Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1863. március 14. Á tanács segítője a pártcsoport Dunakömlődön a lakosság na­gyobb része az évek óta jól mű­ködő Szabadság Termelőszövet­kezetben dolgozik. A kisebb rész, Paks, Dunaföldvár, vagy Duna­újváros valamelyik üzemében vé­gez munkát. A tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken egy­részt az az elv érvényesült olyan tagokat jelölnek a tanácsba, akik jó munkát végeztek. Másrészt ki­hangsúlyozták, hogy tanácstagjaik ne havonként, vagy esetleg kéthe­tenként afféle hazajáró lelkek le­gyenek hanem aktív tanácstagok se gítsék a községi tanács munká­ját. A Hazafias Népfront jelölt­jeit megválasztották. A harminc községi tanácstag közül tíz új tag került a tanácsba. A községben március hónap első napjaiban tartották meg a tanács alakuló ülését. Ugyanak­kor tizenhat taggal a pártcsopor­tot is megalakították. — A pártcsoport munkáját nem nélkülözhetjük. Erről az elmúlt év tapasztalatai is meggyőztek bennünket — mondotta Sipos István, a községi tanács vb el­nöke. A pártcsoportba tartozó kom­munisták vigyáztak arra, ha a tanácsülésen valami ígéret, ha­tározat elhangzott, azt teljesítsék. Tudatosítják a tanácsi kollektí­vának, mint államhatalmi intéz­ménynek munkáját, szerepét. A pártcsoportban a nagyobb jelentő­ségű ünnepeket a tanácsülés előtt rendszeresen megbeszélték, s egységesen foglaltak állást. Hu­zavona nélkül fogadták el a köz­ség villamosításának, járdásításá- nak tervét. Jó szervező munka eredménye a törp'evízmű építése1 is. Dunakömlődön 1962. nyarán kezdtek a vízmű építéséről tár­gyalni. Az idén tavasszal meg­kezdik a kút fúrását, s a tervek szerint az őszre már meglesz oldva a falu ivóvízellátása. Az újonnan alakult tanács tag­jai és a pártcsoportban dolgozó kommunisták aktív munkával se­gítik, hogy a vízmű építéséhez szükséges anyagi fedezet biztosít­va legyen. A Szabadság Tsz zár- számadási közgyűlése után család- látogatást végeztek, hogy a la­kosság részéről vállalt negyed- évenkénti 100 forintos hozzájáru­lást beszedjék. Jó munkájuk eredményének hű tükre, a zár­számadás óta 30 tsz-tag nem negyedévi, hanem egész évi hozzá­járulását fizette be. A tanács és a lakosság kapcso­lata jó. A választók látogatják a tanácsüléseket, a tanácstagi fo­gadó órákat. Az állandó bizott­sági tagok munkája az élethez alkalmazkodik. A népművelési állandó bizottság mellett működő ifjúságvédelmi albizottság tagja. Uhrin György, a pártcsoport ve­zetője is, rendszeres családlátoga­tást végez. A családlátogatások alkalmával elbeszélget a lakos­sággal és ellenőrzi, a szülőik be- tartják-e azokat az intézkedése­ket, amelyeket a fiatalkorúak ér­dekében az ifjúságvédelmi bizott­ság hozott. A dunakömlődi tanács párt­csoportja segíti a tanács munká­ját. És ez a segítség az állandóan javuló igazgatási tevékenységben, valamint a tömegkapcsolat erő­södésében realizálódik. Pozsonyi Ignácné Megyénk földművesszövetkezetei az elmúlt évben 935 millió forint forgalmat bonyolítottak le A tavalyi gazdálkodás mérlege megyénk földművesszövetkezetei­nél jónak, mondható. Hiszen a falvakban a földművesszövetke­zetek egy esztendő alatt 935 mil­lió forint forgalmat bonyolítot­tak le, amiben a kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a felvásárlás szerepel. Sokat tettek a földművesszövet­kezetek egy esztendő alatt annak érdekében, hogy a korszerűtlen, a mai követelményeknek már nem megfelelő boltok helyett újat építsenek, illetve a meglévőt korszerűsítsék. A földművesszövetkezetek gaz­dálkodásával sem volt különösebb baj az elmúlt esztendőben. Ezt elsősorban azzal lehet igazolni, hogy 1962-ben 19 millió forinttal nőtt megyénkben a tagság közös vagyona. így a földművesszövet­kezetek az 1963. évi gazdálkodást 149 millió forint saját vagyonnal kezdték el. S mint minden évben, úgy az idén is a tiszta nyereség egy részét a földművesszövetke­zetek vásárlási visszatérítés és részjegy utáni visszatérítés cí­mén visszafizetik a tagságnak, összesen ezekben a hetekben ilyen címen kétmillió-háromszáz- harminchatezer forintot fizetnek ki a földművesszovetkezeti tagok­nak. R. É. Bemutató tanítás a Szekszárdi Helyiipari Iskolában A Munkaügyi Minisztérium Módszertani Intézete márciusra az 505. Szekszárdi iparitanuló­iskolát jelölte ki nyílt óra taní­tásra. Az ország 11 különböző intézetétől, tanműhelyétől jöttek Szekszárdra, hogy megnézzék a nyílt foglalkozást. Az épülő műszergyár jövő szakmunkásainak egyrésze még ipari tanuló, akik jelenleg a Tár­csái Vilmos utcai tanműhelyben tanulnak, s készülnek arra, hogy mint jól képzett szakmunkások, a muszergyár törzsgárdáját al­kossák. A nyílt foglalkozás célja az volt, hogy az iparitanuló-képzés során a tanítási munkában, gyakorlati munkában szerzett tapasztalato­kat értékeljék, hogy ezzel is egységesebbé váljon az oktató­nevelő munka. A vendégeket Bacsó Miklós igazgató köszön­tötte. Beszélt Szekszárd fejlődő iparáról, az iparitanuló-képzésről, a nevelők, a tanulók és a szülők jó kapcsolatáról. A bemutató anyagismeret-órá­val kezdődött. A csengetés után Jeszenszky László tanár lépett az osz.tályba, fogadta a jelentést, köszöntötte a tanulókat. Az óra anyaga az acélfajták csoportosí­tása volt, amelyet Moszkolenko- módszerrel vezetett be. A másik óra szakmai ismereti óra volt. Gacsályi Lászlóné tanár tartotta a forgácsolás elmélete témából. Ezt követte a gyakorlati oktatás, melyet Cziráky László oktató ve­zetett. Az oktató kitért a bal­eseti lehetőségekre is. Felhívta a figyelmet a haj szál pontos mé­résre, amely a műszerész-szak­mában elengedhetetlen. Huszonhét elsőéves tanuló­lányon és a három fiún látszott, lelkesednek a szakmáért, szere­tik a szerszámokat. A sorozatot szakmai munka- közösségi értekezlet követte, amit Somogyvárl István tanár veze­tett. Bacsó Miklós igazgató zár­szavában kitért a VIII. párt­kongresszus utalására, mely sze­rint a műszergyártást és a mű- szerészszakember-kéozést fejlesz­teni kell. hogy világviszonylat­ban is megállhassuk a helyünket. Kelemen Zoltán „Menj utadon, s ne bánd, hogy mit beszélnek” Megemlékezés Marx Károly halálának 80. évfordulójáról yolcvan esztendővel ezelőtt, 1883. március 14-én halt meg Marx Károly, a tudományos kommunizmus elméletének meg­alapítója, a nagy tudós, gondol­kodó. forradalmár és politikus, a proletariátus legnagyobb tanító- mestere. Engels Frigyes, Marx barátja és munkatársa azzal jel­lemezte a nemzetközi proletariá­tust és az egész emberiséget ért súlyos veszteséget, hogy: „Egy fej­jel kisebb lett az emberiség." Marx Károly elméletét, tudo­mányos tanításait nagyon sok tá­madás érte már életében, de még több halála után. Az emberiség írott történelmében nem volt még olyan tanítás, amely annyi gyűlöletet, ellenségeskedést vál­tott volna ki, mint a kommúniz- mus eszméje. De nem volt olvan tanítás sem, amelynek annyi híve lett volna, s amely akkora hatást gyakorolt volna az emberiség tör­ténekére, mint a tudományos kom­munizmus tanítása és ma már élő. eleven gyakorlata. Mi az, ami Marx tanításának ilyen nagy jelentőséget ad? Mi az, ami ezt a tanítást anvagi erő­vé emelte, olvan erővé, amely macával ragadja a néotömegeket, és harcba viszi a világ dolgozói­nak százmillióit? Az igazságban, Marx tanításának igazságában reilik ez az erő. Abban, hogy Marx felismerte a történelem igazi mozgató rugóit, a társadal­fni foil T70i"|r\c«5'fr»c "Föl ennek okait és erre a felismerés­re alapozta egész elméletét. Marx Károly a munkásosztály állás­pontjára helyezkedett, annak az osztálynak a szemszögéből vizs­gálta a társadalmi fejlődés folya­matát, amely osztálynak alapvető érdeke az igazság, az objektív valóság kérlelhetetlen feltárása. Annak az osztálynak az igazsá­gát hirdette meg a modern világ legnagyobb zsenije, amely osztály a kizsákmányolás teljes felszámo­lására, az igazságos társadalmi rendszer megteremtésére hiva­tott. Tgen, Marx tanítását igazol­1 te a történelem. Ma már történelmi tény, hogy ez a taní­tás viszi előre a munkásság nem­zetközi mozgalmát, hogy a szo­cialista világrendszer korunk meghatározó tényezőjévé vált, irányt szab az egész világ továb­bi fejlődésének. A marxizmust még most is megpróbálják támadni, tételeit revízió alá venni, eltorzítani. De lehet-e ma már kétségbe vonni ennek a tanításnak az igazságát, amikor kiálakult á szocialista vi­lágrendszer és a kapitalizmus fej­lődése éppen úgv megy végbe, ahogy azt Marx előre megjósolta? Ma a burzsoáziának és szekérto­lóinak: a modern revizionisták­nak sokkal nehezebb a dolguk, mint volt ötvén, vágy száz évvel ezelőtt. Vagy talán kétségbe le­het vonni á tőkekoncentrációt, arn^lv inakban. mezőrozdasáftban egyaránt a kisüzem kiszorítása es a nagyüzem térhódítása felé ha­lad? Vagy kétségbe lehet vonni a kapitalizmus mindmegannyi el­lentmondását — amelyeket Marx fő művében feltárt — amelyek még nagyobb méreteket öltenek és élesebben jelentkeznek, mint száz esztendővel ezelőtt? Vajon változott egyetlen egy vonatko­zásban is a kapitalizmus termé­szete, amelyet Marx a természet- tudós pontosságával tárt fel és jellemzett? Minden, minden, ami ma történik, a társadalmi élet bármely területén, legyen az gaz­dasági fejlődés, tudományos fel­fedezés. politikai megnyilvánulás, mindmegannyi fényes bizonyíték Marx tanítása mellett. IVTarx tanítása élő, eleven va- lóság, el nem avulhat so­ha, amíg világ marad a világ. Marx politikai gazdaságtana, fi­lozófiája, a tudományos szocia­lizmus elmélete örök alapja a társadalmi tudományoknak. S Marx mint forradalmár, tudós és ember is örök eszményképe ma­rad a haladó emberiségnek. Nagy tisztelettel emlékezünk meg ■- róla és felülmúlhatatlan életművéről ma, halálának 80. évfordulóján Megemlékezünk Marx Károlyról, idézzük a dantei szavakat, ame­lyekkel fő művét, A tőkét indí­totta világhódító útjára: „Menj utadon, s ne bánd, hogy mit be­szélnek...” Gv. J. Hatvanmillió forinttal több árut kap ez évben megyénk mezőgazdasága Szőlőművelő traktorok-— Alkatrész „házhoz szállítva“ — Kilenc százalékkal több műtrágya, tíz százalékkal több növényvédőszer Munkatársunk kérdéseket tett fel Biczó Ernőnek, a MEZÖSZÖV igazgatójának a vállalat ez évi tervével kapcsolatosan. — Nő-e a forgalomba hozott érték a tavalyihoz képest? — Igen. Az idén 320 millió fo­rint értékű árut adunk el a ter­vek szerint állami gazdaságaink­nak, gépállomásainknak, termelő- szövetkezeteinknek, és a háztáji gazdaságoknak a tavalyi 260 mil­lió forint értékű áruval szemben. — Milyen gépek érkeznek? — Elsőnek említem az öntöző gépeket. Tavaly az öntöző beren­dezéseket sajnos megkésve tud­tuk átadni. Most nagymennyi­ségű öntözőcső áll raktárainkban és máris megkezdtük kiszállítá­sukat a szövetkezetekbe. Nyolc­vankilenc komplett öntözőberen­dezést adunk el a termelőszövet­kezeteknek, huszonegyet az álla­mi gazdaságoknak. Tavaly mind­össze ötvenötöt adtunk az igény­lőknek. Kétszázötven mezőgaz­dasági erőgép érkezik vállala­tunkhoz és 70 kombájn. S ez le­hetővé teszi, hogy az aratás üte­mét gyorsítsuk majd. Nagy volt a szántóföldi kultivátorok után a kereslet 1962-ben, de egyet sem adhattunk el, mert nem volt. Idén kapunk harmincötöt. Szov­jet gyártmányok. Pótkocsiból saj­nos nem tudjuk az igényeket ki­elégíteni, pedig 150 érkezik. • A szőlészetek korszerűsítését szol­gálja a szőlőművelésre alkalmas tizenhat traktor is. A munkaerő problémával küzdő termelőszövet­kezetek kapják meg a 15 új ga­bonafúvót. Raktári berendezése­ket, zsákfelvonókat, korlátlan mennyiségben szállítunk megren­delésre. Jól bevált borászati gé­peket, bor- és cefre-szivattyúkat, nagyteljesítményű préseket adunk el az újdonságok között. A nagy­üzemi célokat szolgáló növény­védő gépek mellett a háztáji növényvédelem érdekében idén már bőségesen lehet kapni bá!i permetezőgépeket. Ujdnncá-* a 17 szénaszárítógép és a 120 új siló­kombájn. Az állattenyésztés gé­pesítésének meggyorsítása érde­kében idén már hatvan fejőgépet adhatunk el. Termelőszövetkeze­teknek inkább a kisebb és ol­csóbb magyar gyártmányú gépe­ket ajánljuk. Egy gép 16 000 fo­rintba kerül. Sertés- és baromfi- önetetőt és önitatót az idén már tetszés szerinti mennyiségben vá­sárolhatnak nálunk. — Lesz-e alkatrészhiány? — A kérdésre nagyon nehéz határozott választ adni. Egy évvel ezelőtt vettük át az alkatrész­forgalmazást. Tavaly történt javulás ezen a téren. Tavasszal azonban ismét jelentkeztek az alkatrész problémák. Vállalatunk alapos felmérést végzett az alkat­rész igénylési terv összeállítása­kor. Az idei alkatrész tervezé­sünk reálisabb a tavalyinál. A KGST-n belül egyre jobb a ko­operáció, ezen a területen is, s ez megnyugtató a jövőre nézve, i Igyekszünk a meglévő alkatrészt j szükség esetén gyorsan, bürok­rácia mentesen az igénylők ren- j delkezésére bocsátani. Országos viszonylatban egyedülálló dolog, hogy „házhoz” szállítjuk az al­katrészt. Eddig csak az állami gazdaságok és gépállomások ese­tében tettük meg, most már a szövetkezetekhez is kivisszük. Nem kell 50-60 kilogrammos té­telekért bejönni hozzánk. Mun­kaerőt, időt, pénzt takaríthatnak meg. E célból két • új tehergép­kocsit kap vállalatunk. Jelen pillanatban van alkatrész hiány­cikkünk. Hogy kevesebb alkat­részre legyen szükség, különösen a szövetkezetekben kellene alapo­sabbá tenni a gépkarbantartást és időben végrehajtani a gép­javításokat. Az alkatrész rende­lést megkönnyíti, hogy az idén részletes katalógusok készülnek a különféle géptípusokkal kapcso­latban. Talán ezáltal sikerül elér­nünk, hogy azt rendeljenek, j amire tényleg szükség- van. Jó' lenne újjászervezni az ellátás módszerét... — Hogy értsük ezt? — A megyénkben lévő mező- gazdasági gépekhez 30 000 féle alkatrész szükséges. Nálunk rak­táron csak 10-12 000 fajta van. A j többi Budapesten, a MEGÉV-rak- tárakban található. Nehézkessé I teszi az alkatrészek kijuttatását, hogy sok megrendelést Budapest­re kell elküldeni. — Hogy állunk a műtrágya­és növényvédő-szerekkel? — Sajnos a műtrágya szállítása akadozik. Az első negyedéves ke­i rét leszállítása lassú. Erről nem j tehetünk. 1963-ban 9 százalékkal több műtrágyát kap a megye és 10 százalékkal több növényvédő- szert. Az eddigi módszertől elté­rően a növényvédőszereket a já­rási székhelyeken raktározzuk, hogy könnyebb legyen a kiszállí­tás a falvakba. A népboltcknak, valamint a földművesszövetkezeti üzleteknek is juttatunk megfelelő mennyiséget a háztáji gazdaságok részére. Hogy kevesebbet kelljen kapálni, a vegyszeres gyomirtó- szerekből 30 százalékkal több Hungazint és 100 százalékkal na- i gyobb mennyiségű Dikonirtot ; adunk el ez évben. A gyomirtó, | növényvédő, talajfertőtlenítő sze- I rek alkalmazását sok helyen le- ; becsülik. Agropropagandistáink, | mezőgazdasági szakembereink | még nem tettek meg mindent . annak érdekében, hogy népszerű- . vé tegyék ezeket a szereket. I — Az idén már mezőgazdasági „szeráruból” is kielégítjük a szük­ségletet. Ásó, kapa, lánc van bő­ven. Zsák, ponyva, kötél, arató zsineg óriási mennyiségben áll raktárainkban. — Mit üzen a MEZÖSZÖV vásárlóinak? — Akik türelmetlenkednek néha, azoknak azt, hogy értsék meg, egyes dolgok hiánya nem a ^vállalaton, hanem elsősorban is a termelésen múlik. S végül is egy kérés: időben rendeljenek, ne akkor, amikor már körmünkre ég a dolog. (H.)

Next

/
Thumbnails
Contents