Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

8 tolna megyéi népújság 1963. március 26. TOLNA MEGYEI VETIK AZ EXPRESS-BORSOT Eltorlaszolták a Jenyiszej folyam régi medrét Hruscsov telefonbeszélgetése az építkezés vezetőjével Gyivnogorszk (TASZSZ) Nyiki- ta Hruscsov hétfőn szívélyes üd­vözletét küldte a siker alkalmá­ból a krasznojanszki vízierőmű építőinek, akik részt vettek a Je­nyiszej folyó medrének eltorlaszo­lásában. A szovjet kormányfő telefonon beszélt Andrej Bocskinnal az építkezés vezetőjével, éppen ab­ban az időpontban, amikor be­fejezték a meder eltorlaszolását. „Csak a fele tréfa' Bocskin jelentette Hruscsovnak; a munka, jól halad, sikeresebben, mint ahogyan magunk is gondol­tuk volna” A nagy szibériai folyam ellen indított döntő roham, amely hét­főn reggel kezdődött, hat és fél óra hosszat tartott, az eredetileg előirányzott 48 óra helyett. Vízi- erőművek építésénél a világon elsőízben valósítottak meg ilyen bonyolult hidrotechnikai feladatot Szellemi vetélkedő Bonyhádon Nagy érdeklődés kísérte szom­baton este Bonyhádon -a' megye kisipari szövetkezeti fiataljainak „Csak a fele tréfa” címmel meg­rendezett szellemi vetélkedőjét. A közönség zsúfolásig megtöltöt­te a művelődési ház nagytermét, hogy tanúja legyen a nemes ver­senynek. A rendezők — Dr. Vára- di György játékvezető és Tatár Eszter, valamint Hollós Ilona és Majláth Jenő táncdal-énekesek és Reményi József zongorista — de nem utolsó sorban a versenyzők is, mindent megtettek, hogy a közönség jól érezze magát. Egymás után hangzottak el a politikád, földrajzi, történelmi vonatkozású kérdések, de a neve­zőknek tanúságot kellett tenni arról is, hogy mennyire ismerik a szövetkezeti mozgalmat. A kér­désekre pedig többnyire a pontos válaszok hangzottalt el. Ha a „vizsgázó” nem tudott p>ontos fe­leletet adni, a közönség segített. A verseny győztese Biber László lett, a Tolnai Fémipari és Szere­lő Ktsz elnöke, ő kapta az első helyezettnek járó díjat. A máso­dik helyezést Kaszás Éva, a Du- naföldvári Cipész Ktsz dolgozója érte el. ök képviselik majd Tolna megyét a közeljövőben megren­dezendő országos szövetkezeti szellemi vetélkedőn. Ezeregyszáz hol­don termelnek az , , „ Idén a paksi és ~2 környékbeli tsz-ek állami gazdaságok zöldborsót a Paksi j. Konzervgyár szerződéses terme- ; lói közül az elsők ft között kezdte meg a vetést a paksi Ezüstkalász Tsz. Homokos a talaja a szövetkezet Csámpa pusztai barackosának — tavaly telepítették „ ■ ' v ..... 'f-. iií-’.5 be a 110 holdat — ezért tudták itt, a sok csapadék ellenére máris megkezdeni a vetést. A fogatos vetőgépekkel a kajszi-fák között könnyebben boldogulnak, a traktorvontatású gépek másutt dol­goznak. Úgy számítják, hogy május második felében — ugyancsak az elsők között — beszállíthat­ják a gyárba a korai borsót. MILYEN SZEGÉNYEK a szálkai szegényeid ? Délszláv lakodalom a színpadon A népművészet és a népi kul­túra megannyi megnyilvánulása, a színes szokások sokasága Medi­nán még élő valóság. Ennyivel talán szerencsésebb helyzetben is vannak az itteni népi szoká­sok gyűjtői, mint más vidékeken tevékenykedő pályatársaik. Noha számos szokást itt is úgy kell előásni az emlékezés segitségével a feledés régmúltat takaró homá­lyából. Ezt teszik a kultúra medi­nai munkásai. Az úttörőik járási kulturális seregszemléjére majd csak május 12-én kerül sor, de az úttörő élet kulturális része máris a se­regszemle jegyében folyik Tolna megye egyetlen olyan községé­ben, ahol a lakosság számottevő része délszláv és mindmáig meg­őrizte nyelve mellett szokásait, sajátos kultúráját. — Saját gyűjtésű a szokás, saját gyűjtésűek az énekek, úgy­szintén a táncok. — Ezzel kezdi Rittmann László a szekszárdról odas2ármazott fiatal pedagógus, a kulturális élet medinai istápo­lója. Szavai nyomán kikerekedik a terv, amely majd a járási úttörő kulturális seregszemlén ölt testet: a medinai délszláv lakodalmas. • — Még nem hallottunk hasonló vállalkozásról. Úgy tudjuk, hogy a miénk lesz az első. — Gyorsan hadd tegyük hozzá, nem is fon­tos, hogy első-e, vagy akárhánya- dik a vállalkozások sorában, ér­téke mindenképpen nagy, hiszen egy nemzetiség sajátos kultúrájá­ba nyújt bepillantást. — Nagyon sokat segítenek a község lakói. Figyelemmel kísé­rik a próbákat, tanácsokat adnak, ha valamit nem jól csinálunk ki­igazítják. Ök szedik össze a szük­séges ruhákat s bocsátják hu­szonöt tagú együttesünk rendel­kezésére. A táncokat Kózics Sebő mutat­ja meg a rendkívül tanulékony gyerekeknek, a koreográfiát Ritt- mann Lászlóné készítette, az éne­keket pedig Kőszegi Márton is­kolaigazgató gyűjtötte és ő is ta­nítja be. A szereplő gyerekeket majd a május 12-i — bizzunk benne, sikeres — találkozó után mutatjuk be. Addig is elégedjünk meg ennyivel: Nagy dologra ké­szül a medinai úttörőegyüttes. Készül a délszláv lakodalmas. Szálka 650 lakójának köTülbelül a fele német, s a legtöbb német csa­ládnak él egy-egy köze­lebbi, távolabbi rokona valahol Nyugaton. Így aztán nem ritka Szál­kán az olyan vendég, aki Nyugat-Németor- szágból érkezett; éven­te legalább tíz család­hoz kopogtatnak be a távolba szakadt atya­fiak. Jól is van így, jöj­jön csak el a német só­gor, s nézze meg, ho­gyan boldogulnak az it­teniek. Nyissa ki jól a szemét, hisz nemcsak országhatárokat lépett át, hanem egy új világ küszöbét is, olyan vilá­gét, ahol a szocializmust építik. Szálkán tehát várják a vendéget, ahogy az szokás is. Illetve... Az ember rendszerint úgy fogadja vendégét, hogy legjobb borát hozza elő, a legízesebb falatokat teszi az asztalra, mert így parancsolja a ven­dégbarátság, meg aztán inkább irigykedjenek az emberre, mintsem saj­nálják. Mindenki tudja, hogy vendégszerető nép hírében állunk, senki nem akarja, hogy csor­bát szenvedjen szép hí­rünk, s inkább leitatjuk a vendéget, csak azt ne mondja ránk, hogy saj­náltuk tőle azt a pohár bort. Szóval a szálkaiak is várják a német vendé­get, csak az a furcsa, hogy ez a vendégvárás a legtöbb helyen épp el­lenkezőleg történik, mint szokott. Mert mi­dőn megérkezik a levél a távolból, s közeleg a vendég érkezésének ide­je, a ház és környéke lassan valóságos nyo­mortanyává változik. Mindenfelé az ínség je­lei: a liszt, a sonka, a szalonna, s a kamra egyéb kincsei a padlásra kerülnek, ahol jól el­dugják, hogy a legfur- mányosabb tolvaj se lel­je meg, s néha még a tehenet is átkötik a szomszéd istállójába, ne gondolja a vendég, hogy nekik még tehéntartás­ra is futja. Ama napon pedig, amikor a vendég­sereg megérkezik, a ház népe rongyokba öltözik, s valamennyien úgy néznek ki, hogy saját kutyájuk is megugatja őket. A német sógor be­toppan, végignéz az ág- rólszakadt atyafiakon, a kifosztott lakáson, kam­rán, s megesik rajtuk a szíve. — No, ti bizony elég szegényesen éltek. Csak erre vártak a vendéglátók, s rögtön elkezdenek panaszkodni, hogy bizony sok, ha egy kiló liszt akad a házban, de hisz láthatja is a kedves rokon, már alig van, amit magukra ve­gyenek. S a hitelesség kedvé­ért másnap el is kísér­tetik magukat a vendég­gel a boltba, hogy saját szemével lássa, amint vesznek egy kiló lisztet, mert valamit azért csak kell enni. A német atyafiak csó­válják a fejüket, ször- nyülködnek, s hazatér­vén gyorsan postára ad­nak egy tekintélyes cso­magot, hogy legalább valamivel segítsék az itthonvalókat. Persze, addigra már visszakerül a padlásról minden, a család is leveti rongyos hacukáit, s megy tovább az élet, rendes medré­ben. De ez a színjáték elérte célját, mert a né­met rokonokban sike­rült felkelteni a szánal­mat, s most már nem­csak jókívánságaikat küldik, hanem testes csomagokat is, ruhával, kakaóval, s főleg borot­vapengével, mert azt itt­hon jól el lehet adni. Mindezt, ha bor mel­lett elmesélik, jót lehet nevetni rajta, mert ugyancsak beugratták a német rokont, de azért van az éremnek egy másik oldala is. Való­ban, olyan szegények lennének a szálkai sze­gények? Álljon itt feleletként néhány számadat. Ta­valy, aratás után 2500 mázsa gabonát vittek haza a tsz-tagok, ke­nyérgondja tehát egyet­len családnak sincs. A falu két boltja havonta körülbelül 100 000 fo­rint forgalmat bonyolít le, ami azt mutatja, hogy pénz is akad a fa­luban. Az italbolt is el­ad havonta 30—40 0Ö0 forint értékű bort, sört, pálinkát, ezt is a szál­kaiak isszák meg, vál­jék egészségükre! Az el­múlt években hatvanam motorkerékpárt, ketten autót vettek, ennek az ára is a faluból került ki. Ha hozzávesszük, hogy mennyit költöttek bútorra, ruhára, szép summa jön ki. így aztán a nyugati rokonok meg­tévesztése hamis tréfa. Szemesnek áll a világ. — de ez már több, mint szemfülesség, hisz rossz, igaztalan hírünket költi a világban. Ez pedig nem ér meg annyit, amennyit az a néhány ' borotvapenge, meg félig elnyűtt kardigán, amiért meglágyították a szál­kaiak a német rokonság szívét. (i) cs. gy. Eseménynaptár i = Ma 70 éves PALMIRO TOGLIATTI (ejtsd: Toljati) az Olasz Kommunista Párt főtit­kára, 1915-ben a szociáldemokrata párt bal szárnyát vezette, az ,,Új rend" és a „Kommunista" című lapokat szerkesztette, az illegális pártban dolgozott. 1935— 1943-ig a Kommunista Internacionálé tit­kára, Olaszországnak a hitleri iga olóii felszabadulása utón 2 évig miniszterelnök helyettes volt. Számos munkája jelent meg a marxizmus elméletéről. Magyarul leg­utóbb 1960-ban jelent meg AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT címtf könyve. Palmira Togliatti A Mars—I több mint 100 millió kilométert tett meg Moszkva, (MTI). Szovjet tudó­sok közlése szerint a Mars—1. automatikus bolygóközi állomás, amely jelenleg több mint 100 millió kilométerre van a Földtől, és a tervek szerint félmilliárd kilométernyi út megtétele után, június 19-én éri el a Mars bolygó térségét, máris új távolsági rádió­zási világrekordot állított fel. A legutolsó összeköttetés során a rakéta 98 863 000 kilométer távol­ságra volt a Földtől, s a fedélzeti rádióadók jeleit a földi követő állomáson mégis kitűnően vették. A Mars—1. ezzel 12 millió kilo­méterrel haladta meg a Mariner —2. amerikai Venus-rakéta tá­volsági rádiócsúcs-eredményét. Az új csúcseredmény azt bizo­nyítja, hogy a szovjet híradás- technika nemcsak példátlan érzé­kenységű vevőberendezéseket te­remtett, hanem a rádióhullámok pontos irányításának technikáját is elképzelhetetlen tökélyre fej­lesztette. Április 1-én befejeződik a tanköteles gyermekek összeírása Március közepén a sajtóban és a rádióban közlemény jelent meg arról, hogy a 6. életévüket 1963. szeptember - I-ig- betöltő • tanköte­les gyermekek ez évi összeírásá­nak módja megváltozik. Az új összeírás szerint a szü­lők jelentik be szóban, vagy írás­ban a gyermek születési adatait és pontos lakcímét annál az isko­lánál « ahová lakókörzet szerint tartoznak. E bejelentésre azért van szükség, hogy az általános iskolák igazgatói időben tájéko­zódhassanak a jövő évi tanulólét­számról, a fiúk-1—lányok arányá­ról, stb., s jól fel tudjanak ké­szülni a következő tanévre. A szokásos beiratkozás ez évben is a tanévzárást követő két munka­napon lesz. A bejelentési kötelezettség ide­je március 15. és április 1. között van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők csak igen kis számban tettek ennek eleget. A Művelődésügyi Minisztérium ezért ismét kéri a szülőket, hogy tanköteles gyermekeiket időben jelentsék be. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága ás r. Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség- 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető- Széli István Terjeszti a M-- a• Posta Előfizethető a he!y: ívatalokndl és kézh- é1 Előfizetési díj egy nőnapra 12 P| Index-szám: 25 069,

Next

/
Thumbnails
Contents