Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-28 / 73. szám
1862; márcíns 28. TOLNA MEGYEI VEPŰJSAG MIT MOND A §? A kérdésre dr. Szabó Gyula tsz-jogtanácsos válaszol ft baleseti óvórenrtszabályok betartásának fontossága a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben ii. Személyeket szállító járművel csak akkor szabad elindulni, ha az utazási1 felelős indulásra jelt adott. Az utazási felelős jelzésére a vezető köteles azonnal megállni. Előfordult már több esetben, hogy a jelzés nélkül megindult járműről a dolgozó leesett, és komoly töréseket szenvedett. Még igen gyakori a mezőgazdasági szállításoknál az az eset, hogy a megrakott tehergépkocsin, vagy pótkocsin a rakomány tetején személyeket szállítanak. Ezt az óvórendszabály tiltja. A tilalom ellenére szállított személyek közül, a felsőnyéki termelőszövetkezetben fordult elő, hogy a rakomány tetején ülő személy leesett és súlyos sérüléseket szenvedett. A növénytermelésben dolgozóknál gyakran előfordul, hogy kaszát, sarlót, és egyéb vágó, szúró szerszámokat járművön szállítanak, anélkül, hogy azokat ronggyal beburkolnák. A kasza pengéjét szállítás előtt párhuzamosan a nyélhez kell rögzíteni. Növényi fertőzésekre, a növényvédőszerek felhasználásával járó ártalmakra külön ki kell oktatni az ebben részt vevő dolgozókat. Műtrágyaszórást csak erre kioktatott dolgozók végezhetnek Gondoskodni kell arról is, hogy a műtrágyázást végző dolgozók munkaruhával, védőszemüveggel, légzésvédővel, valamint kézkenésre alkalmas tömítőkenőccsel legyenek ellátva. Az óvórendszabályok a fogatszállítással, az állattenyésztéssel, a raktári munkákkal, az építkezésekkel kapcsolatban előforduló rendszabályokat, illetve előírásokat hasonlóan az eddig felsoroltakhoz, részletesen tartalmazzák. Ezekből az egyes munkaterületeken dolgozók részére a megfelelő oktatást meg kell szervezni, mert a termelőszövetkezetekben előforduló balesetek a statisztika egyre növekvő számadataiból is kitűnően komoly emelkedést mutatnak. Az óvórendszabályokkal kapcsolatos rendelkezések maradéktalan végrehajtása a baleseti veszélyeket' nagymértékben ki tudja küszöbölni, s ezek végrehajtása során nem szabad elfeledkezni arról sem. hogy a jogszabály a dolgozó embert védi. és annak munkakörülményeit kívánja biztonságosabbá tenni. A gépesítés mérve a termelőszövetkezetekben egyre inkább fokozódik. A kormány rendelkezése szerint egyre több gépet vesz át a termelőszövetkezet a gépállomásoktól. s a napokban olvashattuk az újságokban is. hogy az idén 700 féle korszerű gépet, berendezést kap a mezőgazdaság, és hogy 1962-ben az előző évihez képest 18 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági gépi beruházás összege, az idei pedig a tavalyit is felülmúlja legalább 15 százalékkal. A baleseti statisztika 1961. évben megyénk termelőszövetkezeteiben hat halálos és 545 egyéb balesetet, 1962. évben 8 halálos és 625 egyéb balesetet tart nyilván. Ez utóbbi évben a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 8976 nap volt. Mindezek azt követelik az anyagi érdekeken is túlmenően, hogy a balesetelhárítási szabályokat termelőszövetkezeteink is ma már maradéktalanul tartsák be. A jogszabályok úgy intézkednek, hogy az a termelőszövetkezet. amelynél a , balesetet vétkesen idézték elő. a balesetelhárító, vagy egészségvédő óvórendszabályok megszegésével, ott a termelőszövetkezeteket az ebből eredő séggel tartozik, ha a balesetet vétkesen idézte elő. vagy ha a termelőszövetkezet a balesetelhárító. vagy egészségvédő óvórendszabályokat megszegi, vagy óvó- intézkedést nem foganatosít, s ebből üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következik be. a felmerült kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Ezen felül fennáll a mulasztók részéről a büntetőjogi, szabálysértési és anyagi felelősség is. Az anyagi felelősség kiterjed a betegséggel, az özvegyi nyugellátással, vagy árvaellátással kapcsolatban felmerült összes költségekre. A balesetek elhárítása érdekében szükségesnek tartjuk a rendszabályok megismerését, a széleskörű felvilágosító munkát, mert véleményünk szerint sokkal köny- nyebb azok betartásával elkerülni a veszélyt — és kisebb anyagi áldozatba is kerül. — mint a baleseteket követő következményeket helyrehozni. A rendelet előírja, hogy a biztonsági felszerelések állapotát a havi biztonsági szemlén ellenőrizni kell./ A dolgozó tsz-tagok és családtagok oktatását szükség szerint, de legalább évenként egy ízben minden termelőszövetkezetben meg kell tenni. Az aratás. cséplés munkáiban résztvevőket ezen felül közvetlenül a munkák megkezdése előtt a balesetelhárítási szabályokra külön is ki kell oktatni. A termelőszövetkezetek vezetői ezen oktatásoknál ne elégedjenek meg csak azzal, hogy az oktatáson megjelent tagok a jelenléti ívet aláírják. Gondoskodjanak arról is. hogy az erőgépek vezetői, a munkagépek kezelői, a gyakorlatban minden egyes oda beosztott dől Rendezték a gépállomást dolgozók átalánybérét Helyileg döntenek a prémiumkeret felhasználásáról tálában is kimondja, hogy a gép- és gépjavító állomásokra megállapított határok között, személyi besorolással kell a munkások órabérét megállapítani. A megyei igazgatóság vezetőjének ezen túlmenően jogot ad az utasítás ahhoz, hogy teljesítménybérezés esetén 11 forintos, különleges szakmunkát végző időbéres dolgozó személyi besorolásánál pe- gádvezetőt és csaknem 6000 mű- | dig 14 forintos órabért állapítson A földművelésügyi miniszter, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Elnökségével egyetértésben utasítást adott ki a gépállomási dolgozók bérezésének és premizálási rendszerének szabályozásáról. A közelmúltban megjelent utasítás mintegy 20 000 gépállomási traktorost, 1700 brigádszerelőt és egyéb munkásállományú dolgozót. 1300 briösszes költségek megfizetésére j gozóval esetenként helymunkást érint. A miniszteri utasítás, mint a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének illetékes munkatársai rámutattak, az átalánybér emelésével rendezi azokat a problémákat, amelyek abból adódnak, hogy a gépállomási dolgozók az év bizonyos szakaszaiban nem tudnak dolgozni Előírásai szerint mind a traktor- vezetők. mind pedig a motorkezelők részére — decemberben, valamint a januártól júliusig terjedő hónapokban — a munkavégzés körülményeitől és a várható munkák mennyiségétől függően differenciáltan, az eddigi 251, illetve 210 forint helyett, havi 400 —1100 forint között, kell az átalánybért megállapítani. Az átalánybér személyenkénti megállapításakor figyelembe veszik a traktorosok szakmai képzettségét rátermettségét, valamint a gépek állapotát. A szocialista bérezés elveinek megfelelően az utasítás egyidejűleg előírja azt is. hogy az érinteti dolgozók az átalánybér ellenében — a napi nyolc órai munkaidőn belül — kötelesek elvégezni a gépállomás igazgatója által megjelölt, a bérszabályzatban előre programozott és a gépállomás tevékenységével összefüggő munkákat. Ide tartozik többek között a kell kötelezni. Ugyanis a termelőszövetkezet, vagy olyan megbÍT zottja. akinek eljárásáért felelősTerjed a mesterséges megtermékenyítés a megye juhászataiban — Sztavropoli és aszkáni kosokkal kereszteznek Tolna megye termelőszövetkezeti juhászataiban megkezdődtek az ellések. Amint Tóth Béla, a megye juhászati törzsikönyvi felügyelője közölte, a tavalyi tapasztalatok alapján későbbre tolták el az elletési időszakot. Tavaly a téli időszakra esett a legtöbb ellés, s a hideg, valamint a rossz takarmányozás miatt sok bárány elpusztult. A megyében igen örvendetesen terjed a juhok mesterséges megtermékenyítése. A mostanában ellő anyajuhok közül tízezret mesterséges úton termékenyítettek meg. Mivel a mesterséges megtermékenyítés csak ott fizetődül ki, ahol legalább háromszáz anyajuh van, egyelőre még sok tsz nem térhetett rá erre a korszerű szaporítási módszerre. Az anyajuhoknak körülbelül 20—25 százalékát mesterségesen termékenyítették meg. Az állami gazdaságokban természetesen sokkal előrehaladottabb a megtermékenyítésnek ez a módja. A Tolna megyében meghonosított nagy hús- és gyapjú- hozamú sztavropoli és aszkáni kosokkal termékenyítik meg az anyajuhokat. Az 5033-as számú sztavropoli kos például 15.6 kilogramm évi gyapjúhozamot produkált. Ez a kos a tamási Űj Élet Tsz-ben, ahol a megye egyik legértékesebb szövetkezeti törzsállománya van, 576 anyát termékenyített*»» meg tavaly, s most kezűinek az utódellenőrzésre. Mindenütt az a cél, hogy az értékes szovjet juhfajták jó tulajdonságait átültessék a nálunk tenyésztett fajtákba. Új növényvédő gépek a Kertészeti Kutató Intézet őszibarack-ápolási bemutatóján Az őszibarack-termesztés tavaszi munkáinak megkezdése előtt szerdán bemutatót tartottak a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságában. Az egyik legjelentősebb őszibarack-termesztő vidék, a budai járás termelőszövetkezeteiből gyűltek ösz- sze a kertészek, növényvédelmi szakemberek, brigádvezetők, hogy a gyakorlatban is megismerjék a kutató intézetben kidolgozott korszerűbb agrotechnikai módszereket és az új gépeket. A kísérleti gazdaság sóskúti kerületében egy új — úgynevezett javított katlanformájú — metszési módot mutattak be. ami erősen megnöveli a fák termőfelületét. Az új eljárással kialakított koronájú fák öt év átlagában holdanként 55 mázsa gyümölcsöt adtak, szemben a Buda- környékén általános 35—40 mázsás terméssel. A virág-tanyai üzemegységben a növényvédelmi bemutató során két külföldi permetező géppel ismerkedtek meg a termelőszövetkezeti kertészek. Az NDK-gyártmányú S—050-es gép naponta 40 holdra juttatja el a finoman porlasztott permet- lét. meg a legfontosabb elhárítási sza bolyokat., Működ jenek együtt . a balesetek elkerülése érdekében, mert a kiadott óvórendszabályok sem terjedhetnek ki minden körülményre. Ezt követeli meg a dolgozó tsz-tag védelme, ami a rendelet végrehajtásának egyik legfőbb célja. h i 'k 1 szakmai továbbképzés és a külön- Desze.,ie böző szintű tanfolyamokon való részvétel is. A cél az, hogy kifizetett átalánybérek mögött munka, vagy valamilyen egyéb hasznos tevékenység legyen. A műhelymunkások bérezésének rendezésével az utasítás lehetőséget ad a különleges szakmunkák kiemelt díjazására, s ál| meg. Előnyösen szabályozza az utasítás a brigádszerelők és a brigádvezetők bérezését is. A brigádszerelők havi átalánybérét az eddigi 1450 forint helyett 550— 650 forint között állapítja meg Emellett továbbra is el kell számolni részükre az 1.6 forint értékű teljesítménybért a hozzájuk beosztott gépek minden műszak- normájáért, illetve minden 10 órai szállítási és öntözési munkáért, valamint minden egyéb 10 órai traktor és motormunkáért. A brigádvezetők részére kifizethető évi átalánybér ,a rendelet előírásai szerint csaknem 4000 forinttal haladja meg a korábbit. Jelentős továbbá a brigádvezetők bérrendezésével kapcsolatban, hogy az új utasítás nem tesz különbséget univerzális traktorral, illetve szántótraktorral, kombájnnal, vagy egyéb motorral teljesített műszaknormák között. Előírásai szerint a brigád gépei által teljesített minden műszaknormáért, minden 10 órai szállítási és öntözési munkáért, valamin! minden egyéb 10 órai traktor és motormunkáért átlagosan 4.5 forint teljesítménybért kell elszá molni a részükre. A miniszteri utasítás véget vei azoknak a vitáknak, hogy a jutalmazási keretet miképpen kell felhasználni. A prémium összege a továbbiakban is változatlan, azt azonban világosan kimondja az utasítás, hogy a zárolt 5 százalékon felüli részét, tehát 95 százalékát az igazgató, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben és az üzemi tanács véleményének a kikérésével saját hatáskörében használja fel. Amikor még hintán jártak a% emberek... £izámok, évfordulók, szin- ^ te alig győzi jegyezni az ember. Pedig válameny- nyi érdekes és nemcsak azért mert több mint nyolcvan év történetét örökíti meg, hanem azért is mert középpontjában egy ember áll, akit még ma sem tört meg az idő. Egyenes tartással jár kel a kis műhelyben, szünet nélkül tevékenykedik, s ha egy-egy percre meg is áll, azt is csak azért teszi, hogy elgyönyörködjék munkájában. Ahogy óvatosan odébb rakja a feketére dukkó- zott motoralkatrészeket, úgy kezdi mesélni élettörténetét, szakaszonként, ■ néha éveket átugorva. Hisz az aprólékos elbeszélés hosszú időt venne igénybe. — Amikor a szakmát kezdtem, a járművek koronázatlan királya a hintó volt. Csudaszépek voltak, ma már elvétve lehet látni belőlük egyet-kettőt. Akkor, abban az időben csak azon jártak vadászni, sétakocsikázni, no persze nem a szegényebb része az emberiségnek . . . Magam is csak akkor ülhettem bele, amikor kiállításra vittük, pedig minden darabját én fényeztem — emlékezik. Tekintete merengő, mint aki a messzeséget kutatja. — A naptá- , rak 1896-ot írtak, amikor elszegődtem inasnak. Hm . . . szinte magam előtt is hihetetlen, olyan I régen volt. Akkoriban azt tartották, hogy csak az a jó szakember, aki több helyen megfordul, ha világot lát. Ha világkörüli útra nem is volt módja, az országban körülnézett Heiszler István. Nem is annyira kalandvágyásból, a megélhetést kutatta. Bejárta a Dunántúlt, az Alföldet, aztán Pesten telepedett le. Egy kis műhelyt alapított magának, úgy ahogy gondtalannak látszott megélhetése, amikor szakmájában megjelent a vetélytárs. Az automobil. — Nagyon elkeseredtem, amikor szembe találtam magam azzal az ördöngős masinával, mondtam is: nekünk kocsi fényezőknek befellegzett 1 1 S hogy mégse így történt? Kényszerítve voltunk áttértünk mi is a dukkózósna, Szekszárdon is ismeretien volt még ez a szakma, amikor Heiszler bácsi letelepedett a városban. Hisz még a kerékpár is luxuscikknek számított, hát még az autó. — Most meg nézze csak milyen alkatrészeiket javítok. Néha magam sem tudom a nevét, hisz ma még ez a típus viszi a pálmát, holnap már újabb, modernebb kerül forgalomba. De hát mit tehet az ember, ha lépést alkar tartani a korral, alkalmazkodni kell a technikához. Es Heiszler bácsi alkalmazkodik, méghozzá nagyszerűen. Nyolcvanegyedik életévébe lépett, s keze alól — lehet az bármilyen típusú jármű — kifogástalan minőségű munka kerül ki. Kis műhelyét nem jelzi tábla, mégis sokan megfordulnak nála. S vajon meddig még? — Ha el is járt az idő fölöttem tegség le nem vesz a lábamról eldolgozgatok még jónéhány évig. Magániparos vagyok, nyugdíjra nem számíthatok, biztosítani kell a megélhetést. — S ha egyszer mégis elérkezik az idő a nyugalomba vonulásra, mi biztosítja a megélhetést? — Nincs aggodalomra ok. Idős koromra való tekintettel már, hatodik éve felmentett az állam az adókötelezettség alól. Én azért tovább fizetem, de most már magamnak, a takarékba. Nem ejt kétségbe a gondolat, hogy egyszer „megöregszem" — mondja, s hogy szavait igazolja könnyedén odébb emeli a frissen dukkó- zott Pannónia vázát. Kötényével láthatatlan porszemet töröl le a feketén csillogó csőről, a vázat odahelyezi a két kerék közé. Gondolataiba merül, s amikor megszólal mosoly élénkíti meg arcát: — Ho el is járt az idő fölöttem jobb szeretem ezt a korszakot, mint amikor még hintán közlekedtek az emberek ...
