Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-03 / 78. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. április 3. ! Kiszistákat tüntettek ki 1 Tegnap délután KlSZ-kitüntebé- seket nyújtottak át hazánk fel- szabadulásának 18. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt j vett Soczó József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára , is. Tóth József, a KISZ KB. névé- | 1 ben 2 KISZ érdemrendet és 6 j | aranykoszorús KISZ jelvényt I nyújtott át a kitüntetetteknek. | Százhetvenezer érettségizett ember Magyarországon — A lakásépítés ütemében túlhaladtunk több fejlett nyugati országot — Adatok 18 év fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal a felszabadulás közelgő évfordulója alkalmából közzétett néhány kevésbé ismert érdekes adatot 18 esztendő alatt megtett útról, az ország fejlődéséről. Három népszámlálás összehasonlító adatai nagy nyomatékkai húzzák alá a lakosság műveltségi színvonalában bekövetkezett óriási változást. Magyarország műveltségi színvonala ma már semmivel sem marad alatta olyan országokénak, amelyek hazánknál jóval korábban indultak el az ipari fejlődés útján. Nálunk ma többen járnak egyetemre és főiskolára, mint számos nyugateurópai fejlett országban. Magyarországon minden ezer lakos közül 6.7, Svájcban 3.8, Olaszországban 3.5, Franciaországban 4.1. Ausztriában 4.2, Norvégiában 2.1 jár egyetemre, vagy főiskolára. Hazánkban jelenleg 170 000- ren rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, kétszer annyian, mint 1941-ben. Iskolahálózatunk nagymértékben bővült. Általános iskoláinkban majdnem hatvanezer pedagógus tanít, 33 ezerrel több, mint az 1937—38-as tanévben. Legnehezebb problémánk a mezőgazdasági termelés fokozása és a lakásépítés, az elmúlt években azonban ezeken a területeken is jelentős sikereket értünk el. A szervezettség és a technikai fejlettség szempontjától a mező- gazdaság általános fejlődését elénk vetítő állami gazdaságok növényi és állati hozamai messzi felülmúlják a háború ä'ötti átlagokat. Bár kisebb, de szintén számottevő eredményeket értek el a termelőszövetkezetek is. A hektáronkénti terméshozamok növekedését mázsákban kifejezve az alábbi táblázat szemlélteti : 1931 —40 búza: kukorica: burgonya: rozs: árpa: zam az 1938. évi 1586 literről az állami gazdaságokban 3160, a tsz-ekben 1882 literre, a tyúkon- kénti átlagos tojástermelés a háború előtti évenkénti 66-ról az állami gazdaságokban 153-ra, a termelőszövetkezetekben pedig 82-re emelkedett. A statisztikai adatok beszédesen igazolják azt is, hogy hazánkban tulajdonképpen a háború előtt is lakáshiány volt, hiszen annak idején 100 lakásra 40—50- nel több lakó jutott, mint ma. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy mégis voltak üresen álló, kiadatlan lakások. Budapesten például 1942-ben 2470 lakás állt üresen. Ugyanakkor azonban az akkori hivatalos statisztika évek átlaga: 1958—62 évek átlaga: állami mezőgazdaságazdaságok: gi tsz-ek 13.7 23.3 17.6 18.7 29.6 22.2 68.6 110.9 87.6 11.2 16.7 12.1 13.5 24.5 19.4 tejho- szerint 13 500 ember tíznél többedmagával lakott egyszobás lakásban, és 11 olyan egyszobás lakásról is tudtak, amelyekben több mint 20-an laktak. Csupán arról volt tehát szó, hogy az emberek nagyrésze nem bírta a drága lakbért megfizetni. Lakásállományunk 1949. óta mintegy 400 ezerrel gyarapodott, s az utóbbi években a lakásépítés ütemében megközelítettük sőt magunk mögött is hagytunk fejlett tőkés országokat. Ezer lakásra számítva Belgiumban például átlagosan 5,8, Angliában 5,2, Franciaországban 6, Olaszországban 6,1, Magyarországon pedig 6,7 lakás épül évente. Szovjet írók nyilatkozatai a Lityera tar na ja Gazetában Moszkva, (MTI). A Lityeratur- naja Gazeta keddi száma két teljes oldalon szovjet írók és költők nyilatkozatát közli a Szovjet Írók Szövetségének múlt csütörtökön véget ért plénumáról. Mint ismeretes. a plenum tárgya „a szovjet irodalom magasfokú eszmeiségének és művésziességének kérdése’’ volt. — Hatalmas téma ez — jelenti ki Szergej Szmirnov költő — szükségessé teszi, hogy világosan megbeszéljük írói életünk valamennyi nagy fontosságú kérdését. Jevgenyij Dolmatovszkij moszkvai költő felhívja a figyelmet az irodalom pártosságának lenini elvére. Vaszilij Fjodorov bírálja Jevtusenko, Voznyeszenszkij és Aksz- jonov munkásságát és magatartását. Leonyod Novcsenko ukrán író a megbírált írók és költők hibáinak okát abban látja, hogy „ideol lógiailag és esztétikailag felületesek, e kérdéseket nem tisztázták maguk előtt és nem tették magukévá a szocialista realizmus elméletét”. Kritikával illeti ő is Jevtusenko szereplését, Jevgenyij Dolmatovszkij költő szóvá tette, hogy Voznyeszenszkij példáját több tehetséges fiatal költő követni kezdte. „Ezeket idejekorán meg kell állítani, nehogy a szovjet költészet a formalizmus medrébe terelődjék” — állapítja meg. Mihail Szokolov rosztovi író megállapítja: „ideológiai téren nem lesz semmiféle békés együttélés.” S hangoztatja: „meggyőződésem, hogy nem lehet egyik lábbal a Vörös-téren, a másikkal pedig a Broadwayn állni”. A zeneiskola fiatal tanárainak hangversenye Minden város zenei fejlődésének kulcsa az ott élő muzsikusok kezében van. Ök hordják az építőkövet ahhoz az épülethez, amelyhez a külföldi és befutott hazai neves művészek csak díszül szolgálnak. Ezért örvendetes any- nyira, hogy három olyan új muzsikust avattunk a zeneiskola dobogóján, akik képesek, és akarják is ezt az épületet tovább építeni. Annál sajnálatosabb, hogy Szek- szárd zenebarátai, akik oly lelkesen tapsolnak a neves hazai és külföldi művészeknek, ezúttal távol tartották magukat. Pedig aki eljött, igazi muzsikát, és zenei élményt kapott. A zeneiskola három fiatal tanára igényes műsorát gondos felkészülés jellemezte. Kiss Zsuzsa intim, bensőséges hangulatot teremtett zongorajátékával. Párkányi László meglepően érett, kulturált muzikalitással, könnyed, szép hangon szólaltatta meg oboáját. Tóth Gábor Kodály: Kállai kettős című művével aratta legnagyobb sikerét. Szólószámaik és lelkes együttmuzsikálásuk üdítő színfolt volt hangversenyeink sorában. Húr TOLNA MEGYEI NCP01SAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megye! Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17« Telefon: Szerkesztőség • 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4Ó. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Szél» István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőimé* Előfizetési díj egy hónapra 12 Ff Index-szám: 25 059. A modern művész í ¥ vr\ i «■.» .»> | ; ■ * 1 "Wgü'fBgt”.Ji! — Most melyik irányzathoz csatlakozzam? (Szűr-Szabó József - raj zaj Jelentés a kulturális szemléről: Lebonyolították az első járási versenyt Tamásiban — Jól sikerült körzeti vetélkedő Tengelicen A Mátai Antal kulturális szemle első járási vetélkedőjét vasárnap tartották meg Tamásiban. Két versenyág, a szellemi vetélkedő és társastánc résztvevői mérték össze felkészültségüket. A körzeti szellemi vetélkedők során 105 fő vett részt a válogató versenyeken, akik közül a legjobb négy csoport, 5-*—5 fővel indult Tamásiban. A legtöbb pontot Iregszemcse csapata érte el, majd Gyönk, Tamási, Simontornya következett. így április 28-án a megyei döntőn Iregszemcse csapata vesz részt. A vetélkedőn az oklevelek mellett értékes tárgyjutalmakat kaptak a győztesek. Ugyancsak ekkor rendezték meg a társastánc járási versenyét is, amelyen a körzeti kiválogatás alapján nyolc pár vett részt. Az első két helyezést szakályi táncospárok szerezték meg, s ők vesznek részt május 4-én a megyei döntőn. Mindkét versenyág műsorszámait élénk érdeklődés kísérte. Tengelicen a körzeti vetélkedőket három versenyágban rendezték meg vasárnap. A szellemi versenyben négy csapat vett részt, amelyből Tengelic és Medina jutott tovább az április 21-i decsl járási versenyre. A társastáncban öt pár indult, tengelici és kölesdi pár jutott tovább. Szavalatokkal nyolcán léptek fel, közülük hárman vesznek részt a május 19-i járási versenyen. Eseménynaptár = = Edmond Rostand 95 évvel ezelőtt, 1868 áprilisában született EDMOND. ROSTAND (ejtsd: Rósz lan) francia költő, drámaíró, az újroman- tikus drámairodalom kiemelkedő alakja először lírai verseket írt, világsikert azon* ban drámáival aratott. Első vígjátéka a REGÉNYESEK volt, ezt követte a NAPKELETI KIRÁLYKISASSZONY, A SAMARA! ASSZONY, Legnagyobb sikerét az 1897- ben bemutatott CYRANO DE BERGERAC című művével aratta, amely ma is a színházak műsorán szerepel. * 180 évvel ezelőtt, 1783. április 3-án született WASHINGTON IRVING (ejtsd: Örvin), az amerikai irodalom első jelentős képviselője. Több időt töltött Angliában, itt írta meg romantikus hangulatú elbeszéléseit hazája élzíéről (RIP VAN WINKLE. NEW YORK TÖRTÉNETE). Amerikai felfedezésének nyomait kutatva, Spanyolországban is járt, megírta itteni élményeit és Kolumbusz életét.
