Tolna Megyei Népújság, 1963. április (13. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-02 / 77. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. április 2. Á KGST tagországok együttműködése a tervezés terén A szocialista országok egyre növekvő anyagi és szellemi igényei megkívánják az országok népgazdaságának valameny- nyi ágazatában a beruházások évről évre való növekedését. Az ezzel járó mennyiségi és minőségi vonatkozásban megnövelt feladatok csak a nemzetközi együtt- j működéssel és a célkitűzések egybehangolásával valósíthatók meg. A technika és a tudomány terén kialakult rohamos fejlődés és a beruházások mindinkább növek- 1 vő száma az építés terén is szorosabb együttműködést igényel. Az e területen mutatkozó közös célkitűzések megvalósításának szervezése a KGST egyik szervének — az Építésügyi Állandó Bizottságnak — feladata. A KGST, ÉÁB tevékenységének megfelelően szervezetileg különböző — a tagállamok fővárosaiban működő — szekciókra oszlik. Ilyenek az építőanyagipari, építésiparosítási, regionális és városrendezési, építésgazdasági, épületgépészeti és tervezési szekció. Az állandó bizottság és ezen belül az egyes szekciók a tagországok delegációiból tevődnek össze. A tervezési szekció keretén belül folyó együttműködés azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a műszaki fejlesztés gyorsabb fellendítését az építőipar valameny- nyi ágazatában, megteremtse a nagyüzemszerű építési mód fejlesztésének lehetőségeit és a típustervek alkalmazási területének kibővítésével egyben biztosítsa azok minőségi színvonalának emelését is. Éppen ezért a típustervezés nemzetközi szinten is jelentős helyet foglal el az építés egészét képező folyamatok soi'á- ban és ezzel meghatározza a népgazdaságok különböző ágazatainak továbbfejlesztési lehetőségeit. A tervezéssel kapcsolatos együttműködés irányvonalait az 1957-ben Berlinben tartott I. Nemzetközi Típustervezési Konferencia szabta meg. Az 1959-ben Leningrádban tartott II. konferencia az az ideig elvégzett munka alapján áttekintést adott a típustervezés helyzetéről és a tervezési metodika elvi kérdéseinek tisztázásával még szélesebb alapokra helyezte az együttműködést. A tervezési szekcióban résztvevő delegációk a munkaprogramot, az éves és távlati munkaterveket, a javaslatokat a vezető országban — az LNK — tartott szekcióüléseken vitatják meg. Az állandó bizottság által jóváhagyott munkatervben előirányzott feladatokat a tagországok delegációi között osztják szét. A témafelelős ország a kidolgozott javaslatát elbírálásra megküldi a társországoknak. A szekció ülésén egyeztetett javaslat alapján a Berlinben székelő állandó bizottság ajánlásokat dolgoz ki, melyeket, ha nagyobb jelentőségű kérdésekről van szó, a KGST hagy jóvá. A jóváhagyott ajánlások országonkénti bevezetése az államok kormánybizottságainak előterjesztése alapján történik. A szekció az együttműködés " első szakaszában mindenekelőtt azoknak a tervezésmódszertani eljárásoknak egységesítését tűzte ki feladatául, melyek a konkrét tervezési munkában való együttműködés előfeltételeit biztosítják. Ilyenek többek között a szakkifejezések egységes meghatározása, a tervekben alkalmazott méret megadása, az építőanyag-jelölések és betűjelzések egységesítése, stb. A szekció egy másik feladat- csoportja a különböző tervezési előírások és szabványok nemzetközi egységesítése. Ilyenek többek között a vízszigetelés, hőszigetelés, hangszigetelés, a természetes és mesterséges világítás, tűzvédelmi teryezési előírások nemzetközi egységesítése. A feladatok egy további csőNAPIRENDEN: Termelőszövetkezetek társulása üdülő-vásárlásra Olvasom a hírt, hogy a békési járásban tizenkilenc termelőszövetkezet közös üdülőt vásárolt Balatonbogláron. A hírből még azt is megtudom, hogy májusban már indul az első üdülőcsoport, negyven személy, s tíz napot tölt a kényelmes üdülőben. Igen, napirendre került egy új téma: a termelőszövetkezeti tagok rendszeres üdülése. Legutóbb Harkányban járva találkoztam kifejezetten ezzel az igénnyel. Megyénk termelőszövetkezeteiből ötvenen üdültek a híres fürdőhelyen a biztosítási és önsegélyezési csoport keretében. A legtöbb parasztember életében először élvezte az üdülés nyugalmát, kényelmét, mindmegannyi kellemes élményt, amelyet soká nem felejt az ember. S felvetették a tsz-tag üdülők, hogy kellene néhány tsz-nek társulni üdülő-vásárlásra, vagy éppen építésre. Ha kell társadalmi munkát is végeznének a tsz-tagok, ott Harkányban is többen ajánlkoztak erre. A javaslatot már akkor érdekesnek találtam, most meg már feltétlenül időszerűnek lehet tartani, hogy ideért ez a hír Békés megyéből. Igaz, tavasz van most, későn jött tavasz, amely sok gondot is hozott magával és még több munkát. Kétségtelen hasznosabb a munkáról beszélni ilyenkor, arról, hogy pótolni kell a lemaradásokat, nehogy baj leportjának célja a haladó tervezési megoldások és kivitelezési módszerek kiterjesztése és megvalósítása a tagországokban. E csoportba tartoznak azok a kérdések, melyek közvetlenül kapcsolódnak a tervezéshez, mini például a szerkezetek méretezési módszereinek tökéletesítése, a tudományos és kutatómunkák eredményeinek kölcsönös kicserélése, a kísérleti tervezés és kivitelezés eredményének ismertetése, különböző dokumentációk, tervezési segédletek kicserélése. Ide tartoznak továbbá azok a meghatározott műszaki feladatokkal kapcsolatos munkák, melyek elsősorban a mezőgazdasági és az ipari építés rohamos fejlesztése során váltak szükségessé. Ezen a területen sikerült olyan nemzetközileg egységes méretsorokat meghatározni, amelyek az alkalmazott szerkezeti méretek számának jelentős csökkentését és így gazdaságosabb építési mód alkalmazását eredményezik. A kommunista és munkáspártok 1962-ben tartott tanácskozásának útmutatásai alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XVI. ülésszaka több fontos határozatot hozott az építés, és ezen belül a tervezés terén való együttműködés elmélyítésére és kiterjesztésére. Ilyenek többek között: — az együttműködés megszervezése a nemzetközi munkamegosztás alapján a korszerű típustervek kidolgozásában; — a fontosabb, népgazdasági jelentőségű építmények terveinek szakvéleményezése, az érdekelt tagállamok kérésére; — egy nemzetközi típustervező intézet, vagv hasonló szerv létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása. E célkitűzések megvalósítása a tagországok delegációinak hathatós közreműködését igénylik. A népgazdasági tervek egyeztetése a nemzetközi munkamegosztás kiszélesítését fogják ered- i ményezni. Ennek következtében az építés és ezen belül a tervezés terén való együttműködés jelentősége is fokozódni fog. Az eddig elért eredmények biztosítják a KGST tagországok közös feladatainak sikeres megoldását. A felszabadulási ünnepségek programjából Hazánk felszabadulásának IS évfordulóján megyénkben töb\ helyen rendeznek ünnepségeké1, emlékeznek meg a felszabadító harcokról, az azóta megtett útról, elért eredményekről. Szekszárdori április 3-án délután, a szovjet hősi emlékmű koszorúzásával veszi kezdetét a megemlékezés. Üzemek, vállalatok, hivatalok, párt- és tömegszervezetek helyezik el koszorúikat a kegyelet jeléül. A kora esti órákban az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács fogadást ad a :zocializmus építésében élenjáró dolgozóknak, s a legjobbaknak átadják a kitüntetéseket. Ezt követően, este 18.30 órakor az MSZMP Tolna megyei Járási— Városi Bizottsága, a Megyei Tanács és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága a Városi Művelődési Házban ünnepi estet rendez. Az ünnepi beszédet — melyet Szabópál Antal, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke tart — színes kultúrműsor követi. A kakasdi Egyetértés Termelőszövetkezet földjének egyrésze hegyoldalban fekszik, melyet nehéz megművelni. A Bonyhádi Gépállomás lánctalpas DT 4—13-as erőgépe a község határában egy ilyen domboldalt szánt fel. Apróságok felebarátain król BALLAGl ALADÁR gyen az idei terméssel. A munkát viszont emberek végzik és sokkal jobban megy a munka, ha jókedvűek az emberek. Gondolom örülnek a 19 békési termelőszövetkezetnek a gazdái, akik eljutottak odáig, hogy üdülőt vásárolnak, s onnét, majd kipihenve fáradtságukat, élményekkel gazdagodva vidámabb életér-' zéssel térhetnek vissza a mun-! kába. ' Napjainkban éli át a falu igazi felemelkedésének második szaka-J szát. Első az volt, amikor föld-J Vásározók ültek az asztaloknál, höz jutott minden parasztember,Ja pincér kihozta a négy ember- a második az, amikor egyesítet-ének a sört. ték a parcellákat, hogy maga-J — Előbb igyunk — emelte fel sabb színvonalon, eredményeseb-Apoharát a vastag bajszú, aki ar- ben gazdálkodjanak. A felemel-Jról mesélt, hogy volt neki egy- kedéshez, az életkörülmények Jszer egy vén tehene, és a ta- gyökeres megváltozása tartozik,Jvaszi vásáron szerencsésen túl- nemcsak új bútorok, motorkerék-Jadott rajta. Utána beült a sátor párok, autók, több kultúra éséalá, a lacikonyha mellé és ak- műveltség, hanem üdülés is. Jkorát mulatott, mint egy fejede♦lem. Az igény tehát jogos, s azokj — Tehettem, nem parancsolt a törekvések, amelyek a rend-Jnefcem az égvilágon senki — tö- szeres üdülés feltételeinek a meg-|rölte le vastag bajuszáról a sörteremtésére irányulnak, támoga-$habot> és megállapította, az volt tást érdemelnek. Megyénkbenla jó világ. nem egy olyan tsz van, amely♦ _ jó vüág? — nézett rá el- maga is megteheti, de mindenJgondoikozva szomszédja, aki ügyeseire társulhat üdülő-vásárlásra,♦eresztette le a sört a torkán, építésre. Reméljük, nemsokára Jmintha tüzet oltana. S mesélni hírt adhatunk arról, hogy nálunkj^ezdett. — Hát, ami azt illeti, is egy ilyen új színnel gazda-Jjó világ volt az csakugyan. Ha godnak termelőszövetkezeteinkómeghallgatnak, elmondok én is társulásának formái. Jbelőle valamit. Most úgyis én Gy. J. Tlennék a soros, hallgassanak ide: X. meghallotta, hogy a postai önkiszolgáló becsületboltban időnként hiány keletkezik. Előfordul, hogy nem dobják be a perselybe a táviratlap, a pénzesutalvány, vagy más postai értékpapír árát. Azóta X. időnként bemegy a postára és aprópénzt dob a perselybe, nehogy hiány keletkezzék a becsületboltban. Y. takarékos ember, ha utazik valahová, sohase ül elsőosztályú vasúti kocsiba. Nemrég együtt mentünk Pestre, én első, ő második osztályon. A pénztárnál megrótt, hogy pazarolom a pénzt, mi a fenének kell ilyen drágán utazni. Sárbogárdon találkoztunk. Invitált a büfébe, s újságolta, kitűnő sör van. Ö eddig már öt üveggel megivott. * Z. békésen ül a váróteremben, uzsonnázik. Miután megevett vagy fél kiló szalonnát két bucival, összecsukja bicskáját, leveri térdéről a morzsát és elrakja a maradékot. — Jó az étvágya, bátyám — jegyzi meg szomszédja. — Áh, ez semmi... Tulajdonképpen zöldpaprikával szeretem igazán a szalonnát.-is -os EZ IS A MÚLT—EMBEREK — 1958 őszén Rideg Pálné, született Baka Veronika állapota rosszra fordult. Jajgatott a konyhában, és irtózatos kínjaitól szinte dőlt belőle az átok. Nem hallotta más, csak az ura. meg a legényfiú, aki, mióta megjött a katonaságtól, úgy járt-kelt a tanyaudvaron, mint a holdkóros. Hajnalok hajnalán kelt, befogta a lovakat, kocsiderékba vágta az ekét, és ment köszönés nélkül. Amikor esténként az öreg Rideg megkérdezte tőle, mennyire haladt a szántással, rávicsorgott, mint a veszett kutya. — Fogadjon cselédet és attól kérdezze... — mordult rá a legény. Rideg Pál ilyenkor neki szeretett volna esni, a torkának, hogy megfojtsa, de félt, ő mái kiszáradt vén fa. fia viszont erős, vállas ember. Ezért átkozódva el. ódalgott a tanya mögé, vagy az istálló végébe. Az öreg inkább érezte, mint tudta, hogy dűlő félben van itt minden. Agitátorok járkálnak tanyáról-tanyára, a legény pedig csak hallgat, nem tűri a hajtást, mindig dühös. Soha nem lehet tudni, mikor robban ki belőle a visszafojtott indulat, s mikor töri össze a tanya kerítését, mert ígérgette. Azzal is fenyegetőzött, hogy elmegy. Soha nem lehetett tudni, mikor váltja be a szavát, s mikor megy el szó nélkül, úgy, hogy reggelre csak hült helye marad az istállóban. De azon az őszi napon megkövülve állt a diófa alatt, mellette, a durván faragott széken. mozdulatlanul gubbasztott az apja. ügy ült, mint valami ezeréves bálvány. A konyhaajtó ryitva volt, rikítószínű ágyterítő lógott rajta. A térítőt Baka Veronika akasztotta cda, hogy a konyhába ne tudjanak bemenni a legyek. Az asztalt oda szokta
