Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-22 / 117. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. május 33. Az ünnepi könyvhét programja bő! Szombaton író—olvasó találkozó a szekszárdi régi megyeházán Országszerte május 25-én nyitják meg az idei könyvünnepet. Csakúgy, mint a korábbi években, most is komoly készülődés előzi meg a gazdag programú rendezvényt, amelynek során vidékre látogatnak íróink, s találkoznak olvasóikkal. Megyénkbe az idén négy fővárosi író érkezik. A könyvbarátok növekvő tábora Szekszárdon üdvözölheti Do- bozy Imre Kossuth-díjas írót, Solymár Józsefet, akit komoly sikert elért filmjéről ismer a megye közönsége, Csanády Jánost, a mai költőnemzedék egyik jeles tagját, s Ténagy Sándor költőt. Iróvendégeink szombaton és vasárnap találkoznak Szekszárd és több község könyvszerető embereivel. A megnyitó napján egy órától a megye székhelyén, a Babits Mihály könyvesboltban rendeznek író-olvasó találkozót. Itt vendégeink beszélgetnek az érdeklődőkkel, s dedikálják is műveiket. Ugyané napon, délután 3 órai kezdettel a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klubjában a József Attila olvasómozgalom legjobb aktívái találkoznak Dobozy Imrével. .Az ankéten a szerző Tegnap és ma című művét vitatják meg, majd levetítik a Tegnap című filmet. Este a hagyományoknak megfelelően, a régi megyeháza nagytermében irodalmi estet rendeznek. Ezen Dobozy Imre a mai magyar irodalom helyzetéről és feladatairól tart érdekesnek ígérkező tájékoztatót. Solymár József, Csanády János és Ténagy Sándor pedig műveikből olvasnak fel. Vasárnap Dobozy Imre és Csanády János a tamási járásba utazik. Délelőtt I regszemcsén találkoznak a községbeliekkel, este pedig Tamásiban irodalmi esten szerepelnek. Solymár József és Ténagy Sándor a paksi járás vendégei lesznek, ök délelőtt a paksi járási művelődési házban, délután Pusztahencsén, este pedig Gerjenben találkoznak olvasóikkal. A könyvhét keretében Az évszázad irodalma című kiállítást május 25—28 között Decsen láthatja a közönség,- június 1-től pedig — mindössze három napig — Bátaszéken mutatják be a Szekszárdon komoly érdeklődést kiváltott tárlat anyagát. Mindig földközelben I Általános elfogadott szokás, hogy mielőtt munka közben keletkezett feljegyzéseit eldobja az ember, előbb alaposan átnézi. Megiratlan témák, elvégzetlen feladatok bukkannak elő a telerótt papírdarabkákról, s spkszor különböző természetű életutak rakódnak össze egy egésszé, a más számára ren semmit sem formált a főiskola. Hamarosan meg kelleti azonban változtatni a véleményemet. mert velem utazó ismerősöm azt mondta: nagyon is sokat változott. Csakhát ez a változás olyan, hogy jóformán le sem mérhető. Ott látja csak az ember, hogy a korábbi kőművessegéd, most komoly felkészültzitással követeltek meg a törekvő hallgatótól a főiskolán. Egyazonban bizonyos: azt sosem felejtette el, honnan jött. Hiába állatorvos, hiába űz értelmiségi foglalkozást, megmaradt a réginek. | Akkor is, amikor találkoztunk 1 1------------egy bírósági o lvashatatlan ákombákomokból. ségű szakember, több száz állat letiltást húzott elő a tárcájából. Házi építőbrigád a kocsolai 'Vörös Csillag Tsz-ben A helyi építkezések meggyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében házi építőbrigádot hoztak létre a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az építőbrigád ebben az évben mintegy egymillió 200 ezer forint értékű beruházást valósít meg. Építenek egy 600 férőhelyes sertéshizlaldát 750 ezer. forintos -költséggel. Ha ezt nem házilag készítenék, a számítások szerint 1 millió forintba kerülne. Ezenkívül építenek hideglevegős szénaszárítót és egy 200 négyzetméteres kombájnszérűt, Az építőbrigád továbbá segítséget ad a tsz-tagoknak családiháá-éí>iték- ben, felújításokban, tatarozásnál, valamint más termelőszövetkezetek építkezéseinél- is.-——• Itt van például egy parszavas feljegyzés: mindig földközelben, s alatta kettős vonallal aláhúzva egy név: Debreceni Pál állatorvos... A harmadik olvasásra, mintha csak varázsszó hívta volna, elém- toppant az ember. Debreceni Pál. Futó mosollyal nyugtázom, hogy még kétnapos borostás arca is felvillan, s azok a széles gesztusok is, ahogy magyarázta a dolgait a poros útfélen. Félkezével a Moszkvics fogantyúját markolta, a másikkal viszont gesztikulált. Hevesen, tűzzel, ahogy az olyan emberek szoktak akik érzik igazságukat, s bosz- szantja. türelmetlenné teszi őket a meg nem értés, vagy a valahol tapasztalt mulasztás, mechanikus, gépies eljárás. Poros volt a kocsi, s poros volt Debreceni Pál is. Ha netalán előbb nem hallok róla, nekem ugyan magyarázhatta volna, hogy ő állatorvos. Nem hiszem ej neki, s inkább mondom: legfeljebb brigádvezető valamelyik növény- termesztő brigád élén. Mert megnéztem a kezét, s akár hiszik, akár nem: kérges volt, mintha csak előbb tette volna le a szerszámot. I Magamban még mosolyogjam is rajta, s gyorsan elkészültem a következtetéssel: ezen az embe■ io ■ ■ —i----------------------------------------N épi műemlék-gondozás Szekszárdon A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum összegyűjti a népi műemlékeket. Múzeumba került az utolsó bonyhádi kékfestőműhely régi berendezése, Antal Mihálynak, a takácsmesterség szekszárdi mohikánjának műhelye, s ott láthatók ezután a legkorosabb szekszárdi fazekas: idős Tamás Józsefnek apáról fiúra hagyott szerszámai. Külön termet szenteltek a Tolna megyei népművészet és népviselet állandó kiállítására, abban bemutatják a híres sárközi szövő-, fonó-, és hímzőasszonyok munkaeszközeit is. A kiállított sárközi szövő háziműhely szerszámai között ma már ritkaságszámba menő darabokat őriznek, így például a szövőszék ősét: a rostkötőt, kézi motollát, esztergályo- zott gombolyítót és az ősi mosó alkalmatosságot, a sulyokfát, „Hétmérföides táncoscsizma“ Tolna megyében Szekszárdon a magyar tájak legszebb népi táncaiból állított össze műsorcsokrot a negyven tagú sárközi táncegyüttes, Bézi László gimnáziumi tanár vezetésével. A hétmérföides táncoscsizma című, két órai időtartamú műsorban sárközi, kalocsai, tápéi, somogyi, rábaközi és más vidéki hagyományos táncokat mutatnak be, köztük a zalai tréfás seprűtáncot és Náfrádi László hortobágyi Pásztortánc című szerzeményét a színpadokon. A tíznél több népi táncból álló műsorral Szekszárdon, Pakson, Decsen, Pusztahencsén, Tengelicen és Tengelic-szőlőhegyen lépett fel sikerrel a szekszárdi és sárközi fiatalok együttese, Csorba Géza népi zenekarának kíséretében egészségére vigyáz, s arra, hogy jövedelmező legyen az állat- tenyésztés. De talán csak ennyi, ezért írtam volna ezt a megjegyzést a noteszembe? Vallatom a memóriámat, s megtalálom a következő láncszemet: Debreceni Pál heveskedésnek látszó türelmetlenségét. azt a vehemenciát, ahogy próbál beavatkozni mindenbe. ami egy kicsit is összefüggésben van a szakmájával. S már hallom is szavait. Közeledik az ellés ideje, de hiába várnak szép szaporulatot, nincs biztosítva a nevelés, mert hiányzik a férőhely. Az ég alá pedig nem lehet kirakni a malacokat. A férőhely, hiánynak már voltak komoly kö. vetkezményei: elhullott több malac. Akkor azt írták a jelentésbe; ismeretlen betegség következtében. Pedig ismert a betegség, de- hát az állatorvos, de az igazgató sem tud fedelet húzni a jószágok fölé, ha nincs rá pénz. Mondom, Debreceni Pál kőművessegéd volt hajdanán. Már felnőtt korba lépett amikor több évi kihagyás után ismét kézbe vette a könyveket. Sok mindent felejtett abból, amit az elemi iskolában tanult és abból is. amit a mestertől az állványon a falazásról, vakolásról s egyéb kőművesmunkákról. Az is lehetséges, hogy abból is hiányzik egy és más, amit olyan kínos preciNem őt érintette, hanem egyik munkatársát, egy állattenyésztőt, akinek valamilyen elnézés folytán az irodából a bírósághoz került a tüzelőrószlet ügye. Mondani is felesleges: az illető megijedt, talán sosem volt még dolga bírósággal. És persze méltatlankodott, hiszen nyugtákkal tudta igazolni, hogy ő befizette a részletet. Csakhát az igazoláshoz, annak elismertetéséhez be kellett volna utazni a központba. A távolság majdnem húsz kilométer, s bárhogy igyekszik az ember, egy napba telik, mire elmegy, intézkedik és visszaér. És ez kiesés, munkából, keresetből. Ki intézze hát? Nyilván Pali bácsi, ahogy az állatorvost nevezik még idősebb munkatársai is. Nem kellett kapacitálni, ígéretet sem kicsikarni tőle. Egyszerűen a tárcába került az irat, s Pali bácsi révén az irodába. Lehet, hogy volt ott egy kis torzsalkodás is. ez azonban az ügy szempontjából lényegtelen. A lényeges, hogy elintéződött a probléma. Hamarjában ennyi jutott eszembe a régi feljegyzésről. S azt hiszem nem is kell többet mondani Az elmondottak indokolják miért írtam a jegyzetbe azt a rövid mondatot, s miért húztam alá kettős vonallal Debreceni Pál dunaföldvári állatorvos nevét. Sz. I. Fogadónapon munkaügyben A BELÉPÉSRE FELJOGOSÍTÓ tűnt, hogy eddig nem dolgozott, „tessék” után jöttöm célja után j szakképzettsége nines. Azért men- érdeklődött. Szerencsére nem mint ügyfél, állásba helyezkedés miatt kerestem fel ifjú Klézli Ferencet, a Városi Tanács munkaügyi előadóját csütörtöki fogadónapján. Ahogy elmondta, délelőtt 11 óráig 15 állást kereső nő és férfi jelentkezett. — Ez nem sok, általában nagyobb a „forgalom”, s nem egyszer volt már példa, hogy 25—30 személy ügyével foglalkoztam. Március és április hónapban 200—200 álláskérést kellett nyilvántartásba venni — mondotta.-A beszélgetést kopogtatás szakította meg. Fiatalasszony jött, munkába helyezés ügyében. — Úgy hallottam — kezdte és elmondta, hogy a Bőrdíszmű Vállalathoz menne a legszívesebben, mert a barátnője is ott dolgozik. A kérdésre adott válaszokból kiBefejezés előtt a dombóvári magtisztító ....... 8 m «V'.' ||ggi Két évvel ezelőtt kezdték építeni, ezekben a napokban mór átadásra készítik elő a dombóvári magtisztítót. Az impozáns, hat emelet magas épület a legkorszerűbb magtisztító gépekkel van felszerelve. Még a múlt évben üzembe állították, egyes részlegekben megkezdték a tárolást, és osztályozást. Főleg a Lengyelország részére termesztett és itt osztályozott, csomagolt fehér kukorica odott sok munkát. Most már ismét szezonra készülnek. A szakemberek néhány héten belül befejezik a gépi berendezés szerelését, átadásra előkészítik az üzemet és akkor hivatalosan is megkezdik legkorszerűbb üzemében. Az átadásra a jövő hónap elején kerül sor. munkát Dombóvár ne üzembe dolgozni, mert szakmunkás szeretne lenni. Alig csukódott be az ajtó a fiatalasszony után, újabb ügyfél jelentkezett. Közvetlenül a munkahelyről, az építkezésről jöhetett, az ebédszünetet kihasználva. — Nem a magam ügyében jöttem, a lányomat szeretném elhelyezni. Lányomnak munkakönyvé van. A Szekszárdi Állami Gazdaságban, szőlőtelepítésén dolgozik, de munkahelyet akar változtatni — mondotta. A munkaügyi előadó feljegyzést készített. Beírta az apa által diktált adatokat, a jelentkező nevét, születési évét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, lakóhelyét, illetve a pontos címét. Az adatfelvételi könyvben van egy olyan rovat is, amelyre arra kell válaszolni, hogy az illető hol szeretne dolgozni. Az apa bemondása szerint a fiatal lány szintén a Bőrdíszmű üzemben vállalna munkát. És mielőtt elköszönne, érdeklődik, mikorra várhatják a munkába helyezésről szóló értesítést. TOVÁBB FOLYTATJUK a félbeszakadt beszélgetést. Szekszárdon sok a munkát kereső. Különösen sok a szakképzettséggel nem rendelkező nő. A férfiak elhelyezésével, munkába állításával kapcsolatban nincs különösebb probléma. Az építőiparban állandó a felvétel akár szakmunkás, akár segédmunkás elhelyezéséről van szó. A nők foglalkoztatottsága már nem ilyen egyszerű. Nemcsak azért, mert a jelentkezők hetvenöt százaléka nő és Szekszárdon a nők munkába állítása még nem megoldott, hanem azért is nehezebb, mert olyan igényt támasztanak, hogy többségben csak könnyebb munkát vállalnának, ötven jelentkező nő neve, adatai mellett a „Hol szeretne dolgozni?” rovat bejegyzése szerint tizenkettő a Bőrdíszmű üzemben, hét a Herbáriához kéri magát, öten takarítónak, vagy irodai kézbesítőnek mennének el, huszonheten pedig „Könnyebb munkára” mennének. Munkába állításuk a vállalatok részéről jelentkező igények szerint történik. Gyakran előfordul, hogy a jelentkezést követő fogadónapon már az iránt érdeklődnek, történt-e gondoskodás kihelyezésükről. A türelmetlenség indokolt. De ugyanakkor látni kell azt is, hogy Szekszárdnak a fel- szabadulás előtt alig volt ipari üzeme. A nyomda, a kórház, a selyemgubó-beváltó és petekészítő állomás foglalkoztatott nőket. (Az utóbbi csak idényjelleggel.) A FELSZABADULÁS ÓTA óriási a fejlődés és a türelmet- lenkedők mérséklésére nem árt egy kis összehasonlítást tenni. A felszabadulás előtti nyomdában húsz-huszonöt nő dolgozott állandó jelleggel, beleértve az irodistákat is. A kórházban szerzetes nők végezték a betegápolást, kisebb létszámban takarítónőket alkalmaztak. A selyemgubó-beváltó és petekészítő állomás évenként három hónapig adott munkát és filléres napszámot 200—300 nődolgozónak. Vessük össze a számokat. A Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatóságának kiadványa szerint Szekszárd városban a legutóbb megtartott népszámlálás alkalmával 10 935 keresőt vettek nyilvántartásba, s ezek közül több mint négyezer a keresettel bíró nő. Ehhez nem kell kommentárt fűzni, de ennek ellenére is azt mondjuk, jogos a türelmetlenség, amely a nők foglalkoztatásával kapcsolatban megnyilvánul. Reméljük ezt a problémát segíti megoldani az épülő műszergyár. amely sokszáz munkáskezet, nőt és férfit foglalkoztat majd. P. M.
