Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

1963. április 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Haditengerészeti vizsgálóbizottság kutatja az eltűnt Thresher titkát Groton (MTI). Az amerikai ha­ditengerészet vizsgálóbizottsága hozzákezdett a Thresher ügyének tárgyalásához. Mint ismeretes, az Egyesült Államok nukleáris haj­tóművel rendelkező tengeralatt­járója, a Trasher, szerdán Bos­tontól körülbelül 300 kilométer­nyire keletre mélymerülési gya­korlat közben 129 emberrel el­tűnt. A vizsgálóbizottságnak öt magasrangú tengerésztiszt a tag­ja, s jelenleg zárt 'ajtók mögött folytatja tanácskozását. A hadi- tengerészet egyik vezetője azt val­lotta, hogy Harvey, a Tresher kapitánya indulás előtt rendben- lévőnek találta hajóját. A bizott­ság egyebek között azzal is fog­lalkozik, milyen fizikai állapot­ban volt az elveszett tengeralatt­járó legénysége, milyen fő javí­tási munkákat végeztek, amikor a hajó legutoljára átvizsgálásra került, s milyen terveket dolgoz­tak ki a mélymerülési kísérletek­re, A helyszínen időközben elektro­nikus műszerekkel ellátott hadi­hajók próbálják kifürkészni a ka­tasztrófa titkát. Szerda óta azon­ban nagy tengeri vihar dühöng, s a kutatóhajók maguk is úgy­szólván tehetetlenül bukdácsol­nak a hétméteres hullámokon. Az Atlanti-óceán adott körzetében tartózkodó amerikai hajók egyéb­ként jelezték, hogy a víz színén plasztik- és parafadarabok, vörös és sárga műanyag-kesztyűk lát­hatók. Ilyen kesztyűkkel kezelték' a tengeralattjáró mérnökei a ha­jó nukleáris műszereit. Csodával határos módon me­nekült meg a Thresher egyik tisztje és két tengerésze. Mind­hármukat szolgálatra osztották be a tengeralattjáró kísérleti útjára. Mint az egyik nyugati hírügy­nökség közli, a tiszt, s a legény­ség két tagja lekéste Newportban a tengeralattjáróra induló motor­csónakot, s a Thresher nélkülük indult el utolsó, végzetes útjára. Rusk ismét találkozott Dobrínyinnal Washington, (MTI). Rusk ame­rikai külügyminiszter csütörtökön este repülőgépen Párizsból vissza­tért az amerikai fővárosba. Meg­érkezésekor Rusk minden nyilat­kozatot megtagadott. Az amerikai külügyminiszter pénteken találkozott újra Dob- rinyinnal, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetével és foly­tatta vele a berlini kérdés meg­vitatását. Pell demokrata párti szenátora szenátus részére írásban előre el­készített beszédében a berlini kérdésben javaslatokat terjesztett Rusk elé. Felhívta az amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy Dobrinyinnal tartandó megbeszé­lésein lépjen fel kezdeményezően. A szenátor azt javasolja, hogy nyugatberlini pozícióinak megőr­zéséért az Egyesült Államok ajánljon fel engedményeket a Szovjetuniónak. A szenátor szerint az Egyesült Államoknak el kell fogadnia, hogy két német állam létezik és el kell fogadnia az Odera-Neisse határt is. Ennek fejében kérjen biztosí­tékot arra, hogy szabad összeköt­tetése lesz Nyugat-Berlinnel. A frontvárosban kialakult fe­szültség enyhítésére a szenátor még javasolja, hogy Berlinbe te­gyék át az ENSZ európai szervei­nek központját Géniből, a UNESCO központját pedig Pá­rizsból. A szenátor tanácsosnak tartja Nyugat-Berlin státusának — ha­csak formai — megváltoztatását is. Azt indítványozza, hogy az eddigi megszállási státust szün­tessék meg, a jövőben a nyugati csapatok a nyugatberlini kor­mány kérésére tartózkodjanak a frontvárosban. • fl Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottsága csütörtökön nyilatkoza­tot tett közzé, amely megelégedé­sét fejezi ki a francia szénbányá­szok általános sztrájkjának ered­ményei és a sztrájk-mozgalom iránt kinyilvánított példátlan- méretű szolidaritás miatt. A kommunista párt kijelenti, a szénbányászok hősies harca lehetővé tette a többi dolgozók harcának kiszélesedését. Rámutat, hogy a degaulleista rendszer vesz­tesként került ki az erőpróbából, a dolgozók egysége pedig meg­szilárdult. Erre az egységre ma sakkal inkább, mint bármikor szükség van: ezt az egységet az egész országra ki kell terjeszteni és meg kell szilárdítani. Meg kell törni a fináncoligarchia és az ér­dekeit képviselő kormánynak azt a próbálkozását, hogy a dolgozó­kat az árak és az adók emelésé­vel megfossza harcuk gyümöl­cseitől. Az FKP felszólítja a dol­gozókat, fokozzák küzdelmüket jogos követeléseik kielégítéséért, a még nagyobb eredményekért. ülést tartott a Megyei Tanács VB A szokásos munkarend szerint pénteken ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb elfogadta. Szabópál Antal vb- elnök jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű határozatok végrehaj­tásáról. Ezután Szűcs Lajos mező- gazdasági osztályvezető és Máté János, a Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatóságának ve­zetője beszámolt a megye állat­tenyésztésének helyzetéről. A beszámolóból kitűnt, hogy a megye szarvasmarhaállománya az elmúlt évben mintegy három­ezerrel, sertésállománya pedig kifzel tízezerrel növekedett. Az 1962-es évben a termelőszövetke­zetekben a szarvasmarhaállomány a tervezettnél nagyobb ütemben növekedett. Az ülésen foglalkoztak az állat- állomány további fejlesztésének lehetőségeivel, így elsősorban a takarmánybázis növelésével. A következő napirendi pontban az 1963-as évi beruházások elő­készítésével foglalkoztak Bertha Kálmán, a Megyei Tanács terv- osztályvezetőjének és Ordas Jó­zsef, a Beruházási Bank igazga­tójának beszámolója alapján. „Misiden jóakarata. emberhez44 A pápai enciklikák történeté­ben első ízben fordul elő, hogy a katolikus egyház feje nem csupán a világ katolikusaihoz szól, hanem „minden jóakaratú emberhez”, s azt is szükséges­nek tartotta, hogy az encikliá- ban külön fejezetet szenteljen a béke kérdésének. XXIII. Jánost, midőn a pápai trónra került, úgy emlegették, mint „reformpápát”, aki lépést akar tartani az idővel, s szakít elődei merev politikájával. A jelenlegi zsinat megnyitása előtt is többször hangzott el va­tikáni körökben, hogy a kato­likus egyházfő komoly reformo­kat készít elő, s nemcsak fel­tűnést, de diplomáciai bonyo­dalmakat is keltett, amikor a pápa nyíltan elismerte az Ode­ra—Neisse-határ jogosságát. Ugyanakkor azonban az is köz­tudott volt, hogy a Vatikánon belül bizonyos ellenzékkel kell szembenéznie a pápának, s elég arra a vatikáni kiállításra utal­ni, amelyet a zsinat alkalmával nyitottak meg, s amely a szo­cialista országok ellen irányult, sőt bizonyos értelemben sem­legesíteni akarta a pápának a lengyel—német határ kérdésé­ben tett korábbi nyilatkozatát. A mostani pápai enciklika, amely a „Békét a földön” címet viseli, méltán keltett feltűnést világszerte, hisz korunk leg­égetőbb kérdéseivel foglalko­zik, s hangját illetően elég az olasz Unitát idézni, amely sze­rint „egy lépés ahhoz, hogy át­hidalják a katolicizmus és a kommunizmus között lévő sza­kadékot.” Az enciklika fő témája a bé­ke fenntartásának fontossága. Első része korunk három jel­lemző vonását emeli ki: a dol­gozó osztályok előretörése, az asszonyok nagyobb részvétele a közéletben és az emberiség tár­sadalmi és politikai szervezeté­nek a közelmúlthoz képest vég­bement mélységes átalakulása. Ezzel kapcsolatban az enciklika kiemeli, hogy „a népek nem akarnak többé maguk felett Űjabh sztrájkmozgalmak Franciaországban figyelmeztető Párizs, (MTI). A Sud Aviation hajógyárban is és a Dassault Művek, a két leg- sztrájkok voltaic, nagyobb francia repülőgépgyár Joxe államminiszter és az álla- dolgozói, megszakították a mun- ma alkalmazottak szakszervezeté- kát, a dolgozók tüntető menetben nek vezetői között tárgyalások vonultak végig Cannes-ban, Tou- kezdődtek 1 200 000 állami tiszt- louse-ban és Boulogne-Billanco- viselői és alkalmazott fizetésének urt-ban az utcákon. Béremelést emeléséről. A tárgyalás megsza- és munkaidejük csökkentését kö- kadt, mert a szakszervezetek kép- vetelték. A vegyipari és olajipari viselői elégtelennek találták a1 üzemekben a Saint Több ezer érdeklődő a háromnapos ételbemutatón \ Nazaire-i kormány ajánlatát. A közalkal- \ mazottak 10—12 százalékos bér-i emelést követelnek. Tegnap este zá­rult a Tolna me­gyei Népbolt Vál­lalat és a Me- csekvidéki Üzemi Vendéglátó Válla­lat szekszárdi, háromnapos kiál­lítása, ahol hideg- konyha-készítmé- nyeket, alufóliás konyhakész- és félkész-ételeket, cukrászterméke­ket, valamint jég- krém-árukat mu­tattak be. A kiál­lítást közel há­romezren tekintet­ték meg, a láto­gatók közül igen sokan vásároltak, fogyasztottak is a bemutatott ételfé­leségekből, újdon­ságokból. Többek közt háromezer I hidegétel és négyszáz alufóliás adag casino-tojás, több ezer cuk- konyhakész étel fogyott el a há- rászsütemény, ezer adag vegyes 1 rom nap alatt. Sokan rendeltek mgm az ünnepekre dísztortát, amit a bemutató bezárása előtt meg is kaptak. idegen uralmat”, s hozzáteszi! „Jelenleg szélesen terjedőben van az emberek természetes egyenlőségének eszméje.” Az enciklika külön részt szentel a leszerelés kérdésének; »Fájdalmas azt látnunk, hogy a gazdaságilag fejlett országok mind félelmesebb fegyvereket gyártanak — írja az enciklika, — s ez egyrészt súlyos terheket ró ezeknek az országoknak pol­gáraira, másrészt megfosztja a kevésbé fejlett országokat a nekik szükséges gazdasági és szociális segítségtől. E hely­zetet azzal szokták igazolni, hogy jelenleg a békét csak a fegyveres erők egyensúlyával lehet biztosítani. De éppen ez vezet a további fegyverkezési hajszához-«. S érdemes még áz alábbi mondatokat idézni az enciklikából: »Ha nem vetnek véget a katonai célzatú nukleá­ris kísérleteknek, úgy ennek végzetes következményei lehet­nek a föld életére. Az igazságos­ság, a bölcsesség, az emberi érzés azt követeli, hogy állítsák meg a fegyverkezési hajszát«. Fontos része az enciklikárak az utolsó fejezet, amely a gya­korlati együttműködés fontos­ságát hangsúlyozza, amely . »eddig alkalmatlannak vagy meddőnek látszott, ma ellen­ben, vagy a jövőben reális elő­nyöket eredményezhet«. A pápai enciklikát nagy ér­deklődéssel fogadták világszer­te, s mint az Humanité meg­állapítja, »felszabadítja sok ke­resztény lelkiismeretét, aki küzd a kapitalizmusban felhalmozó­dó konfliktusokkal«. A lengyel Trybuna Ludu kifejezi remé­nyét, hogy a pápa békefelhí­vását megfelelő következteté­sekkel fogadják azokban az or­szágokban, ahol a kormány- rudat katolikus államférfiak tartják a kezükben. A New < York Post azt írja, hogy »nagy mértékben befolyásolhatja ko­runk gondolkozásmódját és cselekvését« a pápai enciklika, s áz amerikai külügyminiszté­rium szóvivője is kijelentette; hogy a pápa kifejtett nézetei az egész emberiség kívánságá­nak megfelelnek. A Vatikán állásfoglalása ar­ról tanúskodik, hogy a keresz­tény egyház feje felelősség- tudattal nyilatkozik a jelenlegi világhelyzetről, s keresi azt az áthidaló megoldást, amely meg­mentheti az emberiséget egy nukleáris katasztrófától. Hadd idézzük ismét az Humanitétj »A vallásos idealizmus nem tartozik a haladás erői közé, de elégtétel már azt is látni, hogy a legfőbb katolikus te­kintély tudomást vesz a töme­gek mozgalmáról és támogatja a békéért indított akciót«.

Next

/
Thumbnails
Contents