Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-23 / 93. szám

TOLNA WEGTE1 NftPtJSAÖ 1963. áprlBs 23. Ösasedől-e as irodaház? Lassan kibontakozik előttünk a szekszárdi irodaház. Már na­ponta mutatja egyik oldalát, amelyet eddig állványerdő takart. És mást is takart az állvány­erdő, amelyről oly sokat beszél­tek a télen. Ki gondolta volna valaha, hogy lesz még itt irodaház, hogy lesz ezzel majd gond is elég, és talál­gatják majd az emberek, hogy összedől-e és tető nélkül marad-e? Feltűnő lett volna egykor ez a szóbeszéd. De a legfeltűnőbb az lenne napjainkban, ha az építők úgy végzik munkájukat, ahogy a rv előírja — akkor ugyanis tető nélkül maradna az épület. Mert bármily furcsán hangzik is, de úgy van. hogy az irodaházhoz elfelejtettek tetőt tervezni. Most az ácsok építenek tetőt az iroda­ház fölé — úgv gondolom-formán. Jó lesz-e a tető? Ki tudja? Az építők azt állítják, hogy jó, hisz értenek a tetőkészítéshez is. Beszélik városszerte, hogy összedől az irodaház. A .télen, amikor betonoztak, szétfagyott a beton — mondják a jólértesültek, — nem bírja a terhelést, szét kell az egészet verni. A mende­monda nyomán bizottságot kül­dött ki a házat építő egyik intéz. mény. Az épület — hiába a jól­értesül tség —, nem dől össze! Hisz nem ez az első példa arra, hogy télen is lehet betonozni. A Szovjetunió északi területein, és számos más országban is, té­len is betonoznak. És ott sem dől össze egy épület sem. Mert a beton tulajdonképpen csak ak­kor kezd kötni, amikor kienged. Tehát az irodaházat is mínusz huszonöt fokos hidegben beto­nozták — és mint azt a tavasszal megállapították, jól sikerült a munka... Összedől-e a tető nélküli iroda­ház? Mint látható nem, mert ha a tervdokumentációval nem is adtak tetőtervet, azért nem ma­rad tető-nélkül a megyeszékhely irodaháza, az épület betonozása is jónak bizonyult. Ezek ellenére kiváncsiak va­gyunk arra, mi a véleménye a fentiekről a Megyei Tanács terv­osztályának és az irodát építtető szerveknek? S nem ártana, ha a véleményük közlésével egyidejű­leg arra is utalnának, ki a felelős azért, hogy hozzákezdtek az iro­daház építéséhez úgy. hogy nem készült tstőterv? — Pi ­A gyógycukorkáktól a legmodernebb antibiotikumokig Ötven éves az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár A század elején a svájci Wam- der-cég „fantáziát” látott abban, hogy berni gyárának készítmé­nyeivel, tápszereivel, maláta­gyártmányaival, gyógycukorkái- val Magyarországról lássa, el Ausztriát, a Balkánt és Oroszor­szágot s ezért 1913 elején Buda­pest határában üzemet alapított. Az eredetileg egyetlen 500 literes vákuum főzőkészülékből, cefre­főző üstből, két drazséüstből, két tablettázó gépből és egy szárító szekrényből álló üzem történeté­ről, a felszabadulás után, belőle kialakult Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár hatalmas fejlődésé­ről az ötvenedik évforduló alkal­mából, hétfőn tájékoztatták a sajtót a vállalat vezetői. Elmon­dották, hogy a ma már több mint háromezres munkáslétszámú gyár jelenleg a hazai gyógyszerszük­ségletnek hatvan százalékát, az egész magyar gyógyszerexportnak 36 százalékát állítja elő.' Terme­lése hetvenszerese az utolsó bé­keévinek. A következő években új központi laboratóriummal és kísérleti üzemmel bővül. A la­boratóriumban 300 kutató dolgo­zik majd új gyógyszerek előállí­tásán, a készítmények tökéletesí­tésén. annmaacannaci Pedro a Sierraba megy Először játszanak a magyar filmszínházak kubai filmet az ország­ban. A Pedro a Sierrába megy című film egyúttal az első kubai játékfilmnek számít, amely története a kubai forradalom kezdeti Nyárias vasárnap wvwAWíWAWzíAV.WAM'tmwvíNnífí/íiíwiíw/wwv-íivvnrtArtiwj-rjwwi.vv'ifj'k/i Földalatti „állatkert 95 „Krokodil" az északi-sarkkörnél — Az ősi laguna fenekén — Egy állat; amelyet nem ismer a tudomány Azzal kezdődött, hogy az intai szénlelőhely 9. számú aknájának elővá- járai krokodilkoponyát találtak. Krokodil az északi sarkkörön? Ho­gyan került a trópusok lakója a mohák és zuz­mók birodalmába? A koponyát elküldték a Szovjet Tudományos Akadémia komi fiókta­gozatának. A paleonto­lógusok megállapították, hogy krokodilhoz ha­sonló, régen kihalt teqo- cephalia koponyájáról van szó. Az Inta me­dencébe tüstént expedí­ció utazott. A tudósok nagy örömére a helyszí­nen valóságos régészeti múzeumot találtak: ré­gesrég eltűnt növények lenyomatait, ősrégi ita- lak csontvázát, óriáshül­lők csontjait. Az expedí­ció könnyen megállapí­totta, hogy a leletek több száz millió évesek, a paleozoikum-korból származnak. Ez volt az az idő, ami­kor a föld belső hábor­gásának lángjában a hegyláncok kiemelked­tek, a szigetek kialakul­tak. S amikor a Föld­alatti vihar elcsendesült, az óceán helyén lagú­nák keletkeztek. A mélységek lakói, a zsákmány utáni hajszá­ban, gyakran másztak ki a partra. így alakult ki a kétéltűek átmeneti tí­pusa. Később kontinentális­sá vált az éghajlat, s a hüllők a környezethez alkalmazkodva, egyre közelebb kerültek a csú­szómászókhoz. Végül a szárazföld faunája vég­leg elkülönült a tengeri faunától. A földi élet történeté­nek ilyen érdekes moz­zanata tárult az intai bányába leszálló tudó­sok szeme elé. A sóval átitatott ta­lajban a tudósok meg­találták a stegocevhalia összefüggő bőrdarabjait. A vágat végén pedig a tudomány előtt teljesen ismeretlen állatok csont­jaira bukkantak. Az in­tai unikumok a paleon­tológusok által ismert egyetlen őslényre sem hasonlítanak, ezért a tu­dósok a lelőhelyről intu- zuhidáknak nevezték el őket. A föld történetében az egyik legrejtélyesebb és legkevésbé tanulmányo­zott periódus állatvilága sehol nincs olyan ponto­san és gazdagon képvi­selve, mint az intai földalatti „állatkertben". Az egyedülálló leletek lehetővé tették, hogy a tudósok megismerjék az egész permi kor (225— 185 millió évvel ezelőtti kor) állatvilágát. Megnövekedett a Budapesti Nemzetközi Vásár külkereskedelmi jelentősége Dr. Vitéz András vásárigazgató nyilatkozata Miután nemzetközivé nyilvání­ESEMÉNYNAPTÁR Max Planck W)5 évvel ezelőtt, 1858. április 23-án született MAX PLANCK német fizikus, o modern kvantum-elme let megalapozója. 1900-ban észlelte azt a fontos jelenséget, hogy a fénysugárzás nem folytonos jel­legű, hanem kis részekből áH. E részecs­kéket fotonoknak nevezte el és meghatá­rozta nagyságukat (Planck-féle hatás­kvantum), Kísérleteiből levont következte­téseivel eleven kapcsolatot tartott a filozófiával, nézeteivel a pozitivizmus és az agnoszticízmus ellen harcolt. * 80 évvel ezelőtt, 1883. áprilisábon szü­letett JOSEPH JAQUEMOTTE (ejtsd: Zsákmot), a Belga Kommunista Párt egyik kiemelkedő vezetője, annak 1934-től fő­titkára és a III. Inter nacioná lé vezető tagja. * 1919. április 23-án alakult meg JUGOSZ­LÁVIA KOMMUNISTA PÁRTJA. ♦ 1960. április 23-án lett független or­szággá az eddigi gyarmatból, TRINIDAD szigete, a Nyugat indiai Államszövetség tolták a Budapesti Ipari Vásárt, nagymértékben megnőtt külkeres- kedemi jelentősége, kereskedelmi feladatköre. A négy hét múlva nyíló vásár kereskedelmi előké­szítéséről dr. Vitéz András vásár­igazgató az MTI munkatársának kérdésére válaszolva, a követke­ző tájékoztatást adta: — Tudjuk, a külföldi kiállítók azért jönnek el hozzánk, hogy áruikat értékesítsék, s a mi kül­kereskedelmi vállalataink is az­zal a szándékkal hívják meg ke­reskedelmi partnereiket, vevői­ket, hogy áruik széles választé­kát eléjük tárják. Azt akarjuk, hogy a külföldieknek érdemes le­gyen kiállítókként Magyarország­ra jönni. Vállalatainknak módjuk­ban áll, hogy a kiállított külföl­di ipari berendezéseket és más cikkeket megvásárolják. Erre a célra külön tartalékoltak pénzt, devizakeretet. — Nemcsak vásárolni, hanem eladni is szeretnénk, ezért külke­reskedelmi vállalataink több száz üzletfelüket hívták meg, hogy a vásár idején látogassanak el Bu­dapestre. Noha k ülkereskede! ­műnk több mint kétszáz külföldi kiállításon vesz részt sehol sem tud olyan széles választékot a vevők élé tárni, mint itthon. Előnyt jelent az is, hogy a keres­kedelem és ipar szakemberei együttesen tárgyalnak az érdeklő­dőkkel és bővebb szakmai tájékoz­tatást adhatnak. A külföldiek szá­mára több magyar tennék szak­mai bemutatóját is megrendezik. Két alkalommal, május 20-án és 22-én délelőtt csak a meghívott szakembereké lesz a vásár; a kül­földieknek ekkor alkalmuk nyí­lik a széles körű üzleti tárgyalá­sokra; üzemeink főmérnökei, fő- technológusai pedig kiválaszthat­ják azokat a gépeket, berendezé­seket amelyekkel gyarapítani kí­vánják gyáruk gépparkját. A vásár kapcsán létrejött ex­port-import üzletkötések összege az utóbbi három évben több mint háromszorosára növekedett, s 1962-ben már meghaladta a 460 millió devizaforintot. Minden le­hetőség megvan arra, hogy az idén még jobb üzleti eredmények­kel záruljon ^ majd a Budapesti Nemzetközi Vásár — mondotta be­fejezésül dr. Vitéz András. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye? Tanács lapio Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja* a Népújság Lapkiadó VállalatO Felelős kiadó: Orbán Imre ' Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. ( Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkké' Előfizetés; díj egy hónapra 12 F| Indexszám s 35069« t ^

Next

/
Thumbnails
Contents