Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

9 1963. március 26. ffOLtfA MEGYEI NEPÜJSAÖ 3 Ez 1963. évi költségvetés az országgyűlés előtt A tárgyalások meghiúsulása után a francia bányászok folytatják sztrájkjukat (Folytatás a 2. oldalról) alakultak kedvezőtlenül — társadalmi, politikai viszo­nyaink ez idő alatt is számot­tevően fejlődtek. A Hazafias Népfront választási sikere és a választások politikai légköre azt tanúsítja, hogy né­pünk nagy többsége magáévá teszi legfőbb politikai céljainkat, s helyeslik gazdaságpolitikánkat is. — Bizakodásunknak gazdasági indítéka az, hogy gazdaságpoli­tikánk az elmúlt években helyes­nek bizonyult. Az állami költség- vetés előirányzatai további lé­pést jelentenek második ötéves ter­vünk megvalósításának útján. Gazdaságunk alapjai szilárdak, gazdaságpolitikánk mentes a ka­nyaroktól, terveinkből régen száműztük a vakmerőséget, épp­úgy, mint az opportunista min­denbe belenyugvást. — A gazdasági fejlődésnek, szó. cialista típusú országokban, termé­szetes velejárója, hogy a rendszere, sen emelkedő nemzeti jövedelmből nő a lakosság fogyasztása, bővül a vállalatok és szövetkezetek pénzalapja, s növekednek az ál­lami befektetések és az állami szolgáltatások. — Pénzügyi politikánk realitása szempontjából helyes és ésszerű, hogy a nemzeti jövedelem ter­vezett 11—12 milliárd forintos növekedése mellett az állami költségvetés 6,9 milliárd forinttal emelkedik. A költségvetési tar­talék képzése elegendő bizton­ságot nyújt arra az esetre is, ha esetleg a nemzeti jövedelem és ennek nyomán az állami bevéte­lek elmaradnának a tervezettől. Az a helyes tervezés, amely ezzel is számol hiszen, — mint köz­tudott —, a nemzeti jövedelem nem tervezhető abszolút bizton­sággal kedvezőtlen esetben — főleg az időjárás hatásaként — évente 2—3 százalékos kiesés le­hetséges. Eredményes, jó munkával, átlagos időjárás esetén, el­érhetjük, hogy még az év második felében a költség­vetési tartalékot is felhasz­nálhassuk dolgozó népünk javára. Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott, hogy az előirányzatok a tavalyinál lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazda­sági összkészletek növelésére. Mint mondta, ez fontos és üdvöz­lendő elgondolás, hiszen ^ köz, ismert, hogy az utóbbi két évben a vállalatok készletei túlságosan megnövekedtek, sok helyen fe­lesleges anyagok, alkatrészek, fél- készáruk, sőt készáruk is fel­halmozódtak. Ezek nagyrészét hasznosítani lehet és kell is, hiszen ha népgazdaságunk kész­letállományát csupán egy szá­zalékkal csökkentjük, már ezzel is milliárdos nagyságrendű ösz- szeget takaríthatunk meg. A költségvetési összegek fel- használásáról, elosztásáról szólva Nyers Rezső hangoztatta, hogy a legnagyobb összeggel a beruházá­sok — azok között is zömmel a termelő jellegű beruházások —* szerepelnek az előirányzatok kö­zött. Sok szociális és kulturális létesítmény is tető alá kerül, s jelentős összeg jut a magánlakás­építésekre fordított állami hite­lek fedezésére. A beruházások után legnagyobb összeggel a szo­ciális és kulturális ellátásra elő­irányzott kiadások emelkednek, s ezen belül nagyobb mértékben nőnek a szociális kiadások. — Pozitív tényként könyvel­hetjük el — folytatta —, hogy a munkabéreken felül az ál­lami központi pénzalapból is 600 millió forinttal növeljük a lakossá« közvetlen jöve­delmét, nyugdíj, családi pót­lék, ösztöndíj és egyéb jut­tatás formájában. Ilymódon a költségvetési össz­kiadások 10 százaléka, csaknem 9 milliárd forint, közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét. — Egyet kell érteni a hon­védelmi kiadások növelésével, annak ellenére, hogy a béke hí­vei vagyunk, a békés egymás­mellet! élés és a leszerelés gon­dolatát támogatjuk. A korszerű honvédelem megszervezése nem csekély anyagi terhet ró nép­gazdaságunkra, de ezt vállalnunk kell, mert népköztársaságunk nem maradhat védtelen a szocialista országokat nyíltan fenyegető, há­borúra spekuláló körökkel szem­ben. Nyers Rezső részletesen foglal­kozott a tudományos kutatások támogatásával, majd hangoztatta, hogy a költségvetés elfogadásával még nem érezhetjük népgazda­ságunk zsebében sem a tervezett nemzeti jövedelmet, sem az ál­lami bevételeket. Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: javítani kell a vállalatok ösztönzését a gazda­ságosabb, olcsóbb termelésre. Tovább kell ösztönözni és segíteni az iparvállalatokat a szocialista nemzetközi munka- megosztás fokozására, a nem­zetközi szintű specializálódás figyelembevételére. Ez létkérdés számunkra már most is. de még inkább az lesz a jövőben. Olyan árukat kell tehát termelnünk, amelyek a szo­cialista, vagy a kapitalista pia­con keresettek, s amelyeknek el­adási árában megtérül a befekte­tett összmunka. — A mezőgazdaságban célunk változatlanul az, hogy szocialista alapokon mielőbb korszerű, ma­gas termelékenységű mezőgazdasá­got teremtsünk. A költségvetés­ben előirányzott összegek bizo­nyítják, milyen jelentős erőfeszí­téseket tesz államunk e cél mi­előbbi valóra váltásáért. A költ­ségvetésből például a tavalyinál 42 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt nyújtunk a termelőszövetkezeteknek, zömmel beruházásokra. A szövetkezetek saját erejükből is jelentős össze­geket ruháznak be. Mindezek eredményeként a mezőgazdasági beruházások aránya az idén az összes bc­Guatemala. (Reuter). A Reuter hírszolgálati iroda hivatalos kor­mányközleményre hivatkozva je­lenti, hogy Guatemala észak-ke­leti részében a kormánycsapatok megütköztek a partizánokkal. Ezen a vidéken — mint már többször beszámoltunk róla — különösen élénk a hazafiak par­tizántevékenysége. A kormányközlemény szerint a helyzet rendkívül feszült, a tele­fon- és a távíróösszeköttetés meg­szakadt. A Reuter arról is tájékoztat, ruházások 22 százalékát te­szik ki. Nyers Rezső hangoztatta: rend­kívül fontos, hogy ésszerűen és jól gazdálkodjunk a takarmány­nyal, mert ezen a téren sok a ki­használatlan lehetőség. — A beterjesztett költségvetési előirányzat helyes törekvéseket, szolid módszereket tükröz. Ké­szítői mentesek voltaic a túlzá­soktól is, a lazaságoktól is, nem „tervezték be” sem az optimiz­must, sem a pesszimizmust, éppen ezért mindannyian optimisták le­hetünk a végrehajtást, a célok el­érését illetően. — Ezért a költségvetést a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ne­vében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső. Szünet után Beresztóczy Mik­lós elnökletével folytatódott a tanácskozás. A költségvetési vi­tában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Bács-Kiskun megye képviselője szólalt fel. A következő felszólaló Gács Miklós, Borsod megyei képviselő volt, majd dr. Noszkay Aurél az egészségügyi tárca előirányzatá­hoz szólt hozzá. Gosztonyi János Vas megyei képviselő után ebéd­szünet következett, majd Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alel- nökének elnökletével folytatódott a vita. Dr. Sályi István Borsod megyei képviselő volt az első fel­szólaló, utána Galló Ernő, majd Várkonyi Imre, az Actio Catholl- ca országos igazgatója szólalt fel. Vaskó Mihály Borsod megyei képviselő, majd Z. Nagy Ferenc Szolnok megyei képviselő szólalt fel. Klaukó Mátyás Békés megyei, dr. Petri Gábor Csongrád megyei, Kollár József budapesti, Csorvési Sándor Szabolcs-Szatmár megyei. Varga József né Zala megyei, majd Inokai János Fejér megyei képviselő volt a következő felszó­laló. Valamennyi képviselő a be­terjesztett törvényjavaslatot elfo­gadta. Ezután a képviselők elha­tározták, hogy március 26-án, kedden folytatják a törvényja­vaslat vitáját. hogy a vidéki incidensekkel egy- időben a fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy a hadsereg államcsíny végrehajtására készül. A városban egyébként — mint a Reuter híradásából kiderül — a hadsereg kezdeményezésére tün­tetés zajlott le. A tüntetők köve­telték Arevalo volt elnök letar­tóztatását, és újabb jelölésének megakadályozását. Arevalo 1945-től 1951-ig volt Guatemala elnöke. Jelenleg Mexi­kóban tartózkodik, ahonnan a jö­vő hétre várják vissza. Párizs (Reuter, AFP) vasárnap délelőtt és délután két ízben ta­lálkoztak 240 000 sztrájkoló fran­cia bányász, illetve a kormány képviselői. Este a tárgyalásokat felfüggesztették, anélkül, hogy a következő megbeszélés időpont­ját kitűzték volna. A jelentések szerint a legkemé­nyebb vita a béremelés mértéké­ről folyt. Az egyik szakszervezeti vezető kijelentette: „még távol vagyunk olyan ésszerű javaslatoktól, ame­lyek nyomán fontolóra lehetne venni a sztrájk befejezését. A szakszervezetek teljes egy­ségben a kormányt teszik felelős­sé a megbeszélések kudarcáért. A kormány nem csupán vissza­utasította a bányászok 11 száza­Washington (TASZSZ). Kenne­dy amerikai elnök chicagói be­szédében az Egyesült Államok legsúlyosabb problémájával, a munkanélküliséggel foglalkozott. Kijelentette: — Ha nem tudjuk növelni az ország gazdasági fej­lődésének ütemét, akkor a mun­kanélküliség szintje még gazda­sági visszaesések nélkül is eléri a hét százalékot. — Munkához kell juttatni azo­kat az embereket, akik tömegével tódulnak a munkapiacra — mon­dotta az elnök. Ha nem szűnik meg ez az áramlás, akkor 10 éven belül az ország krónikus nehéz­ségekkel és gazdasági visszaesé­sekkel, a munkanélküliség növe­kedésével, a bűnözés problémái­val és ingatag munkaviszonyok­kal nézhet szembe. A munkanélküliség okaival fog­lékos béremelését, de még azt is megtagadta, hogy az általa kikül­dött bizottság a „bölcsek tanácsa’’ jelentésében ajánlott 8 százalékos emelést azonnal megadja. A hírügynökségek jelentése szerint a tárnák dolgozói eltökél­ten folytatják a harcot. Lens környékén, a nagy ószak-francia- országi bányavidéken a munká­sok hangoztatják: „Küldötteink jól tették, hogy nem engedtek: tudják, hogy mögöttük állunk. Huszonnégy napi sztrájk után le­hetetlen úgy felvenni a munkát, hogy nem kapjuk meg az azonna­li 8 százalékos béremelést. A Reuter jelentése szerint a tárgyalások kudarca előrelátható­lag éreztetni fogja hatását az állami ipar más ágazataiban is. lalkozva az Egyesült Államok el­nöke utalt arra, hogy csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatot­tak száma. Csupán a legutóbbi két évben — mondotta — több mint félmillió ember hagyta ott a mezőgazdaságot. Kennedy másik okként a fia­talok munkalehetőségeivel kap­csolatos nehézségeket nevezte meg. A munkanélküli probléma sú­lyosbodásának harmadik okát Kennedy a termelés automatizá­lásában látja. Az elnök elismerte, hogy az Egyesült Államokban továbbra is megkülönböztetést alkalmaznak a négerekkel szemben. A nége­rek — hangoztatta — azt látják, hogy sokkal nehezebb munkát találniok, mint fehér konkurren- seiknek. Véget ért a 107 napos New York-i nyomdász-sztrájk New York, (MTI). Véget ért a New York-i nyomdászok leghosz- szabb és legtöbbe került sztrájk­ja, azóta, hogy 1730-ban megje­lent a város első napilapja — jelenti az AP. A december 8-án kezdődött sztrájk 107. napján a New York-i nyomdász-szakszervezet tagjai úgy szavaztak, hogy elfogadják Megkezdték a Dunaföldvári A hosszúra elhúzódó téli idő­járás miatt a szokásosnál két héttel később, hétfőn megkezd­ték a2 áztatást a Dunaföldvári Kendergyárban. Igaz, hogy „prog­ramon kívül” már „áztattak" két héttel ezelőtt is. Ugyanis a gyár szomszédságában lévő halastó annyira megduzzadt, a hogy viz áttörte a gátat és a gyár kender­tároló területének egy részén ke­resztül vonult le a víz a Dunába, a% áztatást Kendergyárban mintegy száz mázsa kórót eláztat­va. Ezt a kórót kellett kisátorozni, hogy megszáradjon. De a valódi áztatási idény most kezdődik. Mint Varga János elvtárs, a gyár vezetője elmondta, eddig egyetlen esztendőben sem volt olyan magas az áztatási terv, mint az idén, a szezon végéig hatvanezer mázsa kenderkórót kell leáztatni. A megnövekedett feladatoknak azonban eleget tud­nak tenni a gyár áztatósai, ugyanis a múlt év végéig valamennyi áz­tatómedencéhez felszerelték a le- vegő-befúvó berendezést. A leve- góbefúvásos áztatást az elmúlt években kísérletezték ki a duna­földvári gyárban és tavaly már négy medencében áztattak ezzel a módszerrel. Az intenzív levegő­áramlás, az áztatóvíz telítése le­vegővel elősegíti az ott élő mik­roorganizmusok gyorsabb, fej­lődését, szaporodását, aminek kö­vetkeztében a rost anyagok feltá­rása gyorsabban megy végbe. Az áztatási idő így lerövidül a ko­rábbi 10—11 napról 7—8 napra. A medencék átalakításával tehát lényegében megnövelték az áz- tató-kapacitáít. Két nagyteljesít­ményű korr "'•elszór szolgáltatja állandóan a levegőt az áztató-me- dencékhez. a lapkiadók hosszas alkudozás után tett ajánlatát, a heti 13 dol­láros béremelést. A sztrájk befejezésének hírére a New York-i lapkiadók vasárnap este adatokat közöltek, amelyek szerint a laptulajdonosok több mint 101 millió dollár profittól estek el. Fegyveres összecsapás Guatemalában kormánycsapatok és partizánok között Kennedy a munkanélküliségről, az Egyesült Államok krónikus betegségéről

Next

/
Thumbnails
Contents