Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
ím. április U. «TOLNA OTEGYFT NfiPŰJSAB 5 Az első napok a labdagyárban A világos műhelyben vadonatúj asztalok, varrószékek mellett szorgoskodnak a tanulók. Űj mesterséget tanulnak, a labdavarrást. Valamennyien túlvannak már az ínaskoron, van köztük huszonöt éves, de kétszer- ennyi idős is. Akad dolguk az oktatóknak, a részleg- vezetőnek, magyarázni, mutatni a fogásokat, de az eredmény nem marad el. Igyekeznek a leendő labdavarrók és ha Lévai Józsefné, Klimes Lajos, vagy Szilágyi Sándor oktatók — vagy éppen a részleg- vezető, Lénárt Ferenc — valamelyiküknél az egyenetlen öltésre, a nem elég szoros varrásra hívja lel a figyelmet, biztos, hogy a következő darab már jó iesz. Hiszen egy-két esztendő múlva évi százötvenezer bőrlabdát — különböző méretű futballabdá- kal. kézilabdákat, vízilabdákat — kell itt előállítani és a leendő üzem munkásgárdájának a magva ez a huszonöt férfi és nő. A férfiak vannak kevesebben és nékik már volt korábban is némi közük a szakmához. Kovica Istvánnak a sógora szíjgyártó. Farkas József, aki eredetileg hentesnek tanult, az apja szíjgyártó műhelyében ismerkedett meg a szakmával. Zubonyi József a cipész mesterséget tanulta annakidején. De asszonyok, lányok talán most látnak először varrószéket. — Ennél az asztalnál valamennyien vasutas-feleségek vagyunk — mondja Szentgyörgyi Józsefné. Az én férjem váltókezelő. — Eddig hol dolgozott? — Otthon a háztartási munkát csináltam. De most már megegyeztünk a férjemmel, hogy amikor én dolgozom, és ő nincs szolgálatban, ő végzi az otthoni munkát. Szerencsére jól tud főzni is. — Hol tartanak a tanulók a szakma elsajátításával? — teszem fel a kérdést Szilágyi Sándor oktatónak. — Természetesen a mennyiség még nem megfelelő, ahhoz több gyakorlat kell. De a minőséggel már nincs különösebb baj. Van itt olyan is, aki egy hét után már export-labdát varrt. Lévai József főmérnökkel a Simon tornyai labdagyártás rövid múltjáról és várható nagy jövőjéről beszélgetünk. — Évekkel ezelőtt kezdtük meg Budapesten a kísérleteket Lénárt kollégával, az új üzemrész vezetőjével együtt. — mondta Lévai elvtárs. — Korábban nálunk a futballabdákat import-marhabőr- ből készítettük. Itt beszerzési nehézségek voltak, ezért került bevezetésre a „lótükörből" való labdagyártás. De mivel az utóbbi években — a mezőgazdaság gépesítése következtében — rohamosan csökkent a lóállomány, kevesebb lett a lóbőr is. Uj nyersanyagforrás után kellett nézni. Megpróbálkoztunk a marhahasíték hasznosításával erre a célra. A bőrgyárakban évek óta hatalmas mennyiség halmozódott fel ezekből a — főként méreten aluli, 5—18 négyzet deci méteres — hasítékbőrökből, amit nem használnak tel semmire. Sikerült kidolgozni megfelelő eljárást ezek kikészítésére. Az új eljárással kikészített bőr annyira alkalmas a labdagyártásra, hogy legutóbb is elismerő levelet kaptunk az MTSH-tól a mintaként küldött vízilabda kiváló minőségéről. Pedig köztudomású, hogy a vízilabdánál kell a legtöbbet kibírnia az anyagnak. — Hogyan kerültek Simontor- nyára? — Budapesten nem voltak megfelelő lehetőségek az üzem fejlesztésére. Egyébként is már évek óta érvényesül nálunk az az irányzat — több párt- és kormányhatározat is szól erről —, hogy új üzemeket vidékre kell telepíteni, önként adódott a lehetőség. hogy egy nagy bőrgyár mellé telepítsük az üzemet, tehát a nyersanyag jelentős részét nem kell szállítani. Ha pedig a kikészítő üzem itt van. a labdagyártást is itt kell megszervezni. A Simontornyai Vegyesipari Vállalat vállalkozott a dolog megszervezésére. jelentős segítséget adott a megyei tanács ipari, osztálya is, így tudtuk megkezdeni itt a hulladékbőrök feldolgozását. Meggyfanevelő telepet létesített a MEK Nagydorogon Az elmúlt 10 esztendő alatt mintegy felére csökkent megyénkben a cigánymeggyfa-állo- mány. Míg néhány évvel ezelőtt 100—150 vagon cigánymeggyet vettek át a felvásárló szervek, addig tavaly ennek már csak a felét. Pedig a cigánymeggyet a hazai ipar is többféleképpen feldolgozva. korlátlan mennyiségben tudja értékesíteni és az export- lehetőségek is nagyok. Mindezeket mérlegelve határozott úgy a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központjának a vezetősége, hogy a kivágott, vagy kipusztult termőfák pótlására meggyfanevelő telepet létesít. A telep Nagydorogon lesz. A tél folyamán Pakson, pincében elő- csiráztatott meggymagokat — kettő mázsái — a héten vetik el. azzal a módszerrel, amellyel a zöldborsót szokták. Őszig itt nem is lesz munka. Akkor kiritkítják, és jövő ősszel, vagy 1965 tavaszán a cigánymeggyfákat kiadják a háztáji gazdaságokba. A kezdeményezés eddig egyedül álló, s a sikert illetően a szakemberek nagyon óvatosak. De hozzávetőleges becslések szerint a két mázsa magból lesz annyi csemete, hogy az elmúlt években kipusztult termőfák 20—25 százalékát már ebből pótolni tudják. A meggyszezon idején pedig ebben az évben a. MÉK ismét fog három mázsa magot, s a nagydorogi telepet jövőre, azután pedig minden évben folyamatosan, bővítik, így remény van arra, hogy öt éven belül Tolna megyében pótolják a kipusztított. nagvon igénytelen, de ugyanakkor értékes cigánymeggyfákat. R. É. kikészítését és a labdagyártást is. — Milyen lehetőségek állnak az üzem előtt? — Az országban még nincs bőr-sportárugyár. Talán itt sikerül ezt kialakítani. Mert nemcsak a magyar futballnak — mint sportnak — van nemzetközileg is tekintélye, hanem a labdának is. Nemrég Svájcba szállítottunk hatszáz darabot, de kilátás van máp országokba irányuló, nagyobb szállítmányokra is. Ez is indokolná a fejlesztést. Mint Vági István elvtárstól, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetőjétől megtudtuk, már készül az új üzem beruházási programja, az év végéig a tervek is elkészülnek, jövőre pedig megépül az üzem. Évi száz- ötvenezer labda gyártására. J. J. Egy, a többszáz millió közül ALI Alival Nápolyban találkoztam. A nápolyi kommunista fiatalok klubjában. Története emlékezetembe vésődött. * Luandában született. Diák korában sokat olvasott. Szenvedélyesen szerette az irodalmat. Minden idejét a könyvek kötötték le. Egyszer egyik idősebb barátja, aki Párizsban járt egyetemre, s nyári szünetben hazautazott Luandába, vékony, agyonolvasott könyvet adott neki, s megkérte, hogy a legnagyobb titokban olvassa. Kíváncsian ütötte fel az első oldalt: Lenin neve állt rajta. A gyarmatok felszabadításáról volt szó a könyvben. Mohón falta a betűket. Átolvasta az éjszakát. Néhány fogalmat nem értett. Ezeket feljegyezte magának, s másnap kikérdezte barátját, aki a könyvet adta. Úgy érezte, egy új világ nyílt meg előtte. Barátja szépirodalmi könyvekkel is ellátta. Tiltott könyvek voltak. Szocialista íróktól származtak. A baráti kör szervezetté izmosodott. Éjszaka á falakon felírások jelentek meg: Le a Salazar féle diktatúrával! Éljen a független, szabad Angola! A rendőrség nyomozni kezdett. Eredménytelenül. Ali kapcsolatot teremtett a földalatti hazafias erőkkel. Megbízták egy illegális diáklap szerkesztésével. Sokáig eredményesen dolgozott. De a rendővkopók nyomára bukkantak. Lebukott. A szörnyű kínzások következtében elveszítette egyik szeméi. Két évi kényszermunka után sikerült megszöknie. Olaszországban csak ideiglenesen tartózkodott. A Szovjetunióba készült. Találkozni akart azzal az emberrel, aki a legnagyobb hatással volt rá. Ahogy mondta. Moszkvában első dolga az lesz, hogy felkeresi a Lenin Mauzóleumot. Terveiről is szó esett. Szeretne nagy műveltségű újságíróvá lenni, a szovjet egyetemen tanultak segítségével, olyanná, aki írásaival eredményesen tudja irányítani. lelkesíteni, szervezni Angola felszabadításáért küzdő népét. H. T. Színpad és buszváró társadalmi murikából A diósberényiek légi panasza, hogy kultúrházuk színpada nem alkalmas színházi előadás megtartására. A fiatalok most elhatározták. hogy társa dalmj munkában átépítik a kultúrtermet, felemelik és megnagyobbítják a színpadot. Mintegy 59 ezer forint értékű munkát végeznek. Terveik szerint augusztus 20-án már megtarthatja első. ünnepélyes bemutatóját a faluban a Déryné Színház. A faluban még egy nagyobb jelentőségű társadalmi összefogásra kerül sor. A diósberénviek autóbuszvárót is akarnak építeni A helyi tanács anyagi támogatásával és a lakosság társadalmi munkájából ez is felépül a tél beállta előtt. az igazgatóhelyettes ? \IÍ*á r / • a a i //I az igazgatói Mit var az uj tanterv tol; gj* Tananyagmódosítást az életkori sajátosságoknak megfelelően — Uj tankönyveket Az általános iskolákban megkezdődtek a tantervi ismertetések. Az oktatási reform alapján létrehozott új tanterveket az elsők között a Tamási Általános Iskola nevelői munkaközössége előtt ismertették. Mit jelent a testület egésze szempontjából az új tanterv? — kérdeztük meg Forster Annát, az igazgatóhelyettest. — Mindannyian régóta várjuk az új tantervet — válaszol — hiszen arra hivatott, hogy az oktatási munkában jelentkező problémákat megoldja. Útmutatásával a nevelési feladatok könnyebben teljesíthetők. Már az előkészületek idején megfigyelhettük, hogy nevelőink öntevékeny módon kutatják az új nevelési módszereket. kísérleteznek, hogy az órákon, a tanulók aktivizálásával közös munkát végezhessen az osztály és a tanár, megoldják a sokirányú foglalkoztatás kérdését. Megtanultuk, hogy az új módszerek önmagukban és tisztán nem alkalmazhatók. Célunk kell legyen a változatos, színes oktatás kialakítása. így például az úgynevezett rejtett feleltetés, amikor nem egy tanuló mondja fel a leckét, hanem a nevelő az egész osztálytól kéri számon — folytonosan fárasztó lenne. Egyik alsótagozatos nevelőnk a hangok tanításának rendjét cserélje fel sikerrel. Mindezeknek a kezdeményezéseknek keretet ad az új tanterv. — A tanterv megvalósítása azonban tankönyvkérdés is — folytatja. — Úgy hírlik, hogy a nyáron megkapjuk az új könyveket és a tanmeneteket. Nagyon jó lenne, ha csakugyan így történne. A nevelők felkészülhetnének a következő tanévre, s ez megkönnyítené az indulást. Ezután szaktanárok véleményét kérdeztük meg. Csató'' Lászlóné. biológia—földrajz szakos neveiő a következőket mondotta: — Nagyon örültem annak, hogy az új tanterv figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. Évek óta problémát jelentett például az ötödik osztályban a földrajz anyag előadása, megértetése. Ekkor tanulnak először földrajzot a gyerekek, s máris Európa általános jellemzésével kellett kezdenünk az oktatást, ami túl nagy ugrást jelentett az alsó tagozat után. Lehetőséget ad az új tanterv arra, hogy tárgyam közelebb kerülhessen a gyerekekhez a gyakorlati élethez. Eddig ezt a saját fejem után, úgy próbáltam áthidalni, hogy újsághíreket, rádió-, vagy tv-közleményeket vágattam Ki a diákjaimmal, s az azokban előforduló helységekről az órákon igyekeztem földrajzi, gazdasági, politikai ismertetési adni. így kerültek közel hozzájuk például az afrikai felszabadító mozgalmak. A fiatal tanárnő négy éve tanít, levelező úton szerezte meg diplomáját. A földrajzot nagyon szereti, érdekli tárgya, s ezért üdvözli örömmel az oktatás javítását szolgáló új tantervet. — Helyes az, hogy előírja a reform a gyerekek földrajzi tájékozottságának nő^siését, VIH. osztályban biztosítani keli. hogy megyéjüket, szőkébb hazájukat részletesen megismerhessék. Ezen a szakon csak a 64—65-cs tanévben vezetik be az új tantervet, de addig is annak szellemében dolgozhatok. Beszélgettünk Takáts Julianna magyar—történelem szakos nevelővel, aki szintén az új tanterv életkori sajátosságokra vonatkozó pozitívumait emelte ki. Elmondotta. hogy a történelemoktatásnak színesebb, eseménvesébb könyvre van szüksége, s ezt ígéri a tanterv. De mi a véleménye a magyar új módszerű tanításáról? Sokan azt tartják, hogy a gyakorlati életre nevelés szempontjai mellett az irodalmi ismeretek oktatása háttérbe szorul. — A hasznos vonások mellett a negatívumok eltörpülnek — mondja a fiatal tanárnő. — Nagy előnye az új tantervnek, hogy a nevelőnek szabad kezet ad a kötelező anyag mellett az ajánlott ismeretek méltatásában. Így az egyéni felfogas érvényesülhet, alkotóbb jellegűvé válhat munkám. Üdvös, hogy a szókincs-fejlesztésre, nyelvhelyességi követelményekre súlyt helyez az előírás. Végül pedig egy szülő észx'evé- teleit említenénk meg. Várni Gyu- láné, a járási könyvtár munkatársa, a szülői munkaközösség elnöke mondta el véleményét: Fia IV. osztályos, éppen az új tanévtől kezdve befolyásolja majd tanulását az új terv. Az oktatás koncepciójából a gyakorlatibb nevelés szempontja ragadta meg. — Szerintem a gyereknek ei mi korunkban erre is szüksége van — mondja. B. K.
