Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

2 TOLVA MEGYE? WÉEÜJSAG 1963. április 28. ■■■ nil 1 A leszerelési hónap rendezvényei A leszerelési hónap keretében igen sok rendezvényre kerül sor Tolna megyében. A Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksé­gének munkaterve szerint két nagyszabású járási békegyűlést rendeznék, az egyiket Bonyhá- don, a másikat Tamásiban. Tol­nán, Dombóváron és Dunaföld- váron magyar—szovjet baráti ta­lálkozóval egybekötött békeest lesz. A községekben is rendeznek békegyűléseket. A békegyűléseken választják meg a VI. magyar Békekongresz- szuson részt vevő megyei küldöt­teket is. Tolna megyében 10 kongresszusi küldöttet választa­nak a Hazafias Népfront rendez­vényein. Ezen felül szakszerve­zeti rendezvényeken három kül­döttet választanak. Ilyen szak- szervezeti békeküldött-választásra a Simontornyai Bőrgyárban, a Paksi Konzervgyárban és a Bony- I hádi Cipőgyárban kerül sor. „Kiváló kisipari szövetkezet“ avatóünnepség Iregszemcsén és Bonyhádon Mint lapunkban már hírt ad­tunk róla, a múlt évi jó munka alapján négy Tolna megyei ktsz nyerte el a „Kiváló kisipari szö­vetkezet” címet. A négy közül kettőnél tegnap este tartották meg az ünnepséget. Az Iregszemcsei Vegyesipari Ktsz dolgozóinak ünnepségén Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke adta át a kitün­tetésről szóló oklevelet és a vö­rös vándorzászlót. A Bonyhádi Bőripari Ktsz ünnepségén Keserű János, a KISZÖV vezetőségi tag­ja képviselte a Szövetséget és ad­ta át az oklevelet, valamint a vándorzászlót. Május 10—II—12: fi Tábori kukta Szekszárdim Három iskola növendékeiből alakult Szekszárdon a központi úttörő-kórus. Több kisebb mű gyakorlása után a fiatal kórus nagy feladatra vállalkozott: Végh Mátyásné, dr. Bellus Sándorné és Gerse József karnagyok irányítá­sával a gyerekek betanulták Bé- kefi—Nádas: Tábori kukta című gyermekoperáját A több hónapos felkészülés után hamarosan sor kerül a be­mutatókra. A tervek szerint má­jus 10—11—12-én lépnek közön­ség elé a Soós Sándor művelődési ház színpadán. A bemutató két első napján a gyermekek, 12-én pedig a felnőttek számára tarta­nak előadást >» Átadták a hatodszor él üzem Alsótengelic! Kísérleti Gazdaságnak a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlóját (Folytatás az 1. oldalról) Amikor e sorokat írom, az ün­nepség még tart. A kastélyból a gyönyörű parkba kihallatszik a zeneszó, fényes kitüntetések csil­lognak, s Czapáry László igazga­tó szívélyesen kínálgatja a ven­dégeket inni- és ennivalóval. Né­zem a sokadalmat: sertéstenyész­tőket növénytermesztőket, kerü­letvezetőket és akaratlanul is ar­ra gondolok, hogy a százados fák­kal körülölelt kastélyban volt már egynéhány vigasság, de ilyen még soha. Csillogtak itt már a felszabadulás előtt is a melleken a kitüntetések, rengetegszer szólt a zene, de akik most ülnek az asztaloknál, azok legfeljebb mesz- sziről bámulhatták az urak muta­tását. Ez a vigasság a jó munka ün­nepe. El sem maradhatna már, az emberek minden évben várják. Igaz, most is csak az élüzem cím­re számítottak és nagy az öröm, hogy ennél többet kaptak. Ün­neplőbe öltözött a kanász is, aki­nek a keze alatt a kísérleti tele­pen olyan szelídek az anyakocák, akár a kezesbárányok. A kísérleti telep Czapáry László sok-sokéves munkájának szinte beteljesülése. Hat. esztendős munkával új ser­tésfajtát tenyésztett ki. Erre ta­lán a legbüszkébb. Gyönyörű ál­latok. Fő erényük az igénytelen­ség és a testből erősen kirajzoló­dó sonka. Az új sertésfajta, amelynejc még neve sincs, egy egész élétmű koronája. Erre várt Czapáry László, ez a máris nyug­díjkorban lévő szakember. De ki tudja, mit tartogat még a ma­gyar mezőgazdaság számára és hasznára soha ki nem ürülő iszákjábarj. Friss, fiatalos mozgású, tevé­keny ember az igazgató. Március első hetében a televízióban tar­tott előadást, a szakmunkásképző tanfolyamok keretében. Az egész országban láthatták. Részt vesz különféle tudományos ülésszako­kon. Tagja a járási tanácsnak, a mezőgazdasági állandó bizottság­nak. Az irányítása alatt álló gaz­daság a korszerű agro- és zoo- technikai módszerek állandó és nagy hatósugarú terjesztője, köz­pontja. Rendszeresen segítik a környező termelőszövetkezeteket, de még a távolabbi közös gaz­daságoknak is adnak útmutatást, tanácsot. Kölesd felé haladva az út bal­I oldalán, a központi karámban bárki észreveheti azt a szarvas­marha-állományt, amely páratlan a maga nemében. Az állomány — 308 tehén — egyedenkénti éves tejhozama 4600 liter tej, 4,09 tej­zsírral. Van azonban 5000 literes tehenük is._ Itt már kicsiben a megvalósult ötéves tervet látjuk, mintegy megnyugtató válaszként arra, hogy a magyar mezőgazda­ság célkitűzései reálisak, megva­lósíthatók. Aki ebben a gazda­ságban látni, tanulni akar, az előtt nyitva minden kapu. A tsz- gazdák és vezetők élnek az alka­lommal, a lehetőséggel. Alsóten­gelic bemutató gazdaság is, és tavaly 360 tsz-tag, valamint ve­zető vett részt a bemutatókon. Jártak itt már technikumi taná­rok — egész küldöttség —, tudo­mányos kutatók, a szomszédos Fejér megyéből tanácsi vezetőkés szép számmal külföldi vendégek. Arra is volt példa, hogy a láto­gatók körülnézni mentek, és két- három hétre a gazdaságban ma­radtak. így közkincs Alsótengeli­cen minden módszer, valamennyi tapasztalat. A gyenge, váltakozó homok­talajon 462 holdon tavaly 30,28 mázsa májusi morzsolt kukoricát termeltek átlagban. Búzából évek óta 18 mázsa körüli az átlagter­més. Érdekes, hogy az ipari ta­karmányok kivételével az állat- állomány takarmányszükségletét teljes egészében a gazdaság állít­ja elő. Kiss László főkönyvelőtől tudtuk meg, hogyan alakul a jö­vedelem. Tavaly 4 613 000 forint nyereséggel zárták az esztendőt, ebből 3 515 000 forintot az állat- tenyésztésből produkáltak. A jö­vedelmezőség tette lehetővé, hogy az utóbbi években 628 000 forint jutalmat kaptak a gazdaság dol­gozói a fizetésen és a nyereségré­szesedésen kívül. 303 000 forintot kulturális célokra, 74 000 forintot sportcélokra fordítottak és 322 000 forintot segély címén fizettek ki a dolgozóknak. Ez viszont a törzs­gárda életszínvonalának állandó növekedését biztosítja. Jelenleg, hogy csak néhány jellemző pél­dát említsünk, hét tv-tulajdonos, öt személyautó-, és 82 motor­kerékpár-tulajdonos van a gaz­daságban. Alsótengelic messze környéken híres tenyészállatairól. Tavaly 25 tenyészbikát. 100 kansüldőt. 600 kocasüldőt, 135 tenyészkost, több ezer tenyészbaromfit adtak el. A szakirányítás érdemei ét­vitathatatlanok. A gazdaság szak­vezetése a pártszervezettel össz­hangban dolgozik, if j. Hága Ist­ván párttitkár elvtárs elmondja, hogy az igazgató minden jelen­tősebb intézkedésről beszámol a pártvezetőség, vagy a taggyűlés színe előtt. Ugyanakkor viszont a pártszervezet feltétlenül érde­meket szerez a dolgozók mozgó­sításában, politikai nevelésében, és szakmai képzésében. Sok a szakmunkás. Külön fejezetet ér­demel — és ehhez a pártszerve­zetnek van legtöbb köze — hogy a fizikai dolgozók szorgalmasak, pontosak, példamutatóak. Kiala­kult a gazdaság törzsgárdája. Ezek olyan emberek, akik meg­bízhatóan és pontosan hajtják végre feladataikat. A 320 dolgo­zónak kétharmada öt évnél .ré­gebb óta áll a gazdaság alkalma­zásában, 78-an pedig 10 esztendő­nél régebb óta dolgoznak itt, gyakran kezdettől fogva egyazon beosztásban. A törzsgárda tagjai jól begyakorolták magukat, ebből következik a nagy szakmai biz­tonság, aminek része van abban, hogy például az amúgyis ala­csony költségeket állandóan csök­kentik. Érzékeltetésül egy szá­mot: az első negyedévben 1,22 fo­rinttal csökkentették kilogram­monként a borjak felnevelési költségét. Szabó László. Bányai István, Mészáros István. Krizsán Imre. Szikszai Béla nevét említi leg­először a párttitkár elvtárs, ami­kor a legjobb dolgozókról beszél­getünk. Persze, nehéz mindenkit név szerint felsorolni, hisz a gaz­daságban 58 a kiváló dolgozó, ha­tan miniszteri dicséretet kaptak, tizenhatan miniszteri kitüntetést, öten komnánykitüntelést — a múlt években. Érdekes élményben lehet része annak, aki körülnéz az igazgató irodájában. A falakat csaknem teljesen beborítják az oklevelek, díjak, és a szekrény polcain, fő helyen a mezőgazdasági kiállítá­son kapott seri egek, díjak és nagydíjak. Olyan üzem az Alsó- tengelici Kísérleti Gazdaság, j amely a szocialista nagyüzemi ; gazdálkodás fölényét bizonyít ja ; minden más gazdálkodási formá- jval szemben. Ez jut kifejezésre | abban is, hogy hatodszor lett él- ! üzem, és elnyerte a Miniszterta- 1 nács és a SZOT vörös vándor- 1 zászlóját. KÉPEK a kitüntetett gazdaságból Az utolsó forduló. Május elsejére tervezték a gazdaságban a ta­vaszi vetés befejezését. Amikor a gazdaság dolgozói megtudtákj hogy elnyerték a vándorzászlót, elhatározták, hogy lerövidítik a határidőt, a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlajának átadási ünnepségére befejezik a vetést. Képünkön Kisagós Ferenc RS-09-eS traktorával az utolsó fordulót végzi, A gazdaság egyik büszkesége, a Kutas 169/7 anyakoca. Itt te­nyésztették ki eset a hosszú törzsű, nagy sonkája fajtát, „Reggeli” a szabadtartásos borjúnevelőben. A szakszerű, lelkiis­meretes gondozás, takarmányozás eredményeképpen a rendkívül kemény tél sem ártott meg az állatoknak. Országos hírű a gazdaság baromfiállománya is. Ebb l a kétszáz­ötven Plymouth-csirkéből választják majd ki azol: i, amelyek az őszi mezőeazdasási kiállításra kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents