Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

1963. február 1. TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG ILYENEK VAGYUNK Mondunk róluk ezt is, azt is. Néha úgy emlegetjük őket, mint akik semmibe veszik az idősebb nemzedék tudását, tapasztalatát, fellengősek, sokat képzelnek magukról. Máskor viszont büszkék vagyunk rájuk, s mint minden új felkarolóit, tartjuk őket számon. Megint máskor azt mondjuk: nem érdekli őket a művészet, a tu­domány, csak a tánc, a szórakozás. Ámde ki tudna eligazodni a sok ellentmondó vélemény között, s keresni valami középutat? Olyan középutat, amelyik valamennyire is reális képet nyújtana erről az izgalmas kort élő generációról. Leginkább talán ők, akik alanyai a jónak, és a kevésbé jónak is. Hallgassuk meg őket. — Leginkább az irodalom. — Kit ismer- a mai modernek közül? — Moraviától, Camustól olvas tam már regényt, drámát pedig több honi és külföldi szerzőtől. — Ha nem sikerül egy idő után visszajutnia az egyetemre, mit csinál? Szembefordul velem, a szél be­lekap a hajába. A pályaudvari vendéglő asz- tálánál ülünk két átszállás között. Körülöttünk az éttermek megszokott élete zajlik, rendelé­sek röpködnek a levegőben, s jönnek-mennek az emberek. Helyszűke miatt ültem az aszta­lához, s ahogy az már lenni szo­kott, nehezen jutottunk túl az is­merkedő szavakon. Néhány köz­hely is elhangzott, s csak azután perdültek gyorsabbra a kérdések és a válaszok is a barna, nyúlánk fiatalember, Varga Imre szájából. — Hetente kétszer utazom, hét­főn és szombaton. — Nem fárasztó? — De igen, csakhogy otthon nem tudok elhelyezkedni a szak­mában. Egy autószerelő van a faluban, s az éppen elegendő. — Mivel tölti az estéit? — Moziba járok. — Kedvencei? — Elsősorban a történelmi tár­gyú filmek, de szeretem a vígjá­tékokat is. — Szokott-e olvasni? — Ritkán. — S olyankor mit? — Ami éppen a kezembe ke­rül. Ha válogathatok, akkor leg­szívesebben Zolát. — Mit csinál a keresetével? — Fél éve keresek csak ezer- hatszázat, s ezt elosztom. Há­romszázat az albérletért fizetek, ötöt hazaadok, anyám nyugdíjas. A többit magamra költőm, — Sportol? ' ' • : ­— ügy, a magam szórakozásá­Ápróhirdetések ra, de nem vágyok igazolt játé­kos sehol. — Milyen az albérlete? — Mint á legtöbb hasonló. Ta­lán csak annyiban különbözik, hogy van egy táskarádióm, s né- tem eszmecserénkből, hány más apróság benne. ■ * — Sikerül. Egy délután bolyongtunk együtt Hortobágyi Jánossal. Sok minden­ről beszélgettünk, s most csak néhány vázlatos mondatot közöl­Az apróhirdetés dija Havan­ként hétköznap 1,— Ft, vas ír. nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. Capka . nélkül járja velem a ^ falut, haját néha egy sa­játos kézmozdulattal simítja hát­ra. Kicsit mindig zavarban van. A válaszai is elfogódottságról ta­núskodnak. — Azért hagytam egyelőre ab­ba az egyetemet, s kértem halasz­tást, mert a család kereső nélkül maradt, s rajtam kívül még két általános iskolás gyermek van otthon. Majd folytatom, ha lesz rá alkalmam. Levelező úton, vagy nappali tagozaton, ahogy majd a helyzetem hozza... — Mit csinál most, mivel tölti a napjait? — Dolgozom, s közben tanulok. Szakmát. — Mi foglalkoztatja leginkább? — A legújabb hipotézisek, az élőszervezet kialakulásáról. Magyarázóan teszi hozzá. — Az Oparin-féle felfogással szeretnék alaposan megismerked­ni. — Orvosnak készül? — Vegyészmérnöknek akartam menni. Miskolcon tanultam, má­sodéves voltam. — Szórakozni szeret-e? Elmosolyodik. rr~. Huszonegy: éve? vagyok. — Ér-dekli-e valamilyen mű­vészeti ág? \T ároson nőttem fel, nem tu- ” dóm megszokni a falut. Csak addig maradok itt, amíg na­gyon muszáj... — Nem szereti az ittenieket? — Azt nem mondhatom, ked­vesek, jószívűek. — Akkor miért kívánkozik el közülük? — -Igényeim már jóval megha­ladták az övékét... — 'S mit szóljanak azok, akik éveket töltöttek közöttük? — Igazodtak hozzájuk. — Nem inkább magukhoz emelték őket?’ — Az is lehetséges, nincsenek ez ügyben konkrét tapasztala­taim. Kicsit szégyenkezve lesüti a fejét. — Én nem merek vállalkozni arra, hogy misszionárius legyek. Nincs itt semmi, még vasútállo­más sem, nemhogy színház, s igé­nyeimnek megfelelő művelődési, tanulási lehetőség? Kitől tanul­jak? — A többiektől, az emberektől. — Ezt mondani könnyebb, mint megtenni... — S ha mégis úgy adódna, hogy itt kell maradnia? — Az nagyon elkeserítene, de lehet, hogy megszoknám. Három ember, három fiatal válaszolt a keresetlen kérdésekre. Válaszaikban egy kicsit a jellemük is benne van, és az is: milye­nek az elképzeléseik az életről. Jók-e, rosszak-e ezek az elképze­lések? Döntse el az olvasó. ítéljen róluk úgy, amilyenek. S meg­értéssel vitatkozzon velük, amikor széttárják a karjukat, s szinte száraz rövidséggel kijelentik: Ilyenek vagyunk... SZOLNOKI ISTVÁN (j — Ülést tartott a Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen megvitatták a múlt évi népi ellenőrzési munka főbb tapasztalatait. Ismertették a múlt évi statisztikai adatokat és a költ­ségvetés rovatainak felhasználá­sát — A járási tanácsok szakokta­tási előadói és propagandistái szakmai megbeszélést tartanak ma a Megyei Tanács épületében. — A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági osztálya 4 millió forintot fizetett ki egy év alatt a termelő- szövetkezetekbe kihelyezett szak­embereknek. A tekintélyes ösz- szcgből 164 közös gazdaságba ki­helyezett szakember és 52 ösz­töndíjas részesült. — 200 000 forintot fordítanak az idén községfejlesztésre Majo- son. Ebből fejezik be a tavaly megkezdett óvoda építését, bőví­tik az iskolát, s elkészül az autó­busz-váróterem is. A majosi gaz­dák körülbelül 50 000 forint ér­tékű társadalmi munkával járul­nak hozzá á községfejlésztési ter­vek megvalósításához. — Több mint 5 millió forintot fordítanák az idén a megyében a kisipari szövetkezetek gépesíté­sére, új fióküzletek létrehozására. A beruházásnak csaknem a felét saját erőből valósítják meg. — Folytatásos képregény köz­lését kezdjük meg lapunk vasár­napi számában. Valentin Ivanov: A rajnai várkastély című tudo­mányos—fantasztikus regényét Cs. Horváth Tibor dolgozta át, a képeket Sebők Imre rajzolta. — Öt kerékpárt lopott Faddon Beda András. Az őrizetlenül ha­gyott kerékpárokat szétszedte s az alkatrészeket új kerékpárokba építette be. A Szekszárdi Járás- bíróság 1 évi börtönre ítélte, s tekintettel iszákosságára, kimond­ta a kényszerelvonó kúrát is. — A Televízió műsora: i-én, pénteken: 10.00: TV-híradó. (Ism.) 10.15: Telesport. (Ism.) 10.30: Igor és társai. Szovjet film. Párás idő, havazás Várható időjárás péntek estig: az ország nagyrészében havazás, párás idő. Mérsékelt, helyenként élénkebb északnyugati, északi szél, hófúvások. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet mí­nusz 4, mínusz 8 fok között. Ne feledkezzünk el róluk sem K nőtanács kezdeményezése Tolnán Sokan tanulnak Tolna megyé­ben. Majdhogynem minden csa­ládban található valaki a csa­ládtagok közül, aki ilyen, vagy olyan oktatási intézménynél ké­pezi magát. Mégis fel kell fi­gyelni valamire. Arra, hogy a szinte már mozgalommá széle­sülő tanulás közben nem marad-e olyan, aki alig ismerkedik meg a betűvetéssel. Ez a szempont vezette Tolnán a községi nőtanácsot, amikor el­határozta, hogy felméri a község­ben a fiatalok helyzetét, s meg­állapítja: van-e olyan közöttük, aki nem járt iskolába. Tizennyolc ilyen fiatalt találtak, s számukra a II. számú iskolában megszer­vezték az alapismereti tanfolya­mot. Három hónap alatt tizen- ,ketten tanulták az általános is­kola első és második osztályának anyagát, Bucher Vendelné tanító­nő áldozatkész segítségével. A most, végzett hallgatók, tovább ta­nulnak, s készülnek a harmadik és negyedik osztály anyagából. A nőtanács tovább folytatja a feltáró munkát, hogy az ősz fo­lyamán-minél többen léphessenek már felsőbb osztályba, azok kö­zül, akik valamilyen okból nem tudlak még megismerkedni ko­rábban a betűvetéssel. Takács Istvánná Miről árulkodik a székelyminta? Kékfestők és társaik — xWihez értsen az etnográfus ? — Népi hagyományok A f*éesi Cement ár u! pari Vállalat dom­bóvári télapóra 2 ló vizsgával rendelkező autódarúkezalőt alkalma*. Étkezés és szállás biztosítva van. Jelantbazás a vállalat dombóvári telepén. (14) Segédmunkásokat és egy fő vosszerelő szakmunkást felveszünk. Építőipari Ktsz, Szétszórd, Rákóczi u. 15. (13) Két szoba, 2 konyhás családi ház, melléképülettel beköltözhetően eladó. Hőgyész, Zrínyi utca 367. sz alatt. (140) Olvasd, terjeszd A TOLNA MEGYEI Népújságot! Dombóvár környéki házépítők! Már most adják le meg­rendeléseiket, ha olcsón akarnak építkezni. Tervezéstől a kulcsátadásig vállalja a Dombóvári Építőipari Ktsz. Vállal még: átalakítást, tatarozást, festést, épület- asztalos-, ács-munkát és parkettázást. (9) I Sietni kell. Furcsa ^Uyes­!--------------------- mzt egy tudo­m ányos munka üteméire monda­nak, méghozzá nem is egy em­berhez szólóan, hanem minden kutatónak aki ezzel a tudomány­ággal foglalkozik. A néprajzgyúj- tőkről van szó. S hogy miért kell sietni, arra is választ kapunk. Szemünk előtt lejátszódó jelen­ség a falu átalakulása. A falusi életforma egyre inkább közelebb kerül a városihoz, és ezzel egy­idejűleg feloldódik a falu évszá­zadokon át tartó elszigetelődése. A pezsgőbb életritmus nem hagy időt a múlt emlékein való meren­gésre. A népi kultúrát szűkebb térre szotítja aZ átfogóbb, egye­temes kultúra, rohamos gyorsa­sággal fogyatkoznak az előbbi emlékei. A sárközi népviselet már-már ünnepnapi kuriózum, a munká­ban praktikusabbnak bizonyul­nak a modern öltözetek. A cifra- láda meg az almárium helyét kombinált szekrény és rádió-asz­tal foglalja el, s a prímás füle is érzékenyebb a „járom az utam’ -ra, mint csak az öregek által ismert régi népdalokra. Ezért kell sietni a néprajz­- gyyjtőjyieli, hóé/ ami még fellel­hető azt a maga módján rögzítse, mielőtt végképp feledésbe merül­ne. Ezekre gondoltam beszélgetés közben. A kis asztalkán könyvek halmozódtak és a lapok közé tett papírszeleteken sűrűn írt szél­jegyzetek apró betűi gömbölyöd- tek. A könyvek és feljegyzések bástyája mögött alacsonytermetű nő ül, kipirult arccal magyaráz. I Babus Jolán a szekszárdi !------------------------- muzeum et­n ográfusa munkájáról, körülmé­nyeiről beszél. — Mindenkinek nehéz egy új munkahelyen megszoknia. Kü­lönösen nehéz ez akkor, ha va­laki egy tájhoz kötődött tudomá­nyos munkával foglalkozik. Sza- bolcs-Szatmár megye pedig ugyan­csak távol esik Tolnától. Huszon­három évig folytattam ott néprajzi kutatásokat. Újabb munkáim mel­lett így természetes, hogy azok eredményeit szeretném feldolgoz­ni. Kiadványokat, etnográfiai szak­könyveket lapoz fel, s mutatja mivel foglalkozott korábban. Az­tán megszakítja az emlékezést és arról a problémáról beszél, amely legújabb kutatása tárgya. = Érdekes dolgokra bukkan­és történelem tam Tolna megyében a székely- telepesek népi kultúráját vizsgál­va. Hasonlóságot fedeztem fel az itteni székelyminták és régebbi szűkebb hazám a Szabolcs me­gyei beregi járásban elterjedt népi motívumok között. Az össze­függést ■ is azt hiszem sikerült megtalálni, azonban a kidolgozás még sok munkát kíván. A hason­lóság magyarázatát abban látom, hogy ezek a székelyek kitelepí­tésük előtt, Erdélyből gyakran jártak át a híres beregi vásárok­ra. Az itt cserélt holmikon ke­resztül ivódott át sajátos ötvöző­déssel az ő népművészetükbe a beregi motívumok némelyike. I Még odafent Észak-Ma' 1--------=--------------- ?yarországon k edvelte meg az etnográfiának azt az ágát, amely a népi szö­véssel fonással foglalkozik. Erről tanúskodik az is, hogy több dol­gozatot írt, vagy készített elő, amelyek a kender-megmunkálás­ról, beregi mintákról szólnak. — Tolna megyében a sárközi népviseletet már nem kell fel­fedezni, azonban van egy olyan terület, amely még kevésbé is­mert. A megyében igen jelentős szerepet játszott nem is olyan ré­gen a gekiestes, Ennek a régi mesterségnek már csak igen szór­ványos emlékei vannak, amelye­ket addig kell összegyűjteni míg él ez a kihaló mesterség. Ha csupán ezt az izgalmas tu­dományágat, az etnográfiát kí­vántam volna megismerni, a be­szélgetés akkor is tanulságos lett volna. A jegyzetfüzetbe csak címszavakba felrótt témakörök arról beszélnek, milyen szerte ágazó ez a tudomány, mi min­denhez kell érteni az etnográfus­nak. Az említettek mellett olyan tanulmányok vagy tanulmány- tervezetek sorakoznak, amelyek a vizlélettel, a pásztorkodás ha­gyományaival, a beregi nép vilá­gításával, a lónyai nép táplálko­zásával, Rákóczi emlékekkel, nád­fedő mesterek munkájával, népi gyógyítással, mesterséghez kap­csolódó műszókincs összeállításá­val foglalkozik. Sokat is, keveset is mondtam itt el erről a munkáról, az azon­ban bizonyos, hogy amikor újabb papírok telnek meg feljegyzések­kel, egy olyan „emlékmű” része készül itt amely arra emlékeztet, amiről talán néhány évtized múlva csak hírmondó lesz... (monostori)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents