magáról is. Szám merülve ment, alig vetett ügyet tottak Bohlm Standartenführer szándékkal tette. Azért, hogy a házból kijövő emberre. De né- szavai, amelyeket az egyik talál- efvan légkört teremtsen, amely hány lépés után úgy tűnt neki, kozójuk alkalmával mondott: + (}, őszintén feloldódik az asz- hogy valahonnan ismeri az előtte „Wiesbach, juttassa nekem kézre taltars nyelve is. _ haladó férfit. S csakhamar rá is a városban illegálisan működő Aszker hasonló modorban va jött: az illető nem más, mini kommunistákat, s én semmit sem ^sz0^‘ Tövéről hegyére mindent Stalecker. a műszerész. fogok sajnálni magától. Megigé- elmondott magarol, amit csak Wiesbach tudta, hogy az Ab- rém: vaskeresztet kap, Sturm- lehetett, s ami nem mondott el­és egy villát a mostani szerepének, igazol­ványainak, és foglalkozásának. wehr erősen gyanakszik Herber! führeri rangot, Lange barátjára. Mit csinálhatotl hegyekben.” Stalecker • késő éjjel, ilyen távol Soha jobbkor! Másfél óra múl- A beszélgetés később átterelő­a saját lakásától? va találkozóra megy Bohlmhoz dött Khümetz és Aszker ausch­Nem messze, az utca másik ós Beokerhez. Most aztán szol- witzi utazására, oldalán egv lerombolt ház alig hálhat egy két vaskos meglepe- — Hogyan viselte magat a ko- kivehető sziluettje látszott, téssel! érdeklődött Wiesbacn. r Wiesbach meggyorsította a lápé- Valóságos izgalom fogta el Hemelem, nem volt semmi rend- seit, átment a túloldalra, s el- Wiesbaehot. Már egyenruhában ellenesség? rejtőzött egv romkupac mögött ditta ma§at ~ ev >',tan — Minden rendben volt. Igaz Kisvártatva Stalecker haladt ál vé&re leszámolhat ezzel az atko- ugyan, hogy az ut elejen kicsit mellette Hová mehet? S miféle zott kettős élettel. Maga előtt tartottam a karosszériától, de meg ház lehet az, amelyből kijött? látta a kényelmes kis házat, az ő sem mozdult. Erősebb az most, _ . , . , saját házát az erdők sűrűjében, mint újkorában. Valóban mesté­Szinte válaszként ezekre a lami idim tó partján. S Wies- re maga a szakmájának. Wies- gondolatokra. az utca végen bach megt,von,ítona lépteit. Igye- bach úr. kezett a mulatóba hiszen a siker ak — No. no! — A hegesztő za­kóra volt, hogy feltétlenül áldó- vártnak látszott. — Hagyja a bo­ntást kellett inni rá. kokat, nem vagyok én kislány. Néhány perc múlva már a mu- — Gondolja, hogy csupán bók- latóhoz ért. Bement, ruhatárba nak szántam? Komolyan gondol- i fitt“ "ónnan^*Ieen* kilőtt'“'Wies- adta a felöltőjét meg a sapkáját, tam. Mindenkinek egyöntetűen bach S Só alakot vett • egy szabad asztalt nézett. A az a véleménye: ilyen ügyes, biz- észre a járdán A hegesztő Pincér hamarosan hozta a sort. tos kezű szakember, mint maga... visszament az utca másik olda- Alaposan meghúzta a koraót. Az- _ Ugyan! Egyszerűen nem Imo­lára s alkalmas helyet keresett, tón széjjelnézett, s csodálkozva ködök, amikor dolgozom, ennyi ------- a homlokát. A az egész. Igyekszem, hogy ... pontosan annál a háznál, amely­ben Stalecker volt, egy fénycsík vetődött a járdára, s egy pilla­nat múlva nyomban el is tűnt, Wiesbach megértette; ajtó nyílt Valaki bement a házba, vagy ki­ahonnan észrevétlenül kiesheti, ráncolta össze ki volt a másik éjszakai látogató szomszéd asztalnál Heinrich Gu- abban a házban. Az egyik épület de. a sofőr ült, lépcsőházában bújt meg, amely Aszker, amikor pillantása ta- előtt az elsötétített utcai vilá- lálkozott a hegesztőével, üdvöz- gító lámpa kék fénye enyhén be- lésre emelte a korsóját, világította a járda egy darabját. — Egészségére, Wiesbach úr! A léptek közeledtek. S amikor Wiesbach összeszedte magát, s szét Wiesbach sugárzó arcán, a férfi elhaladt előtte, Wies- fanyar mosolyt vágott. Visszatette helyére a kagylót, de bach alaposan elcsodálkozott. — Köszönöm — válaszolta. — még mindig nem akarta elhinni, Gube volt az! Gube, a sofőr! Te- Hogy szuperéi a masinája? hogy ekkora szerencse érte. hát ő és Stalecker ugyanabban az — Nincs vele semnrti baj... De épületben voltak. Lehetséges, jöjjön, üljön át hozzám. Wiesbach (Folytatjuk) Nem fejezte be. Odajött a pin­cér. — A telefonhoz hívják Wies­bach urat. A telefonbeszélgetés rövid volt. de annál szélesebb derű áradt JÖN! MI? MIKOR? Június 4-én MIT HOZ? Szerencsét: hűtőgépet, külföldi utat és sok-sok nyereményt! (Figyelje a Népújság vasárnapi számát!)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents