Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-13 / 36. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1963. február 13. Szorgalmas munka, szép eredmények és helytelen jövedelemelosztás a decsi Alkotmány Tsz-hen A tsz-tagság példamutató szorgalommal dolgozott 1962-ben. A fáradozás nem volt hiábavaló, mert növénytermelési tervüket 126 százalékra, állattenyésztési tervüket pedig 107 százalékra teljesítették. A növénytermesztéssel kapcsolatban érdemes megemlíteni a 21 mázsás kukorica, 80 mázsás burgonya, 10 mázsás napraforgó, 18 mázsás tavaszi árpa, 10 mázsás zab holdanként! átlagterméseket. Az állattenyésztésben is komoly fejlődés van. A malacszaporulatban 1962-ben 7,4 választási átlagot értek el, az előző évi 4,5 átlaggal szemben. Szép jövedelmet biztosít a sertéshizlalás is. mert a beállított hízók a szakszeri! takarmányozás és gondozás következtében 8—9 hónapos korukban 105—110 kilós átlagsúllyal kerülnek átadásra. 1962-ben a szorgalmas munkával elért gazdasági eredmények alapján közel 45 forint lenne az egy munkaegység értéke, ha az 1961-es év pénzügyi nehézségei nem húzódtak volna át a tavalyi évre. 1961-ben a rossz gazdasági év következtében termelési alapot nem tudtak képezni, sőt a meglévő 133 ezer forintot is felhasználták, amelynek következtében az 1962-es évben 704 ezer forint termelési alapot kellett képezni. Egyéb kötelezettségek címén áthúzódott 493 ezer forint. Ennek ellenére 3 064 000 forint kerül kiosztásra a következő megosztásban: munkaegység-részesedésre 2 014 000 forint, prémium és egyéb természetbeni juttatás címén 778 ezer forint, földjáradékra 272 ezer forint. , • . , A fontiek alapján 33,82 forint az egy munkaegység értéke, a tervezett 29,44 forinttal, és az előző évi 21.80 forinttal szemben. A elért eredmények alapján nem kell szégyenkezni. Dicséretére válik a tagságnak is, meg a vezető, ségnek is, hogy az 1962-ben 60 százalékkal növelték a munkaleg az elmaradt tartozásokat is rendezték, hogy az 1963-as évet tiszta lappal kezdhessék. Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a tsZ-tagoknak egy része miért elégedetlen a jövedelmével? Választ kapunk ha megvizsgáljuk a jövedelemelosztás formáját. Az előbbiekben ismertettem, hogy a kiosztásra kerülő összegből 778 ezer iorint prémiurrtót, és nem munkaegység szerinti jö- , védelmet adtak ki. Ez az ősz- szeg elsősorban csak a növény- termesztés és kertészet vonalán dolgozó tagokat érintette, amely elég nagy aránytalanságot eredményezett az egyes ágazatok között. A tsz-ben vannak olyan területek is, ahol egyáltalán nem premizáltak, vagy elérhetetlen prémiumfeltételeket határoztak meg, amit a közgyűlés is jóváhagyott Ennek következtében fordulhatott elő, .hogy az egyik tagnak a munkaegység-értéke a valóságban csak 25 forint,' a. másiké pedig eléri á’ 40. vagy 50 forintot. Az egyik legjobb kereseti lehetőség a kukorica termesztésnél jelentkezett, ahol holdanként 12 munkaegységet írtak jóvá és kiadták az össztermés 20 százalékát. Ilyen, és ehhez hasonló aránytalanság kisebb, vagy nagyobb formában, több tsz-nél is jelentkezik, melynek megszüntetése, vagy megelőzése a tagság és vezetőség közös feladata.: Kaposi István Á megye főállatorvosávaí az áttelelfetésről beszélgettünk \ Dr. Kovács Jenő. megyei fő-1 bánnak a szálas és szemes takar-* társadalomban • la Országgyűlés Felsőházának naplójából... »• A nő helye a állatorvos több kérdésre vála-1 mánnyal, néha valósággal pocsészolva a termelőszövetkezetek .......... ' ' É“| j ószágállományának átteleltetésé- ről a következőket mondotta: — Tavaly a megye termelőszövetkezeteiben elég sok bárány és malac megfagyott. Nem akarok túlságosan derűlátó lenni, de úgy látom, az idén a kemény tél sem okoz annyi gondot és veszteséget, mint amennyit okozott tavaly. Enneij az a magyarázata, hogy 1962-ben a mi részünkről is, a termelőszövetkezetek részéről is jobb volt, a felkészülés. Idejében, még a nyár végén megfelelő tanácsokkal láttuk el a közös gazdaságok vezetőit, s azoknak több. sége tanácsainkat megfogadta, betartotta. — Mégis van néhány dolog, amiről időszerű beszélni, s amelyekre okvetlenül rá szeretném a figyelmet irányítani. Ellenőrzéseink során tapasztaltuk, hogy több tsz-ben esetenként elhanyagolják az állatok itatását. Ebből károk, megbetegedések származhatnak. Kakasdon is előfordult, hogy a különböző ünnepek alatt az állatok itatása elmaradt. Arra való hivatkozással, hogy befagyott a patak, senki sem volt hajlandó a jószágnak vizet hordani. Az ünnep pihenésre való, de ki látott még olyan gazdát, aki azért nem látja el a sertéseit, vagy a tehenét, mert vasárnap van? — Nem akarok általánosítani, de helyenként előrelátás nélkül said Napirenden & művelődési házak vezetése A népművelésben egyre fontosabb szerepet kapnak a járási művelődési házak, és a községi művelődési otthonok. E szervek irányításán, vezetésén múlik milyen eredményeket érhetünk el , a tudatformálás egyes területein, egység értékét, és ezzel egyidejű-’S mivel a vezetés egyre inkább Nég¥t megye szakemberei találkoznak Szekszárdon kollektív, társadalmi jelleget Ölt, fontos, hogy a legjobb módszerek Világjáró Tolna megyeiek: Csak világot láttam nSok urunk nem volt rest, se kába, birtokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk". (József Attila: Hazám) Jött a levél, nagy rajta a címzés Nagy Lajos, Du naszentgyörgy, Rózsa utca 35. szám. A bátyja írta Kanadából, hogy és mint lehet ott keresni, meg hogy segítségre volna szüksége. Ez 1929. februárjában történt, amikor szerte a hazából százezrek fogtak vándorbotot, s mentek amerre lehetett, amerre szabadabb életet, munkát, jobb keresetet reméltek. Nagy Lajos bácsit főként a testvér utáni vágy, a féltés hajtotta. — Úgy gondoltam — mondja •— ha valóban olyan jó lesz ott, a feleségemet is kihozatom. írták, hogy a bátyám feleségének rokonai is kimentek az öreg mamával. Nos, én mikorra kiértem, már csak az öreg mamát találtam ott, a fiatalok visszajöttek. Az öreg mamának is hamarosan a temetésére került sor. Azért is nem indult el a nagy útra, vissza. Az első esztendő mégcsak valahogy kifizetődött, de már akkor valami nem tetszett neki: — Nem is írtam a feleségemnek, hogy jöjjön utánam — mondja. — Pont akkor kezdett olcsóbbodni rettenetesen a kanadai búza. A bátyámnak is az 1928-as búzája még 1929-ben is a magtárban volt. — Mindenütt csak azt hallottuk: válság, válság. Meg azt, hogy olcsóbban kell termelni. Ehhez azonban gépek kellettek volna. A lovakat el kellett kótyavetyélni, de a gépek' drágák voltak, Adták hitelbe az igaz, de az pecsétes, j olcsó gabonaárak eleve megakadályozták a pontos fizetést. Azok tudtak boldogulni,- akik 50—60, sőt 100 munkással dolgoztattak. A magunkfajtának bizony keserves élete volt. — És milyen sokan voltunk kint? Ott hallottam, hogy egy Bereg megyei faluból mindenki kijött, még a papjuk is. Én nem láttam, de a mi közelünkbe is volt egy pap. Az is úgy jött ki, mint mi. — Szóval nem bírtuk a versenyt a nagyobb üzemekkel. Nekik a gépek jótevőik lettek, nekünk ellenségünk. Az - 1932-es esztendőben már álig tudtam annyit. keresni, hogy megélhessek. — Ha nem volt pénze, miként tudott hazatérni? — kérdem búcsúzóul, — Nem kellett engem félteni — mondja ravaszkásan mosolyogva — jó előre gondoskodtam én magamról. Még amikor úgy ahogy ment bankba tettem a visszafelé út költségét. Gondoltam nehogy meglepetés érjen, s ne tudjak hazajönni. — 1932. - novemberében aztán kivettem a pénzt a, bankból, s hazajöttem. Égy hasznom volt: csak világot láttam. (1—e) országszerte elterjedjenek. Ez a gondolat vezette a Tolna megyei Tanács népművelési csoportját, amikor megszervezte a ma reggel kezdődő és négy megye szakembereit érintő tapasztalat- cserét. A TIT-klubban megrendezésre kerülő, s érdekesnek ígérkező ankéton Békés, Pest, Zala és Tolna megyék tanácsi intézményi előadói, a Népművelési Tanácsadó vezetői, valamint az SZMT-k kultúrfelelősei vesznek részt. A programban a művelődési otthonok irányításának és vezetésének problémája szerepel. kolják. Álsónánán történt a kö-£ vetkező: mindenki csodálta, hogy* milyen szép. és jó kondícióban £ lévő a közös állatállomány. Ké-£ sőbb aztán kiderült, hogy amíg£ volt. takarmány, addig tömték a£ jószágot, és ami volt, azt decem-£ bor végén feletették. Ilyet nemf lehet csinálni. Ami van, azt még akkor is célszerűbb beosztani, ha bőségesen van. Könnyelmű és veszélyes játék csak a mára £ gondolni, a holnappal nem £ törődni. £ Nem akarok bőbeszédű lenni, az£ alsónánai példa mindenesetre fi-1 gyelmeztessen... £ — A megyében több tsz priz-£ mába rakva tárolja a kukoricát, t Ezzel kapcsolatban egy nagyon t fontos dologra hívnám fel a sző- f vetkezeti vezetők1 figyelmét. A*! prizmában tárolt kukorica ve-*' szedelmes ellensége a fusárium.£ Ez a penészgomba, ha kedvezőek £ a körülmények,' akkor megtámadja a kukoricát. Arról lehet felismerni, hogy halvány rózsaszínű, fehéres elszíneződést okoz. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy erre a penészgomba-betegségro nem figyeltek fel, és a sertéseknél £ gyomor-, valamint bélgyulladást£ okozott. A fertőzött kukorica takarmányértéke megszűnik, és £ ezért az ilyen csak ipari fel- £ használásra mehet. Ha csere- £ áruként beviszik a takarmány- £ keverő üzemekbe, megfertőz- £ heti a többi kukoricát is. £ Mindezekre és az értelemszerű £ gondosságra fel szeretném hívni ► a tagok és a vezetők figyelmét. t— Még egy gondolat. Eléggé t általános, hogy a tsz-ekben keveset törődnek az állatállomány vjáarpyi-szükséglétének kielégítő. sével. A vitaminok pótlásáról mindenképpen gondoskodni kell, ha másként nem. gyógyszer- tárakból, szintetikus készítmények formájában. Nagyon sok példát tudnák elmondani arra nézve, hogy milyen károk származnak, ha a sertés-, vagy a szarvasmarha-állomány nem kapja meg a szükséges vitamint. Erre nézve azonban állatorvosaink mindenütt megadják a kívánt felvilágosítást — fejezte be nyilatkozatát dr. Kovács Jenő, meg3'ei főallatorvos. Sz. P. HUSZÁR KÁROLY lapszerkesztő, 1928. VI. 16-án mondtat A magyar asszonyok panaszkodnak, hogy otthon ütik, verik őket azért, mert gyermeket akarnak. Somogybái, Baranyából százával tudok mutatni ilyen leveleket. Ma már tehát, ha az anya maga nem fél is as isten áldásától és az isten törvényétől, ellenséges levegőt teremtettek körülötte. És itt Budapesten mi a helyzet ma? Ha valaki elmegy munkát keresni, nagyon sok helyen a gyárakban megkérdezik tőle: — Van-e gyerek? — Van, hogyne! Négy—öt van. — Kérem, nincs hely. Százával tudok felmutatni leveleket, melyek szerint az az egy tény, hogy valakinek gyermeke van, elég ahhoz, hogy egy üresedésben lévő állást meg ne kapjon... És amikor interveniáltam érdekében a fővárosnál, az illetékes uraknak megmondtam ezt, meglepetésemre azt hallottam tőlük, hogy 240—250 ilyen kérvény van az asztalukon, olyanok kérvényei, akik fedél nélkül, házak között, ferslógolt között élnek itt Budapesten akkor, amikor ez a város és ennek publikuma néger táncosnőkre 100 milliókat tud áldozni. STEINER MIKLÓS prépost, 1938. IV. 8-án mondta: Azt gondolom, hogy minden tanítónőnek, amikor férjhez- megy ott kellene hagynia az iskoláját. A hivatalnokoskodó nő, különösen az iskolában nevelő, és oktató munkát végző nő és a családanya, a háziasz- szony teendői sokszor ellenkezésbe jönnek, flz idén is sok felnőtt fanul a tamási járásban A tamási járásban az idei oktatási évben is kedvező visszhangra talált a felnőttek között a tanulás. Tizennégy községben indult be az esti oktatás, s az általános iskolákban jelenleg több mint 260 felnőtt tanul. A középfokú oktatás iránt is kielégítő az érdeklődés. Ireg- szemcsén, Pincehelyen, Regöly- ben, Szakályban és Tolnancme- din a közelmúltban kezdődött el a tanítás a mezőgazdasági technikumok kihelyezett osztályaiban. A járás két gimnáziuma sem maradt felnőtt hallgatók nélkül. Sfö íd A gazdát legénykorában egy nyári napon öröm érte: A tekintetes úr, amikor üdülni indult égy pengőst nyomott a markába. A gazda hosszú évekig nem felejtette el a pengőt és évek múlva is amikor üdülésről írtak az újságok mindig az jutott eszébe, hányán úgy rágják itt szét a gaz- kazal oldalán. Tudta, mit fog hogy egyszer mekkora szerencse daságöt, akár a patkányok a csinálni. Megfogja ennek a senkiérte. Később, ahogy múltak az csizmát. Ez fájt' a gazdának és házinak a nyakát, megszorongat- évek, összeszedte magát, a föld- m^g meg is szégyenítették. ja és fejét néhányszor odaveri a osztás is odaragasztott a földjé- A megszégyenítés a verekedés kocsikerékhez. Utána vigyék el, hez még 5 holdat, úgy hogy mire után történt. Szénagyűjtés idején csukják le, akasszák fel, csinál- e.1 jött a belépés ideje 14 holddal a gazda észrevette, hogy Kiss janak vele, amit akarnak. Még lépett a közösbe és két kövér Zsiga, ez a nyálasszájú, hármat mindig jobb, mint elnézni azt, könnycseppel pecsételte meg a fordul naponla, Egy szekér szé- ami itt megy, Odament Zsigához, belépési nyilatkozaton az aláírást. aát hazavisz, kettőt a közös szé- kezéből kicsavarta és messzire — Feleség, én ebbe belepusz- rübe. Ezzel be is telt a pohár. A hajította a villát, tulok — mondta esténként asz- gazda a kazlat rakta ós elhatá- — Mit akarsz velem az istene- szonyának és kiment az istállóba, rozta, ő majd intézkedik. det — nyöszörgőit Zsiga, mert nem találta sehol a helyét. — Mondd Zsiga, harmados a — Szét akarom verni a fejedet, Járkált az udvaron, belekezdett széna?— kérdezte szelíden, mire — mondta a gazda csendes elha- ebbe is, abba is, aztán ledobta a Zsiga felordított hozzá. tarozással és ütött... szerszámot, mert minek, kinek? — Ha fáj kösdd be, A kihallgatást egy igazán jóSe ló, se szekér, se öröm, se bá- — Az fáj, hogy lopod a szénát szándékú nyomozó vezette bent a nat, csak a sivárság, az üresség — mondta neki csendesen a tanácsházán, az elnöki irodán, ordít körülötte. Azt mondták gazda. — Miért tette? nek:, ha belép a tsz-be, nyűgöd- — A kolhoz bánt téged, a — Nem bírtam tovább, tabban él és nem lesz annyi csoport miatt esz a fene. Nekem — Megbánta? gondja, mint egyéni gazda lcorá- jó, mert én nem akartam kulák ban. Nem lesz? Atyaúristen, lenni, mint egyesek — kiabált majd szét feszíti a gond és a Kiss Zsiga. nyugtalanság, hiszen senki em- A gazda erre annyit mondott, berek tucatja telepszik rá a kö- — Lemegyek és szétcsapom a zösségre, nem tesznek ahhoz sem- fejed. mit, de amit érnek azt visznek, így nem lehet gazdálkodni és így soha nem lesz itt rend. NéNem! — Nem tetszik a tsz? — Nem tetszik kérem. — Miért? — Azért nem tetszik ami miatt Kiss Zsigát megkalapáltam. Meg Zsiga marokra fogta a villát, tudnám nyúzni. — Gyere! — Nem hivatalosan mondom, A gazda tempósan lecsúszott a csak úgy mint magánember:
