Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-30 / 75. szám
1963. március 30. ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Harmincnégymillió forint nyereség — Holdanként 144 kilő húsáru — Tízezer holdon 25r3 mázsa kukorica-átlagtermés Elkészült a Tolna megyei állami gazdaságok mérlege — Megkezdték a nyereségrészesedés kifizetését Évről évre jobban gazdálkodnak, jobb eredményeket érnek el megyénk állami gazdaságai. Az összesített és jóváhagyott mérlegadatok szerint a múlt évben is. a szeszélyes időjárás és a feszített tervszámok ellenére teljesítették, több részletben túlteljesítették a gazdaságok terveiket. A tervezett 29,5 millió forintos nyereség helyett állami gazdaságaink 34,4 millió forint nyereséget értek el. A Szekszárdi Állami Gazdaság 11,5, az alsótengelici 4,4, az alsó- péli 3,5 millió forint nyereséggel járult hozzá a megyei eredményhez. Egyedül a Gerjenl Állarini Gazdaság gazdálkodott a múlt évben veszteségesen. A tervek teljesítése 4,5 millió forint nyereségrészesedés kifizetését teszi lehetővé. Megyei átlagban 12 napi bérnek megfelelő nyereségrészedést osztanak ki, de például az alsótengelici és lengyeli gazdaságban 26, a Szekszárdi Állami Gazdaságban 18 napi munkabérnek megfelelő összeget fizetnek ki nyereségrészesedés címén. A gazdaságok a mai napon megkezdik a nyereségrészesedés kifizetését. Megyénk állami gazdaságaiban a szántóterület nagy- részén, 10 000 holdon termeltek kukoricát olyan eredménnyel. hogy elsők lettek az országos kukoricatermesztési versenyben. A 10 000 holdon 25,3 mázsás átlagtermést értek el. Hibridkukoricából 3000 holdon 25,4 mázsa volt az átlagtermés. Jó eredményt értek el a kenyérgabona termesztésében is: 15,8 mázsás átlagtermést holdanként. Az egy tehénre jutó tejhozam — 5200 tehenet véve évi átlagos létszámnak —, 3168 liter. A gazdaságok árutermelése is évről évre növekszik. 1961-ben a szántóterület minden holdja után 107 kiló marha-, sertés- és baromfihúst tettek az ország asztalára. Tavaly úgy tervezték, hogy holdanként 135 kiló húst adnak, de ténylegesen ez a. mennyiség elérte a 144 kilót. Az állami gazdaságok tavaly összesen majdnem ezer vagon húst adtak az országnak. A MÉSZÖV választmánya jóváhagyta a földművesszövetkezetek idei programját Több mint 50 ezer Tolna megyei földművesszövetkezeti tag képviseletében tanácskozott tegnap Szekszárdon a MÉSZÖV választmánya. A választmány megvitatta Szendy Pálnak, a MÉSZÖV Igazgatósága elnökének, és dr. Bársony Róbert, a MÉSZÖV felügyelő bizottsága elnökének előterjesztését, amely az MSZMP Vili. kongresszusa és a SZÖ- VOSZ V. kongresszusa határozatainak tükrében elemezte a Tolna megyei földművesszövetkezeti szervek elmúlt évi gazdasági, szervezési és politikai tevékenységét. Az igazgatóság jelentése megállapította. hogy a falu kereskedelmének és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának lebonyolításáért felelős földművesszövetkezeti szervek az elmúlt évben kielégítően dolgoztak. A kiskereskedelmi hálózatban jó volt az áruellátás, amit igazol, hogy a szövetkezeti kereskedelem az elmúlt évben nyolc százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint A korábbi esztendőben. Jól vizsgázott a földművesszövetkezeti vendéglátóipar is, amely 22 millió forint ételforgalmat bonyolított le 1962-ben. Az idén a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a földművesszövetke. zetek a terv szerint 890 millió forintot forgalmaznak. A felvásárlást illetően már r.em ilyen egyértelműen volt pozitív az igazgatóság jelentése, hiszen összességében az elmúlt évi felvásárlási tervnek csak 95,2 százalékát teljesítették a i'öld- művesszövetkezeti szervek. A lemaradás okait elemezve a választmányi tagok közül többen rámutattak arra, hogy az objektív tényezők mellett szervezési kérdések is közrejátszottak abban, hogy például tojásból 24,7, baromfiból pedig 11,4 százalékkal kevesebbet vásároltak fel a tervezettnél. Markó István pusztahencsei, és Balázs Mihály dunaföldvári termelőszövetkezeti gazdák az idei, megnövekedett felvásárlási feladatok teljesítése érdekében azt javasolták, hogy a földművesszövetkezeti irányító szervek és a választott vezetőségek az eddigieknél nagyojbb segítséget adjanak a felvásárlóknak, aktívabban működjenek közre, hogy a háztáji gazdaságokból a tavalyinál jóval több árut kapjon a népgazdaság. A MÉSZÖV Igazgatósága jelentést tett a választmánynak a földművesszövetkeztek szervezeti életében, az elmúlt hónapokban végbement változásokról is. A tagság egyetértésével a működő 57 ímsz adminisztrációját 17 körzeti és 4 önálló szövetkezethez vonták össze. Az egyesült szövetkezeteken belül kialakították az ellátási körzeteket, s mintegy 80 községben megvalósították a földművesszövetkezetek társadalmi önigazgatását. A társadalmi önigazgatás kezdeti formáit valamennyi földművesszövetkezeti helyi szervnél tovább kell szélesíteni. A tagság minden faluban önállóan határozza meg, hogy melyik kereskedelmi, vendéglátóipari, vagy fel- vásárlási egységet kell korszerűsíteni, felújítani, amihez az anyagi fedezetet, (egységenként 28 ezer forintot) a körzeti földművesszövetkezet saját hatáskörén belül biztosít. Ezen túlmenően a ma már 67 százalékos saját vagyonnal gazdálkodó földművesszövetkezetek — a választmányi ülés határozata alapján —, közel 9 millió forint beruházási hitelt kapnak központi alapokból. Részletesen foglalkozott a választmány a földművesszövetkezetek egyik újszerű tevékenységével, a szolgáltatással. Életbe lépett az első algériai beruházási terv Algír (ADN) Miután a parlament egyhangúlag elfogadta, életbe lépett az első algériai beruházási terv, amely 2,17 milliárd régi frankot irányoz elő. Ebből az összegből a mezőgazdaságra 36 százalék, az iparra 17 közmunkákra 14. oktatásra 16, szociális és egészségügyi célokra pedig 14 százalék jut. Ben Bella miniszterelnök parlamenti beszédében hangsúlyozta, a beruházási terv csak kezdetét jelenti az ország elmaradottságának felszámolásáért vívott harcnak. Kétmillió szőlőoltvány készült a Szekszárdi Állami Gazdaságban A hazánk legrégibb borvidékén gazdálkodó Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetében és kertészetében mintegy ötszázan végzik a tavaszi munkákat. Befejezték a tervezett oltást, kétmillió szőlőoltványt készítettek. Már az oltványok előhaj tatása folyik a hajtató blokkokban. A negyedik éve folytatják a híres szekszárdi borvidék rekonstrukcióját is. Ezen a tavaszon 223 hold szőlőt telepítenek. A terv szerint 1967-re 1500 holdnyi szőlőt, zömmel vörösbor fajtát telepítenek, melyből az ideivel együtt ezer holdnyi új ültetés már meglesz. Közben ötven holdas „szőlőiskolát” is telepítenek kétmillió oltvánnyal és hárommillió hazai sima szőlővesszővel. R. É. Munkanélküliek tüntetése Londonban A képen: a tüntetésre gyülekezők a St. Pancras negyedben. (MTI Külföldi Képszolgálat) Ötödik hetébe lépett a francia bányászok sztrájkja, amely már régen túllépte a bérkövetelés határait, s mint Victorin Duguet, a nemzetközi bányászszakszervezet főtitkára megfogalmazta: a világ haladó és reakciós erőinek nemzetközi összecsapásává vált. A francia dolgozó milliók naponta bebizonyítják, hogy minden rokonszenvükkel és erejükkel a sztrájkolókat támogatják, s az elmúlt hét az egymást váltogató sztrájkok akcióhetévé vált, amely egyaránt irányul a sztrájkoló bányászok támogatására és az egyéb bérkövetelések kiharcolására. A rokonszenv-tüntetések következtében csütörtökön tökéletes zűrzavar uralkodott a francia fővárosban. Hol az egyik, hol a másik városnegyedben állt le a metro, majd az áramszolgáltatás szünetelt. s leálltak az autóbuszok is. Pénteken tovább folytatódott a rokonszenv-szrájk: Párizsban nem közlekedtek az autóbuszok, s folytatódott az AFP. francia hírügynökség műszaki személyzetének csütörtök este kezdődött sztrájkja, amelyhez csatlakoztak az újságírók is. A szakszervezetek a sorozatos sztrájkokkal azt akarják elérni, hogy »maximális mértékben zavarják a kormányt, de csak minimális kellemetlenségeket okozzanak a lakosságnak«. A kormány viszont továbbra is teljesen elzárkózik a bányászok . jogos követeléseinek teljesítése elől, sőt a csütörtökön Párizsba érkezett nőküldöttséget nem bocsátották De Gaulle elé, azzal, hogy az elnök nem hajlandó fogadni az asszonyokat. Az ötödik hetébe lépett bá- nyászsztrájkkal kapcsolatban nyilatkozatot adott ki a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága, ismételten kifejezve azt az elhatározását, hogy támogatja a bányászok és más szakmájú dolgozók harcát. A bányászsztrájk és a vele kapcsolatban megnyilvánuló és egyre nagyobb méreteket öltő rokonszenv, a francia kormány politikájának eredendő gyengeségét mutatja meg. Míg a kormány bevallottan a monopóliumok érdekeinek képviselője, s minden szempontból messzemenő kedvezményekben részesíti őket, s óriási összegeket áldoz a francia „atomütőerő” létrehozására, a munkástömegek legelemibb jogait, életfeltételeit nem biztosítja. A sztrájk élénk bizonysága annak, hogy mindaz a sok ígéret, amivel De Gaulle kormányzását kezdte, pusztán ígéret maradt, s a dolgozó tömegek egyre világosabban látják a De Gaulle-rezsim igazi arcát. De Gaulle számára legfontosabb a fegyverkezési hajsza fokozása, amit azzal is demonstrál, hogy Franciaország nem vesz részt a genfi tizennyolchatalmi értekezlet munkájában. Ugyanakkor a francia— nyugatnémet katonai szerződés nemcsak az európai béke és biztonság szempontjából teremt veszélyes helyzetet, hanem elárulja a francia és a német nép igazi érdekeit is. A bányászsztrájk De Gaulle politikájának félreérthetetlen megtagadása, s Pompidou miniszterelnök az elmúlt napokban hiába próbálta azt bizonygatni, hogy a hatalmas arányú sztrájkm'ozgalomnak „nincs politikai jelentősége”. A miniszterelnök azonban kénytelen volt legalább annyit hozzátenni, hogy „a kormány javaslatait követően a szakszervezetek magatartása megmagyarázhatatlan.” A hivatalos francia politikának azonban rá kell jönnie, ami ennek a z-oppant méretű sztrájknak mozgatója, hogy a francia munkásság egy emberként harcol jogaiért, élet- körülményei megjavításáért, s azt is tudja, hogy ebben a harcban, amely az utóbbi évek egyik legnagyobb tömegakciója, nincs egyedül. Száz és százmilliók rokonszenve és együttérzése kíséri a francia bányászok és valamennyi francia dolgozó sztrájkját. Újabb Kuba-ellenes amerikai provokáció New York (TASZSZ) A Kuba iránti szolidaritás tolmácsolására hivatott latin-amerikai kongresz. szussal egyidőben az amerikai külügyminisztérium és a Pentagon újabb provokációt szervezett Kuba ellen. Március 28-án az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a Puerto Ricoból Miamiba tartó Floridian nevű amerikai te- herhajóra ismeretlen repülőgépek sortüzet adtak le a nyílt tengeren, a kubai partoktól északra. Bár az amerikai külügyminisztérium elismerte, hogy a „sortűz,, körzetébe- küldött USA- repülőgépek nem észleltek semmiféle ismeretlen repülőgépet, a „washingtoni források” sietve kijelentették, hogy „a repülőgépek nyilván orosz gyártmányú MIG-ek voltak”, s úgy mond nehéz lenne megmondani honnan jöhettek volna, ha nem Kubából. •• Ülést tartott a Megyei Tanács VB A Tolna megyei Tanács Végre- | hajtó Bizottsága pénteki ülésén I elfogadta Szabópál Antal vb-el- nök jelentését a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezután Fülöp Lajos személyzeti csoportvezető beszámolója alapján a személyzeti munkáról, a Megyei Tanács káderhelyzetéről tanácskoztak. Az előterjesztett beszámoló megállapította, hogy a kádermunka ma már tervszerű a megyében, a tanácsi vezetők az irányító munka szerves részének tekintik. Ennek köszönhető, hogy ma sokkal jobb a tanácsi apparátus összetétele, mint néhány évvel ezelőtt volt. I . A vitában felszólalt Virág István, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Kiss Pál, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának személyzeti csoportvezetője, dr. Szilcz Ákos és Ordas József. A vita tanulságait Szabópál Antal vb-elnök foglalta össze. A bejelentések című napirendi pontban célfeladatokat tűztek ki a kereskedelmi, valamint az építési, közlekedési és vízügyi osztály irányítása alá tartozó vállalatok részére. Határozatot hoztak a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatban.
