Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
J9Ő3. február 14. TOLNA MEGYEI NÉPÍUS ÁG 5 Társadalmi vezetés, kollektív tevékenység A VÁLASZTÁSOK MÁR j seknek. Odáig rendben volt a do- RÉSZBEN MEGTÖRTÉNTEK, de' log, hogy azon társadalmi szertöbb községben még a következő hetekben kerül sor a művelődési otthonok mellett működő társadalmi vezetőségek újra választására. Az első vezetőségeket körülbelül tíz éve, az ötvenes évek elején hívták életre a falvakban és városokban, azzal a céllal, hogy a népművelés hatósugara minél szélesebb rétegekhez érjen el. összegezésként elmondhatjuk: a társadalmi vezetőségek betöltötték szerepüket. Szervesen egészítették ki azt a munkát, amit a függetlenített, vagy tiszteletdíjas .igazgatók végeztek az elvi és gyakorlati irányítás vonatkozásában. Ugyanakkor az eredeti elgondolásnak megfelelően szélesedett a falusi művelődés bázisa, s a kollektív bölcsesség alaposabb és reálisabb terveket hozott létre. Azt persze a fentiek ellenére sem mondhatjuk, hogy a társadalmi vezetőségek maradéktalanul megvalósították volna a társadalmi vezetés és a kollektív tevékenység egységét. Vagy az egyik, vagy a másik került előtérbe, ám ebben a sorrendiségben vagy változatosságban nem annyira az elgondolás, mint inkább az ötlet- szerűség, vagy a véletlen játszott közre. Még gyakoribb volt az olyan tapasztalat, amikor a kollektíva csak a választásnál alakult ki, de később a kimunkált tervek végrehajtása, a tevékenység ellenőrzése leginkább a művelődési házak függetlenített, illetve tiszteletdíjas vezetőire várt. vek vezetői kerültek a vezetőségekbe. amely szervezetek, vagy szervek egyébként is foglalkoztak a népművelés valamelyik részfeladatával. Ez. a különböző tervek egyeztetése szempontjából helyesnek látszott. Volt azonban egy hátránya is ennek a módszernek. Éspedig: az említettek saját területükön és máshol, éppen eléggé túlterhelődtek, s így alig. vagy egyáltalán nem jutott idejük arra, hogy rendszeres munkát végezzenek a művelődési házak társadalmi vezetőségében. Pedig elsősorban erre van szükség. Arra, hogy a központi irányító szervek által kidolgozott elvieket a gyakorlatba ültessék át. vagyis végezzék a népművelési munkát, ki-ki a saját jártasságának, tapasztalatának és kedvének legjobban megfelelő területen. A TAPASZTALATOK UTALNAK: az előbb .említettek azért fordulhattak elő, mert a vezetőségek összetétele nem minden esetben felelt meg az elképzeléA TOVÁBBIAKBAN A KÉRDÉS AZON ÁLL. VAGY BUKIK: a mostanában újra választott társadalmi vezetőségek túljutnak-e a régi gyakorlaton. Meg tudják-e valósítani azt, hogy ne csak elviekben, hanem a gyakorlatban is tevékeny segítséget nyújtsanak a tudatformáló munkához. Ha ugyanis a kialakult társadalmi helyzetet nézzük, elengedhetet- tennek kell tartanunk a termelőmunka és tudatformáló munka között meglévő színvonalkülönbség felszámolását. Az időleges egység — mert állandó alig képzelhető el — megteremtésé csak akkor válik lehetővé, ha a tár- ARRA'sarialmi vezetés egyben a kollekmosan megszilárdítjuk a népművelésben elért eredményeket is. s egyben a további fejlődésnek is megvetjük az alapját. Közelebbről vizsgálva a problémát teljesen világossá válik: csak akkor és abban az esetben képzelhető el a mainál gyorsabb előrehaladás, ha a már kialakult hivatásos népművelők tábora mellé a társadalmi aktívák széles hálózatát építjük ki. S ebben nagyon sok segítséget nyújthat a társadalmi vezetőség. Azon is rengeteg múlik ma a községekben, hogy a művelődési otthonok megtalálják-e azokat a pontokat, ahonnan elindulhatnak, fel tudják-e tárni a falusi emberek mai igényeit. Ha igen. akkor az eredmény nem marad el. ha azonban nem. akkor minden erőfeszítés csak helyben topogást hoz, semmi többet. S itt van egy érdekes dolog. A népművelők egy része panaszkodik, hogy a falvakban gyakori a közöny, az érdektelenség. Ez az állítás .többé-kevésbé igaz. Ámde mindjárt egy kérdés is kapcsolódik a megállapításhoz: miért van közöny, és érdektelenség? Valamiféle lelki restségről van szó? Ilyen is van, de ez a kisebb A nagyobb ok inkább ez: nem sikerült feltárni még azt. mi is érdekelné . az embereket elsősorban. A társadalmi vezetőség a közöny felszámolásában is sokat segíthetne, már csak azért is, mert tagjai állandóan a falvak sűrűjében élnek, s ott végezhetnek agitációs és propaganda-munkát. A VÁLASZTÁSOKNÁL GYAKRA. N SZÓBA KERÜL: kik kerüljenek a társadalmi vezetőségekbe? Receptet adni erre aligha lehetséges. Egy azonban bizonyos A PARTELET HÍREI A Bonyhádi Cipőgyárban párt- ’ lés feladataival, másrészt a nemvezetőségi ülést tartottak az el-! zetközi helyzettel foglalkoztak. A múlt héten. A pártvezetőség a 1 községi és a termelőszövetkezeti személyzeti munkával foglalko-1 pártszervezetek a zárszámadások- zott, amelyet széles körű vita kö- ra való felkészüléssel, illetve a vetett. * A Tamási Járási Pártbizottság az ipari üzemek titkáraival tanácskozott a járás székhelyén. A tanácskozáson a VIII. kongresz- szus határozatainak megfelelően a pártszervezetek politikai munkájáról, és a termelési agitáció feladatairól volt szó. Ezután a módosított Szervezeti Szabályzatot vitatták meg. * Az MSZMP Bonyhádi Járási Végrehajtó Bizottsága a teveli pártszervezet munkájával foglalkozott legutóbbi ülésén. A beszámoló, amelyet Beke Ambrus, a teveli pártszervezet titkára ismertetett, elemezte a pártszervezet munkáját, a termelés pártellenőrzését, a párt- és a tömegszervezetek kapcsolatát. * Párttaggyűlést tartottak Misz- lán, a Búzakalász Tsz-ben. A zárszámadással kapcsolatos kérdésekkel és a premizálással foglalkoztak. Párttaggyűlést tartott még a gyönki községi alapszervezet is. A taggyűlésen a nemzetközi helyzettel foglalkoztak. * A Szekszárdi Járási Pártbizottság vb-ülésén a tavaszi munkákra való felkészülés feladatait tárgyalták. A korán beköszöntött tél miatt sok tsz-ben nem tudták betakarítani a szárt és elvégezni az őszi mélyszántást. Javaslat hangzott el, hogy mihelyt az idő engedi, az erőgépeket két műszakban foglalkoztatják. * A dombóvári járásban taggyűléseket tartottak a pártszervezetek. Az üzemi pártszervezetek taggyűlésein a VIII. pártkongresszus határozataiból adódóan a termetíva mindennapos gyakorlati te vékenyséeévé válik. Ha a termelőszövetkezetek . megszilárdításával egy időben, azzal párhuza- olyan emberekről lehet szó. akik nemcsak szóban, hanem tetlekben is állást foglalnak a népmű vg.l.ej;. a tudatformáló munka fontossága mellett. Ez lehet talárt az elsődleges mérce, s csak másodszorra kell azzal számolni: milyen területen dolgozik az illető. Mert nemcsak az a fontos hogvazévi mű velődési terv összeállításához, értsen valaki, hanem az, és elsősorban az, hogy legyen szíve, akarata és képzettsége a nagyon fontos tennivalók ellátásához. Megkezdődtek az építkezések Új nevelőotthon Paradicsom-pusztán {-/« Diákotthon Lengyelben — Emelet- y ráépítés Szekszárdon A hőmérő még fagypont körül ingadozik mindent vastag hotakaró borít, az épitőmunkások azonban máris munkához láttak. Nagyon sok helyen benépesültek a munkahelyek. Bíró György, a Tolna megyei Tanácsi Építőipart Vállalat munkájának megkezdésével kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: Az elmúlt hetekben tüzelőanyag-takarékosság miatt mindenütt beszüntettük az építkezést. Az időjárás enyhülésével azonban munkához láttunk. Szerdán a száz fő műhelyt dolgozó mellett, körülbelül 50 fő hóeltakarítással foglalkozott az egyes építkezéseknél. hogy megkezdődhessenek az egyéb munkálatok is. Ugyanakkor értesítést küldtünk a munkásoknak, hogy jelentkezzenek munkahelyükön. Úgy tervezzük, hogy ha nem romlik az időjárás, február 30-ig munkába állítjuk dolgozóink 60 százalékát, február 35-én pedig már teljes létszámmal dolgozunk. — Ezekben a napokban mindenekelőtt igyekszünk kihasznál, ni a fagyos út előnyeit. Nagyon sok olyan munkahelyünk van. amelyik olvadás után. a sáros Megkezdtük Dunaföldváron a csatornázási munkálatokat, tovább folynak a munkálatok a paksi pártszékház. valamint a szekszárdi MHS-székház építésénél is. — Milyen nagyobb építkezést vállaltak az idei évre? — A termelőszövetkezetek részére közel 40 milliós beruházási költséggel 60 helyen végzünk különböző építkezést. Ezek közül számottevő a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet baromfitelepén lévő munkánk. Itt egy 10 000 férőhelyes tójatóól at építünk 1 millió 800 ezer forintos beruházással, valamint egy 5000 férőhelyes csibenevelöt. 400 ezer forintos költséggel. Siók helyen tehénistállót, magtárat építünk. Természetesen más jellegű építkezéseink is lesznek, Íme ezek közül néhánv: Bővítjük a bonyhádi szociális otthont egy egyemeletes épületrésszel, közel félmilliós beruházással. A len- gyeli szakiskola részére diákotthont építünk 750 ezer forintos költséggel. Egymillió forint érték, ben megrendelték a gyönki szennyvízlevezető csatornát. Kp- t ül belül 7—800 ezer forintért végzünk a Tolnai Textilgyar része. földúton nehezen közelíthető meg, \ re rekontsrukciós munkálatokat. most. a fagyos úton pedig könynyen elérhető. Szerdán szállítottuk az építőanyagot a szabályi 100 férőhelyes istállóhoz, a tolnai és németkéri szövetkezeti mag tárhoz, a paksi, valamint a duna- szentgyörgyi szövetkezeti istállóhoz. Egy-két helyen magához az. építkezéshez is hozzáláttunk. A Zombához tartozó Paradicsom- pusztán nevelőotthont létesítünk a regi épület átalakításával 1 milliós beruházási költséggel. Szekszárd városban több mint kél és félmillió forint értékbe« végzünk emeletráépítést. Ez jónéhány új lakást jelent majd a városnak. B. F. zárszámadások utáni tennivalói ról tárgyaltak. Csaknem valamennyi párttaggyűlésen foglalkoztak a küszöbönálló tanácsválasztásokkal is. Je ti it sen ko sajtókon/érért cutja Párizsban szólva, a szovjet írók szabadágáról beszélt, — Ha , leülök, .ág író- asztalliöz" — mondottá — tSkéler kódik. Látogatást tett» a Francia tfsenj szabad .vagyok. Senki sem '“Párizs (MTI) Jevtusenko, a francia írószövetség, vendégeként, néhány napja Párízkoah tartóz* Kommunista Párt Központi Bi zottságában. ahol Waldeck Rochet, Jacques Ducios és a Politikai Bizottság mas tagjai fogadták a fiatal költőt es feleségét. Kedden mintegy 200 francia és külföldi újságíró kérdéseinek kereszttűzébe került Jevtusenko a verseit megjelentető Julliard kiadó sajtó-konferenciáján. Az újságírók kérdésére váiabefolyásol. senki sem akadályoz. Ha nyilvános rendezvényen adom elő verseimet, senki sem kérdi, mit fogok mondani. Ugyanez a helyzet a televízióban. Senki sem ellenőrzi mondanivalóm szövegét Előfordul, hogy az író a kiadónál észrevétel ekkel. ellen vél em én nyel találkozik. A lényeg, hogy az író legyőzze az ellenállást;, megvédje igazát, M4RGITKA DOLGOZNI SZERETNE Alig, hogy haza- * érkeztek, Margitka máris munkához látott. Függönyt horgol. Úgy elmerül a munkában, hogy észre sem veszi az ölbevételért dörgölőző cicát. — Valamivel csak kell foglal- sy kozni — mondja, V — hiszen itthon y ülök naphosszat. Most is csak azért mentünk el az y anyuval, hogy hí- gp zót nézzünk. — Pedig jobban Jll szeretnék valahol dolgozni. Sajnos, már két év óta hiába megyek akárhova., — Nem baj, Margitkám, majd csak megleszünk valahogyan ■—t vigasztalja az anyu. I — Jó, jó... de nem kívánhatom, hogy időtlen időkig eltartsanak. Hiszen még itt van a két kicsi is. Azért más lenne, ha én is keresnék. Csak ígéretet kaptam eddig mindenütt. Elő jegy zésbeveszben jár, de elmondhatja,, hogy csak tizenhárom- éves korától van anyja. Akkor vette magához Váraljára Ficsor Elemérné. Másféléves korában került intézetbe, majd onnan különböző nevelőszülőkhöz, akiknek elsősorban a gondozási díj kellett. Végre Váraljára került, ehhez a törékeny asszonyhoz, akinek már unokája van, és legényfia, aki már a nősülésre gondol. És van még két j iskolás „gyereke", a kilencéves Márta, és a hétéves Józsi, őket is intézetből vette magához három évvel ezelőtt, és gondozza, neveli őket nagy szeretettel. j Azért szeretne dolgozni Margit- • ka. hogy ne csupán a Béta-aknai csillés Laci keresetére legyenek | utalva Most csak az anyunak segít a ház körüli munkákban, ellát ja a I két kisebb testvért... — És az édes szülők?... — Felkutattam őket. levelet írtam. Apám ötvenhatban dissziI dált, anyám Pesten él. Hivott, hogy menjek el hozzá, de nem megyek. Ha annyi éven keresztül nem törődött velem, most mór nem megyek hozzá. . , # ... . , — El sem engedném — mosonek... Aztán mindig masokat , _ vesznek fel... Azért, mert állami Eiesorne. Maigitka mar a gondozott vagyok? családba tartozik. Margitka a tizenkilencedik évé- Ismét a munkalehetőségekre terelődik a szó. Margitka fásult hangon panaszkodik: — Számtalanszor hallottam, hogy az állami gondozottakról hogyan kell gondoskodni. Voltam már Bonyhádon a zománcgyárban. a cipőgyárban... Mányokon, a brikettüzemben is Ígérték, hogy felvesznek. Előjegyzésbe vésznek... És két év óta még mindig semmi... — Pedig azóta volt már felvétel — szól közbe Laci. — Nem kívánhatom azt, hogy nem tudom meddig itt. így éljek a nyakukon. Amikor betöltöttem a. tizennyolc évet. anyunak nyilatkozatot kellett aláírnia a-,to- vábbtartásról. De közben itt van még a két kicsi is... Szeretném viszonozni azt a sok jót, api it. anyutól kaptam... Margitka panaszát ezúton címezzük a Zománcgyár. a Cipőgyár, a brikettüzem vezetőihez; segítsenek ezen ■ a • váraljai • kislányon. Ahol éppen lehetőség; van adjanak néki munkát. Nyilván ő is szeretne több. szebb ruhát, 'és szeretné meghálálni a kapott, sze- retetet. Mert nemcsak egyedül rajta segítenének — hanem azon az asszonyon, aki nagy szeretettel nevel még két kiskorú gyereket is, úgy, mint ha a tulajdon, édes gyerekei lennének. Bi,
