Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-13 / 60. szám
1963. március 13. TOLNÁ MEGYEI NftPŰJSÁG IBS mandarinos- és szőiasláda Új export-cikkek a bátaszéki ktsz-eknél Szinte minden hónap hoz újdonságot a Tolna megyei kisipari szövetkezetek ex port-tevékenységében. Vagy új export-cikkel jelenik meg egyik-másik ktsz a külföldi piacon, vagy egy meglévő, korábban is gyártott export- termék jut el új területre. Bővítik export-termelésüket a bátaszéki ktsz-ek is. A húsipari védőkötény gyártását 1961-ben kezdték meg a Bátaszéki Épület karban tartó Ktsz-nél. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézete kísérletezte ki ezt a munkavédelmi eszközt, ami megvédi a húsipari dolgozókat a has-sérüléstől. Csontozás közben ugyanis nem ritka eset, hogy megszalad a kés és a munkás hasbaszúrja önmagát. Több halálos baleset is volt már emiatt. A védőkötény anyaga az évszázadokkal ezelőtt használt páncél- ingekéhez hasonlít, azzal a különbséggel. hogy aluminium karikákból van „kötve”, ezért — amellett, hogy a viselőjének teljes biztonságot nyújt — könnyű is. Tavaly — miután már többszáz darabot készítettek a hazai húsipar / részére — a védőkötény mintapéldányait eljuttatták a külkereskedelemnek is. Az első export-rendelés a múlt év végén futott be, mégpedig Angliából, 144 darab húsipari védőkötényre. Február végére készült el — most már a Ruházati Ktsz-nél, amely átvette a védőkötény-részleget — a megrendelt mennyiség, napokon belül sor kerül elszállítására. A másik bátaszéki kisipari szövetkézét. a Kádár Ktsz nem most kezdi az export-tevékenységet. Készítettek itt már hordókat külföldre, legutóbb pedig egy görög kereskedő nyolcvanezer darab narancsládára szóló megrendelését teljesítették, közösen a helybeli Épületkarbantartó Ktsz-szel. Az idei program narancsládából mintegy negyedmillió darab. Az év elején nehezen indult a termelés, a vasúti szállítási korlátozások miatt nem kapott elegendő anyagot a szövetkezet, lé kellett állni a narancsláda-gyártás- sal. Két héttel ezelőtt azonban megindult a szállítás, ez idő alatt százharminchat vagon import- tűzifa (ebből készül a narancs- láda) érkezett a szövetkezetnek. A termelés teljes kapacitással folyik, eddig tizenkétezer narancsláda készült el. A szövetkezet idei tervében több új exportcikk is szerepel. Görögországba szállítanak majd — a narancsládákon kívül — mandarinos- és szőlősládát, Angliába pedig — a ládagyártás hulladékából készülő háztartási nyeleket. E nyelek valószínűleg főző- vagy sütőedényekre, serpenyőkre kerülnek. Gyártásukhoz a szükséges célgépet már megrendelte a ktsz. Ugyancsak a ládagyártásnál keletkező hulladékból készítik majd — ha a hozzávaló gép megérkezik — a nyalóka-pálcikákat, amire az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat Svédországból kapott megrendelést. * 1 Lottósorsolás és divatbemutató a megyében A 11. heti lottósorsolásra e héten pénteken megyénkben kerül sor. A húzást 1963. március 15-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Tamásiban, az Erkel Ferenc Művelődési Házban tartják meg. A számhúzókat a közönség soraiból sorsolják. A sorsolás előtt 9 órai kezdettel a Tamási és Vidéke Földművesszövetkezet rendez divatbemutatót. FEGYELMI innen és onnan Levelet kaptunk Gyulairól, a községi védőnő írta. Idézünk belőle: fuvart még nem kaptam, ma is gyalog járok a külterületre, de fegyelmi vizsgálat már indult ellenem. A jobb érthetőség kedvéért elmondjuk: a tél folyamán már írtunk Szunyogh Istvánné- ról, pontosabban a falusi védőnők helyzetéről és problémáiról. Akkor néhány nehézség kapcsán megjegyeztük: az illetékesek intézkedhetnének arra, hogy köny- nyebb és hatékonyabb legyen Szunyoghné és társainak a munkája. Ennek alapján most úgy látszik, Szunyogh Istvánná azért kapott írásbeli megrovást, mert olyan dolgokról tájékoztatta az újságírót, amelyek nem nyertéle meg az illetékesek, a járás egészségügyi vezetőinek tetszését. De csak így látszik, közelebbről mást mutat a helyzet, s már csak okulásképpen sem árt megvizsgálni ezt a fegyelmit innen és onnan. A határozatban felsorolt okok sommásak: Szunyoghné rosszul vezeti munkanaplóját, nyilvántartó könyveit, törzslapjait, a gyermekekről szolgáltatott nagyon fontos adatok pontatlanok, a védőoltási jelentések nem, a valóságnak megfelelő helyzetet tükrözik, február 21-én a községbe látogató szakorvos sok hanyagságot tapasztalt. S mind között a legfontosabb: a csecsemők nagy része nem kapta meg a szükséges vitamin injekciókat, s Így veszélybe került az egészségük. \ Amikor meghallgattuk Gyulaion Szunyogh Istvánnét, az a véleményünk alakult lei, hogy részben igazságtalanság történt, s a védőnő nem kapta meg munkája végzéséhez a szükséges segítségei. Még tovább: azt akarják, hogy elmenjen a községből, mert a járási védőnő nem szereti, hogy Gyulajon asszony látja el a gyermekek gondozását nem pedig lány. Meg aztán kétféle mértékkel mérnek a járásnál. A kurdi védőnőt csak szóbelileg rótták meg. mert nem készített elő egy szakorvosi rendelést. Szunyoghné fegyelmijében pedig annak is része van. hogy egyszer elmulasztotta az előkészítést. S ami talán a legtöbb: helyszíni vizsgálat nélkül született meg a határozat. A felsoroltak emberi vonatkozások. Tegye a szívére a kezét bárki, s mondja meg őszintén, ha olyan kellemetlenség éri, mint egy fegyelmi, vajon nem keres-e mentséget a maga számára, s első leiindulásában nem beszél-e személye ellen irányuló rosszindulatról? Viszont a kérdés az, milyen mértékben teszi, s Szunyogh Ist- vánnénál a mentségkeresés el- túlzásában találjuk a legtöbb hibát. Helyzete nem könnyű, az igaz. Ä faluban több mint 200 az ellenőrzésre, tanácsra váró gyermek, huszonketten veszélyeztetettek közülük. A cigányokkal és az itt-ott felbukkanó maradiság- sal is elég sokat kell küzdenie a korszerű egészségügyi szemlélet kialakítása érdekében. Ezek a gondok azonban nem csak gyula- jink. Több-kevesebb azonossággal megtalálhatók máshol is, s birkózik velük más védőnő is. Amivel azonban egyre kevésbé kínlódnak máshol, az az összhang, a járási és községi vezetők, a községi orvos, valamint a védőnő között. Tökéletes munkát csak nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben lehet végezni, s ez Gvulajon hiányzik. S hogy hiányzik, abban vétkes a védőnő is. Az ugyanis, hogy mennyire becsülik meg. mennyire tisztelik nem kis részben tőle függ. A járási vezető orvos, vagy a járási védőnő senki számára sem tud tekintélyt teremteni, sem a községben, sem pedig szakkörökben. Szunyogh Istvánná helyzete kényelmetlenné vált. Fegyelmivel a zsebében azon gondolkozik, elmegy Gyulajról. A másik oldalon, a járási tanácsnál talán nem is akadályoznák meg ebben. Azt mondják, sokat segítettek neki, de feladatát mégsem tudja kellően, a szabályoknak megfelelően ellátni. Nézzük ezt a segítséget. Mielőtt a községbe került öt évig nem dolgozott. Számoltak ezzel. Ezt az is mutatja, hogy a járási védőnő másfél év alatt 28 esetben kereste fel, s ott helyben igyekezett neki segítséget adni. A főorvosnő sem zárkózott el a segítségadás elől. A mostani helyzet azonban azt mutatja: szinte felesleges volt minden fáradozásuk, az adatszolgáltatás és a védőnői gyakorlat semmit sem javult. Ez arra mutat, hogy nem csak a gyakorlat körül volt a hiba, hanem a szándékban is. És a fegyelmi... Szunyogh Istvánná két szóbeli figyelmeztetés után kapta az írásbeli megrovást. Azután, hogy még arra a munkaértekezletre sem utazott be Dombóvárra, amelyiken az o dolgairól tárgyaltak volna, s neki akartak segítséget nyújtani. Munkanaplójába ugyanakkor azt írta, hogy ott volt. Ez azonban a kisebbik lenne, a nagyobb az, hogy például egy 1700 gramm súllyal született angolkóros csecsemő nem az előírásoknak megfelelően kapta meg a szinte létfeltételt jelentő vitaminokat. S a járási lő- orvosnőt elsősorban az a meggondolás vezette a fegyelmi határozat meghozatalában, hogy első a gyermekek egészsége, azt veszélyeztetni a legkisebb mulasztással sem szabad. S ezen érdemes elgondolkozni Szunyogh Istvánnénak és minden máshol dolgozó védőnőnek is. Sz. I. Napirenden: Lesz-e fele fon Für kon ? n im i rwrinnniMin elnök áll. őt a közgyűlés választja. A megválasztás ténye adja az elnök kezébe a tefmelö- szövetkezel vezetését és az ezzel járó jogokat, valamint kötelességeket. Mindezeket azonban csak a pártszervezet segítségével, az alapszabály figyelembevételével, a közgyűlési és a vezetőségi határozatok betartásával, tehát a vezetés alapelveinek állandó érvényesítésével tudja jól megoldani. Sok múlik az elnök személyén. Az elnök olyan ember legyen, aki egész múltbeli életével példaképül állhat a tagok elé: szorgalmas, igyekvő, aki tud és szeret dolgozni, ért a gazdálkodóshoz. Képes áldozatokat vállalni, korábban is kivette részét a közösség érdekében végzett munkából. De legfőbb követelmény, hogy higgyen: a termelő- szövetkezet a jobb élethez vezeti el a tagokat. A tsz-ek megszilárdulása az új formák gyorsabb kialakulása szempontjából, az előbbiek mellett nagyjelentőségű a tsz-elnök erkölcsi szilárdsága. így aránylag könnyen átvezetheti termelőszövetkezetét olyan akadályokon is, amelyek különben komoly megrendülést okoznának a tsz életében. Ezeket a megállapításokat az élet. a gyakorlat támasztja alá. Mégis akad olyan tsz-vezető. aki nem veszi ezt komolyan. Az ilyenek ön teltekké, «csalhatatlanokká« válnak, személyüket szentnek, sérthetetlennek tartva olyan viselkedést, hangot és életmódot engednek meg maguknak, amely idegen és megcngedholeUon a mi rendszerünkben. Az ilyen vezetőt, példa rá Simontornya. nem sokáig tartják meg a tagok. 17 ontos követelmény, alapo1 san megismerni az embereket. így lehet kiválasztani közülük. képességeiknek, rátermettségüknek megfelelő beosztásba a munkatársakat. Különösen fontos a termelés technikai vezetőinek, az üzemegységvezetőknek, az adminisztrátoroknak a kiválasztása. Nem kevésbé fontos a részleg- vezetők. a brigádvezetók kijelölése. S ez az. ami nem könnyű. Itt kizárólag az segít, ha a vezető nem néz mást, csak a tagok a népgazdaság érdekeit. Rengeteg kár származik abból, ha afféle “jó dumás« embert jelölnek például brigádvezetőnek. Helyes, ha az elnök az egyes szakágazatokban a dolgozók kiválogatását a szakvezetőkre bízza. Ez előfeltétele annak, hogy felelősségteljesebb és eredményesebb legyen a kisebb posztokon is az irányítás. A beosztottak szakmai tudását mindenképpen ismernj kell. Helytelen az a felfogás, amikor a termelőszövetkezet elnöke úgy gondolja, hogy a gazdaság egész munkáját egyedül is képes kézDen tartani. Ez a gyakorlat, a nagyobb, a 4—6000 holdas gazdaságokban szinte lehetetlen. Éppen ezért szükséges és fontos, hogy az elnök mellett működő szakemberek megfelelő önállóságot kapjanak a rájuk bízott feladatok teljes felelősséggel történő ellátásához. Van jónéhány termelőszövetkezet a megyében ahol a vezetők nem tudják összehangolni az intézkedéseket, s gyakran egymás utasításait változtatják. Leegyszerűsítve ennek csalhatatlan jele az. amikor az elnök ide, a főagronómus amoda jelöli a szénakazal heivét, és végül csak a tagok bosszankodnak, a munka pedig áll. A keresztintézkedésekből származik, ma már szerencsére ritkábban fordul elő, hogy a szövetkezeti gazdák reggel kapával jelentkeznek munkára. pedig villa kellene. IVf ilyen legyen a jó vezetés? Csak a leglényegesebb követelményeket érinthetjük, annál is inkább, mert erre a kérdésre elég nehéz keretet meghatározni. Jó is lenne, ha lehetne. Az irányítás azonban sokrétű, bonyolult munka, a termelőszövetkezetekben különösen az. A felelősség is nagy. Gyakran egy egész falu sorsát teszik az elnök kezébe a tagok. Ennek a nagy bizalomnak mégis meg lehet felelni, hiszen a szövetkezeti vezetők döntő többsége megfelel. Bizonyság erre. hogy megyénkben a termelőszövetkezetek 1962-ben is jelentékenye^ megerősödtek. Egyet nagyon fontos megjegyezni: a pártszervezet és a tagság segítségét. Éneikül nem megy. Ez az első. A tsz- vezető úgy éljen, jogait úgy érvényesítse. kötelességének úgy tegyen eleget, magatartása olyan legyen, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó kommunisták tudják támogatni és. hogy a gaz dák zöme szintén támogassa. Fenyvesi Ferenc—Szekulitv Péter Dombra épült, magányos iskola a pusztaságban. Négy alsótagozatú osztály tanul egyetlen tanteremben. A domb két oldalához házsorok lapulnak. Éppen véget ér a tanítás, amikor az iskolához érek. Az épület előtt egy Trabant áll. Vörös Bálintné, a fiatal tanítónő már nyitná a kocsi ajtaját, hogy háza induljon, amikor megszólítom. — Jól ismeri Furkó-telep életét? — Nagyon! Hosszú éveket itt éltem. Csak nemrég költöztünk be férjemmel Bátaszékre. — Mi az itt lakók legnagyobb problémája? fíöriid gondolkodás után rávágja: — A telefon! Nincs telefonunk. Négy év alatt, amíg itt laktunk, hat baleset volt itt, ebben a veszélyes kanyarban. Mindegyik éjjel történt. Se jármű, se telefon nem volt. Képzelheti, milyen nagy rémületbe estünk. Körül mutat a vidéken. — Nézze, a hegyoldal tele van apró tanyákkal. Sosem tudni, mikor lesz rosszul valaki. Sok ‘minden történhet. Tűz üthet ki. s ilyenkor tehetetlen az ember. Mert nincs telefon! Múltkor egy szökevény rejtőzködött itt. akit a rendőrség keresett. Gyanús volt. de nem tudtuk rögtön jelezni. Nincs telefon! Hosszú évek óta kérjük, négyezer forintba kerülne. Mégis, szinte megvalósílha- tatlannak tűnő álom. Néhány órával később Szék- száráról hívom fel a bálái tanácsot, amelyhez Furkó-telep tartozik. — A bát.ai tanács? — Igen! — Érdeklődni szeretnénk. Furkó-telep kap-e idén telefont? — Beállítottuk ez évben is a költségvetésbe, de még nem hagyta jóvá a járási tanács. Szeretnénk. ha végre sikerülne kiharcolni. Ha lehet, segítsenek. A furkó-telepi telefonügyei a járási tanács figyelmébe ajánljuk. (H) Szakkönyv 70 ezer forintért Évről évre országszerte megrendezik februárban a mezőgazdasági könyvhónapot. Az idén a bátaszéki megnyitó után megyénkben is munkához láttak a földművesszövetkezetek. és megfelelő szakpropagandával biztosították. hogy szakkönyvekhez jussanak a falusi emberek. Az egyhónapos könyv terjesztés során több községben rendeztek szakíró és olvasó találkozót. Különösen jól sikerült az ilyen rendezvény Németkéren. Diósberényben és Gyulajon, ahol egv-egy alkalommal mintegy 150—200 hallgatóval találkozott Gaál László szakíró és Füzess.v Árpád illusztrátor. Több helyen rendeztek könyvtombolát és könyvbált. A 12 könyvismertetésen, a 15 könyvtombolán és a 22 könyvbálon több száz mezőgazdasági szakkönyv talált gazdára a résztvevők között. Dicséretes munkát végeztek a könyvterjesztésben a földművesszövetkezetek aktívái. A házról házra történő könyvárusítás során mintegy 34 ezer forint értékű szakkönyvet juttattak el az olvasókhoz. A könyvhónap folyamán egyébként a tavalyinál lényegesen magasabb összegért, mintegy 70 ezer forintért vásároltak szakirodalmat Tolna megyében. i ^
