Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-17 / 88. szám
1963, április V, TOLNA MEGVF1 NfPCJS.tí; Tallózás a panaszkönyvekben ■r / Bejegyzések és felelősségrevonások— Újdonság a ..panasz- levelezőlap1“ — A panaszügyek intézését vizsgálta a Kereskedelmi Felügyeloség A kereskedelem és a vendéglátás kisebb-nagyobb zökkenőiről a panaszkönyvi bejegyzések és bejelentések közel sem adnak teljes képet. Ilyenek megtételére ugyanis csak akkor vállalkozik a vásárló, ha az észlelt hiba, vagy udvariatlanság nagyon szembetűnő és már nem lehet az apró bosszúságok közé sorolni. A panaszkönyveknek igy nagy szelepük van a jelentős, hibák feltárásában a fogyasztók érdekvédelméért folytatott vizsgálatokban, ellenőrzésekben. A közelmúltban az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ToLna megyei ellenőrei kiterjedt vizsgálatot indítottak, hogy felmérjék a megyében a panaszok intézésének gyorsaságát, hatékonyságát. Ez a vizsgálat kiterjedt az állami és szövetkezeti kereskedelem üzleteire és központjaira is. A vizsgálat lefolyását nagyban segítették a bonyhádi I vevőankét I tapasztalatai amelyben huszonnégy hozzászólás íőg fal kozott a kereskedelem helybeli hiányosságaival. Az elmúlt évben a Tolna megyei Népbolt Vállalatnál 90 panaszkönyvi bejegyzés és 10 lakossági pan as z bt j elen te? történt. A panaszok többsége az áruellátással foglalkozott és aránylag sok volt a minőségi kifogás, a kiszolgálók magatartásával foglalkozó észrevétel. Árdrágításról és súlycsonkításról jóval kevesebb bejegyzés tanúskodik. A vizsgálat, megállapította, hogy a száz panaszból 72 jogos volt. Helyesen járt el a Népbolt Vállalat, amikor rendszeres felelösség- revonást alkalmazott a j földművesszövetkezeti központok I elvégezték, illetve elvégzik a pa- | naszkönyvek nyilvántartásba vételét és hitelesítését: A vásárlók panaszainak megismerése érdedében a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya, a Tolna megyei Népbolt Vállalat boltegységeiben áprilisban ..panasz-levelezőlapokat” helyez el. A kísérlet hatását rendszeresen vizsgálni fogják és félév múlva a tapasztalatok alapján történik intézkedés a további alkalmazásról. A válaszadás i kötelező! A panaszbejelentésekre küldött válaszok másolati példányát a panaszkönyvi bejegyzés mellé csatolni kell — szabja meg a rendelet. Ezt többségében betartották az üzletek, annál szembetűnőbb. hogy az ellenőrzés a dombóvári földművesszövetkezet három boltjánál négy olyan bejegyzést talált, amelyre sem a bolt. sem az ímsz-iroda választ felmutatni nem tudott. A bolti dolgozók szerint u panaszt beküldték a központba, ott azonban semmi nyoma sincs. Hasonló helyzet fordult elő a dunaföldvári földművesszövetkezet műszaki boltjánál is. | Míg a kereskedelemhez beérkezett panaszok többsége az áruellátással és a kereskedelmi dolgozók magatartásával foglalkoI zott. addig a Kereskedelmi Felügyelőséghez befutott lakossági bejelentések inkább árdrágításról és minőségi kifogásokról szólnak. A felügyelőséghez az elmúlt évben 36 panasz érkezett, amelyből 26 bizonyul jogosnak. Az utasítások be nem tartásáért megtörténtek a jogos panaszok esetében. A panaszok kivizsgálása az elmúlt évben egy elbocsátást. egy bírósági feljelentést, egy Szocialista brigád címtől való megfosztást és hat írásbeli figyelmeztetést eredményezett. A vizsgálat foglalkozott hárpm földművesszövetkezeti központhoz beküldött panaszok megoszlásával is. A bonyhádi, dunaföldvári és dombóvári fmsz-ekhez összesén 45 panasz érkezett. A dombóvárinál 34 panaszból 27 volt jogos (ezért 7 esetben osztályvezetői írásbeli figyelmeztetést, 6 esetben elnöki írásbeli figyelmeztetést és három szóbeli figyelmeztetést alkalmaztak), a dunaföldvári 6 bejegyzésből öt; volt jogos (két esetben történt fegyelmi felelősségrevonás), a bonyhádi öt bejelentés mindegyike jogosnak bizonyult. (Három esetben történt fegyelmi felelősségrevonás). Néhány jogos panasz esetében fegyelmi felelősségrevonás nem történt, mert az észlelt hibákért az alkalmazottakat nem lehetett hibáztatni. felelősségrevonások A dunaföldvári fmsz húsbalt vezetőjét 1000 forinttal bírságolták meg, mert sertéshúshoz marhahúst kevert és azt összedarálva sertéshús árban hozta forgalomba. A faddi fmsz húsbolt vezetőjét árdrágításért 500 forintra, a Vendéglátöipari Vállalat dombóvári étteremvezetőjét feketekávéárváltoztatás végre n^m hajtásáért 200 forintra, a Népbolt Vállalat műszakibolt-vezetőjét árdrágítás miatt 200 forintra, az ozorai Imsz bolt eladóit árdrágítás miatt 100—200 forintra bírságolta meg a felügyelőség. Az AKÖV szállítómunkásai ellen, mert 100 kilogrammal kevesebb szenet adtak le, mint a kifizetett mennyiség, bírósági feljelentést tett a Kereskedelmi Felügyelőség. Ugyancsak bírósági feljelentés született a Dombóvári Építőipari Ktsz festő-részlegének vezetője ellen, mert jogtalan költségeket számított fel megrendelőinek. Az iregszemcsei sütőüzem vezetője ellen fegyelmi eljárást indított a felügyelőség, mert a nyerstészta feladásánál súlycspn- kításokat követett el. A vizsgálat megállapította, hogy a kisebb községekben a vásárlók azért idegenkednek jobban a panaszkönyvi bejegyzésektől, mert a bolti dolgozók mindegyike ismeri őket 'és el akarják kerülni az ezzel járó kellemetlenségeket. Bátrabban teszik a bejelentéseket a vásárlók az Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez, mert tu- dát&ban vannak, hogy á’ hivatali titoktartás következtében a felügyelőségtől. a bolti dolgozók soha nem tudják meg, ki volt a bejelentő. A lefolytatott vizsgálat feltehetően nagyobb tekintélyt szerez megyénkben is a panaszkönyveknek. hogy azok méltó segítői lehessenek a szocialista kereskedelem tisztaságáéit folytatott küzdelemnek. M. M. (diaiédás Sokan voltak a taggyűlésen. A lányok elhozták mamáikat is. Az idősebb asz- szonyokat már régóta érdekelte: mit csinálnak a KIS Z- ben. Most itt volt az alkalom. Megláthatták. Az ünnepi taggyűlés után. amelyen nyolcadikos úttörőket vettek fel és jutalmakat osztottak ki, bál következett. Zenekar nélküli bál. Magnetofon hangjára táncoltak a fiatalok és csak málnát ihattak, akik megszomjaztak. — A KISZ alkohol ellenes — jegyezte meg az egyik mama, amikor meglátta a mellette lévő, Szek- szárdról jött KIS Z- vezetö kezében a málnával telt poharat és megelégedett arccal szemlélte kislányát. aki egy nyurga fiúval twistéit. A járási titkár Szabó Jánost kereste. Tekintetét végigjáratta a termen. Nem találta seh'ol. Ö kapta. a legnagyobb jutalmat. Ö volt a kö- lesdi K ISZ-taggyiilés fénypontja. Harmadik helyezést ért el az ország fiatal sertéstenyésztőinek egyéni versenyében. Oklevelet kapott, amelyet a KISZ Központi Bizottság küldött. ezenkívül ezer forint pénzjutalmat a szorgos munkáért. De hová tűnhetett? — Nem láttad a Szabót? — állította meg a KISZ-titkárt. aki a bejáratnál beszélgetett egy fiúval. — Nem. Mit akarsz vele? — Meg akarom beszélni, hogyan érhetne el első helyezést ebben az évben. A Kossuth szövetkezet egyik vezetője lépett hozzá. — Elkésett az elvtárs! — Miért? — Hát nem tudja? —" csodálkozott a kérdezett. — Szabó Jancsi otthagyta a sertéstenyésztést. A járási titkár a váratlan hírtől elsápadt. — Ezt komolya n mondja? A széles tenyerű, őszülő hajú ember bólogatott. — A legkomolyabban. Még pedig a saját kérésére történt. Fogatos lett belőle. — És maguk hagyták? Egy ilyen tehetséges. országos hírű sertéstenyésztőt átengedlek más területre? Valaki felerősítette a magnót. A zene egyre gyorsabb ütemet diktált. Ezreket hagyott el a versenyben országos harmadik... Hogy tehetett ilyet? Mi ennek az okú? Ha nehézségei támadtak, miért nem fordult hozzánk bizalommal? Segítettünk volna! — Te nem táncolsz? — nevetett feléje a KISZ-titkár. — Dehogynem! Felkérte a hozzá legközelebb álló lányt és bement vele a forgatagba. Nem tudta teljes szívvel beleélni magát a táncba. Szeme Szabó Janit kutatta. Most már végképp megérlelődött benne az elhatározás: megkeresi és meggyőzi arról, hogy a sertéstenyésztésben a helye. H. T. Megváltozott a „sáros falu46 De azért jól jönne ha felépülne a művelődési ház A pár évvel ezelőtti Páliéra! talán az indító ok, hogy a fiata- legtöbben úgy emlékeznek, hogy1 lók először egyenként, de később ,,jó sáros falu ". Nem volt a falu ban se járda, se villany és a KISZ-ről, a fiatalok életéről is jobb volt nem beszélni. Ma már teljesen megváltozott a helyzet, mondhatnám úgy., hogy a falu felvette ünneplő ruháját és nem is akarja többé levetni. Nem a sárról, sötétségről ismerik már Pálfát. hanem országos hírű termelőszövetkezetéről. A faluban három évvel ezelőtt alakult meg a termelőszövetkezet. Nehezen indult. anyagi gondokkal küzdve. A három év gyorsan elszaladt, de az elért eredmények igazolják, hogy nem hiába. Ez volt mind többen visszavándoroltak. A KISZ is fellendült a termelő- szöyetkpzét, patron ál ásóval. A faluban: cukrászda, mozi, televízió, lemezjátszó.. könyvtár teszi hangulatosabbá. • vidámmá az életet. A fiatalok jól érzik magukat, megtalálták számításukat. De azért nem minden fenékig tejföl. Nagyon kellene egy kultúrotthon a fiataloknak, akkor a bálokat, a különböző rendezvényeke nem az italbolt melletti helyiség bérbevételével kellene megtartani. Bendes Ilona levelező CXXXX/\zv\/vX. A döntö: a gyermek jövője Jó embert keresnek — A válás következménye — Mindnyájan változunk Az a bizonyos kiskapu! A vizsgálat nem találta kielégítőnek minden szempontból a panaszkönyvek nyilvántartását, hitelesítését. Ez pedig kibúvót is jelenthetett. Az eddigi gyakorlat szerint, ha a bolt panaszkönyvet igényelt, minden további nélkül megkaphatta, sőt esetleg a nyomtatványboltban maga a boltos is megvásárolhatta. Ily módon, ha kellemetlen bejegyzési tettek a panaszkönyvbe, akkor a boltosnak módjában állt újjal kicserélni, eltüntetve azt, amelyik a bejegyzést tartalmazta. A vizsgálatot követően mind n Népbolt Vállalat, mind a A bíróság folyosóján majd mindig feszült a légkör. Pereskedők, haragosok ülnek a padokon, ki-ki saját tanúinak társaságában. Csendesen suttognak, nem szeretnék, ha értesülne gondolataikról a perben szereplő másik fél. A kitűzött többi ügyekkel itt jóformán senki sem törődik, ha csak néhány notórius tárgyalásra járó nem. aki. mielőtt az ügyet megismeri, szeretne közelebbi ismeretségbe kerülni a szereplőkkel. Az ablaknál, a sarokban fiatal asszony áll. Csendes szótlansága, magába merülése fel sem tűnik senkinek. Az sem.' hogy sirdogál. Hangtalanul rázkódik néha a válla. — Ettől féltem mindig — emeli fel kisírt szemét. — Bíztam azért, hogy a fenyegetést nem váltja valóra, békét hagy nekünk. És mégsem. Három hónapja lett hat éves a kisfiam, s már kéri. Pedig eddig alig látogatta. Élte a világát ... A teremben, a tárgyalás kezdete előtt a bíró és a népi ülnökök ismét áttanulmányozzák az iratokat. A két fél egymás mellett ül, hallgatják a bíró szavait. Aztán ők beszélnek. Az apa, aki már három éve elhagyta jcsalád- ját alig tud valamit mondani. Egyetlen hivatkozása, hogy szereti a gyermeket, s joga van hozzá. — Különben is fiú — jelenti ki száraz rövidséggel —, s a törvények értelmében jogom van hozzá .. . A tárgyalást elnapolják. A bíró gondterhelt. Pedig, mint mondja, körülbelül ez a századik gyermekelhelyezési ügye amióta bírói gyakorlatot folytat. De mindegyik egy-egy külön világ, egy-egy sajátos tragédia, aminek a következményeit minden esetben a gyermek érzi meg. — Az apának nagyjából igaza van — válaszol egy kérdésre. — Elsősorban abban, hogy joga van a gyermekhez. Csakhát a gyermek neme még nem perdöntő tényező. A döntő szempont: a gyermek jövője. Vagyis a bíróság minden esetben valósággal jó embert keres egy-egy ügy kapcsán. Olyat, aki megfelelőképpen tudja biztosítani a gyermek testi és szellemi fejlődését. nemes erkölcsi tényezőinek kialakítását. A döntés minden esetben nehéz. Az objektív feltételek mellett nem jelentéktelen a szubjektív sem. Közelebbről az: miért bomlott fel a házasság, kinek volt ebben nagyobb része. De még ez is csak a kérdés egyik része, hiszen a körülmények, az évek oda vezethetnek, hogy a korábban hibás fél megváltozik, s ha akkor a válás idején nem is. de a tárgyalás idejére mái alkalmas a gyermek nevelésére. Egy eset a többi közül. A válásnál az asszonyt marasztalta el a bíróság. A kisgyermek azonban nem volt még hat éves, így automatikusan az anyánál maradt. Egy idő után a férfi el akarta tőle venni. A legnagyobb meglepetés akkor érte. amikor a bíróság úgy ítélkezett, hogy a gyermeket továbbra is az anyánál hagyja. Az ok: életmódján változtatott. rendes lakasa van. s minden feltételt biztosít a gyermek fejlődéséhez. Néha egészen furcsa dolgok derülnek ki az .elhelyezési tárgyalások kapcsán. Például ilyenkor kerül felszínre a válás igazi oka. Volt példa olyanra, amikor a házasfelek előre megállapodtak abban, mit mondanak a bíróságon azért, hogy elválasszák őket. S az elhelyezési eljárás során döbbentek rá könnyelműségük következményére. Akkor, amikor arról volt szó, kié legyen a házasságból származó gyermek. Ilyenkor azonban már késő. Újra kezdeni a legtöbb esetben lehetetlen, hiszen, ha nem is mindketten. de egyikük már új házasságot kötött. Megtalálták új életüket. új boldogságukat, de vajon a gyermek megtalálta-e az övét? — Mielőtt döntenénk — így a bíró — minden ügyel külön tanulmányozunk. Bíróságaink és közigazgatási apparátusunk sok dolgozója működik közre a körülmények teljes tisztázására. Minden esetben alaposan megismerkedünk a szülök körülményeivel, tisztázzuk azt: melyik félnél adott jobban az az objektív és szubjektív körülmény, ami leginkább megfelel a gyermek jövője szempontjából. Néha fájdalmasak ezek az ítéletek. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az esetek döntő többségében megtalálják a leginkább megfelelő intézkedést, s a legjobban megfelelő módon döntenek a ..per tárgya”, a kiskorú gyermek elhelyezése ügyében. Sz. L I
