Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
2 tolna megyei népojsag 1983, április % A tudomány áaszna Az Iregszemesei Kufafó Intézet munkájának kapcsolata a gyakorlati élettel A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság érdekes vizsgálatot tartott az Iregszemesei Kutató intézetben. Az intézet álto'anos munkája mellett azt vizsgálták meg különösen, hogy milyen a kísérletek, a tudományos kutatások kapcsolata a gyakorlati élet-, tel? Hogyan hasznosítja a gyakorlat azokat az eredményeket, amelyek az intézet tudományos munkája, kutatása', kísérletei nyomán jelentkeznek? A válasz pozitív. Az Iregszemesei Kutató Intézet nagyon sok! rnas nagyüzemeinkben tömegtakarmányként való termesztésre. A szöjás silókukorica a napraforgó és a borsó termesztésében szoros kapcsolat alakult ki az intézet, a tsz-ek és az állami gazdaságok között. Az intézet kutatói egyben szaktanácsadói a termelést végző üzemeknek. Tájküíaíás három megyében Tolna, Somogy és Fejér megyében az intézet tájkutatási csosegífeéget ad megyénkben és me- j portja 1957 óta végez rendszeres gyénken kívül is a mezőgazdasági termelésnek. Most pedig, hogy mezőgazdaságunk nagyüzemivé alakult át, a kapcsolatok még sokrétűbbé válnak és a tudomány valóban nagy intenzitással alakul át termelő erővé, segítvén mezőgazdaságunk világszínvonalra való felemelkedését. Cikkünk célja: korántsem teljességgel, csak vázlatosan, villanásszerűen bemutatni az intézet munkájának néhány részletét. Annál is inkább szükséges írni erről, hogy a termelőszövetkezeteink és az intézet között fejlődő egészséges kapcsolatokat a magunk szerény eszközeivel is tovább mélyítsük, hangsúlyozván ezen kapcsolatok nagy hasznosságát. Napraforgó és szója Az intézet, kutatásai a napraforgó és szója nemesítésével, termesztésével kapcsolatban nemzetközileg is elismert eredményeket hoztak. Dr. Kurnik Ernőnek, az intézet igazgatójának szója- monográfiája egyedülálló munka, s az iránta megnyilvánult érdeklődés nemzetközi méreteket öltött. A növénynemesítési osztály a napraforgó és a szójafajták nemesítésével és a meglévő fajták fenntartásának kérdéseivel foglalkozik. A nagy Termőképességű szója- és napraforgófajták kinemesítése hozzájárul a takarmánybázis megjavításához, valamint az olajipari termékek előállításának fokozásához. A növénytermelési osztály e két növény agrotechnikai és talajerő-gazdálkodási kérdéseivel foglalkozik. Egyik kutatási terület a szójás silókukorica termesztése, a fehérjemennyiség növelése céljából. A kutatók örömmel újságolják, hogy az iregi napraforgó termesztése megyénkben terjedt el leginkább, ezért az egész országban Tolna megye ért el legmagasabb, 8,6 mázsás napraforgó átlagtermést az elmúlt esztendőben. A szóján és napraforgón kívül a borsóval is sokat foglalkozik az intézet. Az általuk kinemesített „iregi sárga takarmányborsó” „Állami elismerés”- ben részesült és kiválóan alkalkutaiásokat. Eddig 604 község két és félmillió holdnyi területének mérték és dolgozták fel talajtani meteorológiai és talaj hasznosítási adatait. Tolna megyében minden községről elkészült már az elemzés és ez nagy segítséget adott az ötéves, a húszéves távlati tervek elkészítéséhez, továbbá segítséget ad a termelés szakosításához. A talajvizsgálatokról térképet készítettek. Tanácsokat. adtak a vetésszerkezetek k ialakításához, hogy mely növények termesztése indokolt, gazdaságos az adott területen. A meteorológiai vizsgálatok során ötven év adatait dolgozták fel, így képet kaptak arról, hogy egyes területeken milyen a fagyok gyakorisága, a csapadék mennyisége, havi eloszlása, a napsütés időtartama. A talajhasznosítási vizsgálatok nyomán talaj tulajdonsági katasztereket készítettek és tanácsokat adtak a talajjavításokhoz, az eróziós területeken alkalmazott agrotechnika mikéntjéhez. A munka során 5000-nél több térkép készült el az intézetben. A tsz-ek növekvő igénye Márciusban drs Kurnik Ernő előadást tartott Szekszárdon a megye takarmánytermesztésének helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről. Az előadásban ismertette azokat az adatokat, amelyeket az intézet 50 dombóvári és tamási járásban gazdálkodó termelőszövetkezetbén végzett, sokoldalú vizsgálattal gyűjtött össze és elemzett. A vizsgálat anyaga nagy segítséget ad megyénk takarmányproblémájának megoldására, a legfontosabb kérdésekre hívja fel a figyelmet. A bonyhádi járás dombos, eróziós területein gazdálkodó termelőszövetkezetek kérték meg — a vizsgálat anyagát megismervén! — az intézetet, hogy adjon tanácsot: hogyan bentlakásos tanfolyamokat, mindig a tsz-ek legidőszerűbb kérdéseiről. Idén két háromhetes tanfolyamon ötven tsz képviselői vettek részt, s tapasztalatszerűen talajvédelmi, gyepgazdálkodási és takarmánytermesztési kérdésekkel foglalkoztak. Nemzetközi hírnév Az intézet és a gyakorlat kapcsolatára még számos példát lehet idézni. Álljon itt még egy, amely egyben garancia is a gyakorlattal szoros, és egyre sokoldalúbb kapcsolatra. Az intézetben tudományos tanács működik, amelynek az intézet kutatóin kívül tagja a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, a Megyei Tanács elnökhelyettese és mezőgazdasági osztályvezetője, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa, a Tamási Járási Tanács főagronómusa és az iregszemesei Uj Élet Ts2 elnöke. Nagy segítséget jelent az intézet további munkájában az, hogy bővült gazdaságának területe. Somogy megyéből 3200 hold földet kaptak, így a gazdaság 5500 holdon fog az idén már gazdálkodni. A kísérleteket ezáltal tovább szélesíthetik, a nagyüzemi alkalmazást is közvetlen közelben tnegfigy élhetik. Említettük már, hogy az intézet hírneve túljutott az ország határain. Legújabb megnyilvánulása ennek az, hogy dr. Kurnik Ernő cikkét közölte a több nyelven megjelenő Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle. A cikk a napraforgós takarmánykeverék termesztésével foglalkozik. A közeljövőben az intézet igazgatója a Német Demokratikus Köztársaságba utazik, a Német Tudományos Akadémia ünnepi ülésén tudományos ülésszakán tart előadást a mezőgazdaság fehérjeproblémáiról. Nagy szerencse, hogy megyénkben működik az iregszemesei, pontos nevén: Délkelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. A mezőgazdaság gyakorlati szakemberein a sor, hogy az eddiginél is jobban igénybe vegyék és mindennapi munkájukban hasznosítsák az intézet tudományos munkájának eredményeit. GYENIS JÁNOS János bá, szomszédunkban la- __ . __ _ kott. Kertje híres, hisz amikor hasznosíthatnák felrobbantották a németek a va- legjobban területeiket. Az intézet süti hidat a Kapóson, akkor idáig készül rá, hogy tanulmányozza a viszonyokat és tanácsokat majd a tsz-eknek. Nagy gondot fordít az intézet most a fűmag és a baltacimmag lovával..; hajított a légnyomás egy hidad alkatrészt — de messze járt már akkor ő. Messze kocogott, valahol a szomszéd községben két pej problémájának megoldására is Több tsz-szel veszik fel a kapcsolatot és kölcsönösen felmérik a gazdaságos magtermesztés kínálkozó lehetőségeit. Öt év óta rendez az intézel Hetenként több mint 50 ezer naposcsibét adnak a fiidmöresszövetkezetek a háztáji gazdaságoknak A hosszúra nyúlt tél miatt az év első két hónapjában alacsony volt a tojáshozam, s ennék az is egyik következménye Lett, hogy a baromfikeltető • állomások kapacitását nem tudták kihasználni. így március első felében sem a közös gazdaságok, sem pedig a háztáji gazdaságok napos- baromfi igényét nem tudták teljes egészében kielégíteni. A na- posbaromfi ellátás márciusban ugrásszerűen javult. A hónap második telében mintegy 80 ezer naposcsibét adtak át a földműSágoknak. Áprilisban pedig további javulás várható. A dunaszentgyör- gyi, a tolnai és a Hőgyészá Állami Gazdaság baromfikeltető üzeme teljes kapacitással dolgozik. Naposbaromfiból elsősorban a tő állomások. De most már hetenként 50—55 ezer naposcsibét a háztáji gazdaságoknak is tudnak biztosítani, a foldművesszö... - . . • ' - * nagyüzemi gazdaságok igényét elégítik ki folyamatosan a kelte- Éjs^árTmeg kórót vetett a loTékes községből hordta a fát a községbe annak, akinek volt pénze a hosszú utat megfizetni. Jó bükkfát hordott. Egy fél öl volt egy fuvar. Hajnalban, amikor még alig pirkadt, csapott a két nagy csipejű ló közé és indult. Szundikálva vonult a szekér, lóval, kocsissal az erdőre. Tíz óra felé járt az idő, amikor rakodni kezdett és két óra is eljött mire visszaindult?.. Ez volt János bá, a fuvaros, de ahogy a községben ismerték a trénkocsis. Életében tán egy erdőt elhordott már, és elszaggatott vagy két tucat kocsit és ménesnyi lovat, mígnem megzavarták őt is békés munkájában ... Fuvarba készült. Ismét az erdőre. Este feilkészítette a kocsiderékba a két maroknyi szénát, tarisznyába a lovak abrakját, megzötyögtette a kocsi kerekeit. vak elé, s úgy tért nyugovóra. Úgy fordult az ágyba, mint egy darab fa, mint azok a bütykös, er« bükktuskók, miket úgy tudott csak felhengeríteni a kocsira, mert nem bírta erejével átemelni A MAGASBAN Befejezték a vezetékek felszerelését, most a vasszerkezetű oszlopot festik be a dunakömlődi halászcsárda előtt a DÉDÁSZ paksi üzemvezetőségének ipari tanulói. A festés nem tartozik szorosan a villanyszerelő-szakmához de Kern Ferenc, Lampek József és Koleszár Mihály szívesen csinálja ezt is, Túlszárnyalják a betervezett munkaegységértéket Március 30-án közgyűlést tartott a mórágyi II. Rákóczi Ferenc Tsz, amely alkalomból a tagság új tagokkal frissítette fel a tsz vezetőségét és elfogadta a vezetőség által előterjesztett 1963. évi premizálási tervet. A gazdaságnak szerény, de szép tervei vannak. Tovább fejlesztik a közös gazdaságukat, s a tervezett 27 forint munkaegység értéket túlszárnyalják. Az 1963. évi termelési terv teljesítését nagyt ban elősegítheti az elmúlt közgyűlésen elfogadott prémium-javadalmazás /• is. Nincs a közös gazdaságnak olyan ágazata, ahol az egyes munkafolyamatok, ne lennének valamilyen módon premizálva. Az újonnan megválasztott vezetőség és a tsz-tagok szorgalmas, lelkiismeretes munkáján múlik, hogy a közös gazdaság milyen eredményekkel zárja az 1963-as gazdasági évet E. A. A CSONK 4 Az első álomból verte fel a zörgés. Valaki, vagy valakik erősen verték az ablakot, rugdalták az ajtót. A kutyák vonítottak, szüköltek, úgy mint amikor. két esztendeje János bá apósát megütötte a szél. Először csak félkönyékre támaszkodott úgy figyelt S ahogy nem szűnt a zörgés, a lárma, magára rántotta az agyonfoltozott ceignadrágot. Száraz zörgő talpait papucsba dugta és — megyek mán, az istenit a zörgőjének — szavakkal nyitott ajtót Katonák álltak ott. Hárman. Két csendőr, meg egy német katona. Az az öreg Wermacht-freiter, aki a bírónál kapott szállást a konyhában, hogy közel legyen parancsnokához, aki viszont a bíró első szobájában lakott, hogy közel legyen a .bíró lányához, — mint mondták szerte a rossznyelvek a faluban; — Na, for iák be, János. Megyünk. — Megyünk? — szeme tágra- nyüt a csodálkozástól. — Aztán hová tiszthelyettes úr? Az érám még nem csörgött, erdőre indulni wés neja kéül — Hazát menteni, János. No coki! S lökött jticsit az öregen, ■ nem nagyot, hogy végleg kedvét ne szegje a „hazamentéstől”; A két jámbor pejkó úgy dugta nagy fejét a szerszámba, mintha parancsoltait volna. Pedig árva szót nem szólt, még nem is pas- kolta meg a két kenyérkeresöt János bá, a trónkocsis, hanem csak nagy szótlanul dolgozott. Csörömpölve zörrentette fel az itatóvödröt, nagy dobogva indult a hajszás a kijárathoz, ment egyenesen a kocsi elé. A csálist vezetni kellett, mert megerőltette a múlt ősszel és nem látott már, csak minden második hónapban. Felült a kocsira János. Mögéje állt a két csendőr, „puskát lábhoz” állásban vigyázták az utat; Hátul, lábát lógatva a fenékdeszkán csücsült a német katona. Ahogy döcögött a kocsi a község háza felé, úgy kezdett János bá eszmélni. Hova a csudába viszik?! Nem kérdezett semmit. Lesz* ami lesz, megszokta ő még tizennégyben, hogy jobb hallgatni ka- tonúékitój, már pedis roost úgy
