Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

1963. február 1. TOLNA MEGYEI NfiPŰ.TSA'G 7 ÉJ V ( A legkisebb háztartási készülékek motorjától, a legnagyobb me­zőgazdasági és egyéb gépi berendezések meghajtó villamos mo­torjáig, továbbá gépjárművek dinamójának tekercselését és javí­tását vállalja a TOLNAI FÉMIPARI ÉS SZERELŐ KTSZ. Garan­tált jó minőségű munkát végzünk. Minőségi kifogás mióta rész­legünk fennáll, még nem fordult elő szövetkezetünknél. ' (5) Termelők, kertészek FIGYELEM! A budapesti vetőmagboltok 1963. január 1-tőj a budapesti 1-es számú Földművesszövettezetek kezelésébe kerültek és változatlanul továbbra is szállít postán utánvéttel, fogyasz­tói áron (+ szállítási költség) konyhakerti magvakat, kerti eszközöket, különböző méretű locsoiókannákat, antibiotikum-tartalmú takarmány­kiegészítő tápszereket. Megrendeléseket kérjük Budapest, XI.. Bartók Bója út 4. 6z. alá küldeni. (13) Apróhirdetések Az apróhirdetés dija szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasár, nap és Ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mit. A Pécsi Cementáruipari Vállalat dom­bóvári telepére 2 fő vizsgával rendelkező autódarúkezelőt alkalmaz. Étkezés és szállás biztosítva van. Jelentkezés a vállalat dombóvári telepén. (14) Szövetkezetünk a lakosság növekvő igé­nyeit figyelembe véve kályhás-részleget indított be. Vállalunk új cserépkályha felrakását, régi cserépkályhák átalakítását és meg­rongálódott kályhák kijavítását. Továbbá vállalunk bérfürészelést, tűzifa felvágásra hívásra házhoz megyünk, rönkök fürészelését telephelyünkön végez­zük. Megrendeléseket ,,Szakály Testvérek'' Építőipari Szövetkezetünknél, Szekszárd, Rákóczi u. 15. sz. 23—57-es telefonszám alatt kérjük leadni. (26) A Várdombi Gépállomás azonnali belé­pésre felvesz érettségizett, képesített könyvelői oklevéllel rendelkező férfit, vagy Olvasd, terjeszd A TOLNA MEGYEI IVépúj s ágot! — Ma este 7 órai kezdettel kerül sor a Mezőgazdasági Köny- hónap rendezvényeinek Tolna ■megyei megnyitójára Bátaszéken, ahol Sárközi Péter tart ismertető előadást, és közreműködik a Sár­közi Népi Együttes is. Ezt köve­tően Dunaföldvárott, a Könyv- barát-mozgalom résztvevőnek ren­dezésében Horváth Lajos szakíró a Magyar Tudományos Akadémia ■Közgazdaságtudományi Intézeté­nek osztályvezetője találkozik ol­vasóival. A megyében a hónap folyamán 21 helyen szerveznek mezőigazdasági szakkönyv-ismer- tetést, amelyeket helybeli peda­gógusok és szakemberek tartanak. — A bonyhádi szövetkezetek ■irodalmi színpada bemutatkozó műsorára készül. A ktsz-ek, a földművesszövetkezet és a mű­velődési ház együtteséből alakult irodalmi színpad Varga Gyuláné és dr. Márvány János rendezésé­ben mutatja be »-Szovjet művé­szek a békéért« című műsorát. — A megye lakosságának 16,5 százaléka könyvtári tag. Az el­múlt évben 6500 új olvasóval nőtt a könyvbarátok tábora. — Már készítik a jelmezeket a cikói fiatalok az álarcos bálra, amelyet a hónap közepén rendez a falusi KISZ-bizottság. Akadnak azonban olyanok is, akik nem bíznak ügyességükben, s a jel- mezkölcsönzőből rendelik meg jelmezüket. — Kiváló dolgozó oklevelet 820. a jelvényt pedig 233 dolgozó kapta meg tavaly megyénkben. — Mint a Berliner Morgenpost írja, Nyugat-Berlinben a kis­kereskedelmi árak az elmúlt esz­tendőben három százalékkal emelkedtek, az 1961. évihez képest. — A Televízió műsora: 17.25: Hírek. 17.30: Beszélgessünk oro­szul. Nyelvlecke haladóknak. 17.50: Kicsinyek műsora. 18.20: TV-híradó. 18.35: A jövő hét mű­sora. 18.40: A nagy start előtt. Magyarul beszélő szovjet film. 2Ö.20: A TV mesekönyve. 20.25: Műkorcsolya EB. Közvetítés a Kisstadionból. Kb.: 21.40: Hírok. A TV-híradó ismétlése. Ködös, hideg idő Várható időjárás csütörtök es­tig: a hideg kissé fokozódik. Vál­tozó felhőzet, helyenként köd, legfeljebb néhány helyen hószál- lingózás. A szél gyengül. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­nőt, anyagkönyvelői munkakörbe. Fizetés megegyézés «'érint. Jelentkezés személye- | séjclet "mínusz 2, mínusz 7 fok sen a Gépállomásán. (32) ' között. MIT MOND A § a munkavédelemről ? A munkavédelem intézménye a dolgozó legféltettebb értékét, munkaerejét, egészségét és testi épségét óvja. A munkavédelem megvalósulása érdekében sokféle feladatot kell megoldani. E fel­adatok közül most csupán az egészséges és biztonságos munka- körülmények megteremtésének kötelezettségével kívánok foglal­kozni. Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremté­sének a kötelezettsége egyaránt terheli a felügyeleti szerveket, a vállalatokat, valamint a vállala­ton belüli vezető beosztású dol­gozókat. E kötelezettségek közül röviden utalok arra, hogy csak előzetes munkavédelmi ellenőrzés után szabad új üzemet létesíteni és üzembe helyezni, meglévő üze­met áthelyezni, meglévő üzemen belül új műhelyt létesíteni, új tí­pusú gépek gyártását megkezde­ni, átalakított gépet üzemeltetni és a gyártás során addig nem al­kalmazott technológiai eljárást bevezetni. Az előzetes munkavédelmi el­lenőrzésen túlmenően a vállalat igazgatója köteles folyamatosan gondoskodni arról, hogy a mun­kahelyek az egészségügyi és biz­tonsági követelményeknek megfe­leljenek. Köteles továbbá az egészségügyi feltételek javításáról, a munka biztonságos végzését szolgáló rendszabályok fejleszté­séről és azok alkalmazásáról ál- landóarí és folyamatosan gondos­kodni. A vállalatnak és a dolgo­zóknak ezzel kapcsolatos kötele' zeuségét a Munka Törvénvköny vén túlmenően az úgynevezett óvórendszabályok határozzák meg. Az üzem felelős vezetője köte­les gondoskodni az üzem terüle tének tisztántartásáról, a munka- helyiségek takarításáról és szel­lőztetéséről, világításáról és hő­mérsékletéről. Minden munkahe lyen. ahol a dolgozó egészségét, vagy testi épségét baleset, vagy egyéb ártalom ve­szélye fenyegeti, a vállalat köte­les megfelelő védőberendezést felszerelni. így például rácsot, korlátot, füst-, gáz-, porelszívó készüléket, stb. Ha a munkával együtt járó ve­szélyt védőberendezés felszerelé­sével nem lehet kiküszöbölni, a dolgozókat egyéni védőeszközök­kel, (védőszemüveg, légzésvédő tenyérvédő, stb.) kell ellátni. Azt, hogy milyen munkakörben köte­les a vállalat védőberendezést, vagy védőeszközt szolgáltatni, <5mLíkeJk tÚTsaHiqáhan Egyedül imárádt az irodában. A kályha hűlni kezdett. Kint föltá­madt a szél, s a> hideg egyre job­ban beszivárgott az ablakrepedé­seken. Ránézett az órára. Félha­tot matatott. A vonat csak hétkor indul.. Várni kell. Sohasem szere­tett várni. Az esti várakozások mindig kínosabbnak tűntek a nap­paliaknál. A lámpa sárgás fényé­nél olvasni kezdte az egyik ké­peslapot, amely előtte hevert az asztalon, de csakhamar félbe­hagyta az olvasást. Fáradt volt. Váratlanul a tanácstag-jelölő gyűlések jutottak eszébe, s gon­dolatai emlékek tucatjait idézték, ötvenegy jelölő gyűlésen vett részt. Nagy munka szakadt a nya­kába. örült, neki. Mindig szíve­sen vette a nagy feladatokat. Amióta járási népfront-titkár, ez a második választás. Négy év óta az ejnberek sokat fejlődtek. Megváltoztak a falvak, s az emberek fejében és szívében is igen nagy a változás. Sosem ta­pasztalt még. ekkora pezsgést, ek­kora hozzáértést, felelősségérzetet, bátor szókifiondást. , Az ötven­egy jelölő gyűlés, melyen részt vett, őt, magát- is sokat nevelte. Sokat tanult, az emberektől, kö­zelebb került.hozzájuk, Elővette fiókjából a jelöltek listáját. Nézegette a neveket, s felidézte az arcokat, amelyek a nevekhez tartoztak. Munkások, parasztok, értelmiségiek, nők, fér­fiak, fiatalok és öregek, különbö­ző külsővel és képességekkel és egy közös tulajdonsággal, ame­lyet két szóval lehet kifejezni: szeretik a népet. És őket is szereti a nép. Válo­gatott emberek. A nép szigorú a válogatásban. A járás 953 je­löltje közül harmincegyet nem fogadtak el a jelölő gyűléseken. X. van a név mJllé téve. A jel felidéz egy estét, s az illető ar­cát, akit két ízben elfogadtak már, de most, harmadszor nem választottak meg Koppányszán- tón. Sokan összejöttek ahhoz a házhoz, ahol a jelölő gyűlés volt. Az egész környék ott szorongott, s amikor a név szóba került, fel­állt egy férfi, és azt mondta: „Itt hagytad a faludat, megszöktél a szövetkezet elől, nem bíztál ma­gadban sem, bennünk sem, sokat iszol, megrendült a bizalmunk benned. Én nem javasollak.” És az emberek bólogattak, amikor beszélt. Mindenki egy véleményen volt. Egy asszony is felszólalt ak­kor este. Olyan asszony, aki első ízben hallatta szavát közügyben. Szavai vágtak, mint az ostor: „Azt is tudjuk, hogy vered a fe­leséged. Hát mit gondolsz, te? Ne képzeld, hogy egyetlen nő is akad, aki rád szavazzon.” A gyűlések sokszor belenyúltak a késő éjszakába, s megesett, hogy gyalog indult haza. Nekivá­gott a határnak, a fagynak, a vaksötét éjszakának. Legutóbb, amikor Diósberény- ben járt, érdekes dolog történt vele. Egy hegyi gyalogösvényen indult el, hogy öt kilométert meg­takarítson. Éjszakai hadgyakorla­ton lévő katonákba ütközött. Fel­tartóztatták és á parancsnok elé kísérték. A parancsnok adott mel­lé egy katonát, hogy akadálytala­nul túljuthasson a „gyűrűn”. Kopogtattak az ajtón. Fölrez­zent, Az emlékek szétrebbentek. Régi ismerőse toppant be. Az ar­cát fürkészte, s mintha csak ki­találta volna előbbi gondolatait, megszólalt. ,— Megkérlek. Andirkó elvtárs, beszélj legutóbbi élményeidről. Kissé zavarban volt. Magáról ritkán szokott beszélni. Amit mondott, inkább csak élménytö­redékek voltak, mégis nagy tet­szést váltottak ki látogatójából. H. T. rendszerint az óvórendszabályqk határozzák meg. A védőöltözet természetére nézve különbözik a munkaruhától. A munkaruha cél­ja, hogy — teljesen, vagy részben — mentesítse a dolgozót saját ru­hájának elszennyeződésétől, vagy nagyfokú elhasználódásától. Ez­zel szemben a védőöltözet célja az, hogy a dolgozót fertőzés, mér­gezés, vagy a baleset veszélyével szemben megvédje. A vállalat a védőöltözetet díj­talanul köteles a dolgozók rendel­kezésére bocsátani. A védőöltöze­tet mindenképpen természetben kell kiadni, pénzben megváltani nem szabad. A dolgozó a védőöltözetet ren­deltetésének megfelelően köteles használni. Csak a munkahelyen használhatja, a munka befejezése után az üzem területéről — külön engedély nélkül — még javítás, vagy tisztítás céljából sem viheti ki. A védőöltözet tisztításáról, karbantartásáról, javításáról és pótlásáról a vállalat köteles gon­doskodni. A védőöltözet eltulaj­donítása bűncselekmény, vétkes megrongálása pedig fegyelmi vét­ség, s a dolgozót ezzel kapcsolat­ban anyagi felelősség is "-. beli. Egyes munkahelyek égre ártalmas hatásának a yi lé­se, illetőleg a szervezz. _..;;áiló képességének a növelése érdeké­ben a jogszabályok úgynevezett védőételek, vagy védőitalok szol­gáltatását rendelik el. A vállalat a védőételt és italt is térítés nél­kül, természetben köteles szolgál­tatni, és ezeket sem szabad pénz­zel megváltani. A munkavédelem megszervezéséhez nem elegendő a tárgyi feltételek megteremtése, hanem szükség van olyan szabá­lyokra is, amelyek részletesen meghatározzák az egészséges és biztonságos üzemeltetés, illetve munkavégzés feltételeit, a válla­latnak és a dolgozónak ezzel kap­csolatos jogát és kötelezett’sqgét. Ezeket a rendszabályokat tartal­mazzák az úgynevezett óvórend­szabályok. Amennyiben az üzemben olyan speciális munkafolyamatok van­nak, vagy berendezések üzemel­nek, amelyekre az óvórendszabá­lyok sem tartalmaznak előíráso­kat, az igazgató köteles a szak- szervezeti bizottsággal egyetértés­ben az üzem saját egészségvédel­mi és balesetelhárítási szabályait kiadni. A védőberendezések, yé- dőeszközök, valamint az óvórend­szabályok csak akkor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha azokat a dolgozók megfelelően is­merik és alkalmazzák is. Ezt a célt szolgálja a munkavédelmi oktatás. Minden dolgozónak meg kell tanulnia azokat a magatartás­szabályokat, amelyek biztosítják, hogy nem tesz kárt sem saját, sem pedig dolgozótársainak éle­tében, egészségében, vagy testi épségében. Általában meg kell ta­nulnia, hogyan kell biztonságosan kezelnie a gépeket, munkaeszkö­zöket, vagy éppen a védőeszközö­ket. Olyan vállalatoknál, üzemek­nél, ahol a dolgozó baleset, vagy foglalkozási betegség, vagy egyéb egészségi károsodás veszélyének van kitéve, minden újonnan bele­pő, vagy más munkahelyre be­osztott dolgozót előzetesen bal­esetelhárítási oktatásban kell ré­szesíteni. Az oktatás két részből áll: elméleti és gyakorlati okta­tásból. Az elméleti oktatást még kell ismételni, hogy abban a? üzem valamennyi dolgozója éveri- te legalább egyszer, de szükség esetén többször is részesüljön. A gyakorlati képzést a munkahelyen a munkavezető irányítja, aki a dolgozó munkába állítása előtt meg kell győződjön arról, hegy a dolgozó az -óvórendszabályokat valóban ismeri-e. Az első okta­tás megtörténtéről írásbeli iga­zolást kell adni. A dolgozó fe­gyelmi felelősség mellett köteles az oktatásban részt venni, r -ieny- nviben az óvórendsza' ’ okát nem ismeri, önálló munka vég* zésére beosztani nem szabad Dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents