Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. április 9. Ä pórtélét napi kérdései i A termelés pártellenőrzésének néhány tapasztalata a Bonyhádi Zománcgyárban Megkezdődött a nádpalló gyártása Az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat mözsi telepén megkez­dődött a télen kivágott nád feldolgozása. A telepen naponta 250—300 négyzetméter nádpallót készít hat női dolgozó. A képen Szajkó Teréz és Szűcs Livia, akik már a második nap túlteljesí­tették tervüket. Megalakult a Magyar Autóklub Tolna megyei csoportja Vasárnap megalakult a Magyar Autóklub Tolna megyei csoportja. Mint arról korábban már beszá­moltunk, az elmúlt években sok­szorosára nőtt a Tolna megyei autótulajdonosok száma. Ha egy megyei gépkocsitulajdonos kül­földre akart utazni, nagyon hosszú utat — az ügyintézés szokásos út­ját — kellett bejárnia, mire ki­juthatott a határon túlra. A szomszédos Baranya megyében mű ködő autóklubnak voltak tagjai a Tolna megyeieki vSumost/. hogy a. megyében már nyolcszáz fölé emelkedett az autótulajdonosok száma, indokolt a Magyar Autór. klub megyei csoportjának meg­alakítása. Nyocszáz kocsit vártak vasár­napra, de mint kiderült, számosán társultak; barátaik, ismerőseik kocsijával jöttek a klubalakító közgyűlésre. A vármegyeháza nagyterme zsú folásig megtelt a gépjárművek tulajdonosaival. Az eredeti prog­ram szerint bonyolították le a közgyűlést, megválasztották az autóklub Tolna megyei csoport­jának tisztikarát, érdekes előadá- I Termelőszövetkezeteink vezetői közül a kipusztult őszi vetések pótlásával kapcsolatban néhá- nyan tanácsot kértek tőlünk. Le- hőcz József, a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Tolna megyei kirendeltségének vezetője tájé­koztatott bennünket a tavaszi ve­tőmag-akcióval és a még meg­köthető szerződésekkel kapcsola­tosan. — Ki tudják-e elégíteni az igényeket? — Igen, 6882 mázsa vetőmagot tudtunk szállítani az idei tava­szon a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére. Töb­bet, mint tavaly. Ugyanis az el­múlt évben a keret 4166 mázsa volt A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 6828 mázsát rendeltek eddig. Örvendetesen nagy az érdeklődés a lucernamag iránt. A tervezettnél sokkal töb­bet igényelnek. Megnyugtathat­juk a szövetkezeteket, hogy „pót­keret” segítségével minden igényt kielégítünk. Más a helyzet a baltacímmai kapcsolatosan. Ren­delkezésünkre áll 50 mázsa és 1105 mázsát igényeltek. Sajnos az országos készlet ezzel a maggal kapcsolatban kevésnek bizonyul. sokat hallhattak a résztvevők az új KRESZ-ről, biztosítási, jogvé­delmi problémákról. A Magyar Autóklub vezetősége nevében budapesti küldött köszöntötte az ország legfiatalabb autóklubjának tagjait. A tanácskozáson számos, gép­jármű-tulajdonosokat érintő kér­désről tanácskoztak. Egységesen megállapodtak abban, hogy a jö­vőben nem vesznek kocsijukba autóstoppal utazni akaró fiatalo- Jcat. Az újonnan alakult csoport felvette a kapcsolatot a TIT-tel és a Balesetelhárítási Tanáccsal. A három szerv közösen végzi a megye területén lévő községi művelődési otthonokban a lakos­ság oktatását a közlekedési szabá­lyokra. Az első vezetőségi ülésre szer­dán kerül sor, melyet a TIT szék­házában Szekszárdon tartanak. Ekkor döntenek arról, az idei programba milyen elképzeléseket vegyenek fel. Máris biztos, hogy érdekes közlekedési versenyt, külföldi túrákat, oktatási kérdé­sek megoldását tűzik célul.- Pj — Az ősszel igényelt vetőmag bur­gonyát ősszel csak 138 vagon híjával tudtuk kiszállítani, s ezt most pótoljuk, ugyanis 152 vagon áll jelenleg a tavaszi vetőmag- akció keretén belül rendelkezé­sünkre. Tavaly nagy problémát jelentett a burgonya vetőgumó biztosítása. Idén nincs hiány. Ja­vasoljuk a takarmányrépa és az édes szudáni cirokfű vetését a szövetkezeteknek. — Lehet-e még szerződést kötni? — Tavaszi szerződéskötési ter­vünk 16 739 hold, s 15 384 holdra már szerződést kötöttünk terme­lőszövetkezeteinkkel. Ez azt mu­tatja, ahhoz, hogy tervünket tel­jesíthessük még szerződtetnünk kell. A téli fagykár által kipusz­tult területekre korlátlan mennyi­ségben adhatunk tavaszi bük­könyt, kölest, étkezési borsót, lencsét, étkezési babot, magken­dert. A magkender-szerződés nagy fontossággal bír napjainkban. (Idén, a tavaszi 950 forinttal szemben, 1600 forintot fizetünk a magkender mázsájáért.) Sajnos e téren elmaradtunk. Háromszáz hold a tervünk, s mindössze 169 holdat szerződtünk le. <H) Mit jelent a termelés párt- ellenőrzése? Sokan sokféleképpen fogják fel ezt a kérdést, lehetne idézni a válaszok tarka mozaikját. Mindenesetre a termelés párt­ellenőrzésének az a lényege, hogy az adott területen a pártszerve­zet hatékony módon szóljon bele a termelés kérdéseibe, valósítsa meg és irányítsa az üzem. vagy a gazdaság egész kollektívájának termelést ellenőrző tevékenységét. A termelésbe való beleszólás ha­tékonyságának fontos feltétele, hogy előre, már a tervkészítés idején legyen véleménye, állás­pontja a pártszervezetnek a terv­mutatókról, a gazdasági egység előtt álló feladatokról. A végre­hajtás során pedig tudja feltárni a pártszervezet az előbwduló akadályokat és tudja megjelölni a módját a hibák kijavításának. Természetesen a pártszervezet úgy tudja betölteni termelést ellenőrző tevékenységét, ha nem­csak irányítja a kollektívát, de állandóan tanulmányozza az em­berek véleményét, tanácskozik a párton kívüli, műszaki és köz- gazdasági szakemberekkel is. A termelés pártellenőrzésében nagy szerepe van a pártvezetőségnek. Az alapszervezet vezetőségének kezdeményező képességétől, ál­landó, élénk reagálásaitól nagy­mértékben függ az ellenőrzés hatékonysága. A Bonyhádi Zománcgyárban vizsgáltuk meg, vajon betölti-e az ottani pártszervezet a ter­melés pártellenőrzésének funk­cióját? Tanulságos közre adni. milyen módszerekkel végzik a zománcgyári kommunisták ezt a munkát és milyen eredményeket értek el eddig a termelés párt­ellenőrzésében. m Miről beszél a munkaterv? Nézzük meg mindenekelőtt a pártszervezet negyedéves munkai- tervét. Az első negyedévben két­hetenként, tehát összesen hatszor tartottak pártvezetőségi ülést. A hat ülés közül három alkalom­mal tűztek napirendre termelés­sel kapcsolatos kérdéseket. Ja­nuár 31-én a pártvezetőség be­számoltatta a főkönyvelőt és a munkaügyi osztályvezetőt. Feb­ruár 28-án került volna sor a főtechnológus és az újítási fele­lős beszámoltatására. Március 28. án munkaterv szerint a terme­lési osztályvezető és a rendészeti vezető beszámoltatását tűzték napirendre. A munkatervben tehát komoly helyet kapott a termelés párt­ellenőrzése. Kár, hagy a fő­könyvelő beszámoltatását rossz időpontra tervezték. A következő kérdésekre kellett volna vála­szolnia; Hogyan tudja segíteni 1963-ban az önköltség csökken­tését? 2. Várható-e nyereség- részesedés? 3. Miben kér a párt- szervezettől segítséget? A fő­könyvelő válaszaiból kiderül, hogy nem készült fel alaposan a beszámolóra. Sok munkája volt ebben az időben és még nem is­merte a múlt évi eredményeket, tehát eleve nem adhatott érdem- beni válaszokat a kérdésekre. Ezt a párvezetőség is érezte, így tehát elhatározták, hogy a má­sodik negyedévben újra beszá­moltatják a főkönyvelőt. Az újítási felelős és a fő- technológus beszámoltatását jó­kor tűzték napirendre. Március volt a zománcgyárban az újítási hónap, tehát az újítómozgalom problémái, a mozgalom fejlődésé­nek segítése jó időpontban ke­rült a pátszervezet érdeklődésé­nek és termelést ellenőrző mun­kájának középpontjába. Sajnos ez a pártvezetőségi ülés elmaradt, mert éppen ebben az időszakban történt változás a párttitkári tisztségben. Ami a munkatervet illeti, még egy bíráló megjegyzést kell rá tenni. Március 18-án ment a gyáregység-vezető, a főmérnök, a termelési és munkaügyi osztály- vezető az igazgatóságra, a máso­dik negyedéves tervet megtár­gyalni. Helyes lett volna a tár­gyalás előtt napirendre tűzni a második negyedéves terv meg­vitatását. Bizonyára hasznos ja­vaslatokat kaptak volna a párt­vezetőségtől, esetleg egy kibőví­tett pártvezetőségi üléstől a gaz­dasági vezetők. A beszámoltatások módszere Követendő a gazdasági veze­tők beszámoltatásának módszere. A beszámolóra kért vezető idő­ben levelet kap a pártvezetőség­től, amelyben megjelölik a be­számoló időpontját és felteszik a kérdéseket is: mire kiváncsi a pártszervezet. A kérdések konk­rétek és mindig az adott terület legfontosabb időszerű problémái­ra várnak választ. A gazdasági vezető beszámoló­ját élénk vita követi. Erről nem­csak a jegyzőkönyvek tanúskod­nak, hanem ezt vallják a meg­kérdezett vezetők is. A vita so­rán sok jó javaslat születik, olyan javaslatok, amelyek se­gítik a problémák megoldását. A gazdasági vezetők egyöntetűen vallják, hogy szívesen számolnak be a pártvezetőségnek és minden beszámoló után tele tarsollyal távoznak az ülésről. Nemcsak a pártvezetőség előtt, hanem gyakran taggyűlésen is beszámolnak a gazdasági veze­tők. A közelmúltban Rabatin Gábor párton kívüli főmérnök tartott beszámolót a párttaggyűlé­sen, az 1962-es év tapasztalatai­ról és az 1963-as év feladatairól. A párton kívüli főmérnök beszá­molóját a zománcgyári kommu­nisták megvitatták és a beszámo­ló nyomán határozatok születtek. Ez a taggyűlés érdekes, új szín­foltja volt a zománcgyári párt­életnek. Az ma már természetes a gyár­ban, hogy a termeléssel foglal­kozó párttaggyűlésekre meghív­ják a párton kívüli osztályveze­tőket, technikusokat, brigádveze­tőket, élenjáró dolgozókat és a törzsgárda tagjait. A beszámolók, pártvezetőségi ülések és taggyűlések után hatá­rozatok születnek. Mozgósítják a kommunistákat és a pártonkí- vülieket a feltárt hibák meg­szüntetésére, az elfogadott javas­latok megvalósítására. A párt- szervezet termelést ellenőrző te­vékenysége szorosan összefügg a termelést szervező munkával, mintegy feltétele a mozgósító munka hatékonyságának. Egy egészséges kezdeményezés Még a múlt évben történt, de érdemes vele foglalkozni. A gyár sok nehézséggel küzdött, ezért a pártszervezet sokoldalúan tanul­mányozni kezdte a termelés álta­lános problémáit. Kibővített párt- vezetőségi, majd párttaggyűlést tartottak novemberben és meg­tanácskozták a kedvező és a ked­vezőtlen tapasztalatokat. A veze­tőségi ülésre és a taggyűlésre is sok pártonkívülit hívtak meg. A tanulságokat feljegyzésbe fog­lalták és elküldték Budapestre, a vezérigazgatónak. A feljegyzés sok érdekes javaslatot tartalma­zott, ami feltétlenül figyelemre méltó. Itt-ott ugyan felbukkant benne a szűk üzemi szemlélet, ez bírálatot érdemel. Bírálatot érdemel viszont az a felületes válasz is, amelyet a vezérigazgató írt a pártszervezet levelére. Egy ilyen gondosan el­készített feljegyzést komolyan kellett volna tanulmányozni, és a válaszban a mosakodás és a szó­lamok helyett inkább a meg­tett intézkedésekről, a konkrét reagálásról olvasna szívesebben az ember. Álljon itt egy példa: A feljegyzésben megemlíti a pártszervezet, hogy komoly prob­lémák adódnak a lemezszabó és a zománcot szállító gyáregységek­től kapott alkatrészek, anyagok minőségével kapcsolatban. íme a vezérigazgató válasza: » A többi gyáregység által a bonyhádi gyáregység részére szállított al­katrészek, gyártmányok minősé­gének javítása, tökéletesítése ál­landó igyekezetünk és fáradozá­sunk tárgya-«. Ez a kenetteljes válasz tegye most boldoggá a zománcgyári kommunistákat? Kár volt ezt az egészséges kez­deményezést ilyen felemás vá­laszra méltatni. Előfordulhat, hogy a Bonyhádi Zománcgyár kommunistái még az igazgatóság­nak is tudnak segítséget adni gazdasági irányító munkájában. Mindenesetre több figyelmet és megbecsülést várnak »odafent, ről«. A pártonkivüliek véleménye Jóleső érzés volt hallani a párton kívüli gazdasági vezetők véleményét, a zománcgyári kom­munisták termelést ellenőrző te­vékenységéről. Rabatin Gábor, a párton kívüli főmérnök elmondot­ta, hogy bizony sokat vitatkoznak. Szerinte azonban, ahol nincs vita, ott rosszul mennek a dol­gok, mert: vagy az egyik fél, Vagy a másik nyugszik bele könnyen a partner sokszor meg­alapozatlan, vagy nem megnyug­tató véleményébe. A viták persze elvtársias légkörben folynak és senki nem csinál presztízs­kérdést abból, ha kiderül, hogy nincs igaza. A pártonkivüliek hangsúlyoz­ták, hogy a pártszervezet terme­lést ellenőrző és irányító tevé­kenységében a meggyőzés mód­szere érvényesül. Nyoma sincs semmiféle parancsolgatásnak, ha­talmi szóval, kellő hozzáértés nélkül nem döntenek semmiről. Ilyen légkörben mindenki el meri mondani a véleményét, semmi baj sem történik, ha kiderül, hogy rossz ez a vélemény, mó­dosítani kell rajta, vagy éppen el kell vetni. A pártszervezet álláspontjának mindig szerves része a párton- kívüliek véleménye is. Ezért tudják szívből magukévá tenni azok is a kommunisták határo­zatait, akik nem tagjai a párt­nak. A múlt esztendőben sok nehéz­séggel küszködött a Bonyhádi Zománcgyár. Sok volt az új gyártmány, nehéz volt biztosítani ezek gyártásának előkészítését és zökkenőmentes termelését. A múlt esztendő azonban tanulsá­gos év volt. Sokat tanultak a gazdasági vezetők és tapasztala­tokban gazdagodott a pártszerve­zet is. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a zománcgyári kom­munisták idei munkájában már gyümölcsöznek a tanulságok. Kell is, hogy gyümölcsözzenek, mert ahogy Nagy Ferenc, a kommu­nista gyáregység-vezető mon­dotta: »Idén még több segítsé­get vár minden gazdasági vezető a pártszervezettől. Mi ugyanis — párttag és párton kívüli gazda­sági vezetők egyaránt —, a ter­melés pártellenőrzését segítség­nek fogjuk fel itt a gyárban«. Használjuk ki a tavaszi vetőmag-akció és a szerződések nyújtotta lehetőségeket — Van vetőmag a kipusztult őszi vetések pótlására — Fel­emelték a magkender árát Gyenis János

Next

/
Thumbnails
Contents