Tolna Megyei Népújság, 1963. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

Víra® PROLETÁRJAI, egyesüljetek*

TÓIN*,

9 •

rveMUAt%Q>

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSRA!?! TOLNA MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA

r~

I A francia bányászok Ifolytatják sztrájkjukat |

1 (3. o.) 1

Nem érdemes a kofát szidni

(5. o.)

. Beszámoló a (

[ labdarúgó-bajnokságról j

(6. o.)

XIII. évfolyam, 71. szám.

ARA 60 FILLER

Kedd, 1963. március 26.

Az 196?. évi költségvetés az országgyűlés előtt

Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin

Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét.

A pénzügyminiszter az elmúlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét. Megállapította, hogy 1962-ben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Iparunk termelése á tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatának. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes termékfajtáknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emelkedő irányzatát megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet. .

Erőteljesen nőttek a társadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok és a beruházások.

Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt

6.3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyensúlyban volt. Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek be. Eredményeik alapján a közeli hetekben

1.3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, a nyereségrészesedés az állami ipar átlagában megközelíti a 11 napi bérnek megfelelő összeget. Megállapítható azonban az is, hogy a tervezetthez képest, egyes területeken elmaradás mutatkozott.

Fejlődött a termelőszövetkezetek anyagi ellátottsága és gazdálkodása, a munkafegyelem és szervezettség javult, a termelés és a közös gazdaságok alapjai növekedtek. Döntően a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében azonban az előző évhez képest nőtt a mérleghiányos szövetkezetek száma. Az aszály hatása különböző volt a termelőszövetkezetekben, aszerint, hogy hogyan éltek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel.

Tímár Mátyás ezután a beruházásról szólt. Elmondotta, hogy a tervet 3,5 százalékkal túlZoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai.

Jelen voltak az ülésen Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa alelnökének vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagjai.

A diplomáciai páholyban helyet

teljesítettük. 1962-ben tovább emelkedett a termelő befektetések aránya. Növekedtek az előző évihez képest a vegyipari, az élelmiszeripari, a termelőszövetkezeti beruházások.

A közületi kiadásokra 38,5 milliárd forintot fordítottunk. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961-ben, az igazgatási költségek ' részaránya pedig csökkent az előző évihez képest. A lakosság bevételei és kiadásai — ha a tervezettnél lassúbb ütemben is — emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint 70 000- rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy 1.5 milA miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdésekről beszélt.

— Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mező- gazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. — Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik.

A tervezett nemzeti jövedelemnek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését.

— A pénzügyi mérlegek szoros egységben készülnek a nép- gazdasági tervvel. Költségvetésünk magában foglalja azokat a fő feladatokat és problémákat, amelyeket idei tervünk is tartalmaz.

— Államháztartásunk szorosan összefügg az állami vállalatok gazdálkodásával. A forgalmi adó, nyereségelőirányzatok, a népgazdasági terv adatainak megfelelő fejlődést jeleznek és együttesen

foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.

Az ülést 10 órakor Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Az elnök üdvözölte a Mijalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget.

liárd forint többletbevételre tett szert.

Külkereskedelmünk és nemzetközi fizetési kapcsolataink előnyösen fejlődnek. Bonitásunk a világpiacon kifogástalan. Az ellenforradalom után a baráti országoktól felvett hitelek esedékes törlesztése egy részének — határidő előtt tettünk eleget.

Eredményeinkkel azonban korántsem vagyunk elégedettek. Úgy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer — pártunk céljának megfelelően — gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezőgazdaságunk, egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. Hatalmas tartalékok rejlenek a szocialista tábor országai között egyre erőteljesebben kibontakozó nemzetközi együttműködésben.

11,3 százalékkal emelkednek. A forgóalap növekedésének üteme az előző évvel szemben — a tervezett alacsonyabb készletnövekedés miatt — mérséklődik.

A vállalati befizetések emelkedését döntő részben az iparból származó nyereség 4,5 milliárd forintot meghaladó növekedése biztosítja. Az ipar tervezett nyereségének megvalósulásához a termelés költségeinek 1,2 százalékos csökkenése szükséges. Növekednek a költségvetésnek az állami gazdaságoktól, a közlekedési, a kereskedelmi és a felvásárló vállalatoktól származó bevételei is.

— 1963-ban az állami vállalatok befizetései adják a költségvetés tervezett összbevételeinek 82 százalékát. Tehát vállalataink jó munkája alapvető előfeltétele annak, hogy előirányzott ipar- és mezőgazdaságfejlesztési, szociális, kulturális, lakásépítési, védelmi feladatainkat végrehajthassuk.

— Arra, hogy milyen tartalékok vannak még, jellemzésül felhozható néhány adat. Az ipar- gazdasági és üzemszervezési intézet múlt évi elemzése szerint

a KGM területén a technikaiszervezési, illetve munkafegyelmi okok miatt a forgácsolásnál 11,9 százalék, a szerelésnél 10,6 százalék, a sajtolásnál 9,6 százalék volt a munkaidőveszteség. Hasonló okok miatt számottevő a munkaidőveszteség az építőiparban is.

— Fontos feladat a készletgazdálkodás további javítása is. Minden feleslegesen lekötött készlet végső soron eszközöket von el a beruházástól, a fogyasztástól.

— Az ipar minden területén nagyobb figyelmet kell szentelni a külkereskedelem követelményeinek. Alapvető érdekünk, hogy a korszerű termékek, a világpiacon gazdaságosan értékesíthető cikkek gyártását gyorsan valósítsuk meg. Sajnos, ma még nem egyszer megdöbbentő huzavona, közömbösség tapasztalható új, korszerű termékek bevezetésénél, s meglepő az a kitartás, amely a régi, a gazdaságTalan cikk konzerválására irányul.

A gépiparban az utóbbi három évben elfogadott, nagy számú új gyártmány prototípusnak körülbelül felét gyártják csak sorozatban.

A miniszter ezután az exportcikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentőségéről szólt, majd kitért az importtal kapcsolatos néhány kérdésre.

— Import vonalon főként a géprendelések megalapozottsága hagy kívánni valót — mondotta. — Néha a túlzott sietség miatt nincs idő a kedvezőbb kereskedelmi feltételek biztosítására, az is előfordul, hogy a sebbel-lobbal beszerzett gép azután az üzemeltetési feltételeik hiánya miatt az udvaron áll. Az anyagimportnál is előfordulnak ilyen természetű hibák.

— Külkereskedelmünk és iparunk együttműködéséit mind az exportlehetőségek felkutatása és kiaknázása, mind bizonyos importok gazdaságosabb megoldása tekintetében fokozni kell, mert a korszerűség, a gazdaságosság és a megfelelő választék igényeit a világpiaci verseny egyre élesebben hozza felszínre. Bár e területeken tapasztalható némi haladás, mégis a devizagazdálkodással kapcsolatos rendkívül fontos

— Költségvetésünk kiadásai között jelentős tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk beruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd forintot irányoz elő, amiből 40.4 milliárd a beruházás. Ez az összeg 8—10 százalékkal nagyobb az 1962. évinél.

— Beruházási előirányzatunk elsősorban a II. ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgálja. így: az é.v folyamán befejezik az Ajkai E-rőmű bővítését, az Almásfüzitői Kőelvek sok vállalati vezető mindennapi munkájában nem érvényesülnek úgy, ahogy az indokolt lenne, pedig színvonalas vezetés ezek figyelembevétele nélkül ma már nem lehetséges.

— Az elmondottakból is következik, hogy

vállalataink gazdálkodásában egyre inkább a termelés minőségi követelményei kerülnek az előtérbe, mert ezek jelentik gazdasági fejlődésünk kulcsát.

Ennek szem előtt tartásával kell javítanunk tervezési és közvetett szabályozási, ösztönzési rendszereinket is.

A pénzügyminiszter a továbbiakban arról beszélt, hogy a Műszaki Fejlesztési Alap rendszere is — bár jelentősen előbbre vitte a vállalatok munkáját, itt-ott változtatásra szorul. A műszaki fejlesztési eszközöket összpontosítani kell azokra a helyekre, ahol a legjobban gyü- mölcsöztethetők, ahol az álló é- forgó-eszközök mellett a „szellemi eszközök'’ is biztosítottak.

— A műszaki fejlesztés előmozdításának ösztönzése igen fontos feladat. Ezt a célt szolgálja például az az elképzelés is, hogy a korszerű, kiváló minőségű és gazdaságos termékeknél az eddiginél rugalmasabban alkalmazzuk az árkiegészítések, felárak rendszerét.

_— A munka színvonala emelésének fontos eszközei a számvitel, kalkuláció, az ügyvitelgépesítés, amelyek tisztábban mutatják a gazdasági összefüggéseket.

— Állami vállalataink gazdálkodásában jelentős mozzanat, hogy zömmel ebben az évben szervezik át az iparirányítást. Az iparirányítás átszervezése az irányító minisztériumoktól megköveteli ' a jó előkészítést, a káderek megfelelő kiválasztását. Szükséges emellett az is, hogy tervezési, beruházási, pénzügyi bérrendszerünk az új adottságokat nyomon kövesse. Ugyanakkor a pénzügyi szervek feldolgozzák a nyereségrészesedési rendszer tapasztalatait azzal a céllal, hogy az új szervezeti formák mellett, hogyan lehetne ezt a hasznos ösztönzőt még eredményesebben alkalmazni.

olajipari Vállalat rekonstrukcióját, a Berentei Vegyiművek PVC üzemét; az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez évben átadásra kerülő Székes- fehérvári Présmű és öntöde, valamint az Almásfüzitői Timföld- gyár bővítése. Befejezik a Budapesti Hajtóműgyár fejlesztését, a Debreceni Orvosi Műszergyár, a Lábatlani Cement- és Mészmű rekonstrukciójának munkálatait

(Folytatás a 2. oldalon)

Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter költségvetési beszéde

7,8 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem

58 milliárd forint beruházásra és felújításra