Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-22 / 117. szám

4

TO INA MF.GYFI WPpmSAß

1963. május 82.

Ilyen a hatos út vasárnap

PAKSON

Sok a közúti baleset. Sajnos a legtöbb balesetet a figyelmetlen gyalogosok okozzák. Körültekintés nélkül mennek át az úttesten, gépkocsik mögül ugranak ki, de rettegésben tartják a gépkocsivezetőket a gyerekek is.

És hiába a sok elrettentő ' példa, a megelőző íigyelmezaz úttest szélességét elfogják. Mögöttük ugyancsak sétálgató fiúk. lányok, az úttest jobb- és baloldalán. Pedig a Durta- parti korzó öt lépésre van az úttesttől. Miért nem ott sétálnak a fiák, lányok, miért az országúton? Ezek mind olyan kérdések, melyekre feleletet csak egyféleképpen lehet adni:

• ' 63.

Becker hirtelen felugrott s villámgyorsan a zsebéhez kapott.

Aszker meghúzta a pisztoly ravaszát. Tompa lövés hallatszott. Becker kiejtette a kezéből a pisztolyt, s nagy huppanással elvágódott a padlón.

A többiek lassan a magasba emelték a kezüket.

Síri csend lett. Wiesbach még mindig két ujja között tartotta égő cigarettáját, amelynek füstje bágyadtan kacskaringózott felfelé, a mennyezet irányába.

— Kezeket a tarkóra! — parancsolta Aszker. — Letérdepelni! így ni. Most boruljanak arccal a szőnyegre. Na! — emelte a hangját, amikor látta, hogy a két fasiszta nem nagyon igyekszik.

Bohlm — két kezét a tarkóján tartva — kelletlenül lehajolt a szőnyegre, amely beborította az egész szobát.

— És maga? — Aszker kíméletlen szigorral nézett Wiesbach- ra.

A hegesztő erre követte Bohl- mot.

Aszker az ablakhoz hátrált, s megzörgette, de közben egy pillanatra sem vette le a szemét a két németről.

*

Hogyan történt, hogy Aszker, Schubert és Stalecker az Abwehr konspirativ lakásán termett?

Schubert megbízatását teljesítve Stalecker végigjárta az egész várost. Volt abban a házban, ahol Aszker lakott, a gyárban, s még az igazgató villáját sem hagyta el, hátha a lakásához rendelte a kocsit, s Krause a kapu előtt várja Khümetzet. De a kutatása eredménytelen maradt: Krauset sehol sem találta.

Otto akkor a mulatóba indult. Néhány szót váltott Dietrichhel. Stalecker elmondta neki. hogy azt kérik tőle: a lebukás kockázata árán is beszéljen Krebssel. Aztán szétnézett a mulató belső termeiben. De itt sem találta meg Krauset. Hol lehet az az ember?

Stalecker kiment az utcára. Mitévő legyen? Csak nem Wies- bachnál van már Krause? Elmenjen ő is utána Wiesbachhoz és valami ürüggyel hívja el onnan Krauset? De hogyan csinálja ezt meg? És joga van-e neki erre a lépésre? Nem követ-e el ezzel jóvátehetetlen hibát?

Arról a feladatról, amit Keri- movnak Ostburgban el kellett végeznie, csak Oscar Schubertnek volt pontos tudomása. A többiek nem ismerték azt á történetet, amelyet Max Wiesbach Homan- nak elmondott az iratokat őrző titkos rejtekhelyről. Bár Stalecker a jelek és az események alapján gyaníthatta, mi a küldetés célja, jól látta: Krause beszélgetése a raktárossal és Schubert aggodalma annak a vallomásnak a hallatára, melyet Krebs tett Dietrichnek. — ez a kettő szorosan összefügg. De hogyan, miért függ ez össze? És mi köze ehhez Wiesbachnak? Miért fél annyira Schubert, hogy Krause találkozik, a hegesztővel? Wiesbach hegesz- i tő. Az SS-tiszt, aki az igazgatói

iTT<wwwmw>twiimt»»?t»f>immfttw?rmfiiiinTf¥mTmimtrrrfTTmTrwmr I

ALEKSZANDR NASZIBOV;

EJTEK HELY

az ^libán

Fordította: Szathmári Gábor

tetés, oktatás, még mindig százak sétálnak a nagyforgalmú országutakon. Vasárnap Pakson jártunk és ott, a hatos számú országos főútvonalon készítettünk felvételt. Sajnos, az útiesten gépkocsiknak már nincs hely közlekedés céljára. Baloldalt. összekarolva három leány, mellettük egy kerék, páros, a kerékpáros mellett ismét három leány összekarolva,

könnyelmű, életükkel játszó fiatalok különös szórakozása ez.

Úgy hisszük, sokat lehetne a községi tanács, az ifjúsági sző. vétség, és nem utolsó sorban a helyi rendőrőrs, hogy ne használják korzónak a paksi fiatalok a nagyforgalmú hatos számú országos főútvonalat.- Pj Miért nem permetezett hétfőn a 19-es traktor ?

A gyerekek személygépkocsikhoz szoktak. Ök veszik eszr$ először a bérházak között, ahol személy- gépkocsik parkíroznak, most egy R.S—09-es is áll. A pirosra /esteit, formás kis traktort hamar gyereksereg veszi körül. Nézik, vizsgálják, milyen is a motor, miér.t két henger van rajta, miért ez, miért az. Ki győz a sok kérdésre válaszolni. Ki válaszol az én kérdésemre?

— Miért áll itt ez a traktor?

A traktoros elmondja a nap történetét:

— A múlt héten Görögszón permetezten. A héten Baktában kellett volna dolgoznám. Ma reggelre hatvan embert rendeltek oda. vártak biztos engem. De alig indultam el, elromlott a traktor. És hiába kísérletezgettem, próbáltam mindent, nem tudtam megjavítani. így aztán nem tehettem mást, mint telefonáltam, hogy az emberek ne várjanak rám, nem tudok a hegyre felmenni, elromlott a gépem, küldjenek egy vpntatót, hogy behúzas- son 'a ^javítóműhelybe. Négyszer telefonáltam már, de segítség nem jött. Most egyik barátom elment segítségért, a tsz-be, talán ők majd kihúzatnak a szőlőkombinátig.

Úgy látszik, a tsz-ben nem találtak traktort, mert hétfőn este hat órakor még ott volt a Szekszárdi Állami Gazdaság 19-es számú traktora a bérházak között. Sőt, még kedden reggel is. A gazdaság egyik vezetőjének mutattuk a traktort és sajnálkozásunkat fejeztük ki: egy gép kimaradt a munkából, egy nappal később tudják befejezni a permetezést, csak azért, mert az első telefonálásra, de még a negyedikre sem történt semmi intézkedés.

Nem hisszük, hogy az állami gazdaság olyan bőven rendelkezik erőgéppel, főleg speciális géppel. hogy ilyen könnyen veszni hagy egy munkanapot.

— P) —

• szobába rendelte a raktárost, hegesztőappará tokról beszélt. A hegesztöpisztolyok dolgát feszegette Krause is. amikor Krebssel beszélgetett... És Stalecker váratlanul azt kezdte érezni, hogy gyűlöli Wiesbachot, az ellenséget gyanítja benne. Nem. ezek után nem lehet elmenni Wiesbach lakására. Ki tudja, miféle szerzet az az ember.

Stalecker úgy döntött: még egyszer elmegy Aszker lakására, hátha hazament már.

Bement az egyik kapu alá, gyufát gyújtott és az órája fölé tartotta. A mutató elhagyta a tizet. Milyen izgalmat élhet most Schubert! — gondolta magában.

Hamar elérte az ismerős kis utcát. Stalecker belökte az épület utcai ajtaját, s felszaladt a lépcsőn. Becsöngetett abba a lakásba ahol Aszker szobát bérelt. A háziasszony nyitott ajiót.

— Visszajött már?

— Vissza. De nem egyedül van...

Schubert volt Aszkernál. Amikor Stalecker belépett a szobába. Oscar éppen akkor fejezte be az utolsó mondatot.

— Gondolja, hogy Wiesbach provokátor? — kérdezte Aszker.

— Úgy látszik, igen. A maga gyanúja igaznak bizonyult. Aszker a fejét rázta.

— Nekem nem volt semmiféle gyanúm. Csak tanulmányoztam... De végérvényesen és pontosan meg kell bizonyosodnunk. A szombat estéket Wiesbach ugyanabban a mulatóban szokta tölteni, ahol én olyan jól elbeszélgettem a raktárossal. — Aszker ennél a mondatnál el- r'evette magát. — Ma pedig éppen szombat van. Valószínűleg ő már ott is ül. — Kerimov Sta- leckerre nézett. — Segítene nekem?

— Természetesen.

— A következői kérném. Én mosl elmegyek a mulatóba. Néhány perc múlva jöjjön be maga is. Miután meggyőződött, hogy Wiesbach ott van és én vele beszélgetek, észrevétlenül menjen ki a helyiségből. Vagy harminc perc múlva telefonáljon oda... Otto, maga emlékszik Georg Ho- mann lakatosra? — kérdezte váratlanul Aszker.

— Homannra? — kérdezte vissza csodálkozva Stalecker. — Természetes, hogy emlékszem... De hiszen ő...

Aszker megfogta Otto kezét.

— Később majd mindent megmagyarázok. Most nincs időnk. Homarni szerepét kell eljátszania.

Ne féljen, nem lesz nehéz dolga. Mindössze egyperces telefon - beszélgetést kell lebonyolítania Ráadásul hasonlít is egymásra a maguk hangja, csak a Homanné. úgy emlékezem, alig észrevehető árnyalattal mélyebb.

Stalecker bólintott.

— Akkor tehát a következőről van szó — folytatta Aszker. — Maga most érkezett Ostburgba, s látni akarja Wiesbachot. mert valami igen fontos mondanivalója van. Telefonált a gyárba, de ott nem volt. Utána felhívta a mulatót, ahová járni szokott. Beszéljenek meg egy találkozót. Holnap reggelre kérje. Ügyeljen rá. Stalecker elvtárs: kapkodva izgatottan kell beszélnie, mintha félne valamitől. Wiesbachot a keresztnevén, rövidítve szólítsa így: Mik. Azt kell mondania neki: »találkozunk a három szilfánál«. Vigyázzon, ez nagyon fontos. így beszélték meg annak idején... A beszélgetés folyamár különböző kérdéseket : tehet fel magának Wiesbach. Ne válaszoljon rájuk. Csak annyit mondjon, nem egyedül jött. És adja értésére. hogy nem beszélhet. valak; áll maga mellett és hallgatja a szavait... Azt hiszem. #z az egész.

— Értem.

— Kérem, ismételje el.

Aszker. miközben Staleckeii

hallgatta megelégedetten bólogatott.

— Amint befejezte a beszélgetést. jöjjön vissza a mulatóba, s legyen ott a közelben valahol Megeshet, hogy már ma foglal koznunk kell Wiesbachhal. Attól függ. beigazolódik-e a gyanúnk Ki most a ruhatáros a mulatóban? A mi emberünk?

Stalecker bólintott.

— Nagyon jó. ö segít majd. Én még csak egyszer voltam abban a mulatóban. Úgy emlékszem. nem fülkében van a telefon. ugye?

— A ruhatár- melletti széles korlátra van szerelve — mondta Stalecker.

Aszker felállt.

— Én Staleckerrel leszek — szólt váratlanul Schubert.

Aszker kérdően. csodálkozva nézett rá.

— A mulatóba nem megyek be — magyarázta meg Schubert. — Lehetséges, hogy szükség lesz rám.

Aszker elgondolkozott.

(Folytatjuk)

Május 24-én, péntek este fél 8 órakor a volt megyeházán:

A Hőgyésaá Állami Gazdaság jubéi üzemegységének állványos seénaszárisása.

a MÁV Szimfonikus Zenekar Beefhoven-estje

Az 1962—63. évi sikeres szekszárdi hangversenyidény nagyszerű zenei eseménnyel zárul. A 60 tagú Budapesti MÁV Szimfonikus Zenei tar látogat el Szek- száxdra, hogy ízelítőt adjon a legnagyobb zenei géniusz: Beethoven művészetéből.

Az évek óta beláthatatlan értékű kultúrmissziót teljesítő, igen magas művészi színvonalat képviselő szimfonikus zenekarnak ez lesz már a negyedik szekszárdi hangversenye. A zenekar eddigi szereplései is maradéktalan zenei élményt nyújtottak, de különösen felejthetetlen élményt ígér a péntek esti Beethoven-est, amelynek karmestere a fiatal magyar kar- mestememzedék egyik legtehetségesebb képviselője: Borbély Gyula lesz.

A hangverseny szólistájaként Kubinyi Attila szerepel, aki egy ízben már nagysikerű hangversenyt adott Szekszárdon Banda Ede társaságában és Bonyhádon is kirobbanó sikerrel szerepelt.

A hangversenynek három műsorszáma lesz. Elsőnek az Egmont nyitányt hallhatjuk. Ezután kerül sor, még a szünet előtt a hegedű- verseny előadására, míg szünet után a zenekar a III. szimfóniát tűzte műsorára.

Szeretedet köszöntjük a művészegyüttest városunkban és kívánjuk, hogy a Szekszárdon eltöltött nap számukra ugyanolyan kellemes élményt jelentsen, mint számunkra az esti hangverseny.

A hangverseny jegyeit a zeneiskola árusítja, 5—20 forintos árban.