Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-18 / 89. szám
8 fOLNA MEGYEI NEPtJJSAÖ ^1963. április 18. Bíróság elé kerülnek a tolnai ktsz volt vezetői Adócsalás — „Társadalmi összeköttetés“ — Fiktív számla Ritka nagy aktaköteg. A nyomozati anyag, a sok jegyzőkönyv és egyéb papírok súlya a kilót is meghaladja. A sárga fedőlapon ez olvasható: »Joósz Ferenc és öt társa«. A nagy aktakötegben regénybe illő anyag halmozódott fel. íme egy kis ízelítő ebből a sokáig leplezett históriából. Először talán mutassuk be a szereplőket. Joósz Ferenc. a Tolnai Ruházati és Szolgáltató Ktsz elnöke volt. öt bűntársa közül Schalli József műszaki vezetőként, Schalli Józsefné munkavállalóként. Szauter György pénztárosként. Stróbl Mihály a férfiszabó-részleg vezetőjeként. Szatmári Albertné pedig főkönyvelőként dolgozott a ktsz-nél. A história azzal kezdődött, hogy 1957 táján elhatározták, kijátsz- szák az adófizetési rendelkezéseket Ezért az új készítményeket úgy könyvelték el és tartották nyilván, mint javításokat, s így jelentő® összeget vontak ki az adózás alól. Az adócsalás több- százezer forintra rúgott; Ez alkalmat adott arra is, hogy a pénztárkönyvön kívül kezeljenek különböző összegeket, ami sok mindenre alkalmat nyújtott A közösség pénzét minden bizonylat nélkül adogatták egymásnak, s annak egy részéről nem számoltak el. Joósz ugyan azt állítja, hogy ő kizárólag a szövetkezet céljára használta fel azt az összeget is. amit nem a pénztáron keresztül kezeltek. A nyomozás során azonban adatok merültek fel arra, hogy csaknem 30 000 forintot saját céljaira for. dított. A külön kezelt pénzből »ápolták« a különféle »társadalmi összeköttetéseket«, vagyis reprezentáltak nyakra-főre. s egy csomó fiktív számlát készítettek. Csaknem 200 000 forintos kárt okoztak a közösségnek. A história egyes lényeges mozzanatait az ügyész összegezte a vádiratban: Joósz Ferencet és öt társát társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett különféle bűncselekményekkel vádolja. Az ügyész közel 100 tanú meghallgatását kéri. A bűnügy végére majd a bíróság tesz pontot Folyik a vizsgálat a Thresher-iigyben Portsmouth (Reuer) Az amerikai haditengerészet vizsgáló- bizottsága folytatja az Atlanti- óceánon 129 emberrel eltűnt Thresher atomtengeralattjáró katasztrófájának tárgyalását. Mint a nyugati hírügynökségek jelentéseiből kitűnik, eddig úgyszólván nem is esett szó a szerencsétlenség fő okáról: a tengeralattjáró valószínűleg hibás tervezéséről és műszaki felkészületlenségéről. A vizsgálóbizott ság a keddi tárgyalási napon másfajta támpontot szerzett. A támadások kereszttűzébe került a 36 éves Stanley Hecker, a Skylark nevű hajó paranesno- ka. Ä Skylark a Thresher kísérőhajója volt, amikor az utóbbi az Atlanti-óceánon mélymerülési gyakorlatot kezdett, s a Hecker vezette hajó tartotta fenn a tengeralattjáróval utoljára a rádiókapcsolatot. Hecker — mirft a sajtó már erről beszámolt — tájékoztatta a vizsgáló bizottságot, hogy a merülési kísérlet megkezdése után néhány perccel a Thresher „kisebb nehézségekről” adott jelentést, s közölte, hogy ismét a felszínre készül. A szerencsétlenség nyomban ezután következett be, s a külvilág a Skylark közvetítésével erről értesült. A haditengerészet vizsgáló- bizottsága most azt kifogásolja, hogy Hecker kapitány csak a bizottság előtt számolt be erről a fejleményről, s nem tájékoztatta nyomban a haditengerészeti minisztériumot, amely így csak háromnál»» késéssel értesült az atomtengeralattjáró vészjelzéseiről. Nyilvánvaló azonban, hogy a Thresheren a nyomban informált minisztérium sem segíthetett volna. rYVVVVVVVVVYVVVVVVWVVVVYYVVVYVYVWVVVVTVVVVVVVV Hiányos kiképzés Argentínában — Most már tudjuk miért buktunk le. rosszul csináltuk a itjobbra át”-ot! (Gerő Sándor rajza) A pákái halászokat az idén sem hagyta el a szerencse Terítéken a viza-pár A paksi Vörös Csillag Halászati Tsz-ben az utóbbi években már szinte hagyományossá vált a viza-fogás. Amikor megjön a tavasz, kicsit melegebbre fordul az idő. »menetrendszerűen« megjönnek a vizák, ezek a fekete-tengeri óriáshalak, amelyek ívásra keresik fel a folyók felsőbb szakaszait. A paksi halászok már a télen, amikor hálókötéssel, javítással, tervez, getéssel töltik a másra úgysem használható időt találgatják, vajon mekkora viza akad majd a tavasszal a hálóba, és melyik brigád lesz a szerencsés. A szerencse most sem váratott magára sokáig. Alig pár napja szálltak vízre a paksi halászok, hálóba akadt a viza. És nem is egy, hanem kettő, helyesebben három. A szokott helyen, a Paks- tól három kilométerre lévő Bis- kói révnél. Itt ugyanis a part közelében igen mély a víz, legalább tíz méter, erős a sodra, a part hosszan ki van kövezve, a fenék is kemény, sóderes. Ideális ívóhely a vizáknak. 1957-ben itt fogták az eddigi legnagyobb halukat, a 135 kilós óriásvizát, majd később is akadt itt hálóba viza. Húsvéthétfő estéjén látott munkához a hattagú brigád — Feili József, idősb Wolf Mihály, Németh András, Váczi János. Kern István és Szepesi Imre. Hosszú, és mélyre leereszthető kecsege- hálóval dolgoztak, fenékjáró halakat kerestek. Amikor este kilenckor felszedték a hálót, már érezték, hogy nagy hal akadt a perionból készült, erős hálóba. A tapasztalt halászok tudták, hogy megjött az idei viza. Párperces küzdelem után a több, mint félmázsás »óriást« beemelték a ladikba, majd a bárkába. — Ez tejes, itt kell lenni a párjának is — állapította meg a brigádvezető. — No, majd megkeressük — válaszolták a többiek. De hiába eresztették le, szedték fel a hálót, az ikrásnak nyoma veszett. Hajnali kettőkor azonban megismétlődött az esti jelenet, hálóba akadt a viza. Ez valamivel nagyobb volt. mint az elődjei azt hitték, azért kíván nagyobb erőfeszítést a háló kiemelése. Csak az utolsó pillanatban vet* ték észre, hogy két óriáshal húz. za, feszíti, mozgatja a hálót, és amíg az egyiket kiemelték, a másik — mázsán felüli példány — csapott egyet a farkával és »búcsút mondott« a hálónak és a halászoknak. Ilyen esetre még a. legöregebb halász sem emlékszik. hogy egyszerre két vizát sikerült volna hálóba keríteni. A zsákmány így is örömmel töltötte el a halászokat, a ke- csegék, pontyok, apróhalak és a nyolckilós tokhal mellett két, egyenként több mint fél mázsás vizával tértek haza hajnalban. / 4 „gyújtó gondolat" Egy párizsi fizikusnak sikerült meggyújtania egy villanyégőt, pusztán azáltal, hogy gondolatban kiadta a parancsot: „Legyen világosság!" Az érdekes kísérlet a következőképpen folyt le: Az agy köztudomásúan elektromos áramot fejleszt, amely orvosi műszerrel, úgynevezett elektro- encephalográffal mérhető, és görbéje lerögzíthető. Ebből kitűnik, hogy ez az áram különböző erősségű, ha az ember alszik, vagy ébren van, ha szórakozott, avagy koncentráltan figyel. Az áramot és annak ingadozásait elektródáikkal, erősítőkkel és elektronikus kapcsolóberendezésekkel át lehet alakítani megfelelő energiává, amellyel a villanykörte meggyújtható. Persze a kísérlet szempontjából teljesen lényegtelen, hogy az erős gondolati koncentráció alkalmával az agy a „legyen világosság” parancsot adja-e ki, vagy más, erősen koncentrált tevékenységet fejt ki. A lényeg az, hogy megfelelő erősségű áram sugározzák ki az agyból ahhoz, hogy ennek átalakításával az égő felvillanjon. TOLNA MEGYEI NÉPOJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságo és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalaté Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség • 20—11 \ Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetést díj egy hónapra 12 Ft Index-szám: 25 059. Magyar bányaépítő expedíció megy Indiába A szerződést nemrég írták alá Az indiai Singareni Szénbánya Társaság tavaly nemzetközi versenytárgyalást hirdetett az India délkeleti részén, Kothagudium város melletti bányájában két akna mélyítésére. A versenytárgyaláson, amelyen számos ország bányaépítő vállalatai vettek részt, a Magyar Bányászati Aknamélyítő Tröszt is benyújtotta ajánlatát a NIKEX külkereskedelmi vállalat útján. A versenytárgyalás nagy magyar sikert hozott: a társasága 16 millió forintos magyar ajánlatot találta legelőnyösebbnek, műszakilag legmegfelelőbbnek és a Bányászati Aknamélyítő Trösztöt bízta meg az aknák építésével. és az Aknamélyítő Tröszt nyomban hozzákezdett az első magyar bányaexport lebonyolításához. A két, egyenként 220 méter mély, hat méter átmérőjű akna mélyítéséhez szükséges összes gépi berendezéseket Magyarországról szállítják Indiába, innen viszik az építőanyagok egy részét is. A teljes felszerelést 42 vagonban a napokban útnak indították a lengyelországi Szczecin kikötőjébe, itt hajózzák be és vízi úton továbbítják az indiai Madrasba, majd onnan teherautókon a 600 kilométernyire levő bányaépítés helyszínére. Eseménynaptár = = Justus Liebig 90 évvel ezelőtt, 1873. április 18-án halt meg JUSTUS LIEBIG német kémikus; az első volt, aki egyetemi oktatásnál a kémiában a kísérleteket felhasználta. Kutatásai jelentősek a növények és állatok táplálkozására vonatkozólag. 1840-ben ő végezté az első műtrágyázást és ezzel a modern agrokémia megalapítója lett. Liebig fedezte fel továbbá a klorált, a kloroformot és az acetáldeh,idet. * 150 évvel ezelőtt, 1813-ban e napon született SZALAY LÁSZLÓ jogtudós és történetíró. A szabadságharc előtti időkben síkraszállt bíráskodásunk demokratizálásáért és az esküdtszéki bíráskodás bevezetéséért. A szabadságharc bukása után Svájcba emigrált, ahoi megírta 6 kötetes MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉT. Kitűnik publicisztikai működése és kortársairól írt politikai arcképgyűjteménye. * 80 évvel ezelőtt, 1883-ban született IVAN MESTROVICS jugoszláv szobrász. Mint egyszerű pásztor, a fafaragásaival tűnt fel. Küzdelmes külföldi tanulmányai után szobraival világhírnévre tett szert. A belgrádi Avalán az ő műve az Ismeretlen Katona szobra. ANYAI GOND című művét a budapesti Szépművészeti j Múzeumban őrzik.
