Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-12 / 59. szám
1903. március 12. 5 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG! A magasabb színvonalért Biriíón felépül a megye legmodernebb kertészete — Lánctalpas Fiat-traktor a szekszárdi teraszos szőlőművelés szolgálatában — Nagy termést hozó kicsiny fák Munkatársunk az Állami Gazdaságok Megyei Központjának fő- kertészétől, Pataki Lászlótól aziránt érdeklődött, milyen fejlődés várható az állami gazdaságokon belül az eljövendő időszakban. — Egészen pontosan meghatározva. mi tartozik önhöz? — A szőlő, a gyümölcs, a komló- és a zöldségtermesztés, megyénk állami gazdaságain belül. — Mennyivel növekszik ez évben az említettek területe a gazdaságokban? — Hatszázötvenegy holddal. Ezen belül háromszáz holdon gyümölcsöt, 351 holdon szőlőt telepítünk. — Kertészetet nem hoznak létre? — Csak jövő évben. A Biritói Állami Gazdaság területén 1964- ben 200 holdas zöldségest létesítünk, modern hajtató házakkal, palántanevelő teleppel. Létrehozására 2,5 millió forintot fordít államunk. Az öntözés csőkutakból történik. — Milyen ütemben halad a szőlőtermelés gépesítése? — .Nyolc RS—O—56-os keskeny sortávú szőlő és komló művelésére használható gépet kapunk. Ezek komplett gépek, talajművelésre, és permetezésre egyaránt jók. Olaszországból kaptunk egy lánctalpas Fiat-traktort. Keskeny nyomtávos. A teraszosan művelt Felemelték a szalma felvásárlási árát Illetékes irányító szervek a szal- maérlékesítés, illetve felvásárlás elősegítése érdekében számottevően felemelték az ipari célra alkalmas szalma felvásárlási árát. A felemelt, minőségileg differenciált árak, átmenetileg érvényesek. Az időjárás változása, a kitavaszodás most már lehetővé teszi, hogy a termelő gazdaságok a továbbiakban még fokozottabban takarékoskodjanak szalmakészletükkel. Célszerű továbbá, ha szalma helyett más anyagokat használnak almozásra. Az egyébként már értékesíthetetlen kukoricaszár például kitűnően helyettesítheti a jó áron eladható szalmát. szekszárdi szőlőkben' használjuk, sárban, és meredek dombokon egyaránt jól bevált a kipróbáláskor. — Hogyan halad a gyümölcsfa- telepítés? — Az Alsópéli Állami Gazdaságban folytatjuk a tavaly megkezdett telepítést. Az idén befejeződnek a telepítési munkálatok. 500 hold gyümölcsöse lesz Alsó- pélnek. Ebből 100 hold törpe almafa. Széles sortávban ültetjük a fákat és sűrű a tőszám. A művelés és a védekezés így lényegesén könnyebb lesz. A szünetelés a törpe fákról embermagasságban, földről történik. Ezáltal a munka gyorsabb és olcsóbb. Nagy előnye ennek a fajtának, hogy már négy éves korában teljes termést hoz, míg a közepes törzsű fák termésére 8—10 évet kell várni. A törpe almafák holdanként 40—50 mázsával nagyobb termést adnak a közepes törzsűeknél. — Segítik a termelőszövetkezetek gyümölcstelepítését? — ' Minden szakemberünknek van egy, vagy több termelőszövetkezete. amelyet patronál, „ültetvény felügyelői" minőségben. — Hány szakmunkást képeztek ki ezen a télen? — Hetvenötöt. Ez nagy jelentőséggel bír. A munkát jól képzett emberek és gépek segítségével magasabb színvonalra tudjuk emelni. (Hl Ülést tartott a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága, ahol dr. Szily László megyei elnök beszámolója alapján megvitatták a választási munkák tapasztalatait. A községi népfront'bizottságok további feladataival foglalkozott a második napirendi pont. A felszólalók ezenkívül foglalkoztak a népfrontbizottságok és más tömegszervezetek kapcsolataival, az időszerű növényvédelmi munkálatok segítésével szőlő- és gyümölcsfa-védelemmel. Az ülésen részt vett és felszólalt Hunyadi Károly országgyűlési képviselő a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára. Százhatvankétmillió ürügyén lvosra kívánjuk fejleszteni" — állapítja meg a program. A párt kulturális programjának végrehajtása most már nem tűr halasztást annál is inkább, mert nőtt a továbbtanulási igény. „Ma már majdnem minden második általános iskolát végzett tanuló középiskolában folytatja tanulmányait. Az a. törekvésünk, hogy a középiskolai tanulók számát fokozatosan, évről évre növeljük mindaddig, amíg a középiskolai oktatás általánossá nem válik” — állapítja meg a párt VIII. kongresszusának beszámolója. Ebből a megokolásból adódik a feladat, amelyet Szenczy László, a Tolnai Földvári Mihály Gimnázium igazgatója így fogalmazott meg: — A következő tanévben azokat a fiatalokat, akik továbbtanulásra jelentkeznek, fel kell venni. A fiatalok továbbtanulási igénye szükségszerű és indokolt. Ma már nem egy olyan szakma van, amely megköveteli a középiskolai végzettséget. Fel kell vennünk'a fiatalokat, de hogyan és hova helyezzük el őket. Kevés a tantermünk — mondotta.' Az iskolának jelenleg hét tanterme van, s a hét tanteremben tíz osztályt tanítanak. Kicsi a tornaterem is, olyannyira, hogy csak szükségmegoldásnak lehet elfogadni. Az őszre, ha az első osztályosok száma tovább növekedik, újabb első osztályt kell- nyitni. Amennyiben intézkedés történik, mégpedig úgy. hogy a TERZSÁK elköltöztetésével az egész épület felszabadul, s megfelelő beruházási kerettel megkezdik a jelenleg raktárnak használt utcai rész átalakítását, egyedül ez oldaná meg a tanteremhiányt. Ebben az esetben az iskola négy tanteremmel, szertárakkal, előadóteremmel, politechnikai műhellyel bővülhetne. A TERZSÁK kiköltöztetése és az iskola további bővítése körül folynak a tárgyalások.' vajmi kevés eredménnyel. A Terményforgalmi Vállalat kiköltöztetése megoldódott, de hátra van a TER- ZSÁK és ez a dolog nehezebbik része. A községi tanács képviselői a tárgyalások során azt hangoztatták. helyileg, a saját hatáskörükön belül nem tudják megoldani. A TERZSÁK kiköltöztetéséről gondoskodjanak a felettes szervek. s elsősorban a Megyei Tanácstól várják a segítséget, mert mint mondják, eddig nem kapták meg. A Megyei Tanács Igazgatási Osztályának vezetőjét, dr. Lencsés Gyula elvtársat kerestük fel az ügy tisztázása végett. — Az 1056 55-ös számú MT-határozat értelmében csak megfelelő kártalanítás ellenében lehet egy léte| Van egy közmondásunk, amelyik azt állítja, a pénz beszél. Lehet, hogy nem magyar eredetű ez a közmondás, de mindenképpen igaz, mert pénzzel, pénzben sokat ki tudunk fejezni. Ürügyül használhatjuk, há rosszul élünk, akkor is, ha jól. Gyakran egyébként alig észrevehető változásokat fejezhetünk ki, ha a pénzre, a forintra hivatkozunk. Itt van például az élet, a mai falusi élet, felmérhetetlen mennyiségű változásaival. Több oldalról közelítették már meg, s próbálták ábrázolni. kifejező formába öltöztetni ezt a folyamatot. Nem könnyű dolog ez, mert olyan folyamatról van szó, amelyiknek mai állomása holnapra már a múlté. Egy-egy stációja azonban érdekes. Hasonló gondplatokból kiindulva bogozgattuk Győrffi Lászlóval, a szekszárdi járás földművesszövetkezeteinek tavalyi eredményeit. Sók szám, temérdek adat sorakozott egymás mellé huszonegy helységről. Ami azonban mindet betetézte ez volt; egy év alatt körülbelül 25 milliós növekedéssel 162 millióra emelkedett a járásban a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi forgalma. Az említett korántsem alacsony összeg bármilyen sokatmondó is, mégsem ad teljes képet a falusi élet ilyen értelmű változásairól. Arra például nem ad választ, miként alakult a vásárlás, mire költöttek többet az emberek, kenyérre, zsírra, vagy iparcikkre. Kevés kivétellel az utóbbi vitte el a pálmát. Különösen látszik ez akkor, ha hozzátesszük, hogy a falvakban élő emberek bizonyos hányada a szóbanforgó járásból Szekszárdin és Bajára is eljár vásárolni, ahol nagyobb választék kínálkozik, mint otthon a falusi boltban. S itt mutatkozik mindjárt egy probléma is.. Felvetődik a falusi kereskedelem korszerűsítésének egy-két kérdése. | Nézzünk egy példát. A kiskereskedelmi forgalomnak több mint a felét az alapvető élelmicikkek a,dták Alsónyéken. Bogyiszlón és Szedresen. Ez azt mutatja, hogy ,a felsorolt helyeken nem kielégítő a boltok szakosítása, s még a kielégítőnél is gyengébb az igények felmérése, a piackutatás és az áfupropagan- da. Ezek együtt aztán azt eredményezik, hogy a vásárlók elutazző üzem raktárát igénybe venni. Kerestük a lehetőséget, számításba jött Faddon, Bogyiszlón és Fácánkerten a tolnaihoz hasonló épület. A tárgyalások nem vezettek eredményre, miután a Számításba vett épületek valamely minisztériumi tárcához tartoznak. Most már közöttük folyik a vita — mondotta Lencsés elvtárs. Szerintünk legjobb megoldásnak ígérkezett annak idején a korszerűtlenné vált malom átadása a két vállalat részére. Abban az időben a helyi szerveknek az volt a véleménye, hogy faipari üzemet kell a malom épületében létesíteni, s ezzel megoldódna legalább 60 nődolgozó foglalkoztatása. Sajnos, a község vezetőinek ez a számítása nem valósult meg. A Szekszárdi Faipari Vállalat tolnai üzeme csak néhány dolgozót képes foglalkoztam, ez pedig csak félmegoldás. Ismét felvetődik a kérdés: nem volna-e célravezetőbb a malmot a TERZSÁK rendelkezésére bocsátani ? Az MSZMP Szekszárdi Járási és Városi Végrehajtó Bizottsága szorgalmazza és támogatja a tolnai gimnázium körül bonyolódó probléma megoldását. Támogatja, mégpedig azzal az elgondolással, hogy a következő tanévben a tolnai gimnázium bővítése a párt művelődési programjának megfelelően megvalósuljon. P. M. nak nagyobb helységekbe mosógépért, rádióért, és gyakran ruháért is. Hogy ez mivel jár, máskor, máshol már említettük. Most csak egy szempontból érintjük. Éspedig ebből: a mai élet számtalan lénye igazolja, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen megváltozott, átalakult a falusi emberek igénye. Túljutottak már a berliner kendőn és a zsírosbőr csizmán is. Többet, szebbet és jobbat kérnek ezeknél. S az említett községekben és persze még máshol is, ezekkel a változásokkal nem tartottak lépést megfelelő mértékben a földművesszövetkezetek. Mindent persze egyszerre követelni oktalanság lenne. Azt azonban joggal elvárják tőlük a falusi emberek, hogy körültekintőbb szervezéssel segítsék a mai. újmódi falusi gondok megoldását és az igények kielégítését. | Ha már a pénzről esikszó feltétlenül meg kell említeni egy másik jelenséget is. A növekvő kiskereskedelmi forgalom csak egy oldal mutatója. A másik nézőpont szorosan kapcsolódik hozzá, de mégis különbözik tőle. Kapcsolódik, amennyiben az élet javulását, változását mutatja, s különbözik amennyiben arra ad választ hova teszi még forintjait a falusi ember. E vonatkozásban is érdekes dolgot figyelhetünk meg. A magyar parasztembert úgy ismerték, mint a kuporgatás. a garasoskodás megtestesülését. A régi értelmű kuporgatásnak adott A betonoszlop mellett zsák hever, benne valami gömbölyűség. ,A zsák hirtelen megmozdul, a sarka döfködni kezdi az alig sarjadó füvet. Majd megmozdul ellenkező irányba is, és bekötött szája dör- zsölődik ütemesen a gyephez. Halk, röfögő hangot ad a zsák — most mór nyilvánvaló, hogy két malacot rejt magában. Báránybőr- bekecses ember és idősebb, sárközi ruhás asszony lép oda. — Akkor legyenek szívesek, vigyék haza ezeket is. De vigyázzon, nehogy valamelyiknek eltörjön valamije . . . Úgyis sokba kerültek. — Mennyiért vette meg? — Ezerszázért párban. A malacos zsák a bekecses vállán eltűnik a forgatagban. Néhány lépéssel odébb egy tehén kérődzik, szikái- öregember fogja a kötelét, — Mennyit kér érte? — Már semmit. Eladtuk. Négyezerért . . — Elég drágán . . . — Hogyhogy drágán? Nyolc- hónapos múlt benne a borjú, tizenhat litert ad . . . Bárki eljöhet Öcsénybe, megkérdezheti a szomszédoktól. Amott egy 70—80 kilós süldővel udvariaskodnak. Egyik kocsiról tessékelik a másikra. — Mennyiért vették meg? — Ezerháromszázért. .. Vagy nyolc választási malac sütkérezik egy. hajdan jobb napokat látott tulipános ládában. A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatóságának tájékoztatása szerint a frissen javítottakkal együtt a gépállomásokon az ösz- szes gépek 80. a termelőszövetkezetekben pedig 85 százaléka van üzemképes állapotban. Az időjárás okozta késés miatt azonban még így is feltétlenül szükséges, hogy mindenütt a lehető legtöbb gépet kettős műszakban üzemelvolt a társadalmi magyarázata., ezzel azonban már kevesebbet törődtek. Változtak és változnak az életkörülmények, a takarékos életmód azonban most is megmaradt. Csak éppen. másféle vonatkozásban, mint régen. Ismét példák: az idén februárban Ten- gelicen 341. Decsen pedig 100 000 forinttal növekedett a falusi takarékszövetkezet betétállománya. Az összegek nagysága akkor látszik igazán. ha egy másik adatot teszünk mellé: a két községben a legifjabbakat is beleszámítva körülbelül 7000 ember él. | Mire takarékoskodnak az emberek, azt sem érdektelen megnézni. Beszéltem olyannal, aki háztartási gépekre, motorkerékpárra, új házra, vagy ehhez hasonló, más nagyobb dologra. De olyannal is találkoztam, aki csak éppen betette a pénzét, mert nem akarja otthon tartani, s jelenleg nincs szándékában elvásárolni. Vagy azért, mert nincs szüksége nagyobb dologra, vagy pedig azért, mert ezt a „nagyobb" dolgot még nem kapja meg a faluban. S itt ismét beleütközünk a fal. si kereskedelem mai problémáiba, abba elsősorban, hogy korszerűbb alapokra kell helyezni. Nem azért, hogy a mostani 162 millió tovább emelkedjék, hanem azért, hogy lépést tartson a változó, fejlődő élettel. s mindenben ki tudja elégíteni a mai parasztemberek igényeit i Szolnoki István — Ezt a hatot odaadom kettőezer lei lencszázért ... — Na és ha kiveszem ezt — emeli ki a legnagyobb^! egy fiatalember. — meg emezt, odaadja ezerért? — Ha én választom a másodikat — mondja a malacok gazdája, egy idős néni. Ahogyan az alkudozás alakul, aligha lesz abból vásár. Amott, a kirakodóvásárban annál inkább, ahol két fiatalasszony a kirakott fonott, kerti bútorokat nézegeti. Csak itt is sokáig tart az alkudozás. A néninél, aki dughagymát. zöldségmagokat árul, gyorsabban megy az üzletkötés. Az ő áruja a legjobban keresett, ha úgy javul az idő. mint a legutóbbi napokban. a legelőbb ezekre lesz szükség. És az, hogy az esős vasárnapról váratlanul kellemes, napsütésre fordult az idő. a legjobban a büfé- sátornál volt érezhető. Úgy fogyott a sör. a bor. hogy a déli órákban már csomagolhatott a vendéglátó. * Megtartották az idei első szekszárdi vásárt. A jó idő a várakozáson felüli számban hozta össze az eladni és a venni szándékozókat. Az árak alakulása azt mutatta. hogy a hosszú tél kihatással volt a sertéstenyésztésre, mert három süldő ára felért egy hasas tehénével. Azonkívül a legtöbb jószág a háztájiból került ki a vásárra. tessek. A javítások ellenőrzésére szolgáló tavaszi gépszemléket egyébként úgy szervezték meg, hogy a már a mezőn dolgozó gépek felülvizsgálata munka közben történjen. A telephelyen csak a még munkaalkalom hiányában veszteglő gépek „sorakoznak föl'’ a szakemberektől szervezett bizottság előtt. A szemle eddig két megyében — Somogybán és Vasban — kezdődött... Ev eleji vásár Szekszárdon Megkezd ő d í ek a gépállomási szemlék * I
