Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

1963. március 39. TOLNÁ MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Híradós a földekről Várdombon befejezték a mák vetését — Medinán 30 holdon vetettek zabot — Sárpilisen ültetik a burgonyát A szekszárdi járásban május elsejére be aikarják fejezni a ve­tést. Ahhoz, hogy ez a terv való­ra válhasson, meg kell gyorsítani a mezőgazdasági munka menetét. Ugyanis a járás területén több mint tizenötezer holdon nem tudták elvégezni az őszi mély­szántást, kétezer holdon pedig a kukoricaszárt is le kell takarí­tani. A termelőszövetkezetekben ahogy az idő engedi megkezdő­dött a munka. A várdombi Egyetértés Tsz- ben négy erőgép szánt, két DT lánctalpas a lapon, két zetor pedig a domboldalakon. A szőlők közé beékelődött kisebb területeken a tegnapi nappal vé­geztek is a szántással. A hét elején megkezdték a ve­tést. Elvetették a zabosbükkönyt, s befejezték 40 holdon a mák vetését. Az asszonyok a kerté­szetben dolgoznak. Ahogy elké­szülnek a melegágyak, vetik a paprikamagot, tíz asszony pedig megkezdte a korai saláta első kapálását, amelyből az ősszel öt holdat ültettek. A medinai Béke Tsz főagronó- musa, Kalapos István sürgeti a munkát. Az őszi kalászosok fejtrágyá­zását még akkor elvégezték, amikor néhány centis hóta­karó alatt volt a vetés. A hólével együtt a műtrágya is leszivárgott a földbe, s ez kedve­zően befolyásolja a kalászosok fejlődését. A havazás előtt a ku­koricaszár nagy részét is le tud­ták takarítani, s ahogy a földek­re rá lehetett menni, szántottak. A hét elején kezdtek hozzá a koratavasziak vetéséhez. Földbe tették 30 holdon a borsót, elve­tették 30 holdon a zabot és 20 holdon a tavaszi árpát. Ragadós a jó példa. A medinai szőlőhegy Rákóczi Termelőszövet­kezetének tagjai sem akarnak el­maradni a falusi tsz-tagok mö­gött a munkában. Szántanak, vetnek. Szerdán befejezték a zab ve­tését. s elvégezték az őszi kalászosok fejtrágyázását. Csütörtökön reggel kezdték 10 holdon a borsóvetést. A sárpilisi Üj Március Tsz-ben a korai borsóval kezdték meg a vetést. A tsz-tagok egy része ugyan a kukoricaföldeken dolgo­zik, a szár letakarításán, hogy a letakarított földeken megkezd­hessék a talaj munkát. Az asszo­nyok az előcsíráztatott burgonyát készítik elő, amelynek ültetését a mai pappal kezdik meg. A faddi Lenin Tsz-ben a kalászosok fejtrágyázásával és a kukoricaszár letakarítá- sával kezdődött meg a tavaszi munka. A kertészetben a melegágyak elő­készítésén dolgoznak, s ahogy egy-egy melegágy elkészül, már bele is vetik a dohánymagot, hogy a 100 holdnyi területre a dohánypalánta időben biztosítva legyen. A gyermekek védelmében Tízéves a szekszárdi iskolaorvos-szolgálat Tíz évvel ezelőtt egy fehér hajú orvosnő: dr. Boross Györgyné, dr. Kovács Mária kezdeményezésére Szekszárd Város Tanácsa egész­ségügyi osztálya megalapította az iskolaorvos-szolgálatot. — Milyenek az eltelt évtized eredményei és tapasztalatai? Ezekről beszélgettünk a Garay ■':mnázium orvosi rendelőnek oerendezett egyik földszinti szo­bájában Tölgyesi Istvánná, Stein- bach Mária asszisztensnővel. A kedves, fiatal asszisztensnő­től megtudtuk, hogy a szolgálat évenként ötezernél több óvodás és iskolás egészségén őrködik nagy lelkiis­meretességgel, s mintegy ötven­ezer gyermeket látott el különbö­ző védőoltásokkal a tíz évben. Valamennyiükről az egészségi ál­lapotukat az óvodától kezdve ti­zennyolc éves korukig tükröző, mindentudó törzslapot vezetnek. S ez nem csupán nyilvántartó pa- píikarton, mögötte a gyermeket, az élő ifjú embereket látják. — Miben nyilvánul meg ez? A több ezer közül nehéz meg­jegyezni az egyeseket, ők azon­ban szinte személyesen ismerik a kis pácienseket. Tudják, kik szo­rulnak leginkább orvosi figye­lemre, pártfogásra. Családokat látogatnak. Értékes tanácsokat, s akinek szükséges, gyors segítséget adnak. Szemmel tartják a mostoha sorsú Rendszeresen kijárnak a pusz­tai iskolákba: József-pusztára, Csatárra, Öcsény-Szőlőhegyre és Özsák-pusztára is. Most is BCG- öltásokat adnak. Dr. Boros Györgyné sokat tett azért, hogy ezek a távoli iskolák egészség­ügyileg kifogástalanok legyenek. És ez szívügye a városi iskolák­nál is... A kezdet neki sem volt köny- nyű... A megszokottat nehéz volt megváltoztatni. Voltak kollégák, akik eleinte félreértették célját, valamilyen vetélytársat véltek az iskolaorvos-szolgálatban. Aztán bebizonyosodott, hogy helyénvaló dolog. Nem vetélytárs, sőt segítő­társ. Szülőknek, gyermekeiknek, az iskoláknak, s közegészségügyi­leg egyaránt áldásos. A szülők és a pedagógusok beszélhetnének ró­la. A szolgálat szép eredménnyel gondoskodik a beszédhibás gye­rekek úgynevezett logopédiai ok­tatásáról. a Heine-Medin kórtól sújtottak, s a szellemileg elma­radottak egészségügyi gondozásá­ról is. Dr. Bajtai Mártonná ta­nárnő tanítja kiváló szakértelem­mel helyesen beszélni a gyere­keket. A testnevelésre gyenge szervezetük miatt nem alkalma­sakat pedig gyógytornával erősí­tik. Több száz egyetemre, vagy főiskolára jelentkező tovább ta­nulót is megvizsgálnak évenként, vagy szakrendelésre küldenek. Tavasszal van a legtöbb munká­juk, ilyenkor oltanak diftéria és tetanusz ellen is. Rövidesen me­gint megkezdik az évenként meg­ismétlődő orvosi vizsgálatokat. Ezekben a napokban Tölgyesi Istvánná is — saját szavaival — imádja a gyereke­ket. Harmadik éve lelkes mun­katársa a „doktor néninek”. Most továbbfejleszti gyakorlati szaktu­dását az általános asszisztensnői iskolán. Egyben feleség, és tíz hónapos kisfiú édesanyja is. Hivatástudat. — szeretet és fia­talos. szívbeli lelkesültség ra­gyogja be a kis rendelőt. Jellem­zőjeként a tíz éves iskolaorvos szolgálatnak. Ballabás László Már eljutottak az üzletekbe a Május t. Ruhagyár tavaszi gyártmányai A Május 1. Ruhagyár, amely a belkereskedelem legfőbb kabát- és kosztümszállítója, már elké­szítette a tavaszi ruházati cikkek túlnyomó többségét. Gyártásukat még a múlt év utolsó negyedé­ben megkezdte, először a fővárosi nagykereskedelmet látta el. s a mostani szállítmányok már fő­ként a vidéki üzletek raktár- készletének íeltöltését szolgálják. Az elmúlt hetekben 17 000 férfi átmeneti kabátot, hétezer női ka­bátot, 14 000 kosztümöt és az üzem legújabb gyártmányából a Napsugár elnevezésű selyemfényű impregnált esőkabátból tízezret adtak át a kereskedelemnek. Szent György vitéz szalmaszálból ként a falra akasztott fényké­pek, családi fotográfiák is ta­núskodnék. Ma, hetvenhét éves korában arca alig ráncos. Ami a legfontosabb még mindig fürgén mozog, az a türelem pedig, amellyel a szalmaszála­kat fonja, alakítja, egymáshoz illeszgeti. nagy kézügyességről tanúskodik. — Jó ideig nem foglalkoztám a szalmafonással. már azt hit­tem el is felejtettem. Tavaly hallottam, hogy az aratás be­fejezése után ünnepély lesz. A bátai határban kombájn- ara­tott, de gondoltam a kombájn sem haragszik meg érte-.1 ha- egy búzakoszorúval megtiszte­lem — meséli ízesen. — Nem lett olyan szép, mint szerettem volna, de Felföldi elvtárs, tsz- elnökünk annyira megörült neki. hogy az- irodában a fő helyre tette. A hosszú téli napok időtöl­téseként foglalkozik Lukács néni a szalmafonással. Az ara­tás óta négy „Szent György- vitézt” font. Ebből a tsz egyet a budapesti patronáló üzemnek ajándékozott. Egy szalmaépít­mény a Szekszárdi Múzeumba került a bátai aratási hagyo­mányok őrzőjeként. Pozsonyi ignácné Kik jutnak el az országos versenyre? A szakma kiváló Tolna megyei ipari tanulói Nem túlzás, az építmény — Lukács Józsefné kezemunkája — megszámlálhatatlan szalma- szálból készül. A sok türelmet, aprólékosságot igénylő szalma­fonásnak Bátán olyan hagyo­mányai vannak, mint a húsvéti tojásírásnak, háziszőttes, vagy rongypokróc szövésének. — Valamikor részes aratók voltunk a Furkó-pusztai ura­ságnál. Az aratás befejezése után búzaszalmából búzakoszo- ■ rút fontunk, amelyet Szent György vitéznek neveztünk — mondja Lukács néni. — Nem emlékszik arra. hogy miért adták éppen a Szent György vitéz nevet a búzából készült koszorúnak? György- nap nem aratáskor, hanem április 24-én van. — Nem emlékszem, de arra igen, hogy fiatal korunkban György-nap hajnalán igyekez­tünk megszépülni. A harmatos fűről asztalkendővel szedtük fel a vizet. Azt tartotta a nép­hit, aki megmosakodik abba. sokáig szép marad, — emlék­szik vissza a hagyományt őrző szokásokra. Nem tudni a György-napi gyöngyharmattól, vagy mástól, de Lukács néni, született Ta­más Verona valamikor szép menyecske volt. Erről egyéb­gyermekehet, s azokat a kicsinyeket, akikkel felelőtlen szüleik nem törődnek — Vannak ilyen szülők is? — Sajnos, akadnak. A kis X. Jóskát is elhanyagolták szellemi­leg kissé terhelt szülei. A doktor néni gyógyította, s javaslatára a Vöröskereszt-szervezet ruhát, ajándékcsomagot küldött a csa­ládnak. S ami meglepő, ezt a ko­nok szülők visszautasították, hol­ott a gyereknek szüksége volt rá. — Találkozunk még ilyen em­berekkel is — sóhajt Tölgyesiné, s hozzáteszi: — Szerencsére év­ről évre ritkábban. Az ilyen el­hagyatott gyerekeket aztán véd­nökségébe fogadja az iskolaorvos szolgálat, ameddig iskolába jár Figyelemre méltó az is: az is­kolaorvos díjtalanul megvizsgálja a megbetegedett gyermekeket, re­ceptet ír nekik, hogy ne kelljen várakozniuk a gyakran zsúfolt SZTK-rendelőben. Természetesen csak azokat, akik felkeresik, a fekvő betegek má; a körzeti or­voshoz amsnat a tbc-eHen oltalmazzák az ifjúságot. Eddig 1300-nál több iskolás tu- berkulin-próbáját végezték el. s mintegy ötszáz fiatalt oltottak be BCG-vakcinával. Ezt azok kap­ják. akiknek a ragtapaszos Man- toux-próbája negatív, vagyis szervezetüknek még pines elég védettsége a gumókor ellen. így szüntetik meg az egykor népbe­tegségnek tartott kór veszélyét. Dr. Boross Györgyné, a jó „doktor néni" — ahogyan őt ne­vezik — munkában és élettapasz­talatokban bő évtizedek után vá­lasztotta a gyermekek egészségé­nek őrzését. Eredetileg ideggyó­gyász. s volt SZTK-orvos is. Az ifjúság védelmét és gyógyítását tartja azonban szívéhez közeleb­binek. — A gyerekek nem hazud­nak — említi —, közöttük nin­csen szimuláns, sem képzelt be­teg. Talán ezért is kedvelem őket — mondja tűnődve. Szeme em­berséget sugárzóan csillog csont- keretes szemüvege mögött, Szerda este befejeződött az a háromnapos verseny, amelyben eldöntötték, hogy a különböző szakmákban kik a legkiválóbb Tolna megyei ipari tanulók. A ..Szakma kiváló tanulója" címért a felszabadulás tizennyolcadik évfordulója tiszteletére indult a verseny. Először megyénként mé­rik öásze tudásukat, szakmai fel- készültségüket az ipari tanulók, majd a jövő hónapban — a me­gyei versenyek első helyezettjei­nek részvételével — Budapesten rendezik meg a döntőt. Nem volt könnyű dolga a bi­zottságoknak. hiszen a versenyző negyvenöt ipari tanuló közül igen sokah érdemelték volna meg, hogy megyénk színeit képviseljék a fővárosban, azonban szakmán­ként csak az első helyezettet — kőműves és mezőgazdasági ko­vács szakmában két-két fős bri­gádot — lehet elküldeni a buda­pesti versenyre. Összesen tizennégy Tolna me­gyei ipari tanuló vesz majd részi az országos döntőben. A megyei versenyen a következők bizonyul­tak a legjobbaknak: Géplakatos: Zimányi Pál (Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat). Lakatos: Búzás István (Szek­szárdi Vasipari Vállalat). Esztergályos: Bagosi Károly (Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat). Vizvezetékszerelő: Fábián Jó­zsef (Tanácsi Építőipari Vállalat). Asztalos: Wrana Károly (Taná­csi‘Építőipari Vállalat). Mezőgazdasági kovács: Kovács Antal (Kajdacs. Aranykalász Tsz). Marsai László (Zomba, Jó­barátság Tsz). Kőműves: Liszkai János (Tol­nai Épületkarbantartó Ktsz), Csepregi István (Madocsa, Igaz­ság Tsz). Szobafestő: Fehér Sándor (Ta­nácsi Építőipari Vállalat). Kárpitos: Gyurkovics Ferenc (Szekszárdi Faipari Vállalat). Villanyszerelő: . Antal Pál DÉDÁSZ dombóvári üzemvezető­ség). Női szabó: Gyurcsovícs Irén (Hervai Katalin, Szekszárd). Autószerelő: Varga Béla (11. AKÖV. Szekszárd). Az első helyezést elért, az or­szágos döntőbe jutott tizennégy Ipari tanuló közül Antal Pál, .a dombóvári 516'-os számú. Csepre­gi Zoltán, a paksi 517-es számú fiókiskola, a többi pedig a szek­szárdi 305. sz. ..Ady Endre He­lyiipari Iskola tanulója. A legjobb tizennégy Tolna me­gyei Ipari tanuló tehát egy hó­nap múlva a fővárosban képvise­li megyénk iparitanuló-ifjpságát, reméljük, eredményesen. Ez eset­ben a jutalom sem marad el, ugyanis nemcsak az1 első helye­zetteket jutalmazzák meg. hanem a verseny résztvevői közül mind­azok. akiknek vizsgája a szajt- munkás-vizsga szintjét eléri, so­ron kívül megkapják a sza' - •vtun- kás-bizonvítványl. További vizs­gák letételére tehál nem lesz szükségük ahhoz, hogy szakmun­kások legyenek. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents