Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-14 / 87. szám
1963. április 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Jövőnk gondja: az atomsalak Azt szoktuk mondani, hogy az atomkorszak küszöbén állunk. Valójában már régen átléptük a küszöböt. Jövőre lesz tíz eszten- déje, hogy a Szovjetunióban működni kezdett az első 5000 kilo- wattos atomerőmű. Néhány évvel később Angliában, Francia- országban és Amerikában is készültek hasonló berendezések. A Szovjetunió vizein az első atomerőmű után csakhamar útnak indult — ugyancsak elsőként — a Lenin atomüzemanyagü jégtörőhajó amelyet más országok ilyen típusú vízi járművei követtek. Kisebb országokban, nálunk is, atomreaktorokat építettek időközben; ezek hasadó anyagokat (izotópokat) termelnek az iparnak, a mezőgazdaságnak, az orvostudománynak. Most nem térünk ki ezeknek a jelentőségére, csak emlékeztetünk az ismert tényre: az izotópok segítségével alapvető változások következnek be például az ipari anyagvizsgálatban, a növénytermesztésben, a mező- gazdasági kártevők elleni küzdelemben, és számos betegség gyógyításában. Ezúttal más példával bizonyítjuk, miért elkerülhetetlen az atomenergia mind intenzívebb alkalmazása életünkben. Egy mai személyautó 100 ezer kilométeren 10 tonna benzint, atommotorral pedig mindössze 6 gramm urániumot fogyaszt. Nagyobb repülőgépnél az arány: 500 kilogramm benzin, illetve 0,3 gramm űréin. Miért nem?... Gyakran elhangzó kérdés: hát akkor miért nem térünk át már ma ilyen járművek gyártására? Hiszen köztudomású, hogy a hagyományos energiaforrások (szén, kőolaj, benzin, stb.) mennyisége csökken bolygónkon, másrészt viszonylag bőven találhatók Földünkön atomenergiát szolgáltató, hasadó anyagok. A sürgetés indokolt, de a válasz is egyszerű: országúti, vasúti és légi járműveknél még nem találták meg azt a védekezési módot, amely ne járna együtt a közlekedési eszköz súlyának tetemes növelésével. Az atomenergia ugyanis veszedelmes sugárzó anyag, s eddig az egyetlen védekezési mód a megfelelően vastag beton- és ólomfái. Vízi járművek — a fizika ismert törvényei szerint — elbírják ezt a súlytöbbletet (a víz felhajtó ereje csökkenti a súlyt), de még nem sikerült olyan autókat és repülőgépeket szerkeszteni, amelyek megfelelnének ennek a követelménynek. Ez is csak idő kérdése. A mérnökök lázasan dolgoznak azon, hogy csökkentsék a „biológiai védőfal” súlyát. Semmi kétségünk nem lehet, hogy ezt a problémát is megoldja a modern technika. Addig is fogas kérdés marad azonban: mi legyen a hasadó anyagok ipari, közlekedési, mezőgazdasági és orvostudományi alkalmazása közben keletkezett atom-hulladékkal ? Gépek, növények, állati tetemek Minden élő szervezet és tárgy, amely sugárzó anyaggal kerül kapcsolatba, maga is veszélyes radioaktív sugárforrássá válhat. Különböző mértékben és nem egyforma ideig. Egyesek a másodperc tört részei alatt semlegessé bomlanak, mások több évig, évtizedig, sőt évezredig bocsátanak ki veszedelmes sugárzást. Például a stronciümból származó elektronok 25 év alatt veszítik el sugárzási energiájuk felét. Ilyen anyaggal táplált zseblámpa tehát több évtizedig működhet üzemanyag-utánpótlás nélkül; de gyakorlatilag csak akkor alkalmazható, ha sikerül elhárítani a stroncium ártalmas sugárzását. Ugyánígy, a vizsgálatok során használt műszerek, növények, kísérleti állatok az emberi szervezetre veszélyes energiaforrásokká válnak. Mennyiségük nem is csekély: becslés szerint napjainkban sok ezer tonna ilyen hulladékanyaggal dolgoznak a kutatók szerte a világon., S ez a tömeg a következő években, évtizedekben szinte elképzelhetetlen ütemben emelkedik. Egyáltalán nem utópia, hogy százezerszeres és milliós nagyságrendű növekedésre számítanak, mert a jódizotópos struma-vizsgálattól az űrhajózásig mind több sugárzó anyagot állít a technikai haladás szolgálatába az emberiség. S ezzel együtt miad több atomhulladék, salak termelődik. Hova tegyük? — ez a probléma. Tenger, jég, világűr Kézenfekvő volt az elképzelés: süllyesszük a veszedelmes anyagot az óceánok 10—12 kilométeres mélységébe, az örök csend és sötétség birodalmába. (Természetesen zárt edényekben, vastagfalú tartályokban.) Helytálló volt ez a módszer addig, amíg a geofizikai kutatások révén ki nem derült, hogy nincs olyan mély vízréteg, amely — néhány ezer év múlva — ne kerülne a felszínre. S nem vagyunk-e felelősek azokért, akik mondjuk kétezer név múlva jönnek a 'világra? Az örök jég birodalma — az Északi és Déli sarkvidék — már legalább 30 ezer éves temetőt biztosít az atomsalaknak. Ennyi idő alatt bizonyára feltalál az emberiség olyan anyagot, amely semlegesíti az ártalmakat. A világűrbe kilőni a hulladékot? Ez a terv is felvetődött. De ki mondhatná meg; milyen árialommal járhatna ez a jövendő űrhajósokra? Ezt még — nagyon helyesen — sehol nem próbálták ki. A hulladék jégbe temetése is csak terv, nagyon meggondolandó. Mert egy másik, lenyűgöző terv keresztezi: hátha éppen az atomenergia segítségével sikerül megolvasztani a sarki jégtömegeket, hogy hozzáférhessünk az ottani, felmérhetetlen ásványi kincsekhez..: Egyelőre semmi baj Tényekről és lehetőségekről szóltunk. Ha valaki riasztónak találná a pillanatnyi helyzetet és a közeljövő távlatait, megnyugtathatjuk: a veszély nem küszöbönálló. Az egész világon — nálunk is — elegendő az „izotóptemető”. Ahol nincsenek kimerült, elhagyott bányák, ott földalatti kutakat, vájatokat fúrnak. Ezeket vastag betonréteggel, aszfalt-szigeteléssel bélelik ki, a salak-tartályok is biztonságosak (költségesek is!) A „temetőket” pontosan számon tartják; azt is, hogy milyen felezési idejű sugárzó anyagokat helyeztek el egy-egy helyen. Némelyik aránylag rövid idő múlva egyszerű szemétként kezelhető. Másokat hosszabb ideig figyelni kell. De biztos, hogy a következő években, évtizedekben ezeknek is megtalálják a semlegesítő ellenszerét. Több olyan anyagról folynak a kutatások, amelyek közömbösítik az ártalmas hatásokat. Olyan berendezések is készülnek, amelyek elégetik az atom-salakot, s a hamu már könnyebben kezelhető. Nyugodtak lehetünk: mire ránk köszönt az atomenergia kiterjedt felhasználásának korszaka, a tudósok megtalálják annak a módját is, hogyan védekezzünk a csodálatos lehetőségeket nyújtó energiaforrás veszélyei ellen. GYENES ISTVÁN WWWfTTTTTTTTWffTWTITfTfT Palack mint szigetelőanyag Régen kísérleteznek már világszerte, hogy az idei télhez hasonló hidegben sem szenvedjenek a háziállatok. Newchurch-i (Anglia) helyi gazdaságában a sertésólak alapzatába egy sor üvegpalackot építettek be. A sűrűn egymás mellé helyezett bedugaszolt palackok fölé 3 centiméternyi cementréteget vontak. A különleges talapzatra egyébként hagyományos módon húzták fel a sertésólat. A kora ősszel készült fényképet most tették közzé, miután a kísérlet igen eredményesnek bizonyult a téli hónapokban. Termelőszövetkezetek, mezőgazdasági géptulajdonosok figyelem! A Dombóvári Vasipari Ktsz gyors határidőre vállal bármilyen mezőgazdasági gépjavítást. Munkája megbízható. Érdeklődjön, győződjön meg róla. (37) NE LEGYEN GOND hogy mit ajándékozzon husvétra! Fotóalbumok Töltőtollak E mlékköny vek Golyóstollak hatalmas választékban, mi nden kultúrcikkboltban kaphat ók. papírboltban, áruházban, (10) Mező- gazdasági nagyüzemek! Háztáji gazdaságok! Különböző baromfitenyésztési gépeket; etető vajukat, öni tatókat, csibenevelő ketreceket, tojőszekrényeket, parabolas műanyákat stb megrendelésre szállít az AGROKER, Szekszárd. (27) OLIMPIAI TÁRGYNYEREMÉNY sorsjeggyel a szerencsés nyertesek meg tekinthetik a Tokiói nyári Téli olimpiai és az innsbrucki játékokat Vegyen Olimpiai Tárgy nyeremény sorsjegyet! A sorsjegy ára: 4.— Ft. Számos utazáson kívül egy berendezett két szobás örök lakást 3 db. személygépkocsit nyerhet, több ezer egyéb értékes nyereményhez juthat! A sorsjegyek az újságárusoknál, a trafikokban, a TOTO— LOTTO kirendeltségeknél és a postahivatalokban kaphatók. __________________________________________________________(66) í:
