Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

\

for,NA MEGYEI NÉPtfJSAG

1963. április 3.

A piroskötéses dosszié

Igen, ebben az esetben még az is mond valamit, hogy milyen a külseje a dossziénak. Gondosan piros műbőrbe kötötték, tetejére címke került, „Javaslatok Paks. Duna menti nagyközség fejlesztésére” — felirattal. És mindjárt az első oldalon leporelló mutatja be Paksot. Akik ismerik a községet, azok is elmondhatják, hogy ilyen szépnek nerr\ látták. Ügyes volt a fotógráfus, lencséjét úgy irányította, hogy feltárhassa a vidék szépségét. A Duna túlsó partjáról vette fel a látképet. Nem is jó fényképész kellett az elkészítéséhez. Csak olyan ember, aki szereti ezt a községet.

Tovább lapozva az albumban, rendszerezett anyagot talál az olvasó Paks fejlesztéséhez. Külön fejezetek dolgozzák fel a község ipartelepének kialakítását, a közlekedés, az egészségügy, az idegenforgalom helyzetét ós lehetőségeit. Szakszerű, hozzáértő a kidolgozás, erre vall a problémák lel vetésének módja is. A kötet vége felé a szerző bemutatja magát is: Gosztonyi János, a Téglagyári Egyesülés főmérnöke. 1917. óta paksi lakos, de azért vigyázott arra, hogy ne befolyásolja a tervek elkészítésénél a lokálpatriotizmus. Ismeri a községet, és szeretné, ha Paks adottságainak megfelelően fejlődnék, ha kihasználnák lehetőségeit.

Érthető, hogy szakszerű a szöveg. Gosztonyi János régi szakember, részt vett a debreceni Déry Múzeum, a keszthelyi múzeum és kultúrpalota tervezésében és dolgozott' a pittsburgi egyetem magyar előadótermének tervein is. Az építész és tervező sokat segíthet községének.

Az album, a mellékletek tanúsága szerint megjárta a budapesti UVATERV-irodát, ahol a rendezési tervek készülnek, az Oszá- gos Tervhivatalt, az Idegenforgalmi Tanácsot. Az illetékesek elismerő levélben köszönték meg Gosztonyi főmérnök munkáját, amelyet hasznosítanak majd a távlati tervek elkészítésében, amely támpontot ad ezekhez.

Miért vágta ilyen nagy fába fejszéjét a főmérnök? Hivatali munkája is bizonyára sok elfoglaltságot ad, s egy ilyen album elkészítése nem egy napot igényel? Mit mond a főmérnök?

— Harmadszor kapcsolódtam be Paks fejlesztésének ügyébe. Szeretném, ha a községem szépülne. nem sajnálom ezért a fáradságot. Szeretek itt élni, hívtak már Pestre, Pécsre, Kaposvárra, de nem megyünk el Pálosról . ..

1959-ben megalakult Pakson a Hazafias Népfront városfejlesztési akcióbizottsága, s ennek tagja lett Gosztonyi János is. Akkor fogott hozzá a piroskötéses dosz- szié tartalmának összegyűjtéséhez. S az végső formáját az idén januárban kapta meg. Magáénak vallja a községi tanács, tanulmányozza a járási tanács, mert támpontul szolgál Pate fejlesztéséhez..

A főmérnök, ha már kedvenc témájánál, Paksnáf tartunk, érvel most is községe mellett.

— Európai nevezetességű a Sánc- hr . Évenként számtalan neves külföldi geológus is felkeresi, a szakirodalomban világszerte nevezetes az agyagbánya pleisztocén alapszelvénye. A Magyar Állami Földtani Intézet 1955-ben adta ki „A középeurópai pleisztocén éghajlati tagozódás és a paiksi alapszelvény” című könyvét... A kirándulókon kívül neves tudósok is felkeresnek bennünket. Indokolt az idegenforgalom kialakítása.

Beszél a soron következő legfontosabb feladatokról. Az autóbusz-állomás tervezéséről, létesítéséről, a járási SZTK rendelő- intézet helyének választásáról, a Duna-parti sétány elkészítéséről, a vasútvonal továbbépítéséről.. . Csak azt veszem észre, hogy ismét Paksról van szó nem az ő munkájáról.

A vízműnek, s más eredményeknek örül, s annak, hogy segíthette megvalósulásukat.

— bencze —

"--------------------------------------7—

ALEKSZANDR NASZIBOV:

EJTEK HELY

a<z €

Fordította: Szatlimári Gábor

Megjelent a Jelenkor

Az irodalomkedvelők örömmel vehették tudomásul, a főként dunántúli jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirat, a Pécsett szerkesztett Jelenkor erősödését. A folyóirat az idén mór havonta jelenik meg. Márciusi számát, mintha csak a modernség jegyében állították volna össze. Prózai anyagában közük Hernádi Gyula: » Beszélgetés« című novelláját, Albert Gábor: Idegenek című novelláját, Thiery Árpád regényének, a -Nagyvárosi rekviemének harmadik folytatását. Szerepel ebben a számban egy rovat, a -Műhely«, amelyben Bertha Bulesu mutatja be készülő novellájának változatait, vall azokról a gondolatokról, napi jelenségekről,

amelyek hatásaként régi jegyzeteiből írás született.

A jegyzetanyag mai jelenségekkel foglalkozik. Itt . találja az olvasó Konrád György: -Jegyzetek a huligánarchoz« című vitacikkét, Demény János: Zenei köztudat és magyar valóság című írását, Angyal Endre Orff-ról írt jegyzetét, Selymes Ferenc az -Iván Gyenyiszovics egy napja« magyar -ferdítéseiről« szóló glosx- száját.

Keresztiig Dezső. Pákolitz István mellett több fiatal költő is szerepel a márciusi számban. Közük Weöres Sándor Mallarmé, fordításait is.

A kritikai rovat, mai magyar írók, Fejes Endre, Baráth Lajos kötetével foglalkozik.

Jelmezes karneválból — táborozás

Úttörőcsapatunk farsangi jelmezes karneválja jól sikerült. A szépen feldíszített terem l>en a szülői munkaközösség zenekara szolgáltatta a zenét. Nagyon boldogok voltunk, mert kipróbálhattuk a községi tanács ajándékát Is, az új jazz-dobfelszerc- lést is és a járási tanácstól kapott lemezjátszót.

Evésből és ivásból sem volt hiány. A büfében málnát, több mint 10 fajta süteményt, tortaszeleteket és szendvicset lehetett kapni. A sül-menyeket az őrsök tagjai hozták,

A műsorban szerepelt jelmezbemutatás, tombolasorsolás, szív- küldi (lemezen) és szívküldi levelezés. A legötletesebb jelmezt Győri Zsuzsanna IV. osztályos pajtás mutatta be. Értékes tárgyakat nyertek a jelmezesek. A tombola nyereménytárgyai között két torta is szerepelt, melyet a szülői munkaközösség tagjai ajándékoztak a csapatnak. A tiszta bevétel 1600 forint, amelyet a táborozáshoz és a kiránduláshoz fogunk felhasználni.

Kecskeméthy Zsuzsanna

Tolnanémedi

önkéntelenül adódik a gondolat: ebben a két esetben vajon nem egy. és ugyanarról a rejtekhelyről van szó? Emlékezzék vissza, minden egyezik: a rejtekhelyek berendezése, elhelyezése, az őrzés módszere...

A tábornok felállt, fel-alá járt a szobában, majd Aszker mögött állt meg.

— Az éjjel jelentést tettem a vezető elvtársnak. Megkérdezte tőlem: „Nem kellene-e inkább kockáztatnunk, s a Kárlslusteban dolgozó csoportot átdobni Ost- burgba? — Én nem tartottam ezi lehetségesnek. Végül arra a megállapodásra jutottunk, hogy innen küldünk felderílőt Ostburg- ba. Hadd nézzen utána mindennek a helyszínen.

Aszker fel akart állni. Likov ,a vállát fogta, s nem engedte felkelni. Az asztal túlsó felére ment, s fáradtan a karosszékbe ült.

— Magának kell mennie, Kerimov eivtárs.

Aszker bólintott.

Likov megfogta az őrnagy kezét.

— Mi már beszélgettünk arról, milyen nagy szükségünk van ezekre a dokumentumokra. Csak emlékeztetni szerelném a régi fasiszta kémhálózatra, meg azokra az új kémekre, akiket a megszállók természetesen igyekeztek üsz- szeverbuválni, s amikor elhordták az irhájukat, itthagyták őket a felszabadítót^ részeken. Gondolja el, mennyi felbecsülhetetlen értékű információ van erről az összes gazemberről azokban az iratokban, amelyeket keresünk.

De ez még távolról sem minden.

Gondoljon bele, mennyi szovjet hazafit hurcoltak meg és küldtek halálba a Gestapo, az Abwehr és az SD kínzókamráibro! Hány emberünk lelte kínhalálát a különböző Sonderkommandók és Ein- satzgruppék pincéiben és krema- tőriüWiáiban. Azokban" az archívanyagokban bizonyosan megtalálhatjuk, hogy éltek, hogyan harcoltak és haltak meg azok a honfitársaink. Aztán: különböző utakon olyan híreket kaptunk, hogy ezek a vadállatok embertelen,

A SZÁZADIK TITKAI

Kit szorít A nadrág? — Gong elolt és után — Próza mini

kasszasiker

(ömegirtó kísérleteket végeznek a hadifoglyokon. Oxigénszomjjal, ultraalacsony hőmérséklettel, ult- raalncsony légnyomással ölik meg őket. Mérgeket fecskendeznek be a foglyok ereibe, rajtuk próbálják ki a mérgező eszközöket, az új fegyverfajtákat: a gránátokat, az aknákat, a lángaknákat. Ki tudja. nincsenek-e minderről adatok a fasiszták titkos archívumaiban. S még egyszer hangsúlyozom: a hi tleristák ügynökhálózatának feljegyzései, iratai. Ezek a legfontosabbak. Nagy kár származik belőle, ha elkésünk velük. Minden módon, bármi áron meg kell szereznünk ezt a dokumentációt. Vesve számításba: nemcsak mi érdeklődünk az archívumok után. Távolról sem. Nem bocsátja meg hazánk, ha ezek a dokumentumok. amelyekről szó van, más országok hírszerzőinek a kezére jutnak. Ebben az esetben a fasiszta ügynökök új és veszedelmesen energikus gazdákafSíapná- nak.

— Mindent megértettem, tábornok elvtárs — mondta Aszker.

— Megértette és felmérte, mennyire fontos az a feladat, amelyet meg kell oldania?

— Igen. tábornok elvtárs.

— Hány éve párttag, Kerimov elvtárs?

— Három éve, — felelte Aszker. de aztán kijavította magát: — csaknem három éve.

— Ezt a mostani munkánkat fontos pártmegbizatásnak tekintem — mondta Likov. — Úgy vélem, csak így gondolkodhat egy állambiztonsági tiszt.

— Pontosan így.

— Mindig eszerint cselekedjék.

És még egy, gondoljon mindig hazánkra, népünkre, és családjára. Higgye el. ez átsegíti a nehéz órákon.

— így végzem majd a munkámat, tábornok elvtárs.

— Ott... — Likov egy pillanatra elhallgatott, s közben a főjével félre mutatott, — ott már tudják, hogy maga megy. Tudják és egyetértettek a választásommal.

— Köszönöm, Szergej Szergeje- vics — szólalt meg rekedten Aszker. — Megfogadom önnek: mindent megteszek, hogy ...

Nem fejezte be a mondatot, hanem hevesen megszorította Likov feléje nyújtott kezét.

A megbeszélt napon Aszker ismét bement a tábornokhoz.

Likov levette a szemüvegét — valami iratokat böngészett — s az asztal mellett álló karosszékre mutatott.

— Mi jót hozott, Kerimov elv- társ?

Aszker elmondta a tervét. A tábornok figyelmesen, elmélyül- ten hallgatta. Az egész terv igen bátor és szokatlan volt.

Likov belenézett a feljegyzésbe, amit Aszker hozott.

— Szóval Lange?

— Igen, tábornok eivtárs. Éppen ő és nem Homann, bár minden bizonnyal megfelelne ő is. De Georg Homann katonaszökp- vén.y. Katonaszökevény is, kommunista is, s ő maga vállalkozott.

Likov fejbóüntássa! jelezte: tudja mire gondol.

(Folytatjuk)

Volt, akit szorított A nadrág. Bizonyára ma este is kerül majd Dombóváron olyan, aki kényelmetlenül feszeng a nézőtéren, s talán ott is hagyja az előadást, mondván: Dunai Ferenc vígjátéka megsértette. Nos, ha felborzo- lódtak az idegei, akkor tanácsoljuk, menjen ki egy percre a friss tavaszi levegőre, szívjon el egy cigarettát, s gondolkozzon...

— Talán ez a legfontosabb erénye a szívemhez nagyon közelálló darabnak, hogy gondolkoztat, s ebben van hosszú életének is a titka — jegyzi meg beszélgetés közben Rónaszéky András, a Déryné Színház fiatal művésze, a darab főszereplője. — Száz előadást ért meg, közben sokan szidták, de még többen dicsérték.

Kilencvenkilenc előadás az ország különböző falvaiban és a századik, a jubileumi, Dombó- várott. Nem kis teljesítmény egy mai problémát feszegető prózai darabtól, de legalább ilyen mérvű a színészektől is. Mert nem amolyan agyonszervezett előadásokról van szó, hanem egyben kasszasikerről is. A Csárdáskirálynő és a Sybill után ötezer forintos állagbevétellel az évad műsorában harmadik helyre került.

— Titokról azonban a siker ellenére se faggass — hűti le kíváncsiságomat Rónaszéky András, — Az igaz, hogy sok dologból tevődik össze a folyamatos siker, de ezek egyike sem titok. A szí- nészvilágban mindegyiket ismerik...

De azért mégis. A darab milyenségén kívül kell lenni valaminek, ami az előadást, a premier elevenségében tartja, még a századik esetben is? Itt van például az elgépiesedés. A részcselekmények könnyen elválhatnak a szövegtől. Mondjuk, van egy ilyen rész: a partner Szövege ez „nyisd ki az ablakot”. Az ötvenedik színrelépésnél már felszólítás sem nagyon kell.

A színész elneveti magát.

— Ilyen dolgokra különösképpen vigyázunk. Ezek felkészülésünk nagyon fontos részeit alkotják. Valahogy így: A gong előtt épp úgy készülök én is és partnereim is, mint a függöny után. A szerep csak így őrizheti meg közvetlen újszerűségét. A közönség csak így kaphat minden részletében kidolgozott, szórakoztató előadást. Ezt azonban nem én találtam ki...

Neveket sorol fel, akiknek vi- ; selői szinte beavatták a pálya titkaiba, s akiknek még A nadrág sikerében is részük van. Solti Bertalan Kossuth-díjas, Kertész László és Lendvay Ferenc Jászai- díjas, Csongrádi Mária és Kalmár Tibor rendezők segítségét említi. És persze a tapasztaltabb pályatársak. Közöttük is leginkább Szabó Samu Kossuth-díjas, Spányik Éva, Czéh Gitta, Patassy Tibor Jászai-díjas színészek, akiknek nagyon sokat köszönhet. Többek között azt is, hogy A nadrág igazgatójának szerepkörében a századik sikeres fellépés eseményeit * jegyezheti fel emlékkönyvébe.

Rónaszéky András fiatal színész. Természetesen sokat, és sok darabban szeretne játszani. így nem indokolatlan a tervekre vonatkozó kérdés sem.

— Az első kívánságom — foglalja pontokba — hogy A nadrág még több előadást megérjen. A második kicsit körülményesebb Színházunk több bemutatóra készül. Ezek közül szeretnék játszani az Ilyen nagy szerelemben Taláros urat, a Koldusoperában Bicska Maxit, a Mayában pedig a táncos komikus szerepét. Harmadik kívánságom a dombóvári színházkedvelőknek küldöm. Kívánom, érezzék jól magukat, szórakozzanak jól ma este. A nadrág századik előadásán..,

Sz. I.