Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

8 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAtí 1963. március 29. tolna megyei Olém Kapalyag kartárs és vidéke Kivitelre épp olyan, mint a többi üzemi híradó. Valahol az újság és a körlevél között helyezkedik el, viszonylag békés át­menet egyikből a másikba. A két előb­bi mondat a küllem­re vonatkozik in­kább, a tartalomra — hála a közszel­lemnek — már nem. Sőt — megint csak hála i közszellemnek — hovatovább egye­dülálló. A címlapról Kapa­lyag kartárs, az igaz­gató tekint az olva­sóra, abból az alka­lomból hogy vala­miféle beszámolót tart. Ez még fel sem tűnik a nyájas olva­sónak. Még az sem, hogy a második ol­dalon Kapalyag kar­társ nyilatkozik <i hóvégi hajrá kérdé­seiről, s a vállalat tervteljesítésének ki­látásairól. A harma­dik oldalon Kapalyag kartárs a vállalat alapításának idősza­kára emlékezik visz- sza, különös tekin­tettel néhány mun­katársára, akik, azóta is rendíthetetlenül szolgálják íróaszta­luk mellett a köz ügyéi, az ő irányítá­sával. A negyedik ol­dalon már nem Ka­palyag kartárs nyi­latkozik, nem is ö írta az itt olvasható­kat A, dehogy. Nem szerepel ő annyit. Itt Bakunyik kartárs emlékezik meg a vál­lalat alapításának időszakáról, különös tekintettel Kapalyag kartárs érdemeire. Következik az ötödik oldal. Rövid hírek, összesen hat. Első: Kapalyag kartárs lá­togatást tett a ...-i kirendeltségnél. Má­sodik: Kapalyag kar- társ látogatást tett a ....-i kirendeltségnél. H armadik, negyedik, ötödik, hatodik... Ka­palyag kartárs na­gyon sok helyen tett látogatást. • A hatodik oldal következik. Kapalyag kartárs nyilatkozik a házinyúltenyésztés időszerű kérdéseiről. Hetedik oldal: Kapa­lyag kartárs hozzá­szól a vállalati jég­hoki csapat belső problémáinak rende­zésére hozott intéz­kedések kérdéséhez. Majd egy oldallal odébb polémia hagy­ta el Kapalyag kar­társ tollát arról a kérdésről, miért hely­telen a mohamedán vallásnak a négy fe­leséget engedélyező rendelkezése. A tizenhat oldal­ból, legyünk hűsége­sek az igazsághoz, akad azért egy, ame­lyen Kapalyag kar­társ semmit sem ír, semmit sem nyilat­kozik. De a többin... Kapalyag itt, Kapa­lyag ott, Kapalyag mindenütt. A vállalatnál ter­mészetesen lelkesen olvassák a híradói; Valahányszor a szo­bába lép Kapalyag kartárs, vagy Baku­nyik kartárs, rögtön belemélyednek a mé­lyen szántó gondola­tok tárházába. Piriké a számlázásból már egy dioptriát rongált ibolyakék szemén, Icuka betéve tudja a híradó első kilenc ol­dalát. A vállalati kultúrcsoport a Ba- kunyik-féle vissza­emlékezés dramati­zált változatát tanul­ja, Kapalyag alakítá­sára többen is pá­lyáztak, végül az üzemi bizottságnak kellett döntenie. Az­tán ez a kérdés is sikerrel megoldódott. Majd elfelejtem mondani, A híradó utolsó cikkét is Ka­palyag kartárs írta. Beszámol, hogyan küzdenek vállalatá­nál a személyi kul­tusz maradványai ellen. Még szerencse, mert ha nem olva­som, ne adj isten, ar­ra gondolhattam vol­na, hogy... De így persze egé­szen más. Cs. Gy. A függöny nem mozdul ­avagy igaz mese a bábszínházról Északamerikai utazási szakemberek hazánkban Zsibong ássál telt meg a terem. Óvodások, de nagyobbacskák is kiváncsi szemekkel nézték a te­rem végében felállított bábszín­padot, a függöny azonban nem mozdult. Már-már elérkezett a kezdés ideje, amikor az Állami Bábszínház autóbusza megérke­zett a tamási művelődési ház elé. Az előadók frissen ugráltak le róla, és úgy látszott, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy a mesére éhes gyereksereg hamarosan élvezhesse Jancsi és Juliska ezerszer hallott, de min­dig új történetét. A függöny azonban továbbra sem mozdult, a gyerekek nyug­talankodni kezdtek egy félóra múlva, de a bábművészeknek is ugyancsak főtt a fejük. A telefon mellett türelmetlen­kedtek, ki a hajába túrt. ki eről­tetett nyugalommal malmozott, vagy éppen a semmibe révedt. Fél kettőkor kellett volna kez­deni, több mint száz gyerek ré­szére az előadást, és már negyed három is elmúlott. Végre jelentkezett Pest. Izga­tott beszélgetés arról tudósított, hogy az Állami Bábszínház egy másik csoportját Győrben utol­érte a személyautó, sőt rakomá­nyával már vissza is fordult, és Tamási felé tart. Az óra mutatója könyörtelen gyorsasággal haladt előre. A zsi- bongás rosszalkodássá fajult a teremben, a függöny pedig nem mozdult/ A művészeti vezető is tanács­talanul tárta szét karját. — Vissza kell fizetnünk a je­gyek árát. A gyerekeket nem lehet tovább tartani. Az előadás elmarad. Nemsokára négy óra, és négykor maguknak már Simon- tornyán kellene kezdeni az elő­adást. *. A gyerekek csalódottan távoz­tak és azt már nem is látták, hogy poros személygépkocsi fé­kezett a művelődési ház előtt; A gépkocsivezető kimerültén je­lentette, hogy megérkezett, de csak lemondó kézlegyintés fo­gadta; Az előadás elmaradt. Ja, hogy miért? A bábok téve­désből Győrbe utaztak egy má­sik csoporttal. A bábosok meg bábok nélkül Tamásiba. Aki nem hiszi, járjon utána, és nézze meg a kilométerpénz- ki mutatást az Állami Bábszín­háznál; M. \L Tsz-asszonyok tanácskozása Szekszárdim A szekszárdi járási és városi nőtanács, valamint a tanács mezőgazdasági osztályának szer­vezésében csütörtökön délelőtt tanácskozást tartottak Szekszár­don a Városi Tanács nagytermé­ben. A tanácskozáson termelőszövet­kezeti asszonyok, női munkacsa­patvezetők, baromfi, és állatte­nyésztésben dolgozó nők vettek részt. Mősz Gyuláné, a nőtanács járási titkára megnyitója után Kiss Antal, a tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője tájékoz­tatta a meghívottakat a soronlévő mezőgazdasági munkákról. — A mostoha időjárás, a tél korai beköszöntése és a késői kitavaszodás következtében a mezőgazdaságban előreláthatólag összetorlódik a munka. Ennek kö­vetkeztében gyorsítani kell a munka menetét, s minden mun­káskézre szükség van. Hasznos lenne, ha a nőtanács a termelő­szövetkezeti asszonyok körében megszervezné a munkaverseny mozgalmat — mondotta többek között A tájékoztató után az értekez­leten részt vevő száz asszony közül sokan elmondották vélemé­nyüket. Valamennyi felszólaló azzal kezdte beszédét, hogy már nagyon várták a tavaszt és a leg­több helyen megkezdték a mun­kát v Tűzesetek a megyében A tavasz beköszönte nemcsak sok örömet, de sok bajt is jelent különösen a nemtörődöm, hanyag emberek jóvoltából. A hét elején például a Hőgyé- szi Állami Gazdaság Juhé-pusz- tai üzemegységében az eldobott égő cigarettavégtől meggyulladt a száraz avar. A tűz tovaterjedt, s a közeli 15 holdas csemete­erdő leégett. A vizsgálat folyik, ugyanis a tűzoltóságot is csak akkor értesítették a tűzről, ami­kor már nem lehetett segíteni; Szerdán Bonyhádon volt tűz a Bolyai Farkas utcában. Egy 7 éves gyerek a konyhaasztalon ta­lált gyufával játszadozva felgyúj­totta a szomszéd, Jenei János szalmáját és szénáját. Szerencsére a tüzet idejében észrevették, s a helyi tűzoltók elfojtották. A kár mintegy 20 mázsa széna és 20 mázsa szalma. Dombóváron tegnap délelőtt történt tűzeset szintén gyermek- látókból. Egy ötéves gyerek fel­gyújtotta a sertésólban lévő szal­mát. Az állami tűzoltókat gyorsan értesítették, s ennek köszönhető, hogy még az ól sem égett le, csak a benne lévő szalma. Az IBUSZ és a MALÉV meg- 1 hívására a BOAC — az angol tengerentúli légiforgalmi társaság — szervezésében az Egyesült Al_ lamok-beli nagy idegenforgalmi irodák vezetőinek 10 főnyi cso­portja érkezett szerdán Magyar- országra, kilencnapos tartózko­dásra. Az amerikai szakemberek ta­nulmányozzák a fővárosban az idegenforgalmi létesítményeket, — de az eddigi szokástól eltérően — a nagyobb súlyt a vidék meg­ismerésére fektetik, és ellátogat­nak a Dunakanyarba, Kecske­métre, Kalocsára és a Balaton 20 évvel ezelőtt. 1943. márciusóban halt meg SZERGEJ RAHMAN1NOV orosz zene­szerző, világhírű zongorista. Mint zene­szerző oz orosz klasszikus zenei tradíciók folytatója volt. 1890-ben mint zongoramű­vész tűnt fel. 1917. után oz USA-ban telepedett le. Zenekari művei közűi meg­1 mellé. Az Egyesült Államokban i ugyanis rendkívül nagy az ér­deklődés a magyar vidék és an­nak népművészete iránt, s ezért a tanulmányi csoport kifejezetten ilyen program összeállítását kérte. Az amerikai vendégek magyar- országi tartózkodásuk alatt tár­gyalásokat folytatnak az idegen- forgalmi és légügyi szakemberek­kel. Ebben az évben egyébként e* már a második amerikai idegen­forgalmi szakemberekből álló csoport, amely hazánkat szakmai tanulmányozás céljából felkereste. említjük a ma Is állandóan műsoron lévő HOLTAK SZIGETET, zongoraművei közűi pedig a CISZ-MOLE PRELODOI. • 60 évvel ezelőtt, 1903. március 29-én halt meg DANKÖ PISTA cigányprímás és nótaszerző. Dalait maga jegyezte le, de kísérettel nem látta el. belőlük több népszínmű zenéjét állították össze. Né­hány poétikus, ma is igen népszerű dalát idézzük: GYÖNGE VIOLÁNAK . . ., SZŰKE KISLÁNY, CSIT •. ., DARUMADAR, EL­TÖRÖTT A HEGEDŰM. Emlékét Szegeden Margó Ede szobra őrzi.- TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyor Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrlts Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17* Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál 6 és kézbesítőimé* Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index-szám: 25 069, Fancsal Hu­ba egészen el­viselhető, ki­mondottan nor­mális ember­nek számított hosszú évekig. Kol­légái szerették, s szívesen ültek le vele a Spongyához címzett kis­vendéglő sarokasztalához, mert szellemes és kifogyhatatlan vic­ceivel jól tudott mulattatni. Egy­szer azonban Fancsal Huba bér- számfejtés közben elmerengett és elhatározta, hogy költő lesz. Versírással ugyan soha életében nem foglalkozott, de van egy nagynénje, aki kitűnően ért a csasztuskák összeállításához. Fan­csal Huba tehát indíttatva érezte magát, hogy a szürke, ám annál biztosabb bérelszámolói kenyeret felcserélje a rögös, de magas röp­tű költészettel. A tennivalókat át­gondolva megállapította, hogy mi­vel a társadalom jól berendezke­dett a védekezésre, nincs más hátra, mint ravaszul kijátszani a társadalmat: kíméletlen támadás­ba lendülni, a szerkesztőségek aj­taját betörni, ahol csak lehet fel­olvasni, mert különben a benne kipattanó isteni szikrát a múzsa csókjával szemben immunis egye- dek elnyomják. Először halhatatlanságát bizto­sítandó költői nevet választott. A Fancsal vezetéknevet könnyedén lepöckölte magáról és lett belőle Guba Huba! Ez igen, ez egy jó név. Lágy hangzású, mégis fér­fias, és sejtetni enged valami szuggesztív erőt.. Ellenállhatatlan, jól megjegyezhető, stb. Mindezt jólesően állapította meg, aztán vásárolt egy vastag kockás füze­tet, majd árgus szemekkel fi­gyelni kezdte az életet, mivel hallotta vala­hol, hogy köl­döknél így szo­kás és nekilendült a versírásnak. Rájött, hogy a rímfaragás nem nehéz, csak át kell lényegülni. Ebből nem csinált nagy ügyet, fogta magát, és átlényegült. Kol­légái rosszalló megjegyzéseit mél­tósággal viselte, s fenséges nyu­galommal vette át főnökétől a fe­gyelmit, sőt oda tartotta bal or­cáját, és azt mondta: költősors, le is köphet. A főnök sajnálkozva közölte vele, hogy úgy látszik, teljesen bedilizett. Fancsal — most már Guba — Huba se ettől, se mástól nem riadt vissza. Harminc nap alatt százötven verset írt, eze­ket megküldte az Elet és Iroda­lomnak, a Népszabadságnak, a megyei lapnak, tíz hetilapnak, sőt tájleíró lírájának gyöngysze­meivel a természettudósok köz­lönyét örvendeztette meg. A la­poktól érkező válaszok különfé­lék voltak: sokat olvasson, még kiforratlan, ne írjon verset, in- káb jelentkezzen jószággondozó­nak, vagy bányásznak, forduljon bizalommal a kútásók lapjához és így tovább. Guba Huba elolvasta a válaszokat, de nem keseredett el. Személyesen kereste fel a szer­kesztőket, méltatlankodott és újabb kéziratokat tett asztalukra. Így megy ez most már idestova öt esztendeje. Még senki nem merte megmondani neki, Hogy dilettáns. Tegnap megírta 2500-ik versét és fel van háborodva, mert ekko­ra teljesítmény után még mindig nem kapott Kossuth-díjat. SZEKULITY PÉTER Eseménynaptár ii

Next

/
Thumbnails
Contents