Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-18 / 89. szám
1963. április 18. TOLNA MFCTFT NfiPTJJSAG Hogy a gyengékből erős legyen Egyre kevesebb a gyenge termelőszövetkezet megyénkben. Minden év új eredményeket mutat fel. A szövetkezeteken belüli egészséges fejlődés törvényszerű és feltartóztathatatlan. Ma már több az olyan szövetkezet, amelyjel joggal dicsekedhetünk, mint az olyan, ami miatt szégyenkeznünk kell. A meglévő gyenge termelőszövetkezetek ügye állandóan napirenden van. Kutatjuk a gyengeség okait. Megfelelő politikai es gazdasági erőt összpontosítunk ezekre a helyekre. Megyénk termelőszövetkezetbe tömörült parasztcsaládainak 25,4 százaléka ma még gyenge termelőszövetkezetben dolgozik. 9730 családról van szó. Csaknem tízezer ember életszínvonalának emeléséről, jobb munkára serkentéséről, alaposabb szervezéséről, anyagi támogatásáról. Hogy a még gyengén működőket megerősíthessük, fel kell használnunk eddigi tapasztalatainkat. Általánosítanunk kell azokat a módszereket, amelyeknek segítségével az elmúlt évek során jónéhány termelőszövetkezetünkben meglepetésszerű változás ment végbe. Le kell küzde- nünk azt a szemléletet, amely csak kívülről jövő segítséggel akarja megoldanT a talpraálhtást, s megfeledkezik arról, hogy döntő a szövetkezeten belüli változások kiharcolása. Legtöbb gyenge termelőszövetkezetünkben a vezetés színvonalával van probléma El kell érnünk, hogy a vezetés szakmai színvonalának emelése mellett a vezetők _közelebb kerüljenek a szövetkezeti tagsághoz, nagyobb türelmet tanúsítsanak, mint eddig. Kerüljék az önzést, a részrehajlást^ a durvaságot és a nagyképűséget. Kérjék ki mindenben a tagqk véleményét. Jó példa erre a mö- zsi termelőszövetkezet, ahol van olyan nap, hogy az elnök, Arany István ötven féle tanácsot is kap, s ö mindegyik tanácsot megfo- gadja^ amelyik hasznos. A mözsi változások egyik elősegítője az is, hogy az elnök a legkorábban kelőkkel kel és legkésőbb hagyja félbe a munkát. Tekintélye van! Nem feledkezett meg arról a nagy igazságról, hogy a tekintélyt a termelőszövetkezetben egyedül csak a munka árán lehet kiérdemelni. Erősítsük a szövetkezeti demokrácia szerveit. Tartsuk meg rendszeresen a közgyűléseket a vezetőségi üléseket, működtessük az ellenőrző és a fegyelmi bizottságokat. Fordítsunk nagyobb gondot a tagok anyagi érdekeltségére és a munka minőségi ellenőrzésére. A bogyiszlói termelőszövetkezetben például azóta mutatkozik jelentős változás, amióta a minőségi munkára nagyobb gondot fordítanak. A jól dolgozó tagok helyeslésével találkozott ez a törekvés. Gondosan ügyelnek arra. hogy a kifizetett munkaegység mögött legyen termelés. Szétzúzták azt a régi gyakorlatot, azt a felelőtlen engedékenységet, amely régebben fennállt, amelyet szavakban valahogy így lehetett megfogalmazni: „Ha már egyszer a határban töltötte a napot az illető, írjunk a részére munkaegységet". Bogyiszló példája azt is mutatja. hogy jó az. ha nagyobb önállóságot adnak a brigádvezetőknek és mindazoknak, akik kisebb termelési egységek élén állnak. Így jobban kifejlődik a felelősségérzet ezekben az emberekben, s az önállóság fokozza energiájukat. lehetővé teszi egyéni képességeik jobb kibontakozását. Az idő pénzt jelent! Különösen most. amikor a megkésett tavaszi munkák sürgetnek bennünket. Termelő- szövetkezeteink nagy részében tapasztalható volt, hogy a reggeli munkaelosztás késleltette a munka időbeni elkezdését. Éppen ezért helyes, ha már este megtudja a tag, hová megy másnap reggel dolgozni. Központi kérdéssé, fő feladattá vált, .hogy elérhessük: az emberek becsülettel dolgozzák le mindenütt a munkanapot. A tamási járás területén végzett felmérés alapján a kilencezer termelőszövetkezeti tagból háromezren 150 munkaegységen alul teljesítettek. Ugyanakkor munkaerőhiány mutatkozott ä járásban. Felvetődik a kérdés: lett volna-e munkaerőhiány, ha az a háromezer tag is legalább 250— 300 munkaegységet teljesít? Ha minden munkaegység mögött lelkiismerettel' ledolgozott munkanap állt volna? Előtérbe kerül a rendelkezésünkre álló anyagi-műszaki bázis maximális kihasználásának kérdése. Megengedhetetlen, hogy akkor, amikor termelőszövetkezeteink egy része erő- és munkagéphiánnyal küszködik, legyen olyan gépállomás megyénkben, amely csak 65 százalékra használja ki gépkapacitását. Az anyagi érdekeltség bevezetésének fontosságával kapcsolatban a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet vezetői elmondották: 1961-ben mereven elzárkóztak a premizálástól. A kapások nem lettek megkapálva. A szövetkezet mérleghiánnyal zárt. 1962-ben széles premizálási rendszert dolgoztak ki, s vezettek be. Az emberek az anyagi ösztönzés hatására többet dolgoztak. Jobb lett a termés. A szövetkezet kifizette adósságait és emellett több mint 100 000 forint jövedelemmel zárta az évet. Az anyagi ösztönzők alkalmazása előtt nyolc órakor verődtek össze munkára az emberek, most reggel hatkor kezdik a munkát. Államunk a legmesszebbmenő támogatást nyújtja a rászoruló termelőszövetkezeteknek. Huszonegymillió 564 ezer forint segítséget kaptak gépi, építkezési és egyéb beruházásokra megyénk gyenge szövetkezetei. Tizennégy elnök, tizenöté agronómus és kilenc könyvelő* kap állami támogatást, amely egy év alatt több mint 800 000 forintot tesz ki. Vigyázzunk, hogy az állami támogatást jól hasznosítsák szövetkezeteink. Egyetlen fillér se vesszen kárba. Ellenőrző bizottságaink ne csak akkor ellenőrizzenek, amikor az elnök felkéri őket. és ne csak ott. amely területre a vezetőség felhívja a figyelmet. Több önállóságra van szükség az ellenőrző bizottságok részéről. Állami szerveink munkájából küszöböljük ki a „futó" ellenőrzéseket. És ne csak a járási és a megyei szervek ellenőrizzenek. A helyi tanácsok állandó segítő és ellenőrző munkájára van szükség. A helyi tanács sokat tehet a szövetkezel talpraállítása érdekében. A szövetkezeti vezetés és tanácsvezetés között jónéhány községünkben ma még nincs meg a kellő összhang. Meg kell teremtenünk a két vezetés együttműködését. A két szerv közötti egység szép példája Koppányszántó, ahol a tanácselnök sokat törődik a szövetkezet gondjával, bajával, mindenfajta segítséget megad. A falu átszervezésének első évében, amikor a tagok vonakodtak a közösben dolgozni, a tanácselnök szervezte a párttitkárral együtt az első aratóbrigádot. Heteken át aratott, s személyes példája nagy hatással volt a falu lakóira. Oroszlánt észe volt abban, hogy az emberek megbarátkoztak a szövetkezeti munkával. A gyenge termelőszövetkezetek megerősítését össztársadalmi ügy- gyé kell tenni. Falusi tömegszervezeteink. a KISZ. a nőtanács, a népfront nem hagyhatják ki programjukból a szövetkezet megsegítésének kérdését. Nagvon fontos szerep jut pártszervezeteinknek A párt ellenőrző és nevelő munkájának következtében olyan légkör alakuljon ki, ahol bátran beszélnek a hibákról, őszintén feltárják a nehézségeket, nem engednek semmit elkendőzni, nem engedik'a sebeket elgennyesedni. Az őszinteség tömegkapcsolat kérdése is. Az őszinteség és igazságosság közelebb hozza az embereket a szocializmus ügyéhez. Sokat kell foglalkozni az apró munkával, a szövetkezeti i tagok személyes ügyeivel, sérelmeivel. Ha a szövetkezeti tagokat igazságtalanul számolják el, gyakran fordulnak a párttitkárhoz. Párton kívüli szövetkezeti tagokról van szó. akik az eddigi gyakorlat alapján megszokták, hogy a párt- szervezet szenvedélyesen és következetesen küzd mindenfajta részrehajlás, igazságtalanság és bűnös könnyelműség ellen. Vigyáznunk kell az adott szó hitelére. Csak azt ígérjük, ami megadható. A be nem váltott ígéretek csalódást idéznek elő, s a csalódott ember sokszor akkor sem hisz, amikor biztosan számíthatna az ígéret valóra váltására. A kör, amelybe a gyengén működő termelőszövetkezetek tartoznak, szűkül. A harc, amely a gazdálkodásban, a helytelen.módszerekben. a politikai munkában meglévő hiányosságok ellen folyik egyre eredményesebb, egyre gazdagabb, sokrétűbb tapasztalatokra támaszkodhat. Nincs ok borúlátásra. Minden feltétel adva van ahhoz, hogy a gyengékből erős legyen. hogy jómódúvá, megelégedetté váljon megyénk egész parasztsága. (H) A Dalmandi Állami Gazdaságban éjjeli vetésre is felkészültek A tervezettnél több köztesbabot akarnak termeszteni a regölyi Népszabadság Tsz-ben Tolna megye melegebb földjein is megkezdték a héten a kukorica vetését. A Dalmandi Állami Gazdaságban csaknem 4000 holdon — ebből 2100 holdnyit hibridelőállításra — a hónap végéig feltétlenül a földbe akarják tenni a kukoricát, ezért ha eső jön. közbe, még az éjjeli vetésre is előkészítették a dolgozókat, a gépeket, a fényszórókat és a megfelelő vetőtárcsá- kat. Jelenleg harminckét traktor éjjel-nappal készíti a magágyat, s kora reggeltől naplementéig nyújtott műszakban tizenkét erőgépes nagy vetőgéppel szórják a magot, vetés előtt pedig gyomirtó brigádok vegyszerrel permetezik a talajt. A gazdaságban kedden és szerdán több mint 500 holdon tették földbe a kukoricát. A regölyi Népszabadság Termelőszövetkezetben szerdán kezdték meg a kukorica vetését, A szövetkezetben a háztájival és a silótakarmánynak valóval együtt ezer hold vár elvetésre. Háromszáz holdnyi köztesbabot is terveztek, de ennél is többet szeretnének vetni majd a jövedelmező kerti növényből. A Népszabadság Tsz-ben a négyzetes vetőgépeket is átalakították a sorosvetéshez, s úgy számítják, hogy négy géppel — köztük két nagyobb vetőgéppel — két hét alatt mind az ezer holdon elvetik a kukoricát. Javában vetik már a kukoricát a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetben is. amelynek földjén mintegy száz holdat vetettek be szerda estig. Ebben a szövetkezetben is növelni akarják a hasznot, s az egyik száz holdas táblában a kukorica között babot termesztenek majd. Megkezdődött a szőlő „iskolázása*’ ' Szekszárd környékén A Szekszárdi Állami Gazdaság nyolcvan holdnyi öntözéses szőlőoltvány-iskolájában a ragyogó napsütésben megkezdték a szőlőoltványok „iskolázását". A gazdaság új hajtató üzemében készített, a filoxerának ellenálló amerikai vadalanyba oltott 2 milliónyi szekszárdi nemes tájfajta szőlő, valamint az alföldi homokos talajú gazdaságoktól kapott három milliónyi hazai nemes szőlővesszőt, továbbá 500 000 alanyvesszőt ültetnek ki gyökereztetésre. Az iskolázást a legújabb agrotechnikai módszerekkel végzik. A szőlővesszőket 5 centiméteres térközben soronként dugványozzák, hogy a művelést, az ápolást, a permetezést és a felszedést is gépekkel végezhessék majd. A szőlőiskolázást május első napjaiig szeretnék befejezni. A legsikeresebb magyar filmek élőntlássorosatai közkívánatra a Tolna megyei mozikban A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat 30 községi . moziban rendezett véleménykutatás szerint állította össze af idei műsortervét. Ebben szerepel magyar filmhetek rendezése is megyészerte. A közönség kívánságára — s részben azért is, hogy az azóta felnőtt fiatalok megismerjék — sorozatot állítottak össze a legsikeresebb régebbi magyar filmekből. A közkedvelt magyar filmek sorozatát — köztük a Gázolás, az Egy pikoló világos, a Bakaruhában, a Csendes otthon, a Szent Péter esernyője és a Noszty fiú esete Tóth Marival című filmeket a megye száznál több községében újra levetítik. Az előadássorozatokat április elején kezdték meg, többek közt a bonyhádi ■ járásban, Alsóná- nán, Bátaszéken, Bonyiszlón, Cikón. Aparhanton, Adorján- pusztán. A magyar filmsorozatok példájára megismétlik a régebben bemutatott külföldi népszerű vígjáték-filmek előadását, s a nagyobb községekben zenés-film sorozatokat is rendeznek a nyáron. Új köntöst kap a régi Befejeződött a vármegyeháza restaurálásának első szakasza A MAGYARORSZÁG MŰVÉSZETI EMLÉKEI című kötet 338. oldalán ezt olvashatjuk a szekszárdi vármegyeházáról: ,. . . . egyemeletes 10—10 ablakos szárnyakkal, hat dór oszlopos, oromzatos középrizalittal. Dórpilléres kapualj. Udvarán a megye barokk címere 1750 körül " A vármegye- háza mai formája mindenekelőtt az Európa-hírű építészmérnök, Pollach Mihály művészetét dicséri. mert az ő tervei alapján kapta azt az 1828—1833 közti átépítés során. Az épületnek rendkívüli jelentőséget ad. hogy alatta találhatók az I Béla-féle apátsági templom maradványai. Az épületnek tehát egyaránt nagy a történelmi és művészeti értéke. Ebből következik, hogy illik kellő tisztelettel, megbecsüléssel bánni vele. Ha azonban végigfutjuk az épület történetét, bizony azt látjuk, hogy nem mindig kapta meg a kellő tiszteletet. A vármegye múlt század végi urai megcsúfolták ezt az épületet: Széchenyi főispán 1894-ben lépcsőt építtetett az épület belső udvarából az emeletre cselédfeljáróként. Ezzel az építménnyel megbontották az épület stílusát, impozáns képét. Senki sem akadt, aki tiltakozott volna eme értékes épület elcsúfítása miatt. Ezzel persze még nem ért véget az épülettel szembeni — enyhén szólva — tiszteletlenség. A vármegyei hivatal részére szükség volt egy sokszorosító részlegre. a berendezéshez pedig helyiség is kellett. A vége az lett, hogy új épületrész emelkedett ki a belső udvarból tovább rontva a híres alkotás esztétikai értékét. A sokszorosító helyiségből később garázs lett. A másik oldalon a kertészkedésnél használt szerszámok részére építettek egy helyiséget. AZ ÉPÜLET SORSA a fel- szabadulás után is sokáig vajúdott: az épület használói rendszerint csak saját érdekeikkel törődtek. az épület sorsával nem sokat. Végül azonban győzött a józan ész: a megye veze tői elhatározták, hogy a lehető legnagyobb védelemben részesítik az épületet s ehhez megteremtették a megfelelő anyagi alapot. Ennek lett a következménye, hogy a múlt év végén beállványozták a belső homlokzati részt s megkezdődött a? épület _ restaurálása. A nagy munka’ első szakasza be is fejeződött, — A belső homlokzati rész már visszanyerte eredeti formáját — mondja dr'. Hadnagy Albert. a Megyei Levéltár vezetője. — Eltűntek az épület összképét erősen rontó toldalékok — valamennyit lebontották. Az embert jó érzés fogja el, amint belép a kapun: a toldaléképületrészek bontási anyag formájában hevernek az udvaron elszállításra várva. Meglepő a csaknem teljesen fehér vakolat — Ez az eredeti szín *— világosított fel dr. Hadnagy Albert. — utána néztünk a levéltári anyagban, s a bontás is igazolta. hogv a kor szokásának megfelelően fehér volt a vakolás. A RESTAURÁLÁS ELSŐ SZAKASZÁNAK befejezése után tovább folynak a munkálatok. Amint Garamvölgyi Mátyástól, a restaurálás műszaki ellenőrétől megtudtuk, most a külső részt hozzák rendbe. Kicserélik az időközben erősen megrongálódott ablakokat, s az év végére a külső homlokzat is eredeti szépségében pompázik majd. Egymillió forintot tesz ki a restaurálás költsége. Sok pénz ez, de megéri, mert értékes emlékek védelméről van szó. Boda Ferenc
