Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

1963. április 19. TOLNÁ MEGYEI NEPÜJSAÖ 5 A hatvanötezer tonnából jut a dombóváriaknak is (,8ucstorgaloin a dombóvári vasútállomáson uj munkamódszer okozza. Az elmúlt Hosszú volt a tél, sok áru ma­radt a gyárakban, bányákban. S ahogy megjött a tavasz, megin­dult az árufolyam a feldolgozó, felhasználó helyekre, megkezdő­dött a vasúton az igazi csúcsfor­galom — az idén ősz helyett ta­vasszal. Ez azt jelenti, hogy a vo­natok rendszerint túlsúllyal köz­lekednek, a gurítón műszakon­ként ezernél is több vagonból rendeznek vonatokat. — Különösen nehéz dolgunk van, mert nem szaporodott a ko­csiparkunk, a személyszállítás is nőtt, és országosan százezer ton­nákkal mérjük azt az árumennyi­séget, amelyet csak most tudunk elszállítani — így összegezi a dombóvári állomás főnökhelyet­tese, Szabados Sándor a tenni­valókat. Hozzáteszi aztán azt is, hogy nem a legjobban mentek ezideig a vonatok, mert a pécsi igazgató­ság területén összegyűlt mintegy hatvanötezer tonna elszállítatlan áru Ludasok egy kicsit ebben a dom­bóváriak is, s ebből következik, nekik is jut feladatul, hogy csök­kenteni tudják a tervlemaradást. Mit tesznek azért, hogy csök­kentsék a hátrányt? — a kérdést több vasútüzemi vezetőnek tettük fel. A válaszok megnyugtatók, sőt már az eredmények is. Amint el­kezdték a télen visszamaradt áru szállítását, várható volt, hogy most tavasszal lesz a csúcsforga­lom és készültek ennek fogadá­sára. A szolgálati helyeket meg- . erősítették, a nagy tapasztalattal rendelkező dolgozók mellé fiatal vasutasokat osztottak be, hogy egyenletesebbé tehessék a mun­kát. A számos kisebb jelentőségű in­tézkedés-a várt eredményt pro­dukálta. Ma már a terv szerint szállítják az árut, és terv ké­szült arra is, hogyan pótolják a hatvanötezer tonnából rájuk eső részt. A gondos tervezőmunka eredményezi, hogy a munka egyenletes. S mennyire azzá vál­na. ha még a szállíttatok is segí- ségű vasutasokat osztottak be tenék a vasutat! | ezekre a vonatokra, hisz itt kü­Normális szállítási viszonyok | lönleges a feladat is. Április 12- között sem nagyon lehetett dicse- én például a 6169-es számú vo- kedni a szállítók tervfegyelmé- nat ezerszáz tonna helyett 1506 vei, most is keresni kell az olyan tonnát vitt Dunaújvárosba, szállíttató!, aki példásan végzi ugyancsak Komlóról szállított a munkáját. Sajnos, a példák soka- 6165-ös vonal 1717 tonnát. Kiváló sága bizonyítja: legtöbb bajt, I műszaki berendezés, jó gép. a gondot a vagonok ki- és berakása szolgálati ágak együttműködése teszi csak lehetővé az ilyen vona­tok közlekedtetését. És az egysé­n.t. cuuun napokban például, , ,. „ , . . .. naponta mintegy 18-20 vagon ^ ^^ttő haszna hogy a menetidőt a szokásosnak csaknem felére csökkentik. Kom­lóról egy négyszázas sorozatú mozdony Dunaújvárosba, Puszta- szabolcson át három és fél óra alatt ér fel. (Csaknem annyi idő alatt, mint a Pécs—Dunaújvárosi autóbusz). Az új módszer terjed A napokban határoztak éppen g vonatok sikerén felbuzdulva az állomás vezetői, hogy több vona­tot indítanak ilyen feltételek kö­zött. Nyilván, h^ az összes vonat tizenöt százaléka közlekedik majd így, a mostaninál jelentő­sebb mértékben gyorsul a kocsi­forduló, akár két napra is leszo­rítható, a rakodási időt pedig — átlagot véve — 3.5 órára lehet csökkenteni... Addig azonban még nagyon sok alkalommal kell a vasutasoknak és a szállítóknak terveiket összehangolni. Sok vo­natot kell a mostani, de már egy­re javuló körülmények között közlekedtetni. A dombóvári állomáson, a ta­vaszi csúcsforgalom közepén I úgy vélekednek a vezetők és dől go­áru érkezett átlagosan a dalman- di hibridüzembe. A sok vagon kirakását természetesen nem vé­gezhették el a megszabott határ­időre. De a vasút figyelmezteté­se ellenére, a továbbiakban is úgy diszponálták az árut, hogy tömegével érkezett Dalmandra. Ez eredményezte azután a ko­csitartózkodás rohamos emelke­dését, a sok vagonállási díjat. De mégis a szállíttatok szívesebben fizetik a vagonállásért a díjat, mint rakodnának. Erre példa a dombóvári cementüzem is. Itt a létszámhiányra hivatkoznak, azért kell sok fekbért fizetniök, mert bárhogy segíti is a vasút — so­ron kívüli vagonkiállítással stb. — egyre több az olyan vagonok­nak a száma, amelyeket nem rak­nak ki és be a megszabott idő alatt... Természetesen a néhány szál­líttató nem kielégítő munkája el­lenére is javul a kocsi- tartózkodási mutató A közelmúltban egy új mozga­lom indult útjára a vasútnál. En­nek is fő célja a kocsiforduló meggyorsítása, a tartózkodási idő rövidítése. ..Egységes terhelésű vonatok" név alatt fut tíz vonat a dombóvári állomás körzetében, öt vonat ezek közül közvetlenül Dombóvárról indul. Lényegében túlsúlyos vonatok ezek. azzal kü­lönbözik többek között a korábbi túlsúlyos mozgalomtól, hogy ezt tervesítik. Valamennyi e mozgatómban részt vevő vonatnak normája van. A négyszSzas sorozatú gépekkel közlekedő vonatok terhelése 1100 tonnánál nem lehet kevesebb. Ami tonnamennyiség norma fe­lett van, az számít csak túlsúly­nak. azért kap a mozdonyvezető, vonatvezető, a vonat személyze­te külön díjazást. Kiváló képes­Felelősségteljes munkát végeznek a szakszervezeti nőbizottságok 4z SZMT és a MEDOSZ nőbizottságainak értekezlete gítik ki. A szervezettség tekinte­tében a kajmádi kerület nőbizott­ságának munkájáról elismerően Az' SZMT nőbizottsága es a MEDOSZ Megyebizottság nő­bizottsága csütörtökön a Szek­szárdi Állami Gazdaság központ­jában (borkombinátban) tartotta ülését. Garai Jánosné nőbizottsági elnök ismertetése alapján a Szek­szárdi Állami Gazdaságban mű­ködő szakszervezeti nőbizottság Fritshi Mária beszámolója alap­ján a Hőgyészi Állami Gazdaság nőbizottságának munkáját vitat­ták meg. Mindkét beszámoló amellett szólt, hogy a gazdaságok termelő munkájában a nődolgozók jól megállják helyüket. A pártszervezetek mellett a szakszervezeti nőbizottságok segítő munkája is részese azoknak az eredményeknek, amelyeket a termelésben el­értek. A nődolgozók bizalommal fordul nak a nóbizottságokhoz. Szívesen részt vesznek politikai tárgyú, ismeretterjesztő és egészségügyi előadásokon. Igénylik a tanulás' a tudást. A Szekszárdi Állami Gazda­ságnak 76 állandó és 238 idő­szakos dolgozója van. A nődolgo­zók nagy része a közeli falvak­ból jár munkahelyére. A gazda­ságvezetés részéről gondoskodás történt, hogy munka után haza­zók, hogy a hatvanötezer tonnás 1 szállítsák őket. Kisebb létszámot tervlemaradás nem olyan súlyos, képviselnek azok a dolgozók, a második negyedév végéig pó- akik a munkásszállásokon , van- tolni lehet. A vasutas dolgozók nak elhelvezve. A munkásszállá- munkaversenye. melyet a napok- ' sok gondozottak, egészségesek és ban az új feladatoknak megfele- | tiszták. A központi klub és a lően átdolgoztak, a lemaradás kerületekben működő művelődési pótlását írja elő. Pj _ I házak a kulturális igényeket elá­Békena lygyűlésre készül Szekszárd A békét, a háború kirobban­tásának megakadályozását köve­telik mind az öt világrészen. Százezres tömegek tüntetnek az atomfelfegyverzés ellen, leszere­lési tárgyalásokat követelnek Nyugat-Németországban, a min­den eddiginél kegyetlenebb há­ború kirobbantására kiszemelt ország munkásai, a béke mellett tüntetnek a svédek; a norvégek, az angolok, s a szocialista orszá­gok népei. j Leszerelést és békét! E köve­telésük kifejezésére készülnek a szekszárdi lakosok, dolgozók, lá­nyok és asszonyok. A Hazafias Népfront és a Nötanács szerve­zésében békenagygyűlésre ké­szülnek. amely egyben tiltakozá­suk is lesz a háborús készülődés ellen. A nagygyűlés előadójaként — amelyre április 26-án, a volt megyeháza nagytermében kerül sor — Vass Istvánnét, az ország- gyűlés elnökét kérték fel. Vass Istvánná a májusi leszerelési hó­nap előkészületeiről, a békeharco­sok tevékenységéről tájékoztatja Szekszárd lakosságát. emlékeznek meg. A nőbizottsá.g az ifjúsággal összefogva élénk kulturális életet alakított ki a pusztán. A rendezvények bevételéből éven­te egyszer-kétszer társas idrán- dulásokat rendeznek. A Hőgyészi Állami Gazdaság nőbizottsága ugyancsak a köz­ponttól távol eső csernyédi és csurgói kerületek nődolgozóival való foglalkozásra helyezik a fő­súlyt. A tél folyamán baromfi- tenyésztők tanfolyamot szervez­tek, s a gazdaság legjobb ba­romfitenyésztői gyakorlati segít­séget adtak a környező termelő- szövetkezeteknek. A vitába az üzemekből meg­hívott nőbizottsági elnökök is bekapcsolódtak, s ez az értekez­letnek tapasztalatcsere jelleget adott. A Tolna megyei Gépjavító Vállalat nőbizottságának elnöke. Horváth Ferencné felszólalását nagy érdeklődéssel fogadták. A nőbizottság részt vett az üzemi üdülő építésére szervezett tár­sadalmi munkában. Az idén már megkezdik a dolgozók, illetve a gyermekek üdültetését. A nőbizottsági tagok szabad­ságuk terhére felváltva vál­lalták a gyermekek felügye­letét. A nöbizottságok a családvéde­lem terén is hasznos munkát vé­geznek. Az alkoholizmus elleni harcot szívügyüknek tekintik, miután ez is egybeesik a család- védelemmel. ennek jelentőségéről Földes Imréné. a Közalkalma­zottak Szakszervezete Megye- hizottságanak titkára beszélt. A Sok szó esett a kollektív felelősségről és a társadalmi tulajdon védelmével kapcso­latos tennivalókról. Enpek . jelentőségét Kemény Ist­ván. a pártszervezet titkára kü­lönösen kihangsúlyozta. A vitát — amelyben még többen részt vettek —. Triber Dezső, a ME- DOSZ Megyebízottság titkára összegezte, majd az ülésen el­nöklő Kovács Ferencné a má­sodik napirendi pontot ismertette. A szakszervezeti nőbizottsági ülés üzemlátogatással fejeződött be. Az ülés résztvevői megnéz­ték a hajtató-üzemet, a munka­termekét és a szociális létesít­ményeket. Dalmandon megmutatta magát a holnap EZEN A TÁJON MÉG kézzel­foghatóbb valóság a parasztság, a magyar mezőgazdaság jövője és még iszonyatosabbnak tűnik a távolság a múlt és a jelen között. Együtt van minden. Ahogy mond­ják, 1945. előtt honvédségi mén­telep volt itt. A régi gazdasági épületek végében áll még a cse­lédház is hosszú, sivár hodály. még laknak benne de nem sokáig. A falu azonban új: a házak szé­pek, nagyok az ablakok és vilá­gosak a szobák. Amikor nemrég Hunyadi Károly országgyűlési képviselő beszédet mondott és megemlítette, hogy 45 televízió van a községben, a postahivatal vezetője helyesbített: a negyvenöt már elavult szám, mert időköz­ben a Béke Tsz-ben megtartották a zárszámadást, és a televízió- tulajdonosok száma 54-re szaporo­dott. Falu ez, de milyen falu? Nem parasztok lakják a szó régi értel- mébén, hanem növénytermesztők, állattenyésztők, traktorosok, gép­kocsivezetők, s e7 lényeges kü­lönbség, mert az állattenyésztő hovatovább mestere lesz a sertés- hizlalásnak, vagy a szarvasmarha- tenyésztésnek. Külön foglalkozási ágak alakulnak, specializálódnak és valami egészséges elrendeződes tapasztalható, amely abban is megnyilvánul, hogy aki a géphez érez inkább vonzalmat, abból traktoros lett és csak géppel bá­nik, aki a jószágot kedveli, abból sertéstenyésztő lett és hizlalással foglalkozik — és így tovább. Az állami gazdaság hibridüzeme szinte teljessé teszi azt az érzést, hogy ma már a mezőgazdaság egyre jobban üzem. tartalmában is ... Itt ebben a községben egy jó esztendővel ezelőtt megfordult a televízió néhány munkatársa. Még Budapestre is eljutott annak a híre, hogy a néhány évvel ezelőtt egyéni gazdák szocialista módon kívánnak élni s dolgozni. Neveket kellene most sorolni, de sok a név, sokan voltak a kezdeménye­zők. és vagy mindenkit, vagy senkit. Volt akkor abban valami szívet bizsergető, hogy ezen a nagy sík vidéken megszületett va­lami új a holnapból, aztán nőtt és terebélyesedett, s ebben része van egy lelkes fiatal embernek Fonekker Zsigmondnak, a Haza­fias Népfront járási titkárának: megy, szervez, fáradozik, járás- szerte ismerik. A szocialista cí­mért küzdő brigádok — közöttük egy asszonyokból álló brigád — tőle kaptak sok gyakorlati segít­séget, hogy mi is legyen a cél. A szövetkezeti) emberek elhatároz­ták. hogy tervszerűen, céltudato­san szerzik meg a jéllemző szocia­lista tulajdonságokat: Tanulnak, levelező úton befejezik az általá­nos iskola hiányzó osztályait, könyveket újságokat rendszeresen olvasnak egymást a bajban segí­tik. brigádnaplót vezetnek, növe­lik a terméseredményeket. AMIKOR JÓ ESZTENDŐVEL ezelőtt ott jártam, volt azért ben­nem olyan érzés, hogy szép, szép. de várjuk meg a végét, mert a .szocialista brigádmozgalom ko­moly dolog, lelkendező túl-lihe- géssel kár volna lejáratni. Úgy, hogy a brigádok megalakultak, de létezésükről a nyilvánosság keve­set tudott, a munkájukról sem sokat. A szövetkezeti gazdák per­sze ettől függetlenül végezték a maguk dolgát, s azon fáradoztak, hogy az elhatározásból valóság legyen. A minap azután a Haza­fias Népfront Járási Elnökségé­től meghívó érkezett. Ay állt ab­ban hogy a járási e>ápri­lis 16-án Dalmandon a községi pártszékházban ülést tart, értéke­li a Béke Tsz azon brigádjainak munkáját, amelyek a szocialista cím elnyerésén fáradoznak. A megyei pártbizottságot ezen a nagyjelentőségű, a holnapi pa­rasztság arcát mutató értekezleten Tatár Lajos elvtárs képviselte a járási pártbizottság küldötte is ott volt. A holnap mutatta meg magát a szó legteljesebb értelmében. S nem könnyű tárgyilagos hangon írni akkor, amikor azokkal a szövetkezeti tagokkal találkozik és beszél az ember, akik ötven éves fejjel arról tárgyalnak, hogy kijárják a hetedik osztályt, 1965- re a tsz mindegyik tagja pótolja azt. amit a tanulásban elmulasz­tott. Jóleső érzés volt hallgatni Gyémánt József elvtársat, az egyik csapatvezetőt aki, oly ma­gabiztosan tartotta meg előadá­sát, mintha örök életében pódiu­mon állt volna. A termelőszövet­kezet elnöke szerény mértéktar­tással arról beszélt, hogy a gaz­daság tagjainak döntő többsége szorgalmasan dolgozik, a szocia­lista címért küzdő brigádok pe­dig mindenben példát mutatva, mindenből a legtöbbet termelték. A GAZDASÁG MEGTEKINTÉ­SE. ahogy mondani szokás, alá­támasztotta a beszédet. A járási népfront elnökség tagjai a ser­téstelepen nem győztek csodálkoz­ni: a sok és szép jószág, a gaz­dagodás számtalan kézzel fogható jele, a kívül álló szemlélőt is meg­fogja, boldogítja. Távol a földe­ken leány és asszonycsapat haj­ladozott, piros testű gép fordult a dűlőútról a földtáblára, új pa­raszti idillt váraszóivá a kék ég alá, ahol egy falu már nemcsak termelőszövétkezeti község, kicsit szocialista község is. mivel három tsz-brigád kapta meg a szocialis­ta címet. Ott Dalmandon azon a verőfé-nyes tavaszi napon már nem kellett túl nagy bátorság még messzebbre látni, s arra gon­dolni. hogy néhány év múlva ta­lán már Bátajszéken. Aparhanton, Pálfán, Bonyhádon, Tamásiban is lesznek olyan tanácskozások, amelyek a szocialista , címért fá­radozó tsz-brigádok munkáját értékelik. Lehetnek. hiszen ki hitte volna még három évvel ez­előtt, hogy Dalmandon nem sok­kal a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után megszületik ez a mozgalom a parasztság körében is. Sz. P. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents