Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-23 / 93. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1!)63. április TAVASZI NAPSÜTÉS Találkozás Zalka Mátéval — 1896 április 23-án született Zalka Máté, a Nemzetközi Brigád legendás hírű tábornoka Joe, a szeplős kanadai be­lépett a pihenőszobába. A mos­dóhoz állt. Dörzsölni kezdte a kezét szappannal. — Schmidt! Felnézett az újságból. — Mit akarsz? — Egy parancsnoki kocsi áll itt. Magyar sofőrrel. Valami nagy főnököt hozott. Segíthet­nél megjavítani a kocsit. Letette az újságot. A mű­helybe sietett. Megkerült egy amerikai gyártmányú tehergép­kocsit, amelynek akna ron­csolta szét a hátulját. A műhely ajtaja előtt három nyakig olajos katona vizsgálta a motort. Távolabb zömök, bőrkabátos, kedélyes arcú tiszt állt, naran­csot evett papírzacskóból. Tá­bornoki rangjelzése volt. Schmidt József nekigyürkő- zött a munkának. — Ki a gépkocsivezető? — Én vagyok — emelkedett fel a motor mellől egy magas növésű, vékony arcú fiatalem­ber és visszakérdezett. — Ma­gyar vagy? Schmidt József bólintott. A körülöttük forgolódó amerikai származású nemzetközisek, akikből a műhely tagjainak zö­me állt, egy pillanatra felfi­gyeltek a különös, magyar ki­ejtésre, s aztán folytatták to­vább a munkát. A tábornok elhajította a ki­ürült papírzacskót és énekelni kezdett egy magyar népdalt. Szép hangja volt. Kis idő múlva a kocsihoz lé­pett. — Mennyi időbe telik a javí­tás? — fordult kissé türelmet­lenül a sofőrhöz. Sehr li József válaszolt he­lyette: — Még fél óra kell neki, tá­bornok elvtárs! Zalka Máté elmosolyodott. — Magyar vagy? — Az vagyok. — Honnan jöttél? — Kanadából. — Hol születtél? — Szekszárdon. — Miért jöttél el arról a hí­res bortermelő vidékről? — Az apám feljelentett a csendőröknek, mert a kommu­nistákkal szimpatizáltam. Meg­vertek. Nagyon elkeseredtem, és a nyakamba vettem a vi­lágot — válaszolta, miközben kezében egy pillanatra sem állt meg a csavarhúzó. Öreg parasztember vezetett batyukkal megterhelt szamarat a poros úton. ' Csörgött róla a verejték a 40 fokos hőségben. A tábornok a kocsihoz lépett. Boros tömlőt vett ki belőle és spanyolul kiáltott a szamaras ember felé. — Állj meg. öreg! Odanyújtotta neki a tömlőt. A fonnyadt arcú ember mohón ivott. Száján kétoldalt lefolyt néhány csepp a borból. A tábornok hosszasan beszél­getett a jövevénnyel. Élete fe­lől faggatta. Néha felnevetett, majd hirtelen elkomorodott az arca. Közben elkészült a kocsi. Beült a sofőr mellé, A motor felbúgott. — Ha valaha hazakerülsz, mond el a szekszárdiaknak, hogy nem hoztunk szégyent a magyar névre, spanyol földön — mondta búcsúzáskor Schmidt Józsefnek a tábornok és meg­rázta a kezét. H. T. Magyar-szovjet baráti és kulturális találkozó Sárközben Sárpilisen, a néprajzi érdekes­ségekben gazdag Sárköz íaiujá- , ban magyar—szovjet baráti és kulturális találkozót rendeznek május 12-én, vasárnap. A köz­ségbe látogató szovjet vendégek­nek megmutatják majd a ter­melőszövetkezeti gazdálkodós eredményeit. A színes program­ban szovjet művészeti együttes is szerepel, s új műsorát mutatja be a Szekszárdi Állami Gazda­ság sárközi hagyományokat ápoló sárpilisi népi együttes. Új hajtatócsarnok és palántagyárak j A kurdi Uj ’•'let Tsz kerté­szetében 4400 négyzetméter alap­területű ha jta tócsára ok készült el. Az építkezést a szövetkezetei patronáló Dudapest-Keleníöldi Hő­erőmű is segítette. Az új haj­tatóházban a primőrök és a zöldségféléken kívül a későbbiek­ben dísznövényeket is termesz­tenek. Ugyancsak ebben a ter- i melőszövetkezetben az őszre fel- j épül 6000 négyzetméter alap- t területű palántanevelő-telep is. Megkezdték az alapozását 4000 j négyzetméternyi területű palánta. I nevelőnek a tamási Vörös Szikra I Tsz-ben is. Ezekben központosít- j ják majd a palántanevelést, s a kisebb termelőszövetkezeteket I is ellátják palántákkal. „Sohasem volt cigányország“ — színpadon Palánkay László pedagógus, a ' bonyhádi Vörösmarty Járási Mű­velődési Ház előadója több éve gyűjti a Tolna megyei cigányok néprajzát. A megyebeli 65 cigány­telep közül számosat bejárt már magnetofonnal. Az összegyűjtött anyagból a cigányság történetét, szokásait, népköltészetét, mondáit, meséit, babonáit, dalait, táncait és a cigánytanyák életét be­mutató színpadi játékot írt. A »Sohasem volt cigányország« című színpadi játékot a járási művelődési ház negyvennél több tagú cigány népi együttese mű­sorára tűzte és a szerző rendezé­sében bemutatja maid Bonyhi- don és a megve más helységei­ben a közeljövőben. Sárszentlőrincen, a Malom ut­cában a pusztítás, a rombolás képe fogadja a járókelőket. Bont­ják az egész utcasort. Hat-nyolc házról már lehányták az ócska zsuptetőt, fejszék, balták feszül­nek a gerendák közé, csákányok zuhannak a nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt vert vályogfalakra. Nagy puffanással dől egy-egy fal­darab, porfelhőt csap, ahogyan elomlik. Ifj. Tezás Károly a padlás sár­zását veri fel, apja az utcai szoba két ablakát emeli ki óvato­san, vigyázva a helyükről. — Egész jók ezek az ablaktokok — állapítja meg. — Az udvar felől ismét be lehet építeni őket. Az utcafrontra újak jönnek, hogy egyforma legyen az egész utca. — Szép, egészséges a plafon deszkózása is ... — folytatja az öregebb Tezás —, a múltkor, hogy itt voltak a szakemberek megvizsgálni a házak állapotát, azt mondták, hogy ebből a desz­kaanyagból kikerül a padló. A falakból meg kijön vagy tízezer tégla. Az 1940-es árvíz után az akkori gazdája aláfalaztatta. Ne­künk még jó lett volna néhány évig, de akt mondták, annyira felázott, hogy egészségtelen lesz. Azelőtt is volt itt árvíz, de akkor j csak két-három napig álltak a vízben ezek a házak. Kigondolta volna, hogy most két hétig itt­marad? Akkor hát legyen új ház... Március közepén lepte meg a víz a Malom utcaiakat. A Sió nem bírta befogadni a kisszé­kely! árok vízét, és az ár a ker­Budapestiek vasárnapi kirándulása Szekszárdra és a gemenci erdőbe Gyöngyvirág- és ibolyacsokrokkal tértek haza Az IBUSZ és a TIT először in­dított országjáró autóbuszokat vasárnap Szekszárdra. Három nagy Ikarusz autóbusszal 118 budapestt indult el vasárnap reg­gel a fővárosból dunaújvárosi városnézésre, majd Dunaföldvá- ron át Szekszárdra. A vendégek Szekszárdon felmentek a messze környékre pompás kilátást nyújtó Kálvári szőlőhegyre, majd a helyi Szabadság étteremben felszolgált jóízű ebéd után a világhírű ge- menci-erdőbe rándultak ki. A gemenci erdő szélén levő kese­lyűd Sió-partról erdei kisvasút vitte a pesti látogatókat a vad- rezervátum Duna-parti tájaira. A kirándulók egyik csoportja autó­busszal ment ki a gemenci vadász­házhoz, nekik kedyezett a szeren­cse, mert mintegy tizennyolc szarvas került fényképezőgépük objektívje elé „terítékre”. Sűrűn kattogtak a fén yk ép>ezőgépek a I gemenci erdő Duna-menti Sió-tor­kolati vadregényes táján is, ahol a néhány évvel ezelőtti jeges ár nyomait még ma is viselő erdő- koszorúzta íolyampartot. a halász- és vadásztanyát örökítették meg a fotoamatőrök. A pesti vendégeket a legkivá­lóbb gemenci vadászok kalauzol­ták a madárdalos, tavaszi virág­zásban levő, illatos erdőben. Szá­mosán ibolya, sőt többen már gyöngyvirágcsokorral indultak hazafelé. Útközben, délután fél­hatkor Szekszárdon még meg­tekintették a város új lakóházait, s megtöltötték üvegüket szekszár­di vörösborral. Az egynapos ki­rándulás a dunakömlődi csárdá­ban fejeződött be, ahol halászlé volt a vacsora. A hírek szerint jövőben több országjáró autóbuszt indít a TIT és az IBUSZ Szek- I szárdig. . , . t _____________ M egvalósulás előtt a szekszárdi társasház-építkezés Ma már minden városban, na­gyobb községben az a cél, hogy az építkezések ne a település ha­tárát tolják ki, hanem minél na­gyobb lakósűrűséget biztosító építkezésekhez kezdjenek. Társas­házat építenek az emberek, amely minden modern megoldást magá­ban foglal: emeletes, s a ház szu- terinje a szükséghez mérten biz­tosítja a lakók igényét, a mellék- helyiségeket, mosókonyhát, szárí­tókamrát, tüzelőtárolót. Ez az építkezési forma a város képiét sem csúfítja a sok különálló, rendszerint össze-viesza épített mellék helyiségekkel. A tárS&Sháx.-építkezések Szek­szárdon most vannak alakulóban. A magántelkek felajánlása foly­tán a városi tanács építési cso­portja elkészítette a beépítési tervet, amit a felsőbb szervek jóvá is hagytak. A vasút és az autóbusz-állomásihoz közel a Pol­lack utcában vannak a telkek. A beépítési tervnek megfelelően, há­rom szintes épületek (földszint és két emelet) építhetők a négy épüle- tömbön hat-hat lakással. A laká­sok nagysága tetszés szerint vá­laszthatók, garzon, kettő, kettő és fél szobás, vagy esetleg három­szobásak is lehetnek. Az árak a lakás nagyságától függenek. A társasház-építkezés iránt ér­deklődők részletes felvilágosítást az OTP szekszárdi fiókjától, vagy a társasház-építkezóseket szerve­ző intézményektől kapnak, s ott jelenthetik be igényüket is. Ülést tart az SZMT elnöksége Csütörtökön délelőtt tartja leg­közelebbi ülését a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának elnök­sége, a szakszervezeti székház tanácstermében. Az elnökségnek Zrínyi János munkavédelmi fő­felügyelő ad jelentést a SZOT X. teljes ülése határozatának végrehajtásáról, a munkavédelmi tevékenységről. A kultúr- és sportbizottság a szakszervezeti könyvtárak mun­kájáról ad jelentést. tek felől lepte el a házakat, az egész utcasort. Volt, aki nem is akart költözködni a veszély elől, mondva, hogy úgyis hamarosan elmegy a víz. Ezúttal nem így történt. Mire elvonult az ár, megro­gyott néhány ház fala. Varga Jánosék házát dúcok tartják, hogy össze ne rogyjon idő előtt. Most bontja ő is a tetőt,«a fiával együtt aki Pétről jött haza, segíteni. Vargáék mögött áll az Öreg, nyugdíjas tsz-kovács, Sikora Já­nos háza, talán az egyetlen cse­réptetős a soron. Alig látszik meg rajta az árvíz nyoma. — Tavaly alakítottuk át, rá- költöttünk majd harmincezer fo­rintot, de nekünk is le kell bon­tanunk — mondja Sikora néni. — Bár ilyenkor, öreg fejjel már nem szívesen fog új ház építésé­be az ember, nem szívesen vesz fel kölcsönt évekre. Nekünk ta­lán nem kerül sokba az átalakí­tás, mert a tető teljes anyagát fel lehet használni. Csak a tégla, a munkadíj amibe kerül, meg az utcai ablakok.. . Úgy mondták, harminc évre, kamatmentesen ad kölcsönt az OTP. — Különböző állapotban levő hazak vannak itt, az utcában. Hogyan, milyen elbírálás szerint kapják a tulajdonosok a kölcsönt? — Ha lebontják a házakat, bi­zottság vizsgálja meg, milyen anyagot tudnak a régiből felhasz­nálni, és megállapítja az értékét, — Milyen helyiségekből állnak majd az új házak? — Két szobából, konyhából, spájzból, fürdőszobából, előszobá­Árvíz ból. Mindegyik egyforma lesz teljesen. Idősebb asszony jön az utca alsó vége felől, kezében kis, kreppapírból készített rózsako- sárral. Mellette öt év körüli kis­lány, az unoka. Az asszony So­mogyi Jánosné, a veje, Vörös Ferenc házától jön. Megáll be­szélgetni. — A mi házunkban — az fek­szik a legmélyebben — annyira felázott a föld, hogy még most is gumicsizmával lehet bemenni. Még jó, hogy időben kiköltöztek a gyerekek, másként tönkrement volna a szép, új bútor. Nemrég vették. Pedig mondták a szom­szédok. nem érdemes költözködni, máskor is volt itt árvíz, de két napnál nem tartott tovább. Most az lenne a jó, ha minél hama­rabb hozzálátnának az építkezés­hez, hogy az őszre mindenki újra beköltözhessen. Három éve vették a lányomék a házat, és úgy számítottak, hogy négy-öt év múlva felépítik újból. — Mi tavaly vettük, de ez a ház még tovább kibírta volna — mondja Tezás Károly. — Az igaz, de nem lehetett volna senki biztonságban afelől, hogy jövőre nerrt jön ugyanilyen árvíz — állapítja meg Somogyi-

Next

/
Thumbnails
Contents