Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

1953. irtórclne Tt. TOT,NA ATPr-m NPÍPŰJS A 0 Málátlansáé Az asszony, az édesanya a pia­con járt. Kézenfogva vezette a kétéves kisfiút, Lacikát, s már éppen hazafelé indult, amikor a szülésznő megszólította. — Ugye mondtam én, hogy a kisebbik lesz majd a kedvesebb — simogatta meg a csöppség kerek kis arcát. Az asszony nemet intett a Pe­jével. — Szeretem a kicsit, de azért a nagyfiamat jobban. A kedve­sebb mindig ő marad nekem, még akkor is, ha kinő a kezem alól... — Ejnye, ejnye, asszonyom — így a szülésznő —, szinte már nem is természetes, ahogy maga Misit szereti. Gondolja, meg­hálálja majd magának?... Az asszony nem válaszolt sem­mit. Amíg hazafelé ment a ki­csivel. ki a tolnai Ujréti-sorra, az forgott a fejében, miért fag­gatta a szülésznő, miért tartja természetellenesnek, hogy a na­gyobb fiút szereti, s nem a tizennégy évvel később született kisebbet? Aztán elfelejtette a piaci beszélgetést. Nem szólt róla senkinek, még a férjének sem. 3össz velem kubikolni A két évvel ezelőtti beszélge­tés, mint emlék bukkan most elő a jóízléssel berendezett lakás konyhájában. ' — Látja — kesereg az asz- szony —. hiába szerettem, mégis itthagyott bennünket. Elment, most albérletben lakik Szekszár- don, de mi lesz vele? — Aggó­dóvá válik a hangja. — Mégcsak augusztusban múlt tizennyolc éves... — Az hírlik, elzavarták — ve­tem közbe. Az ap^..válaszol, a szikár, szél­cserzett arcú kubikos. Keményen, am mégis fájdalmasan buknak ki szájából a szavak. — Csak egy szavába került volna, s maradt volna minden a régiben. Csak ennyit kellet volna mondania: édesapám, töb­bet tájára sem megyek a kocs­mának. De nem, ő menni akart. Hát menjen! Azt mondtam neki: egy év múlva visszajöhetsz, ha... — megcsuklik a szava — ...ha ren­des ember lesz belőled.' Miközben beszélgetünk, kibon­takozik a család története. Sok minden érte őket. Az egyik leg­súlyosabb azonban mindközött az volt, amikor hét éve elvitte há­zukat a víz. Rengeteg erőfeszí­tésbe került, mire a mostanit felépítették. Ez a mostani azon­ban olyan otthon, amilyet méltán kívánhat magának minden csa­lád. Két szép, berendezett szoba, rádió, televízió, fürdőszoba tele kamra. Sokat kellett ezért dol­gozni. takarékoskodni. A régi te­lekhez már másikat is kapcsoltak azzal a szándékkal, hogy a nagy­fiúnak majd oda építenek házat. A fiú azonban elment. — Végső elkeseredésemben azt mondtam neki — így az apa —. eljössz velem kubikolni. Meg­próbálod, milyen nehéz pénzt ke­resni. mennyire meg keli érte dolgozni. De ő csak azt vágta. — Nem azért tanultam szakmát, hogy földet lapátoljak. Különben is nagykorú vagyok... Az a kritikus nagykorúság Az asszony, a kisírt szemű édesanya, nagyon bánatos. — Könyörögtem neki: Fiam, ne igyál. Nem neked vaió az az élet, csak tönkreteszed magadat. Nem hallgatott rám. Elment reggel, s bár előtte való nap megígérte, hogy nem iszik, idejében itthon lesz. mégis éjjel érkezett haza, részegen. Persze, a szülőknek ez nem tetszett. Kinek is tetszene, hogy a tizennyolc éves. nagyjából csak most felserdült fiatal kocsináák. Megkezdődött a fásítás Tolnában Az időjárás okozta két heti ké­sés után, március utolsó hetében megkezdődött a tavaszi fásítás Tolna megyében a tanácsok fel­ügyelete alá tartozó területeken, a már hagyományos „fásítási hó­napban” 2 milliónál több facse­metét és 5 ezernél több suhángot — a tavalyinál körülbelül 400 ezerrel többet — ültetnek el me- gyeszerte a mezőgazdasági műve­lésre nem alkalmas helyeken, az bekapcsolódik az idegenforgalomba Az idei évben van olyan terv, hogy a Sárközt is bekapcsolják az idegenforgalomba. Ezzel kap­csolatban a HISZÖV és az IBUSZ között már folynak a tár­gyalások. A Sárközi Népművészeti és Há­zi ipari Szövetkezet készül a kül­földi turisták látogatására. Hoz­záfogtak a decsi sárközi ház ta­tarozásához, rendezéséhez. Készül egy olyan tájékoztató is, amely Sárköz földrajzáról, népi hagyo­mányairól, valamint a szövetke­zet életéről ad ismertetőt. A szö­vetkezet vezetői gondolnak arra is, hogy a látogatók ajándékot vi­hessenek magukkal. Erre a célra készítenek kisebb népművészeti térítőkét, hímzéseket, de tárgya­lások folynak olyan irányban is, hogy a szekszárdi fazekas nép­művészek készítette cserépedé­nyekből is vásárolhassanak aján­déktárgyakat a Sárközben meg­forduló turisták, és külföldi ven­dégek. utcákon, a tereken, az iskolák környékén, s főleg a termelőszö­vetkezeti majorközpontokban, nagy részben a kiszesek és az út­törők társadalmi közreműködésé­vel. Az erdőgazdaságok elsősor­ban a gyorsan növő fafajok cse­metéit szállítják az ültetésre, töb­bek közt nyárfát, akácot és fe­kete fenyőt ültetnek a fiatalok, akik az ültetésen kívül a facse­meték védelmét és felnevelését is vállalták. A megyében elsőként a paksi járásban kezdték meg a fásítást, a paksi uj iskola udva­rán 100 facsemetét ültettek a ta­nulók. valamint a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői. ■ hmh még akkor is, ha haza adja a ke­resetét. — Egy legényt nem lehet be­zárni, falak közé kényszeríteni — mondogatták azok, akiknek néha panaszkodott az asszony. Ez igaz. A fiatalembernek kell a szórakozás, de az korántsem mindegy, hogyan szórakozik. Tör­ténetünk szereplője szereti a könyveket is. Ezért a család olyan könyvtárat vásárolt már össze neki, amelyiknek kötetei között e sorok írója is találna olvasnivalót. Neki azonban in­kább az ital, a kocsmázó társa­ság kellett. S ha szóltak érte, kész volt a válasz. — Nagykorú vagyok... Tizennyolc év után valóban nagykorú minden ember. Ez az állapot azonban nem egyértelmű azzal, hogy egy káros szenvedély miatt, vagy csupán fiatalos het- venkedésből hátat kell fordítani a szülőknek, akik annyi mindent megtettek a gyermekért, amíg elérte a nagykorúságot. Kit- illet­szemrehányás ? F. Mihály esete kivételes. Olyas­féle hálátlanságot, mint amilyet tőle láthatunk, nagyon ritkán ta­pasztalunk. Életének alakulása azonban az emberek előtt törté­nik. most és mindig. Ennek a következménye talán egy kicsit, hogy azt mondják a szülőkre többen: — Elmarták azt- a fiút a ház­tól, mert a kicsi a kedvesebb. Nézzük csak, valóban elmar­ták? Egyáltalán kit illet szemre­hányás ebben az ügyben? A szü­lőket atekintetben, hogy nem fogták még keményebben, s any- nyi mindent megadtak neki. Ti­zennégy éves is alig volt. amikor már kerékpárja, motorkerékpárja volt, a ruhákról nem is beszélve Számára mindent két munkásem­ber, a kubikos apa és a gyári mun­kás anya teremtettek elő. Az aján dékpk.,.nem az égből hullottak, keményen meg kellett azokért dolgozni. A fiú oldaláról nézve alig ta­lálok mentséget. Még akkor sem, ha elismerem, joga van ahhoz, hogy saját belátása szerint irá­nyítsa sorsát, s ahhoz is. hogy tettei jó. vagy rossz voltáról maga döntsön. íratlan törvény azonban, hogy a szülőket tisz­telni kell, még akkor is, ha olyat követelnek az embertől, ami kedve ellen van. S különösen becsülni kell akkor, ha jót, akar­nak. mint ebben az esetben. F. Mihálynak ugyanis jót akar­nak. Erre ő még később fog rá­jönni. Azt akarják, hogy rendes, becsületes tagja legyen a tár­sadalomnak. S ezért a célért még egy bocsánatkérés sem megalázó és nem felesleges. így ugyanis, ahogy most van. hálátlanságnak látszik az. amit a szüleivel szemben elkövetett. Sz. I. .................. n m i n ■ » n K I Á LEGJOBB ipari tanuló? Harmadik napja izgul negyven­öt ipari tanuló. A vizsgadrukktól lázasak vala­mennyien. S ha most étvágytala­nok és otthon nem igen figyel­nek, ne csodálkozzanak rajta a szülők. Nagy munkában vannak a fiúk, a lányok. Szakmunkás- vizsgának megfelelő követelmé­nyekből tesznek próbát. Országos versenyre készülnek. A MEGYEI DÖNTŐ FOLYIK Hétfőn öt kárpitos tanuló írás­belizett. Kedden a faipari válla­lat műhelyében már gyakorlati­ból vizsgáztak: kárpitozott széket készítettek. Kedden kezdődött a vizsgázta­tás teljes gőzzel. Negyven fiú és lány, a megye szinte valamennyi jelentősebb ipari tanuló-képző mű­helyéből, a kétezer Tolna megyei iparitanuló-gárda szine-java ült tegnap az iskolapadban. Bacsó Miklós, az 505-ös intézet igazgatója ismertette a verseny­zőkkel a feltételeket, s kiosztot­ták a feladatot. Tizenegy szakma legjobb tanulód kaptak kérdést, válaszoljanak írásban, rajzolják le a minta munkadarabot. ÉS MEGKEZDŐDÖTT A MUNKA Négy órán keresztül rajalap fölé hajoltak fiúk, lányok, hogy megkezdjék a nagy vetélkedőt: ki a legjobb ipari tanuló egyik, vagy másik szakmában. Nem könnyű e kitüntető címet elnyerni. Hisz a két és fél év alatt szerzett is­mereten felül is kell valamicskéi tudni annak, aki kitűnőre akar minden vizsga-versenytárgyból felelni, kiváltképp akkor, ha a budapesti szereplésre, az orszá­gos versenyre is szándékozik pá­lyázni. És ahogy telnek a percek, ügy adják a választ. Ilyen kérdésekre például; a kőművesek: Ismertes­se a porosz-süvegboltozat elkészí­tésének munkamenetét vasbeton és acél kötőgerendák esetén. A géplakatosok: a hajtókeré-k fog­száma 40, fordulatszáma 318,/perc hajtott kerék fogszáma 120. Mennyi lesz a hajtott kerék for­dulatszáma? A villanyszerelők: Rajzolja le az olajos motorvédő kapcsoló kapcsolási rajzát, szí­nessel jelölje az áram útját... A kérdés mind fogós, nehéz. De nem annyira, hogy válasz nélkül maradna egy is. Készítik a fiúk. a lányok a szép rajzokat, dicsére­tére válik valamennyi munka készítőjének és a tanuló mesteré­nek is. Délután már szaktanárok javí­tották a dolgozatokat. Ma pedig kora reggel Reszeli Ferenc, Mar- kó Zoltán, Antal Pál, Szarvas Aranka és a többiek nagy-nagy igyekezettel készítik a gyakorlati vizsgaverseny munkadarabját: női ruhát, szerszámot, munka­eszközt. Ma délelőtt GYAKORLATI VIZSGA LESZ. délután pedig szóbeli. És este már eredményt is hirdet a szigo­rú vizsgabizottság: tizennégyen hol nap már új versenyre készülhet­nek: április 23-tól május 9-ig Budapesten országos verseny lesz a szakma legjobb tanulója címért. Tolna megyei fiaink, lányaink előtt Is zöld a szemafor, eredmé­nyesen szerepelhetnek ott is.- Pj ­(A verseny eredményét holnapi számunkban közöljük.) Pótolják a tavalyi aszályban kiszáradt pillangós vetéseket Tolna megyében a Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztálya fel­mérte a termelőszövetkezetek ta­karmányvetőmag szükségletét, s a Földművelésügyi Minisztérium segítségével pótkeretként mintegy 1500 mázsa vetőmagot kapott a már meglévő’ kiegészítésére. A megtetézett vetőmagkészlet — a baltacím kivételével — teljesen kielégíti a megyebeli termelőszö­vetkezetek tavaszi takarmányve- tőmag-szükségletét. Többek kö­zött ezerszáz mázsa lucerna. ugyanannyi napraforgó és ezer- négyszáz mázsa takarmányborsó, ezerötszáz mázsa tavaszi árpa 'és ezer mázsa zab. továbbá 10 800 mázsa hibridkukorica vetőmag áll a közös gazdaságok rendelke­zésére. A takarmány vetőmagvak nagy részét már kiszállították a szövetkezetekbe, hogy a melegebb idő beálltával megkezdjék a ve­tést. A készletből pótolják a ta­valyi nagy szárazságban kipusz­tult pillangós vetéseket is. 5» Trófea-vadászat“ Gemeneben A szarvasairól világhírű ge- menci erdő vadrezervátumában mintegy 500 szarvasbika él jelenleg. A nemes vadak ebben az időszakban váltak meg királyi fejdíszüktől. A vadászok mintegy 150 szarvasagancsot — köztük több tizenhatos és tázennyolcas pompás trófeát — gyűjtöttek ösz- sze a rengeteg mélyén egy hónap alatt. Számos agancsot sejtenek a víz alá került ártéri erdőkben. nminiiinnmiTirmiii Nyolc mázsa műtrágya-keverék holdanként A tavaszias idő lehetővé (ette. hogy megélénküljön a V határ, megkezdjék a tavaszi munka- kát. A Birltói Ál !. la mi Gazdaságnak , - ‘ \ ” < % latti ho- I telepíteti v IS szüle- Ip^lM ' i ;S : ” előrelá- I <• j -. *>* * ' > a Paks alatti ho­mokon 130 holdas szetében tóak voltak a ősszel, befedték a , tőkéket. hogy a • kemény tél minél kisebb kárt lehessen bennük. Rövidesen megkez­dik a nyitást, előbb azonban nyolc má­zsa műtrágya-ke- ™ veréket szórnak a barázdákba ho dankint. ezeket is felkutatják majd az ár elvonulása után. Sok elhullott- agancsot eloroznak az alkalmi trófeagyű jtök és az. erdei csavar­gók is. A ..tilosban" járókat szem­mel tartják a vadászok. Az el­vetélt agancsoknak nagy keletje van a múzeumokban, a termé­szetrajzi szertárakban és tanul­mányi célokra is felhasználják. A vadászok az elhullott agancsok­ból következtetnek a szarvas - bika-állomány minőségére, fej­lődésére. s arra. hogy milyen ..kapitális” vadakkal örvendeztet­hetik meg az ősszel a Gemencre látogató vadászvendégeket. A célprémium haszna a pincehelyi Vörösmarty Tsz-ben A pincehelyi Vörösmarty Tsz- *f*' i ben közgyűlési határozat értel­mében az évi bruttó jövedelem öl százalékát felhasználhat ja a ve­zetőség célprémiumok kifizetésé­re Az elmúlt évben helyesen élt a vezetőség u célpremizádás lehe­tőségeivel Takarmány takarékos­ságban. bizonyos munkák. —pél­dául az őszi vetés — meghatáro­zott időben történő elvégzésében tették érdekeltté a iszalagokat az anyagi ösztönzésnek ezzel a ha- * I tásos formájával. Idén. az elmúll évihez hason­lóan. de szélesebb körben alkal­mazzák Pincehelyen a célpfemi- zálás módszereit.

Next

/
Thumbnails
Contents