Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

1963. április 11.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Új létesítmények

az egészségügy szolgálatában

Első lesz a megyében a baleseti sebészet — BőyüI a gégészet és a belgyógyászat — Megépül a korszerű szülészeti osztály a megyei kórházban

A tavaszi vetésekkel Tulna meg*ében jobban haladnak, mint tavaly

A kórház klubjában folytatódott a beszélgetés, a KISZ- taggyűlés befejezése után. A klub a kórház legújabb kulturális létesítménye, 90 000 forintos költséggel készült. Nem túlozunK, ha azt mondjuk, városunk egyik legszebb klubja.

A beszélgetés témáját a kórházban folyó építkezés és a kórház fejlődése képezte. Dr. Szent- gáli Gyulától, a kórház igazgató főorvosától kértünk tájékoztatást a kórház további fejlődését szolgáló beruházásokról.

— A sajtó már többször foglalkozott a 31 millió forint költséggel épülő. 300 ágyas tüdőszana- tóriummai. Ezzel kapcsolatban csak annyit: az építési munkálatok olyan ütemben folynak, bízhatunk abban, hogy a tüdőszanatórium 1964 februárjában átadásra kerül. Az ország egyik legkorszerűbb szülészeti osztálya épül, 8 700 000 forintos költséggel, amely szintén folyamatban lévő építkezés.

Tervünkben szerepel még a 30 ágyas szemészeti osztály és a műtő felállítása, amelyre másfél millió forintot irányoztunk elő. Megépül a 40 ágyas balesetsebészet! és utókezelési osztály, kétmillió forintos beruházással. Ehhez talán csak annyit fűznék: a baleseti sebészet és az utókezelési osztály a megye első ilyen létesítménye lesz.

— Az új létesítményekül kívül bizonyára készült terv az egyes osztályok zsúfoltságának megszüntetésére is. Mely osztályokon lesz bővítés?

— Rekostrukcióval a 25 ágyas gégészetet 40 ágyasra bővítjük, és külön műtővel látiuk el. A belgyógyászati osztályon a jelenlegi 100 ágyról 150-re emeljük az ágyak számát. A két részre osztott, azaz 75—75 ágyas belgyógyászat két főorvos irányítása alá kerül. Ugyancsak egymillió fórint költséggel bővítjük és korszerűsítjük a sebészeti osztályt. Körülbelül másfél millió forintot fordítunk a röntgen-osztály felújítására, amely a gyógyító szolgálatban jelenleg működő legmodernebb röntgen-gépekkel lesz felszerelve.

— A különböző osztályok bővítését szolgáló beruházások mellett milyen lehetőség van az egészségügyi dolgozók szociális és kulturális helyzetének javítására?

— Igen, van. és az erre vonatkozó tervünk is elkészült, figyelembe véve a lehetőségeket. A "O épületben manzard-beépítés- sel 50 fiatal orvos részére szállót létesítünk. A tervek szerint a szálló az év végére készül el. Emeletráépítéssel bővítjük a nővérszállást, s ezzel a bentlakó nővérek számát 120-ra emeljük.

Társadalmi munkában ellátópavilon épül. amelyet május hónapban adunk át rendeltetésének. Az ellátó-pavilonban közért, büfé, férfi és női fodrászat és könyvterjesztő lesz. s ez megkönnyíti a dolgozók beszerzési és egyéb problémáinak megoldását.

A kultúrlétesítmények között első helyen szerepel a színházterem átalakítása és felújítása. Épül majd egy szakmai továbbképző terem is.

A fertőző-osztály előtti parkosított részen az elmúlt években röplabdapálya készült. Tervbe vettük, hogy a pálya mellé, társadalmi összefogással , egy 25x12,5 méteres nagyságú fürdőmedencét építünk. Az építkezéssel kapcsolatos földmunkát, számítva a kórház dolgozóinak, s különösen a fiatalok aktív támogatására, még ebben az évben megkezdjük.

—A megyei kórház nagyarányú fejlődése mellett a kiszolgáló létesítményeket is bő- víterii kell. Nyilván erre is elkészült a terv?

— Az elmúlt évekre visszatekintve, elég sok gondot okozott a kórháznak a villany- és a vízellátás. Ennek megfelelően az

energia, a vízellátás? valamint a kiszolgáló létesítmények bővítésére is elkészült a terv. A vízellátás javítását szolgálja a 2x200 köbméteres víztároló medence építése. Elkészül a kórházat ellátó elektromos központ is, amely a városi hálózattól függetlenül — szükségképpen — villamosén ergiával látja el a kórházat.

A robbanó palackok tárolására 300 ezer forintos beruházással kamrát létesíiünk és 700 ezer forint ráfordítással egy új raktár- épületet kapunk. Ez év augusztusáig elkészülünk az egész megye orvosi műszerjavítását szolgáló műszerjavító-részleg felállításával. amely a rendelőintézet alagsorában nyer elhelyezést.

Jelenleg a kórház fűtését és melegvíz-szolgáltatását a 8 helyen működő kazánház 28 kazánja biztosítja. A gazdaságosság figyelembevételével és a széttagoltság megszüntetésére a régi kórház udvarán központi kazánház épül. öt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság által szállított Szlatina-kazán beállításával. A létesítményre előirányzott beruházás meghaladja a 9 millió forintot. Az év végére 9 és félmillió forint beruházással megépül az automatizált mosoda is. Befejezésül most már jóslások nélkül beszélhetünk az elmúlt év szeptembere óta húzódó konyha építésének befejezéséről. A hét és félmillió költséggel épülő konyha átadására április 17-én kerül sor.

Ahogy a beruházások számadatai igazolják, a második ötéves tervben meggyorsul a megyei kórház fejlődése. A fejlődés azonban nem áll meg, s készül a kórház távlati fejlesztési terve is. amelynek ismertetése ma még nem időszerű — mondotta befője^ zésül dr. Szentgáli Gyula, a megyei kórház igazgató főorvosa.

P. ’ M.

Tolna megyében amint a szikkadó talajok engedik, szorgosan Munkálkodnak a földeken. A tavalyihoz képest — bár akkor sem volt kedvező az időjárás — a tavaszi vetések jobban haladnak. Több mint tizenháromezer holdat szántottak fel március vége óta a megye termelőszövetkezeteiben, többek közt 7 ezer holdnyi borsót, 1700 holdnyi tavaszi árpát, 1800 holdnyi pillangóst, ezer holdnyi zabot magágyba tettek. Befejezés előtt áll a mákvetés és s.zépen beindult a napraforgóvetés, a napraforgót mintegy ezer holdon szórták földbe.

Tavaly ilyenkor például az idei hatvanöthöz képest csak negyEleinte segítséget kellett kérni. Hiába munkaügyi előadó az ember, hiába van olyan segítsége, aki huszonöt éve adminisztrál, — nyugdíj-ügyeket sohasem intéztek. A munkatársakért alakították meg a Simontornyai Bőrgyárban a nyugdíjelóké szító albizottságot. Az SZTK-központok nem tudták eléggé gyorsan lebonyolítani az ügyintézést, és előfordult, hogy a nyugdíjasok csak egy-két hónappal a munka abbahagyása után kaphatták meg járandóságukat.

Decemberben alakították meg a bizottságot, s mindjárt négy idős dolgozó ügyének elintézése várt rájuk.

— A szekszárdi SZTK-köz- pontból jött hozzánk instruktor, — mondja Király László, az albizottság elnöke, „civilben” munkaügyi előadó, — aki megmutatta, hogyan foglalkozzunk az ügyekkel. Azóta már túlestünk a „tűzkeresztségen”.

venegy százaléknyira állt a tavaszi árpa vetése, a napraforgóé körülbelül 23, a burgonyaültetés pedig körülbelül 8 százaléknyival előbbre van. A megyében a cukorrépa vetése halad lassan, de az sem maradt el a tavalyitól.

Az idén ellenben még csak hatvanöt százaléknyira van a fejtrágyázás. hetvenezer holdon végezték el eddig a tavalyi nyolcvan százaléknyihoz képest. Az idén ugyanis a havazások gátolták ezt a munkát, ha a magas hóba szórják a műtrágyát, ez csak a „Fekete-tengerbe került volna”, — mint mondják, — a tavaszi áradásokkal, a mostani esők is sok helyen lemosták a fejtrágyát.

díjakat, megtanulták valamennyi fajta lebonyolítását.

Fülöp Géza. a gyár egyik legrégibb dolgozója, az albizottság munkatársa említi, hogy elkészítették hároméves tervüket is. így aztán már jóelőre előkészíthetik egy-egy távozó dolgozó ügyét, időben beszerzik a sokféle igazoló iratot. Mert ehhez idő kell, hiszen néha az egész ország területéről jön postájuk, — ha valaki több felé is dolgozott.

— Sok idejüket veszi igénybe ez a társadalmi munka?

— Hetenként két—három órát — válaszol Fülöp Géza.

S hogy fárasztó-e? Nem. Mert így folytatja:

— Emellett én vezetem a légó- tanfolyamot is az üzemben — mondja. — Vállaltam a nyugdíjügyintézést is. Mire fárasztó lenne, majd beletanul más is. s akkor átadom.

tpy^jpre nincsen szó. xKl- rály Lászlóval már arról beszélnék, hogy mikor ül össze a biIntéztek nemcsak öregségi, hanem rokkantsági, özvegyi nyug- zotisá^uk. legközelebb. Bit. rwAV.w.w^www/vn/ r-rjw-j- r.-jj ttmurfrmrjt nviw 11

Megy a j...

Modem szakmák:

TV-JA VÍTÓK

A munkapadokon több a televízió, mint a rádió. A rakodón javításra váró magnetofonok sorakoznak.

Működik a feszültség- és ellen- állásmérő. A műhely legértékesebb műszere a televízió komplex generátor: 85 000 forintba kerül.

A mester. Petróczi Mihály szétszedett, kisképernyős Tavasz készülék mellett ül.

— Mi a hiba?

— Meg kell csinálnom a kép szélességállítót. Belóg egy kis fekete a képernyőbe — válaszolja, miközben szemét a munkáján tartja és a kezei megállás nélkül mozognak.

A gép búgó hangokat ad. Majd időközönként megszólal egy férfihang. amely asztalitenisz-mérkőzést közvetít... Váratlanul ismét visszatér a búgás. s kisvártatva tisztán észlelhető tapsorkánt hallani, valószínűleg a mérkőzés színhelyéről.

A mesterek mellett ipari tanulók szorgoskodnak, a GELKA túlzsúfolt szekszárdi műhelyében. A tanulók 'valamennyien érettségiztek. Ma már az érettségi követelményként szerepel a felvételnél.

— Mióta tanulja a szakmát?

A kérdést Tarr János ipari tanulónak teszem fel.

— Második éve.

— Mi volt a kedvenc tantárgya a gimnáziumban?

— A fizika. Ebből a tárgyból mindig jelest kaptam.

A másik ipari tanulótól, Harangozó Jánostól megtudom, hogy

diák korában négy éven keresztül ismerkedett a „mesterséggel" az MHS rádiós klubjában.

Kaszás Kálmánról, aki a műhely előtt álló gépkocsi rádióját javítja éppen, megtudom, hogy .,maszek rádióamatőr” már kisgyermek kora óta. Ugyanis a bátyja műszerész. Volt, aki segített neki.

— Nagyon kell ügyelnünk. ..Saját garanciára” dolgozunk.

A megjegyzést Bihari László, az egyik mester teszi.

— Hogy értsem ezt?

— Úgy, hogy, ha rosszul javítom meg a készüléket és visszahozzák, akkor nekem kell még egyszer megjavítani, de ezért már nem számolnak el munkabért.

Petróczi Mihály megint bekapcsolódik a beszélgetésbe.

— Nekünk, , mestereknek is örökösen tanulnunk kell. Továbbképzéseken csiszolódunk, és sok szakkönyvel olvasunk. Mindig a legújabbakat. Éneikül nem állhatnánk meg a helyünket. Nagyon rohamos a fejlődés. Én decs! vagyok. Tudja, hány tv van a faluban? Közel ötven...

— Mire kívánják felhívni a tv- tulajdonosok figyelmét?

— Őrizkedjenek a kontár antenna szer élőktől. Van. aki sodrott alumínium drótból fabrikál antennát, vagy Bergmann-csőből. és legtöbbször elfelejti Isföldelni. Ez nagy veszélyt rejt magában. Villámcsapás esetén az egész ház leéghet.

H. T.

I Megy a juhász számáron

í-------SZ--------i----------- földig er

a lába. Még a régi időkből ismerős ez a rigmus. A pusztaság örök vándorát idézi, aki tavasztól késő őszig vándorol' nyájával a jobb legelő után, s ha elfárad, felül a „nagyfülű” hátára.

Miklós Gábor valahol Kárpát- ukrajnában kezdte ezt a juhász életet 15 éves korában. Apja mellett szerette meg a pásztorkodást.

Ismerősei közül egyszer valaki kerékpárt vásárolt, olyat, amilyet ma ha valaki ott felejt valahol, nem biztos, hogy visszamegy érte. De akkor nagy szenzáció volt ez, mindenki csodájára járt, ő is kíváncsian nézegette a „kenyérmeghajtású” járművet. Mert bizony akkoriban a „lábusz”, legjobb esetben a csacsi volt a tő közlekedési alkalmatosság.

Miklós Gábort az idők vihara a Bonyhád környéki dombok közé sodorta. Majoson telepedett le. Persze magával hozta szakmaszeretetét is: a bonyhádi dombokon hihetetlen türelemmel legeltette tovább a nyájat. Emberekkel ugyan nem sokat találkozott, mert az igazi pásztorember nem ér rá a kocsmapulton naphosz- szat; könyökölni. De az idők szele nem kerül el semmit, senkit, előbb-utóbb mindenhova eljut.

Egy szép napon így szólt hozzá a lánya:

— Jó lenne, ha mi is vennénk egy motort.

— Veszélyes dolog az gyermekem. Könnyen fel lehet vele borulni.

A lány egy kicsit elszontyolodott, Miklós Gábor pedig szó nélÚj rigmus születik

kül elindult a nyáj után. Hogy mi járt az eszében, nem tudni. Azt sosem lehet megállapítani, hogy a napokig magános ember mit forgat az agyában. Az a lényeg, hogy egyszer pedig ő állított haza egy mindenkit meghökkentő gondolattal:

— De ha például egy autót vennénk, az jobb lenne. Mégis csak négy kereke van, biztosabban érzi abban magát az ember.

Amikor a leány nem volt jelen. a feleségének még hozzátette:

— Elvégre is felnőtt már a lányunk . . . Megtanulna vezetni, és hát biztosan nagyon örülne neki.

— Sok pénz ám az apjuk!

— Hát, nem adják ingyen. Deltát juhász létemre csak megengedhetem magamnak. Elvégre is a legjobban kereső szövetkezeti tagok közé tartozom.

A pásztorember rendszerint nem bőbeszédű. Hallgatagsága mögött azonban konok határozottság van: ha egyszer kigondol valami jót. ezer akadályon át is végrehajtja. így történt aztán, hogy a majosi termelőszövetkezet juhásza alkudozni kezdett az egyik szekszárdi autótulajdonossal, aki közhírré tette, hogy eladná az alig használt autóját. Az alkudozás vége az lett. hogy Miklós Gábor kifizetett 65 000 forin- tol és autótulajdonos lett.

*

I Miklós Gábor vödör---------------------------daiát hoz a

l

'rmréból, s a pár órás kisbá- ' ánykájúkat gondozó anyák mellé

ie;,z belőle:

— Ilyenkor jobban kell takar mányozni — mondja — mert most van az ellesi idő.

A tsz elnöke már előzőleg közölte, hogy Miklós Gábor nagy szorgalommal, szeretettel gondozza a közös nyájat. Szavai már az első percekben igazolódni látszanak.

Beülünk a kis kuckóba, ahol a juhászok éjszakáikat töltik, Az ágyon suba. az asztalon több napra való élelem.

— Ide hordtuk be néhány héttel ezelőtt az újszülött kisbárá- nyakat is, Különben megfagytak volna.

Az elnök közbeszól:

— Pedig kár lett volna értük. A juhászat is szépen jövedelmez a közösnek.

Az autóra terelődik a szó.

— Én már nem tanulok meg vezetni, öreg vagyok ahhoz. Különben is felesleges lenne, mert a lányom már nagyszerűen vezet. levizsgázott. A múltkor is. hogv atyafi látogatóban voltunk...

Két csacsi ott áll az ablak előtt s a karám mellett békésen szénázik.

— Hogyan, még a csacsi is divatban van?

— Hát. persze. A juhász nem élhet meg „nagyfülű” nélkül. Mert ha mondjuk útközben ellik meg az egyik birka, akkor a kis- bárányt felkötjük a csacsi hátára. Meg hát az útravalót is az viszi.

Pödörint egyet a bajúszán:

— Persze, azért jó ha van egy autó is. Mert az mégiscsak gyorsabb.

A régi rigmusból új lesz, valahogyan így:

„Megy a juhász az autón . .

Boda Ferenc