Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

2

rötsíA vmm xeptjsAe

1963. március Tu

A társadalmi bíróságok munkájáról

Horváth József SZMT-titkár nyilatkozata

IRÁNY A KOMMUNISTA VILAGGAZDASAG

Nemrégiben tanfolyamokat tartottak Tolna megyében a társadalmi bíráskodással kapcsolatban. Ezeket a szakszervezet rendezte Vezető jogászok közreműködésével. A tanfolyamokon közölték, hogy törvényerejű rendelet jelent meg a társadalmi bíráskodási öl. Erről beszélgettünk a minap Horváth Józseffel, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának titkárával.

— Mi a társadalmi bíráskodásról 'Szóló rendelet lényege7

— A rendelet január elsején

lepett életbe és megjelöli a társadalmi bíráskodással kapcsolatos feladatokat, s ezen belül a szak- szél vezet teendőit is. A szakszervezetnek az a fő feladata, hogy megalakítsa ezeket és segítse működésüket. Hangsúlyozni kell, hogy nem új feladatról van szó. meri a háromszáznál több főt foglalkoztató üzemekben már korábban is működtek társadalmi bíróságok. Eddig azonban nem használtuk ki a törvényes lehetőségeket, másrészt pedig a feladat végrehajtásának feltételei sem voltak elégségesek. Az új törvényerejű rendelet, az eddigi tapasztalatok alapján kiszélesíti a lehetőségeket, hathatós eszközt jelent a feladat jó ellátásához

— A párt VIII. kongresszusa kimondta, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, s most a soron következő fő feladat a szocializmus teljes felépítése. Ennek az alapvető eszköze természate- sen a termelés. A termelési feladataink megvalósításához azonban egyre öntudatosabb, szocialista módon gondolkodó emberek szükségesek. Az új típusú ember kialakításának egyik fontos formája a társadalmi bíráskodás. Ak igazságszolgáltatásnak ez a demokratikus formája egyben a társadalmi önigazgatás megvalósulásának egyik útja is.

—■ Nemcsak hazánkban, hanem a többi népi demokratikus országokban — Csehszlovákiában, Bulgáriában, Romániában — is törvény szabályozza a társadalmi bíráskodást. Az alapelv természetesen mindenütt azonos: az új munkaerkölcs kialakítása.

— A társadalmi bíráskodás terén milyen tapasztalatok voltak eddig megyénkben?

— Viszonylag jól működött a társadalmi bíróság a Simontor- nyai Bőrgyárban. Itt például pontosan kimutatható volt egy kisebb lopási esetben a hatás: a társadalmi bíróság előtt felelősségre vontuk az illetőt, s a közszellem hatására megjavult. Sajnos, a múlt év végéig csak kezdeti lépésekről beszélhetünk, meri megalakult ugyan az előírt helyeken a társadalmi bíróság, de többnyire nem, vagy csak formálisan működött. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a gazdasági vezető és a bíróság tevékenysége közt nem sikerült —> megfelelő rendelkezés hiányában — megteremteni a kellő összhangot. Ezért a tapasztalatok sok esetben inkább csak arra voltak jók, hogy bebizonyítsák: hogyan nem helyes.

— Hogyan szélesedett ki az áj rendelkezés szerint a társadalmi bíróságok hatásköre?

— A társadalmi bíróságok eljárhatnak például sok olyan ügyben, amit a bíróság, vagy az ügyészség tesz át hozzájuk, foglalkozhatnak a jogsérelmei szenvedett dolgozó ügyével. A társadalmi bíróságokra vár az üzemen belüli rágalmazás, becsületsér'és. A társadalmi bíróság nem alárendeltje az igazgatónak, a rendelet megfelelő módon szabályozza a viszonyukat. Nem fordulhat elő, hogy a társadalmi bíróság tevékenységét az igazgató hiúságból, tekintélyféltésből keresztezi. A helyes társadalmi bíráskodással feltétlenül megelőzhető az olyan tűrhetetlen gyakorlat, mint ami a régi vezetés idején kialakult az AKOV-nél: az igazgató szinte tömegével szórta a fegyelmi határozatot, de annak nem volt megfelelő hatása, súlya. Most a dolgozók mondanak véleményt dolgozótársaikról, a munkásIcolleKtí- va dönt, határoz adott esetekben Nagyon lényeges változás az új rendeletben az is, hogy a társadalmi bíróság tagjai megfelelő védelmet kapnak az esetleges igazgatói megtorlással szemben.

— Hogyan növekszik a társadalmi bíróságok száma Tolva megyében?

— Az új rendelkezés értelmében számszerűleg is sokkal több társadalmi bíróság működik majd, mint a régi szerint. Egyelőre körülbelül hetvenre emeljük fel a számot. Mivel a földműves- szövetkezeteket körzétesítették, ott is lesz lehetőség a társadalmi bíróság megalakítására. A földművesszövetkezeteknél most szervezzük a bíróságokat

3. F.

59

VI. * *

Villanykapcsoló44 —- a szomszédban

Amikor a szocialista országok energiarendszerének egyesítése szóba került, többen is így aggályoskodtak: „Ez bizonytalanságot teremt. Senki sem örül annak, ha villanykapcsolója a szomszédban van.” Azóta már összekapcsolták Magyarország, Csehszlovákia, Len gyelország, az NDK és a Szovjet- uhió nyugat-ukrajnai részének villamosenergia-rendszerét. Munkácson át hamarosan ehhez csatlakoznak még Románia, illetve Bulgária távvezetékei is. Prágában már működik a nemzetközi teherelosztó központ, e nemzetközi kooperáció üzemvitelének központi irányító szerve, és az együttműködésből kölcsönösen minden tagországnak csak előnye származik. Ahogy a nagyüzem fölénye érvényesül a kicsivel szemben, például a mezőgazdaságban, ugyanígy a nagyobb együttműködő rendszer gazdaságosabban és biztonságosabban üzemeltethető a nemzeti határok köze zárt kisebb rendszereknél.

A különböző országokban a napi csúcsfogyasztás más-más időpontban jelentkezik. Más az üzemek munkarendje, energiaigénye, s az esti csúcsfogyasztás (a közvilágítás és a lakosság tv, rádió, világítási szükségletei) eltérő időben jelentkeznek. Az egyesített energia- rendszer keretében az időlegesen jelentkező teljesítmény-feleslegeket át lehet irányítani oda, ahol éppen megnövekedett a fogyasztás. így az erőműveket gazdaságosabban lehet kihasználni, s 1 kevesebb tartaléljteljesítményre (gépegységre) van szükség. Ugyanígy az energiaréndszer nagyságával arányosan növekszik az üzem- biztonság is. Képzeljük el, hogy az egyik országban váratlanul kiesik a termelésből egy áramfej-. leeztŐ gépegység. Több ország tartalékgépeivel biztonságosabban lehet ezt pótolni, mintha az adott állam csak magára lenne utalva. Amikor a nagy hidegek miatt a csehszlovák vízierőművek teljesítménye csökkent, hazánk 50 megawatt villamosteljesítményt adott — tartalék gépegységeink segítségével — a szomszédos baráti országnak. Mi viszont cserébe kaptunk 75 ezer tonna-jó minőségű darabos szenet, amiből nálunk mutatkozott hiány.

A biztonságosabb áramszolgálF öld mű vessző vetkezeti közgyűlés Szekszárdira

Százezer forint korszerűsítésre — Új vendéglátóipari egység a deltánál

Ifjak és idősek, nők és férfiak,

szinte alig fértek a volt megyeháza termébe. Közgyűlésre jöttek össze vasárnap délelőtt a

Szekszárd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Szekszárdi tagjai, hogy meghallgassák a szövetkezet elmúlt évi munkájáról szóló beszámolót, a további terveket és elmondják véleményüket, javaslataikat.

Dávid Ottó ügyvezető-igazgató ismertette az igazgatóság beszámolóját a gazdasági — kiskereskedelmi, vendéglátóipari, ipari és szolgáltatási, felvásárlási — tevékenységről. Ezek szerint igaz, hogy a forgalm) terv teljesítésénél néhány százalékkal lemaradtak, az eredményességi tervüket viszont a tervezett 700 ezer forint helyett 722 500 forintra teljesítették.

Ez teszi lehetővé, hogy az 1962- es eredmények után, az előző év 19 fillérjével szemben, 72 fillér visszatérítést tudnak fizetni 100 forintonként.

Az ez évi megnövekedett imádatok sikeres megoldását segítik

azzal is, hogy a szekszárdi kiskereskedelmi egységek korszerűbbé tételére beruházás címen közel 100 ezer forintot fordítanak ebben az évben. Ez egyúttal találkozott a felszólalók kéréseivel is.

A szekszárdi vendéglátóipari egységek fejlesztése érdekében a

6-os műút mellett a deltánál, a régi út és az új út között lévő, volt Mayer-féle tanyánál egy komoly egységet hoznak létre, mintegy 300 ezer forintos beruházással.

Felszólalás, de a beszámoló is foglalkozott a háztáji zárt kertek egységes növényvédelmének megszervezésével. Ezt segíti a megválasztott háromtagú felvásárlási és szolgáltatási szakbizottság. A kereskedelmi munka jobbá tételét a hattagú kiskereskedelmi szakbizottság szolgálja.

Végezetül 130 küldöttet is választottak, akik a jövő vasárnap megtartandó küldöttközgyűlésen képviselik a szekszárdi földművesszövetkezeti tagokat.

tatás ellenére jelenleg kevesebb tartalékteljesítményre van szükség1 a nemzetközt ■ együttműködés keretében. Jövőre, amikor Románia és Bulgária is bekapcsolódik a szocialista villamosenergia kooperációba, a szocialista villamos- energia-rendszer összteljesítménye eléri a 20 ezer megawattot. Ha csupán — igen: szerényen számolva — egy százalékkal csökken a hét ország együttes teljesítménytartaléka — ezzel összesen 200 megawatt teljesítményű erőművet takaríthatunk meg. (Ennyi a jelenlegi legkorszerűbb Tiszapalkonyai Erőművünk összteljesítménye.) Ezzel az egy százalékkal tehát csak a beruházási költségeket számítva mintegy kétmilliárd forintot takaríthatnak meg a szocialista országok.

Az együttműködésből az elmondottakon kívül még más előnyök is származnak. így például az egyes országok most már olyan nagyteljesítményű, korszerű gépeket is üzembe helyezhetnek, amelyek révén jelentősen csökken az egy kilowattóra önköltsége. Korábban nem volt erre lehetőség, hiszen egy kis ország szerény tartaléka nem képes egy ilyen nagy gépegység váratlan meghibásodása- esetén kiesett termelés- pótlására, üzembiztonsági okokból ezért nem is alkalmaznak ilyen nagy gépegységeket. A KGST. villamosenergia állandó bizottsága keretében egyébként széles körű műszaki és tudományos együttműködés,, s az üzemi tapasztalatok kölcsönös kicserélése is folyik a tagállamok között. Ez biztosítja az ,új létesítmények korszerű, Színvonalú tervezését és

kivitelezését, s az energetikai beruházások ésszerű területi elhelyezését. A szocialista országok 20 éves távlati energiaterve alapján már minden ország a legfejlettebb tapasztalatok szerint, a nemzeti adottságok figyelembevételével az energiatermelés számára leggazdaságosabb formáit fejlesztheti.

Nem véletlen, hogy a szocialista országok közötti tervszerű együttműködés éppen az energiaiparban a legelőrehaladottabb. Csakis az energiaforrások pontos ismeretében fejlesztheti minden tagállam iparát és egész népgazdaságát a legkorszerűbb színvonalon.

Minden országnak igen előnyös tehát a nemzetközi villamosenergia kooperáció. Hazánknak, mint energiaszegény országnak pedig különösen kedvező az, hogy a kapcsoló a „szomszédban” van. Jelenleg is importálunk távvezetéken át villamosenergiát a baráti országokból. A tervek szerint az import mennyisége 1980-ig a jelenlegi érték hússzorosára növekszik. A közgazdasági módszerek ma még ugyan tisztázatlanok, de hazánk anyagilag is hozzá fog járulni, hogy a szomszédos országok nagy beruházásokat igénylő, de a mienkénél gazdaságosabban hasznosítható energiaforrásait jól kihasználják. Az ilyen közös nemzetközi beruházások hozzásegítik népgazdaságunkat ahhoz, hogy a modern ipar alapja, a villamos- enérgia megfelelő mennyiségben rendelkezésünkre álljon, s a jelenleginél kisebb költségekkel terhelje iparcikkeinket, termelvé- nyeinket.

Kovács József

Meg nyílt a lipcsei

vásár

tipqse (ADN). Vasárnap reggel megnyitotta kapuit az'ldferfävhszi lipcsei vásár. A hatvan ország kilencezer . kiállítójának termeit már az első órákban az érdeklődőik nagy tömege lepte el.

A vásárón 24 magyar külkereskedelmi vállalat, 200 üzem képviseletében, 18 különböző helyen állítja ki termékéit, A megnyitóra Lipcsébe érkezett magyar kormánydelegáció vezetője Apró Antal éívtárs, áz; MSZMi? Politikai Bizöttságának tágja, a kormány elníj'khejyéttése.

Vasárnap reggeí Manfred Ger- lach, az NDK , államtanácsának

elnökhelyettese, Abush miniszter- elhök-helyettes, Georg Stibi külügyminiszter-helyettes és Ervin Kerber külkereskedelmi miniszterhelyettes. Apró Antal jelen- léiében megtekintette a magyar kiállítást.

A múlt hét végén Budapesten aláírt magyar—NDK áruforgalmi megállapodás alapján vasárnap délelőtt már jelentős üzletkötésre került sor. A Technoimpex szerződést frt alá a Dia W. M. W., NDK-beli vállalattal, körülbelül 60 000 rubel értékű különféle szerszámgép szállítására.

Csak a szívére hallgatott

Egy fáradt asszonyi hang jelentkezett a vonal túlsó végén: gyérékéi elhagyták, nem akarják megismerni. Tanácsot kér, hogy mit tegyen, miképpen tehetné jóvá a jóvátehetetlent? Másnap elmesélte történetét és ki tudja, ér-, demel-e szánalmat?

*

Még ma sem • vagyok öreg, 60 évesnek látszom, de csak márciusban töltöm be a negyvenötöt. A gond, az örökös nyugtalanság és rettegés öregített meg és attól van ez a sok csúnya ránc is az arcomon. Amitől féltem — bekövetkezett. Nem most, három évvel ezelőtt. Akiért mindent feláldoztam, elhagyott, elment egy másik nővel. Én pedig egyedül maradtam. Elfordult tőlem mindenki, a gyerekeim az utcán meg se látnak. Tegnapelőtt újból felkerestem a lányomat. Meg akartam nézni az unokát, narancsot és csokoládét vittem, de a lányom nem engedett be hozzájuk. Kinézett az ablakon és amikor észrevette, hogy én állok a kapunál, a zörge- tésre ki se jött.. Arra kérem, adjon tanácsot, őszinte leszek, elmondok mindent, úgy, ahogy történt.

1953-ban házat vásároltunk. Férjem éjjel-nappal dolgozott, én pedig takarékoskodtam, kuporgat- tam a pénzt. A számtól vontam meg a falatot,, és amikor összejött 50 000 fórint, > kinéztük a házat. Nyolcvanezerbe került. Úgy egyeztünk meg,, hogy 50 000-et kifizetünk azonnal, a hiányzó 30 ezret három évig iörlesztjük. Beköltöztünk.az új házba és még a férjem mondta,, fogadjunk albérlőt, hogy könnyebben fizethessük a részleteket. Nem akartam idegent kerülgetni, de végül mégis beleegyeztem. Az . alsó szobát adtuk ki havi 150 forintért. Az albérlő, szép szál, fekete hajú-fiatalember, azt mondta, hogy mérnök és jól keres., Háromszáz , forintot előre fizetett ki, a pénzt, a férjemnek akarta odaadni,, de férjem hozzám küldte. Azt mondta nslci, hogy nálunk.az asszony a kasszás. Ezen nevettünk • is, és ,.én nem tudom, mi történt, velem, attól kezdve a fiatalembert, gyakran magam előtt láttam.- Összehasonlítottam a férjemmel 'és esténként szinte fájt, hogy későig kimarad. Éri harmincöt éves voltam, ghuszonötnek mondta magát, de később kiderült, hogy csak húszéves. A tizenöt esztendőnyi különbségtől megijedtem, aztán azzal nyugtattam magam, hogy a kor nem számít. Szeretjük egymást és ez a fontos. Bevallotta — és én már vártam —, hogy nem tud nélkülem élni. Azt is bevallotta, hogy soha nem volt mérnök. Nem törődtem semmivel.

Azt tartottam, ha egy napig élek vele, akkor is érdemes volt megszületni, s utána lesz, ahogy lesz. A lakbért nem kértem tőle, sőt férjem vidékre járt dolgozni, és amikor nem volt otthon, a fiatalembert én kosztoltam, mi tartottuk el. Kislányom akkor 12 éves volt, a fiam kilenc. Észrevették, hogy mi van közöttünk és a fiú beárult az apjának. Még most is magam előtt, látom azt a szombat estét. Férjem az asztalnál ült, vacsorázni készült, kenyeret szelt éppen és megkérdezte tőlem: igaz? Kiabálni kezdtem, hogy gyűlölöm és minden igaz. Ha meg- döglök, akkor is Jánossal megyek. Férjem hallgatott, a gyerekek sírtak. Másnap szépen kezdett velem beszélni, könyörgött, hogy ne tegyem a családdal ezt a szégyent. Ha őt nem nézem, legalább a gyerekekre legyek tekintettel. Hallgassak az eszemre is, ne csak a