Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

2 tolna megye! nEpűjsAG 1963. április 19. CVÁRI BELÉPŐT! Nyílt levél egy „magánügyben“ KEDVES BARÁTAIM! Tizenöt közösség határozta el 1962-ben Önöknél, a Zománcipari Müvek Bonyhádi Gyáregységében, hogy szocialista brigáddá lesz­nek. Eddig ebből öt nyerte el e címet. Ez természetes dolog. Min­denki nem lehet egy versenypályán első. Amikor önöknél jártam, találomra kiemeltem egy lemaradt brigád jegyzőkönyvét a sok közül: „Wiandt Antal brigád”. Amint mondották akkor, az egyik brigádtag, H. E. igazolatlan hiányzása miatt nem lehettek szocialista brigád. Ez is természetes, legalábbis annak látszik. Ha mélyebben vizsgáljuk á dolgokat, akkor látjuk csak, hogy mennyire nem az. Bonyhádon, Önöknél ez a szép moz­galom adminisztrációs intézkedéssé vált. Egy pontokba szedett „ja- vaslat-körözvénnyel” mentek a munkásokhoz és ez a pontokba szedett javaslat, felvilágosító munka nélkül lett a mozgalom elin­dítója. Wiandt Antalék kiestek a jelöltek közül. Ez pedig nemcsak az ő hibájuk, és nemcsak H. E. hibája. A fiatal lány az ismeretlen helységben nem neki való, és említsük meg, a hírek szerint senki- , nek sem való, társaságba keveredett és lába alól a talaj csúszni kezdett. Próbálta visszahúzni a brigád? Hogyne, de — „a társasá­gom és a szabad időm eltöltése az én magánügyem” — mondotta nekik H. E. és ebbe beletörődött mindenki. A fiatal lány csúszkált tovább, „pedig amúgy nem rossz munkás lenne”, mondották az emberek. Wiandték és a vezetők nem jutottak tovább a megbot- ránkozó fejcsóválásnál, nem jöttek rá, hogy ez már nem „magán­ügy”, hogy mindegyik emberért felelős a brigád és mindegyik em­ber felelős a brigád előtt. A magánügyből így lett közügy: H. E. egy kiruccanás után el­felejtett bemenni dolgozni, igazolatlan hiányzás, a brigád kiesett a jelöltek közül, s most mindenki őt okolja a lemaradásért és még csak kicsit sem magukat H. E. sorsáért. Kicsit kiközösítik és ezzel még inkább afelé taszítják, amiből ki kellene húzni, talán egyet­len őszinte beszélgetéssel, vagy a társaságukba való bevonással, vagy... száz módja lehet ennek. Megismertem H. E-t. Soká beszélgettünk vele a mindenki által került „kényes magánügy”-röl. Az őszinte szavak végén kibukott a könnye: „Még így nem beszélt itt velem senki. Hibás voltam, de nem volt senki, akihez egy szót szóljak. Az ember nem ülhet egyedül mindig. Ha az emberek bevennének maguk közé...” Persze őszinte hangot nem igen lehet várni a pontokba szedett javaslatból született brigádoktól. Ezt nem lehet szabályokban megfogalmazni, de ott bujkál az emberekben, ott van a levegőben és az újjáalakulni készülő Wi­andt brigádban is: „Az otthon és a gyár kapcsolata”. Ha a gyáron kívüli élet is „gyári belépőt kap, a kis közössé­geken belül is kialakul az új ember, aki a közösség ügyét is sa­játjának tekinti. JOÖB TAMÁS Bt évesek a népi ellenőrzési csoportok Demokratizmus — és népi ellenőrzés — A mind szélesebb szocialista demokratizmus mellett —, mély­reható, minden formalizmustól mentes társadalmi ellenőrzés van nálunk kialakulóban — hallottam egy tisztviselők körében folytatott beszélgetésen. A mindennapi élet, a gyakorlat példáit hozták fel e szavak igazolására. A jelenlevő revizorok, belső ellenőrök, pénz­ügyi szakemberek, akik hivatá­suknál fogva is jól ismerik álla­mi életünk mechanizmusát, az állami munka ellenőrzésének ki- szélesítésében meghatározóként említették a népi ellenőrzés in­tézményét. Miért fontos ez? A népi ellenőrzés rendszerének to­vábbfejlesztése nemcsak azért igen jelentős időszerű kérdés, mert ezzel nagymértékben emel­hetjük az állami munka színvo­nalát, hanem azért is, mert e leg­szélesebb alapokon nyugvó tár­sadalmi ellenőrzés rendszere a lakosság mind nagyobb tömegeit kapcsolja be az állami ügyek in­tézésébe — növeli felelősségérze­tüket, alkotó-, kezdeményező készségüket. A népi ellenőrzés napról napra szélesedő, mind több szocialista tartalommal gazdagodó rendsze­rének új, fontos formái a népi ellenőrzési csoportok. E csopor­tok — egy-egy üzemben dolgozó, vagy faluban élő népi ellenőrök soraiból, felsőbb kezdeményezés nélkül, látszatra spontán alakul­tak ki. A valóságban azonban a mindennapi élet követelményei hozták létre őket. Az első ilyen Panaszok nyomában A párt iránt érzett bizalom rendű követelmény. K. M. idős, egyiket sem fogadta el. K. M. jegyében keresik fel a panaszo- csökkent képességű tsz-tag, a panasza tehát nem volt jogos, sok a pártot. Bíznak a párt ere- termelőszövetkezet vezetőségére A pártszervezeteknek, köz- jében, úgy érzik, gondjukat jó panaszkodott, mivel leváltották intézményeknek elemi kötelessége, kezekbe teszik le. s panaszukat az éjjeliőri beosztásból. Szerinte hogy a bejelentéseket, észrevéte- orvosolják. a tsz-vezetőség igazságtalanul leket kivizsgálják. A Szekszárdi . „ , , ,. ... . , .... járt el. Az ellenőrzés során soha- Járási és Városi Pártbizottság ti Szej1;szardl Városi -es Járási sem alva munkáját — lelkiismeretesen foglalkozik a be. Pártbizottság panaszirodáját biza* egy kivételével — minden- jelentésekkel, panaszügyekkel. A lommal keresik fel az emberek. k becsületesen ellátta. Az egy kivizsgálás után gondoskodik ar_ Elhozzak valóságos, vagy veit ---­E inozzak vaiosagos, vagy veu afniért elmozdították, az ról, hogy a hibákat orvosolják; panaszukat, amelyek megolda- voltj hogy későn jelent meg de ugyanakkor a gondos kivizs­sara-segítséget varnak. A panasz- munkahelyén. Ez nála — úgy- gálással védelmet is ad az olyan felvételi könyvbe az ev elejetol mpnd — egy eget volt, és ugyan- pariaszkodókkal szemben, akikai api ills ho középéig panaszt akkor mások nagyobb hibákat is igazságot elferdítve, komoly in­íöEenő. t elhtlyeSs ügyé- voltaké d°k nélkÜl emberek eUen P&‘ ben kérik a párt segítségét. Ez 8 ' naszt tesznek és megrágalmaz­azzal magyarázható, hogy Szék- K. M. panasza ügyében a párt- zak őket. szárdon és környékén ezideig bizottság mezőgazdasági osztálya nem oldódott meg a nők foglal- a helyszínen vizsgálódott. K. M. koztatottsága. csökkent munkaképességű, s ... , . __ezért a tsz-vezetőség úgy hatá­V annak panaszosok, akik csa- tt ol munkát ad az idős iadi gondjukkai keresik fel a tsz_tagnak. amit az ei is tud paitot. Cs. M.-ne a fiat szeretne V£gezni <5 lett az éjjeliőr a ló­hazahozatni, ak 1956-ban disszi- istáuóban lgaz_ hogy az ellen­ma.slk auya, aki fér- során nem találták alva, jetől különválva el, a gyermekeit vjszont nem néhány perccel, ha­szeretne visszakapni. M. L.-ne nem órákkal később jéletit tneg tsz-asszonyt a közösség erdeke munkahelyéni nem beszélve ar­lndította Útnak, hogy a kerte- ~ h a2 ilyen eset miatt már szetben dolgozo asszonyok pana- karosodas érte a termelőszövet­szat a parthoz eljuttatva segít- kezetet séget kapjanak. ' . .. , . , A tsz-vezetőség, annak elle­Ha nem is gyakran, de adod- nére hog K M ügy beszél, nak olyan panaszok is, amelyek 6). fúrják _ jóindulattal nem orvosolhatok mert a kivizs- kezeU csökkent műnkaképes- gálás után kiderül, hogy a Pa" idős termelőszövetkezeti népi ellenőrzési csoportok az 1958—59-es években alakultak meg. Ma már országosan több, mint 2000 népi ellenőrzési cso­port működik, ebből több mint 1700 a falvakban. A csoportok te­vékenységét, szerepét a lakosság elismerésén túl az állami és párt­szervek is nagyra értékelik. Igen jó kezdeményezés volt, hogy a csoportok megszervezését, vezető­jük megválasztását a községi párt­ós tanácsszervek végezték. Nagy­mértékben növelte ez a helyi népi ellenőrzési csoportok "tekintélyét, s munkájuk hatékonyságát is. A legtöbb községben ma is az tör­ténik, hogy a helyi népi ellenőri csoportok a tanácsüléstől kapnak megbízatásokat, neki számolnak be a tapasztalatokról, egy-egy vizsgálat eredményeiről. Mivel foglalkozik a lakosság e legszélesebb rétegeit egyesítő, a helyi viszonyokat mindenkinél jobban ismerő ellenőrzési szerve­zet? A csoportok tagjai napi munkájuk során figyelemmel kí­sérik a gazdasági élet alakulását, az állami és állampolgári fegye­lem megtartását, a társadalmi tulajdon védelmét. Fontos felada­tuk a területükön tapasztalt hiá­nyosságokról tájékoztató adása a helyi párt-, tanácsi és gazdasági vezetés számára. Ez a munka mentes a hosszadalmas, körülmé­nyes vizsgálatoktól, adatok hosz- szadalmas tanulmányozásától, észrevételeiket közvetlenül, a személyes tapasztalatok alapján teszik meg. Szükség esetén a helyi vezetők a legrövidebb úton, bürokrácia nélkül tudnak intéz­kedni a hibák kijavításáról. Mint látjuk az élet azokat a kisebb- nagyobb hiányosságokat, fogyaté­kosságokat „utalta” a népi ellen­őri csoportok hatáskörébe, me­lyek jórésze különösebb felsőbb beavatkozás nélkül, helyileg ki­küszöbölhető. Ma már nem ritka, hogy a népi ellenőri csoportot közvetlenül fel­kéri a tanács egy-egy napirenden levő kérdés ellenőrzésére, egyes bejelentések kivizsgálására, stb. Mindez az operatív eredményes­ségen túl nagymértékben meg­könnyíti a népi ellenőrzés rend­szere és a tanácsok közötti nél­külözhetetlen, konkrét együttmű­ködést is. Bőségesen szolgáltat a gyakor­lat a helyi népi ellenőrzési cso­portok tevékenységéről másféle példákat is. Az egyik Győr me­gyei faluban a népi ellenőri cso­port — amelynek tagjai, hasonló­képpen, mint másutt szövetkezeti gazdák, traktorosok, tanítók, he­lyi kisiparosok — több esetben tapasztalta, hogy nem megfelelő időben szállítják a kenyeret a község boltjaiba, ami a lakosság körében elégedetlenséget váltott ki. A népi ellenőri csoport tagjai — a község vezetőivel egyetértés­ben — kapcsolatba léptek a szállítás irányítójával, melynek következtében rövid időn belül megjavult a kenyérellátás. Ugyancsak ebben a községben fordult elő az is, hogy' a helyi daráló kezelője a 6 százalékos vám helyett 10—12 százalékos vámot szedett. A helyi népi el­lenőrzés közbelépésére a helyzet megváltozott. Másutt a helyi hús­bolt munkájának megjavításában, a mezőgazdasági gépek' kihaszná­lásának fokozásában intézkedtek bürokráciamentesen, rövid úton a népi ellenőri csoportok. Felvetődik a gondolat, a helyi népi ellenőri csoportok tevékeny­sége nem jelent-e falvakban túl- szervezettséget, nem veszi-e el a földművesszövetkezeti, illetve ter­melőszövetkezeti ellenőrző bizott­ságok „kenyerét”. Az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy nem! Sőt, nem egy esetben jelen­tős segítséget ad az ő munkájuk­hoz is. Ugyanis arról van szó, hogy amíg az egyes gazdasági egységek ellenőrzési szervei csak a saját szakterületüket ellenőrzik, addig a népi ellenőri csoportok munkája az élet minden terüle­tére kiterjed. Olyan összefüggé­seket tár fel, a dolgokat azokról az oldaláról világítja meg, me­lyekre egyébként — a szakmun­ka természetéből következően *— nem volna lehetőség.-­Mi az alapja — a párt és állami szervek bátorításán, irá­nyításán, túlmenően a helyi népi ellenőrzési szervek mind ered­ményesebb, hatékonyabb munká­jának? Az, hogy a csoportok tag­jai közvetlen közelről, mint saját ügyüket ismerik a területükön levő legfőbb problémákat. Köz­vetlen érintkezésben vannak az összes érdekeltekkel, folyamatos, termékeny kapcsolatot tudnak kiépíteni az ellenőrzés tárgyát képező szervek, intézmények dol­gozóival. Mindez megsokszorozza a munka hatékonyságát, eredmé­nyességét, s egyre magasabb szintre emeli állami életünk de­mokratizmusát. Á. L. nászok nem helytállóak. Ilyen ségű, tag ügyét. S ugyanakkor azt is /no k‘ panaf7fo Ís- a meg kell mondái, hogy rendkívül állította be a dol„ot, fi1 gy az nehéz helyzetben vannak. Har­AKÖV-nel azért nem alkalmaz- mjnc olyan idős és csökkent ták, mert cigány. Az igazság munkakópességű termelőszövetke- ebben az hogy arra a munka- zetj tagjuk; van. mint K. M., akit a helyre, ahova K. F. pályázott, többivel együtt csak könnyebb csak olyan egyént vehetnek fe , munkara iehet alkalmazni. Vi- akinek a nyolc általános iskolai végzettsége megvan. A panaszos- szont. ennyi éjjeliőrre a tsz-ben sál foglalkozó pártbizottsági tag nincs s2ükség. A termelőszövet­felhívta K. F. figyelmét arra, kezet vezetősége kijelentette, hogy tanuljon, s próbálja meg- hogy továbbra is hajlandó meg­szerezni a nyolc általános is- felelő munkakörben foglalkoe­kolai végzettséget, miután ez ma tatni. Azóta jónéhányat már fel már a legtöbb munkahelyen első- is ajánlottak, de sértődöttségében A korszerű készruha 1 1 divatos, változatos, minden igényt kielégít! 4.i|, :! 1-Ä rí ■ eEnBfl DIVATOS FÉRFIÖLTÖNYÖK " jgff ' |yi Nagykockás, kártolt szövetből 480,— Ft lj\ Kamgarn anyagból (3 gombos) 835,— Ft-tól fi Qprókockás tartós anyagból 1050,— Ft J l tel©*;-! -D Jßeqi/en mindig jól öltözött! (64)

Next

/
Thumbnails
Contents