Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
1963. április 26. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 5 Országos jelentőségű kezdeményezés: Kicserélik a háztáji gazdaságok baromfiállományát Dombóvárott, Tengelicen, Regölyben megkezdődött az akció — Emelkedik a baromfihús-fogyasztás, lemaradtunk a tojásfogyasztásban — Hogyan lehet megsokszorozni a tojástermelést? Tavaszi képek Aparhantról * hhshmhhhhi Magyarországon egy esztendőben, egy ember átlagosan 10—10.5 kilogramm baromfihúst fogyaszt. A baromfihús fogyasztása évről évre emelkedik nálunk, messze meghaladja az európai 4.5—5 kilós átlagot és ha így megy tovább, hamarosan elérjük az Egyesült Államok 16.5 kilós átlagát. A tojásfogyasztással, azonban nem dicsekedhetünk. Még európai átlagban egy ember évenként 180—190, az USA-ban pedig 330—340 tojást fogyaszt. addig hazánkban az 1 főre eső évi tojásfogyasztás 155—165 körül mozog. A számok mutatják a feladatot: növelni kell, mégpedig az eddiginél lényegesen gyorsabban és hatékonyabban a tojástermelést, hogy ezzel is javítsuk a lakosság táplálkozási kultúrájának színvonalát. A ermelés emelésének fő .a ma és marad még júnéhány évig a tsz-tagok háztáji gazdasága. Míg megyénkben a baromfihúsnak 15—20 százalékát, addig a tojásnak 90—95 százalékát adják még idén is a háztáji gazdaságok. A háztáji gazdaságok tyúkállománya jelenleg vegyes és korántsem felel meg a kívánalmaknak. Tsz-einkben egy tyúk tojáshozama 140—150 darab évenként, a háztáji gazdaságok egy tyúkra eső tojáshozama pedig csak 80 darab. Fontos tehát a háztáji gazdaságok tyúktenyésztésének fejlesztése: jó tojófajták elszapo- rításával, a tartási és takarmányozási viszonyok megjavításával. A tartási viszonyok megjavításának feltételei objektíve adottak: épületek bőven akadnak, csak a szakszerűséget kell megismertetni a tenyésztőkkel. A takarmányozási viszonyokat a takarmánytápok etetésének széles körű elterjesztésével lehet gyökeresen megjavítani. A jó tojó egyedek elszaporí- tása már bonyolultabb kérdés. S erre indult megyénkben országos jelentőségű kezdeményezés. A kezdeményezés a földművesszövetkezeti szervektől indult el, az akciót a MÉK irányítja. Első lépésként elhatározták, hogy három községben Dombóvárott. Tengelicen, Regölyben kicserélik a tyúkállományt. Mégpedig a jelenlegi vegyes fajta helyett a tojáshozam és hús szempontjából egyaránt kiváló hampshierei fajtát szaporítják el, sőt teszik kizárólagossá ezekben a községekben. A csere úgy történik, hogy idén Dombóvárra 100 000, Re- gölybe 30 000. Tengelicre 35 —40 000 hampshierei csirkét irányítanak, a két-három éves vegyesfajtájú tyúkokat pedig felvásárolják. Figyelembe véve. hogy Dombóvárott 50 000. Regölyben 10—15 000. i Tengelicen 15 000 a tyúkállomány — két esztendő alatt teljes állománycserét tudnak végrehajtani. Az akció megindult. Dombóvárott társadalmi ügyként kezelik a kérdést, külön e célra alakult operatív bizottság fmsz és nőtanácsi aktívák hálózatára támaszkodva szervezetten bonyolítja az akciót. A BARNEVÁL-nak is tetszik ez az országban egyedülálló akció. A vállalat elhatározta, hogy a MÉK- hez hasonlóan ők Kurdon végeznek állománycserét. A hasznos és bizonyára követőket találó kezdeményezés nagyarányú. sokoldalú, felvilágosító és ismeretterjesztő munkával párosul. Elterjedésének gyakorlati haszna világost néhány év alatt többszörösére emelkedhet a tojástermelés. Az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet kertészetében mintegy ötven nő dolgozik állandóan. A melegágyakban paradicsom-; paprika- és káposzta-palánták tízezrei sorakoznak, sőt a korai káposzta egy részét már ki is ültették, melyet rendszeresen szórófejes Ön tözőberend ezéssel locsol na k. Roham közben a műszergyár építkezésén EGY ÉVVEL EZELŐTT — 1962. május 9-én — amikor az első riportot közöltük a műszergyár építéséről, még csak a kezdet kezdetéről adhattunk számot. Berényi Antal diszpécsert találtuk az építkezésen, akkor kezdett munkához Ott Ádám kubikos-brigádja. A porta alapját ásták, a villanyszerelők pedig a leendő munkahelyekre húzták a csillogó huzalt. Hegyi István, Ott Ádám és társai elmondhatják: ők kezdték a műszergyár építését. Azóta újabb brigád dicsekedhet — Sebes József brigádja — azzal, hogy ők végezték az ösz- szes betonozást, a betonelemek beemelését... Roham előtt a műszergyár építkezésén — ez volt tavalyi riportunk címe. Most azt kell címül adni — roham közben. Amikor egy évvel ezelőtt ott jártunk, csak két vagon oltott mész, százötven- ezer tégla és 350 köbméter sóder volt, most pedig már áll a melég és a hideg üzem, az iroda, a posta, és a kazánház. A tetőre hordják a perlitet, lent pedig ássák a közfalak alapját, a futballpá- lya nagyságú nagycsarnokban... A BRIGÁD HAT TAGJA a betonkeverő körül ül. Pihennek. Áll a daru. Füst go- molygott a motorházból, leállíszúhetényben. Később átnyergeltek kubikosnak — több a kereset itt. Pécsett dolgoztak, de valamennyien messze laktak a munkahelytől — hetenként; kéthetenként jártak haza. Azután a Mélyépítő Vállalathoz kerültek, ott talált rájuk az építésvezető, s hívta Tolna megyébe, a komlói vállalathoz. Nyalábra való motyójukat könnyen szállították. Beköltöztek tavaly július 12-én Szekszárdon a Berzsenyi utca 66-ba, a munkásszállásra. S azóta építik a műszergyárat. A szakmunkán kívül az összes munkát ők végezték el. A homlokzati és oldal-panelokat — lehet tán nyolcszáznál is több darab — ők emelték helyére. Félezernyi ablak, annyi betongerenda. hogy számolni is sok. és vagonszám a sóder, a cement, mindmind az ő kezük segítségével került a helyére. Míg ezeket sorolja Knitl szaktárs, előkerül a villanyszerelő. De szaladt, az idő, két óra is elmúlik, hogy a nappal süttetik magukat, nem dolgoznak. Áll a gép. Ilyenkor nincs mit tenni, mert más munkába kapni nem érdemes. Leülnek, várnak. FÜSTÖLNEK A CIGARETTÁK. Folyik a szó, tovább a brigádról. Janák József négy gyermekes tották, villanyszerelőért szaladt el csávolyi kubikos mondja: a brigád vezetője. Addig, míg ő j — Kevés a pénz, nagyon ke- visszaérkezik a szerelővel, Knitl i vés. Pedig dolgozunk. Számítot- Mihály beszél regénybe illő dől-1 tűk nagyon, amikor hívtak ben- gokat a brigádról. | nünket. hogy így lesz. meg úgy Tizenegyen kezdték, most már : lesz, de olyan átkozottul rosszul nyolcadik éve, a kőfejtést Hosz- ment itt a munka — egyszer ez, másszor amaz hiányzott — hogy tán jobban járunk, ha ott maradunk a mélyépítőknél. — Tudod is te! — szól közbe Rácz Ferenc, aki ugyancsak Csá- volyról jár ide műszergyárat építeni — lehet, hogy most ott is bajok vannak. Nem lenne itt hiba, ha mindenki úgy kézre dolgozna, mint mi a brigádunkban. S hogy a brigádra terelődik ismét a szó. Ruzslics István — ő Kunszentmártonból jár ide — megszólal: — Ha minden gép jó. ha van anyagunk, akkor nincs probléma. Csak egy kicsit lenne jobb nekünk, az már sokat jelentene — pénzben, és kedvben is. És ez azután még jobb munkát hozna, még jobb kedvet, még több pénzt. Elhallgat Ruzslics szaktárs, készülődik a brigád. Megjavították a darut. Sárba tapossák a ciga- rettavéget, felettük már lóbáló- zik a toronydaru súlyos acélkampója. Kovács Sándor gépkezelő elindította a betonkeverőt. A daru acélkerekei csikorognak, fordul a betonkeverőhöz, hosszú lánc-kötél karjait beakasztják a daru-csillébe. Sebes József int a darukezelű- nek. megfeszül a hosszú drótkötél, s emelkedik négy emelet magasságba a csille, viszi a tető- szigetelőt... Roham közben vannak a műszergyár építői. Közeleg a csata befejezésének ideje — egy é^ múlva már a gépszerelőknek kell átadni az üzemcsarnokokat... — Pál kovács — A kertészeti brigád egy része a napokban fejezte be a 10 vöröshagyma kapálását. Pályázat helytörténeti tanulmányok írására A Tudományos Ismeretterjesztő | történelmi bemutatására Társulat Tolna megyei szervezete a Földművesszövetkezetek Tolna megyei Szövetsége és a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya pályázatot hirdet a szövetkezeti, elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hely- történeti tanulmányok megírására. A pályázat célja; a mezőgazdaság szocialista átalakulása történetének átfogó, vagy valamely részkérdésének önálló kutatáson alapuló feldolgozása. A pályázatra benyújtott tanulmányok terjedelmét a szerzők szabadon határozhatják meg. A pályázatok mutassák be egy termelőszövetkezet, vagy egy község, illetve a megye területén kialakult szövetkezetek történetét. A pályaművekben különös figyelmet kell fordítani a mezőgaz-* daság szocialista átalakulása felé vezető út kezdeti lépéseire, a földművesszövetkezetek, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének — a közös gazdálkodás kialakulása — történetének feldolgozására, az egységes paraszti osztály kialakulásához vezető út vetkezetek létrehozásáért folytatott politikai harc mellett, a szocialista mezőgazdasági nagyüzem kialakulásának történetére, továbbá a földműves és az egyéb szövetkezeti mozgalom fejlődésével kapcsolatban a falusi lakosság kulturális fejlődésében bekövetkezett változásokra, a szocialista falu kialakulására. Pályázni lehet olyan témával is, amely a szövetkezetek politikai, szociális, kulturális tevékenységével foglalkozik, a íelszabadu- lástól_ napjainkig. Pályázni, lehet a szövetkezeti mozgalomra valp visszaemlékezésekkel, illetve visz- szaemlékezéseken, alapuló tanulmányokkal. A pályázaton bárki részt vehet. A pályadíjak összege: I. díj: 3000 forint; II. díj: 20,00 forint; III. díj: 1000 forint. A legsikerültebb tanulmányokat és visszaemlékezéseket önállóan, vagy gyűjteményes kötetben megjelentetjük. A pályázatok beküldésének határideje 1964. április 4. Beküldendő a TIT Tolna megyei szervezetéhez, Sze-kszárd. Hunyadi u. 5. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ’ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ MOST cserélje ki régi rádióját! ED 55 T 422 T 422 G MISKOLC Régi ár: 1980,— 2 200,- 3600,— 3 700,— Üj ár: 1 600,— 1800,— 3000,— 3 100,— Egyéb típusok árváltozásáról felvilágosítást a szakiizletekben ! 060) ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ❖ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
