Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

ISög. február 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A világító ablakok A sárpilisi iskola ablaka messzire világít. Szinte vonzza az embert a sárgás fény. amely az iskolába vezető utal végigpásztázza. A dolgozók esti iskolájának óreg diákjai örömmel kezdték meg a kényszerű vakáció után a tanulást. Az iskoláskorúak, — ahogy ez gyerekeknél lenni szo­kott — szívesen belegyeztek volna a szünet meghosszabbításába. Nem így a felnőtt iskolások. Szá­mukra minden perc fontos, amit a tanulással töltenek el. így le­írva talán kicsit frázisnak is tű­nik. de ahogy ők elmondják, valóságosnak hat. Az élet, a fej­lődés olyan tempót diktál, hogy nem lehel tanulás nélkül élni — mondják. Sárpilisen a dolgozók esti is­kolájának 24 felnőtt tanulója van. Tizen járnak az ötödik-hatodik osztályba és tizennégyen a nyol­cadikba. Szinte fáradhatatlanok. Orbó-pusztáról. Ujberekről járnak be az iskolába: Becsületükre vá­lik a szorgalom, a napi munka után felkészülve jönnek el az órákra — dicséri a felnőtt iskolá­sokat Mayer Ágota igazgató- helyei tes. F ejlődik az iskolán kívüli népművelés is. A mozi- elóadásokon. színielőadá­sokon kívül, akár a TIT keskeny, film-vetítésekkel egybekötött elő­adásáról. akár valamelyik tömeg­szervezel előadásáról van 'szó, ragv ae érdeklődés. A nőtanács előadássorozata vonzza az asszonyokat. A nők akadémiája első előadását, Helyes táplálkozás címmel dr. Szegő Ist­ván körzeti orvos tartotta. A tüzelőhiány miatt nem a művelő­Új módszerek a termények felvásárlásánál A népgazdaság szempontjából T olna a mezőgazdasági árutermelő megyék közé tartozik. Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy a kol­lektiv gazdaságokban megtermelt ál uk felvásárlását, rendeltetés- szerű továbbítását hogyan szer­vezik meg. Az elmúlt években — különösen szezon ideién — elég sok volt a vita. nézeteltérés. A termelőszövetkezetekben hajlamo­suk voltak azzal vádolni a Szö­vetkezeti Értékesítő Központot, hogy elviszi a hasznot. A MÉK képviselői részéről viszont gyak­ran i.angzott el olyan megállapí­tás. hogy a szövetkezetek a minő­ségi kifogás alá eső árut is első os-/.íá!yúként szeretnék átadni. A termelő és a felvásárló szektor közötti vitának minden esetben a fogyasztók látták a kárát Ezeknek a súrlódásoknak a ki­küszöbölése. illetve a minimálisra csökkentése érdekében az elmúlt bélen hat napon át tanácskoztak a termelőszövetkezeti kertészek, akik az árut megtermelik, és át­adják, valamint a MÉK körzeti felvásárlói, akik az árut minősítik és átveszik. A tanfolyam sok ta­nulsággal zárult. A legfontosabb az, hogy a termelő és a felvásárló szektor képviselői egyetértenek abban, hogy a felvásárlási árak kialakítása népgazdasági szinten történik. Abban viszont igenis közreműködhet a- MÉK. hogy a közös gazdaságok az eddiginél jobban megtalálják számításukat a. szerződéses burgonya- és zöld­ségtermeléssel. Az érvényben lévő rendelkezé­sek értelmében ugyanis van le­hetőség arra, hogy az árrésznek egy hányada a termelőnél marad­jon. Ha ugyanis a termelőszövet­kezet az áru átadása előtt elvégzi a minimális munkát igénylő cso­magolást és osztálybasorolást. azért a mindenkori átvételi árontúl többletjövedelemhez juthat a tag­ság. Sokat nyom a latban ha a szö­vetkezet export-képes árujának a csomagolását maga végzi el. Erre egyetlen példa. Tavaly me­gyénkben a termelőszövetkezetek export-képes terményei mindössze 20 százalékát adták át a MÉK- nek, osztálybasorolva, és csoma­golva. amiért így is többletjöve­delemként egy és negyedmillió forint be nem tervezett jövede­lemhez jutott a tagság. De ugyan­így megkapják a szövetkezetek a belföldi szállításra előkészíteti árukért is a többletei, ha a mun­kát. elvégzik. Ezen túlmenően a szövetkeze tek saját fuvareszközükkel bonyo­líthatják le az átadott áruk el­szállítását amit szintén külön dí­jaz a MÉK. S hogy ez mennyire jó bevételi forrás, arra megint csak egy példa. Tavaly a MÉK által felvásárolt árunak százalék­ban ki sem fejesjieitö SÉsgft dési házban, hanem az orvosi rendelőben jöttek össze az asszo­nyok. A rendelő csaknem kicsi­nek bizonyult. Negyven asszony szorongott. Egyiknek, másiknak ülőhely is alig jutott. Mégis nagy érdeklődéssel hallgatták végig az előadást. * myincs az az irodalmi, ntűve- szeli. vagy tudományos előadás, amelynek ne akad­na hálás és szépszámú közönsége. A népi együttes előadásait — bár már többször látták —. sohasem unják meg. A népi együttes mun­kája fellendülőben van. Szak­munkások, tsz-tagok. főiskolások és középiskolások jelentkeztek az együttesbe. A létszám már eléri a nyolcvanat. Műsoruk témáját a sárközi dalok és a sárközi élet­képek adják, a fonást, a játékot és a szőlőőrzést viszik színpadra. A népi együttes tánc- és ének­kara szombaton este tartja pró­báit. A kedélyes, családias, tré­fálkozó hangulatú próbák szom­bat esti mulatságnak is beillenek. A próbák után táncol a falu öregje, fiatalja. Jubileumi előadás után két fiatal színésszel A függöny éppúgy gördül fel, mint máskor s talán ugyanúgy is jelezte az előadás végét. Ahogy a taps elült, mái- csak a színé­szek arcán lehetett látni az iz­galmat, amit a jó előadás alatt és utána figyelhet meg az em­vábbítoliák saját fuvareszközük­kel a termelőszövetkezetek, amiéi t. mintegy kétszázezer forintot, fi­zetett ki a vállalat. A vagonba- rakásért pedig százezer forinto! utalt át a MÉK megyénk" közös gazdaságainak. Az új módszereken túl az egy hétig tartó tanácskozáson a leg­több vitára okot adó minőségi szabványokról is szó esett. A ter­melőszövetkezeti kertészetek — amelyek egyben áruátadóit is —. egyetértenek abban, hogy a szab- ványszerú minősítéstől a vállalat képviselőinek nincs joguk eltérni, mert ezzel s -fogyasztót károsíta­nák meg. Ugyanakkor azt kérték a termelőszövetkezetek képviselői a 1VIESZ0V és a MÉK vezetőitől, hogy a minőségi szabványokat a szezon előtt küldjék meg vala­mennyi közös gazdaságnak, hogy a vezetőség is megismerje. Mindezeket fontos volt tisz­tázni. Ebben az esztendőben ugyanis megyénk közös gazda­ságai több mint 11 ezer holdon termelnek szerződés alapján zöld ságféléket és burgonyát. A ter­melés fokozásán túl pedig egyál­talán nem közömbös az sem. hogy mennyi, és milyen minő­ségű árut adnak át a népgazda­ságnak. .......................... K. É. NE CSODÁLKOZZON AZON, hogy dicsérte a járási nőtanács titkára. Jó munkát végez a nő­tanácsban. Nincs feladat, ami­re ne vállalkozna. Mindig akad ideje, pedig három gyermeket nevel. Az elnökünk. Péti elv- társ is gyakran dicséri közgyű­léseken. Eg a munka a keze alatt. Azok közé tartozik, akik legkorábban mennek a határba és legkésőbb fejezik be a mun­kát. Hogy a Vöröshadsereg ut­cabeliek egyhangúan jelölték ta­nácstagnak, az ezek után termé­szetes. Ma reggel gratuláltam neki, mert a Falurádió a köve­tésre méltó asszonyok között emlegette. A deresedö hajú, kissé haj­lotthátú ember rövid szünetet tart. S ahogy ismét megszólal, hangja egy árnyalattal mélyebb, beszéde lassúbb, ünnepélyesebb. — Olyat mondok el magának erről az asszonyról, amit ke­vesen tudnak róla. pedig min­den bizonnyal élete legnagyobb telte volt. AZ ŐSSZEL TÖRTÉNT. Bur­gonyát szállítottunk. Ketten ül­tünk hátul, a zsákokon. Az V —28-as húzta a rakományt. A vezetője Mátics Gyuszi volt. Előző nap esett az eső■ A síkos út sok 'aeszélyi rejtegetett ma­O okán olvasnak a faluban. A könyvtár 280 hivatalo­san bejegyzett olvasója között szeretettel emlegetik Kurdi Pálnét, a falu hetvenhat éves dédanyóját, Idős kora dacára rendszeresen eljár Kurdi néni a (könyvtárba, és igényesen válogat­ja meg olvasnivalóit. Olvasottsága lépést tart a fejlődéssel. Élénk­ségére és jó emlékező tehetségére 'vall, ahogy a művek szerzőiről, a már elolvasott könyvekről beszél. Olvasta Thomas Mann: József és teslvérei című háromkötetes legényét. Lev Tolsztoj: Háború és béke című történelmi regényéi. Móra Ferenctől az. Aranyköporsót. Tersánszikytól a Kakukk Marcit. Egy könyvtár kitcllene azokból a könyvekből, amelyeket éfe+ébén mar olvasott — mondja. Most mar. hogy kezd felejteni; másod­szor olvassa el azokat a könyve­ket. amelyek különösen tetszettek neki. Hugo Victor: Nyomorultak című regényét olvassa immár má­sodszor. I t Ménként világosak Sárpiti- ^ sen az ablakok, a házak­ban. az ablakok mögött tanulnak, olvasnak, művelődnek az emberek, mert azt vallják, az élet. a fejlődés olyan tempót »dik­tál, hogy nem Iphet. de nem is szabad tanulás nélkül élni. Pozsonyi Ignácné bér. Kiürült a nézőtér, a ruha­tárban sem igyekezett már soron kívül megkapni a kabátját senki. Hármasban maradtunk. Egy ked­ves. mosolygós arcú színésznő. Váradi Vali, egy fiatal színész Rónaszéky András és az újság­író. Mindkettőjüket inkább ope­rettszerepekben láttuk eddig', s most az első prózai, jobban mondva vígjátéki szerep, s egy ilyen nagysikerű jubileumi elő­adás után indokolt a kérdés: ho­gyan érezték magukat A nadrág­ban, Dunai Ferenc szépen meg­komponált szatírájában és egyál­talán. hogyan érzik magukat, mint. fiatalok? — Köszönöm szépen — így Váradi Vali . — a fjglalság ellgn semmi kifogásom. Jól érzem ma­gam. .jó -fiatalnak lenni, s még jobb fiatalos szerepben játszani. — Egy pillanatra. Értesülésem szerim inkább az operettnek bá­lái ja . . . —_ Miskolcon, Kecskeméten, a két szarnyrabocsájto színházban valóbán ilyen szerepeket - játszot­tam. De tanulni-szerettem volna, s nagyon sokat játszani, ezért választ ott am a Dérynét, a vidék színházát. — Hogy a szerepeknél marad­iunk: nem hiányzik a zene? — Nagyon. Gyakran, önkénte­lenül figyelek mikor csendül fel a Leányvásár, az Egyszerű kis­lány. a Szeress belém, vagy ép­pen a Csárdáskirálynő egy-egy akkordja... De azért egy kicsit szívkérdés ez a dolog. Elmosolyodik, s miközben a jA<z éleímenié gában. Mi azonban nem gondol­tunk a veszélyre. Vidámak vol­tunk. — Ami történt, csupán egy pillanat műve volt. Az V—28- as megcsúszott. Gyuszit a len­dület kitépte a vezetőülésből és feldobta a levegőbe. A pótko­csi is két kerekére ágaskodott, majd oldalára fordult. Voltán már veszedelemben, de ekkora ijedtség még nem lett úrrá raj­tam soha. Sikerült leugrálnunk a pótkocsiról. — Csak Mátics Gyuszit érte a baj. A bal kerék a mellén . volt. Nyomta, az egész rako­mány. Az arca elkékült. Azt hittük, meghalt. Először der- medten, szótlanul álltunk, s az­tán kiáltozni kezdtünk: „Meg­halt egy ember, jaj. emberek! Meghalt egy ember!” — Akkor jött Bakó Pálné egv másik asszonnyal. A szomszéd asszonya látta meg először a szerencsétlenül járt embert és visszahőkölt. Eltakarta a sze­mét. A látvány szörnyű volt. „Ne nézzen oda szomszédasz­kellékeket rakosgatja, már a kö­vetkező előadásra gondol: a het- venhatodikra. Rónaszéky András a színészi pályát tulajdonképpen bukással kezdte. A főiskolán Gellért Endre rendezte Trenvov Gimnazisták című darabját az évfolyam vizs­gaelőadását. — Itt buktam először. A vég? szóra valósággal bebuktam a szín­re, s ez egy kicsit megpecsételte a sorsom. Táncoskomikus lettem. Pécsett, Békéscsabán és a Déryné Színháznál is jobbára ilyen szerepekben játszott. Első prózai szerepe A nadrág igazga­tója, — Radót a szerző és a rendező rámszabták. Sokat bíbelődtem vele, mire ezt a rafíinált, kép­mutató figurát, ezt a modern ál- szent Tartüffe-öt sikerült meg­formálnom .... Arról, hogyan sikerült, beszél az országszerte aratott siker. S most a tervekről, vágyakról be­széljen az ambiciózus fiatal szí­nész, — A muzsika akárcsak part­nernőmnek, nekem is hiányzik. Ám az a véleményem: a fiatal játsszon sokat, keressen, kutasson. Csak így lehet otthonos minden* szony. Ne nézzen oda!” kiáltot­ta és sírva fakadt. BAKÓNÉ félretolta a szom­szédasszonyát. Hangja kijóza­nított bennünket: ..Mit állnak itt! Hátha él! Csináljunk vala­mit!” — Nekivetette vállát a fel­borult vontatónak. Mi mellé álltunk, és kiszabadítottuk az eszméletlen traktorost. A mellé­re tettem a fülemet. Dobogott a szive, lassan, erőtlenül. Élt! — Az orvos megállapította, hogy ha még néhány percig nyomja a rakomány, menthetet­lenül elpusztul. Ha nem jön az asszony, aki nem veszítette el a lélekjelenlétét, akkor Mátics Gyuszi most a temetőben alud­na örök álmát. Ijedtek voltunk, dermedtek, és nem bíztunk. Talán a látvány miatt volt mindez. Nem láttam meg em­bert így elkékülni. MÁTICS GYULA MEGGYÓ­GYULT. Újból vezeti a gépet. Négy gyermeke nem maradt arva. Felesége a múltkor meg­bán. Hogy mit szeretnék játszani? Mindent és sokat... Alkalom van. Az ország min­den vidékén szívesen látott ven­dégek a Déryné Színház társula­tai. S különösen akkór. ha mint e rövid portréban bemutatott két fiatal színész, tehetségük kiegé-. szüléseként a művészét igaz sze­relőiét is tolmácsolják a színpa­don. Ez a siker, a jelen és a színészi jövő titka egyaránt. Sz. I. állított. Azt mondta, szeretne beszélni Bakónéval. Szeretné, ha megmutatnám neki. ki ez az asszony. Meg akarja köszönni, amit tett. Sokáig nyomkodja a ciga­rettacsikkel a hamutartóban. Az ablakot nézi. — Menjen el. látogassa meg azt az asszonyt. Tamási mik- lósvári negyedében lakik, majd ö is elmond egyet, s mást az esettel kapcsolatban... És még egyre kérem. Nevemről ne te­gyen. említést. Én úgyis mel­lékszereplő voltam ebben a. mentésben. Lukács Sándorné, a járási nő­tanács titkára kíséretében ko­pogtatok be Bakó Palákhoz. Egészségtől viruló, vidám asz- szony fogad bennünket. Ami­kor az életmentést szóba hoz­zuk. előtte, szerényen megjegy­zi. — Ahogy a többiekre néz­tem. én is majdnem elveszítet­tem a fejemet. Aztán hirtelen nagy harag öntött el. Hogy miért? Talán a mozdulatlanság miatt. Nekivetettem a váltamat a keréknek, pedig egyedül meg sem mozdíthattam a kocsit... Az a szerencse, hogy a töb­biek magukhoz tértek. H. T.

Next

/
Thumbnails
Contents