Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-06 / 30. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 6; TOLNA MEGYEI A világ legjobban öltözött nemzetei közé tartozunk Horváth Gyula miniszterhelyettes nyilatkozata — A konfekcióipar hazánkban is döntő tényezőnek számít abban, hogy az egész lakosság öltözködés-kultúrájáról milyen vélemény alakulhat ki. A textíliák többsége ugyanis készruha tormájában kerül forgalomba. A különböző textilféleségeknél a méteráruként eladott és a konfekcionálásra került kelmék aránya a következőképpen alakult: a pamutszövetek 60, a fésűsgyapjú- kelmének 75, a kártol tgyapjú- szövetnek 90. a selyemnek pedig csaknem 70 százalékát a konfekcióipar dolgozza fel. Ebből kitűnik az is, hogy a lakosság nagy része készen vásárolja a finomszövetből készült öltönyöket, s a nők is szívesen választják a konfekcióipari terméket. — Világviszonylatban elismert a magyar konfekciómunka minősége. A ruhák szép kidolgozásán kívül a divat gyors nyomonkövet. lése, s nem kevésbé a viszonylag alacsony árak is népszerűvé teszik a készruhákat. A női divattal ugyan elég nehéz lépést tartani, mert a magyar nők közismerten igen igényesek, és ebben sokszor megelőzik külföldi társaikat is. A nagyüzemi termelés nem engedheti meg minden divathóbort figyelembevételét, s a kisipari szövetkezetek feladata, hogy a különleges kívánságoknak is eleget tegyenek. — Az én véleményem is megegyezik a külföldiekével abban, hogy a világ legjobban öltözött nemzetei közé tartozunk. Ez az ipar számára azt jelenti, hogy nem a mennyiségi, hanem a minőségi követelmények nőnek, a vásárlók igényesebbek, főként a finomabb cikkeket vásárolják, például fésűsgyapjú-ruhát keresnek nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek számára is. Nem tapasztalunk különbséget a falujü és városi lakosok ilyen irányú igénye között sem. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó konfekciógyárak az utóbbi években igyekeztek lépést tartani a kereslettel. Termelésük az 1949. évinek az idén csaknem a másfélszeresét éri el. Megkezdődött az 1963. évi budapesti műkorcsolyázó és jégtánc Euzápa-bajnokság Kedden reggel egyáltalán nem kedvezett az időjárás a korcsolyázóknak, az erős havazás nehéz feladat elé állította az 1963. évi budapesti műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság rendezőségét. A munkások már hajnaltól dolgoztak a Kisstadionban, s mire reggel 8.30 órakor elkezdődtek a férfi kötelező gyakorlatok, a pálya elfogadható állapotban volt. 8.15 órakor a 21 férfiversenyző megkezdte a bemelegítést, majd pontosan a kitűzött időben elfoglalták helyüket a bírók, és rajthoz állt a mezőny első résztvevője, a szovjet Valerij Meskov, Néző nemigen volt a Kisstadionban, csupán az edzők, no meg a jégmamák és jégpapák kísérték érdeklődéssel fiaik bemutatkozó szereplését. Egy-egy versenyző általában 3 perc alatt mutatta be gyakorlatát, s a pontozóknak bizony nehéz dolguk volt. Sokszor kellett a havat letolni »a figurákról«, hogy értékelni tudják a gyakorlatokat. 10 óra után néhány perccel már ■ismertté vált a férfibajnokság »TV»»*rvTVVVTVVTTVVVVYYTYTTVT versenyének állása az első figura után. Az első kötelező gyakorlat után a verseny nemhivatalos sorrendje ez volt: 1. Calmat 165,2 pont, 2. Schnelldorfer 162,8 pont, 3. Danzer 146,8 pont. 8. Ébert 140,4 pont. A‘ délutáni órákban újabb két gyakorlatra került sor. Előbb a hasonélű fordulás balra, előre, kifelé. majd a duplahármas kígyóvonal—duplahármas előre kifelé szerepelt a műsoron. A harmadik gyakorlatban újra a francia Calmat szerepelt a legjobban, s így tovább tartja vezető helyét. Ébert is a már »megszokott« formát mutatta, a pontozók jól értékelték »rajzát« és így az 5. helyen maradt a nemhivatalos értékelésben. 16.15 órakor a versenybíróság döntése alapján a megindult erős havazás miatt a férfi egyéni bajnokság kötelező gyakorlatait nem folytatták. A 4., 5. és 6. számú kötelező gyakorlatra szerdán reggeltől kerül sor, Téli állatvédelem... — És mit csinálunk, ha márciusban ezek nem lesznek hajlandók kiköltözni?... (Szegő Gizi rajza) Ebben a hónapban megjelenik a pályaválasztási tájékoztató A Tankönyvkiadó Vállalat még ebben a hónapban megjelenteti a tájékoztató füzetet, amely az általános iskolák és .a gimnáziumok utolsó évfolyamait végző fiataloknak, valamint szüleiknek, pedagógusaiknak, a szülői munkaközösségnek nyújt áttekintést a továbbtanulási, illetve elhelyezkedési lehetőségekről. Ugyancsak februárban jelenik\ meg a Felső- oktatási intézményeink című tájékoztató füzet, amely a felsőoktatási intézményeket ismerteti, s tartalmazza a felvételi vizsgák tematikáját, valamint az ezzel kapcsolatos tudnivalókat is. Mindkét tájékoztató az Állami Könyvterjesztő Vállalat kijelölt boltjaiban rendelhető meg a szükséges példányszámban. A „csontir origótól a műkorcsolyáig ” A Testnevelési Tudományos Tanács a városligeti Műjégpálya épületében a budapesti műkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság alkalmából érdekes sportkiállítást rendez, „A csontirongától a műkorcsolyáig” címmel. A kiállítás bemutatja a korcsolyának, mint sporteszköznek a fejlődését, mintegy kétezer évre visszamenőleg, s nagyrészt hazai leletek alapján. Falu a sarkkörön túl..» Lovozero, szovjet falu az Északi Sarkkörön túl fekszik, a hosszúi sarki éjszaka és a nagy hideg hazájában. Az elmúlt években Lovozero falu nagy fejlődésnek indult: sokemeletes lakóházak, kéí iskola, néhány áruház, kórház, öt bölcsőde, könyvtárak, kultúrh.t- zak létesültek. A képen: megérkezett a napi poéta szánon, autón és repülőgépen ... (MTI Külföldi Képszolgálat) Emberemlékezet óta... Régi nagy hidegek — Ember evők — Nagy tél után jó termes — A humoristák is fáznak A nagyszombati egyetemen a XVIII. század végétől készítettek meteorológiai feljegyzéseket, 1780- ban Budán állítottak fel néhány műszert, de rendszeres megfigyeléseket hazánkban csak 1850 óta végeznek. Azóta pontos adataink vannak az időjárás változásairól, de a korábbi évszázadok időjárását sem fedi teljes homály, mert régi krónikák, naplók nem egyszer szerzetesi rendházak diá- riuma tudósít bennünket nagy hidegekről, hév nyarakról, szerencsés és szerencsétlen esztendőkről. Kiváló meteorológusunk, Réthly Antal fél évszázad gyűjtőmunkájával állította össze azokat a feljegyzéseket, amelyek elmúlt századok időjárási viszontagságairól számolnak be. Izgalmas olvasmány ez a testes kötet, de ezen a szigorú télen meg is nyugtat, mert lapjairól az derül ki, hogy eleink is épp eleget vacogtak. Már a II. század végén (172—73 telén) ezt írja a krónikás: A rómaiak legyőzték a jászokat... a befagyott Dunán úgy harcoltak, mint a szárazföldön. Egy IV. századi feljegyzés arról tudósít, hogy a szittyák országában 7 rőf- nyi magas hó volt, s a hordókban megfagytak a borok. A meteorológusok a hómagasságban ugyan kételkednek, meri 1 rőf= 78 centi, s az öt méteres hó mindenképp túlzásnak tűnik. 1407—8 teléről azt jegyezték fel, hogy a Duna a Fekete erdőtől a Fekete-tengerig befagyott, viszont’ nem sokkal később, 1420- ban arról tudósítanak, hogy az éveleji hideg alábbhagyván, minTOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspórt Tolna megyei Bizottsága, és o Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség* 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 KészQI a Szekszárdi Nyomdábon Széchenyi utca 4-6. Telefon: 21—21, 25—72 Felelős vezető: Szél» István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkné* Előfizetési díj egy hónapra 1? Ft Indexszám: 25 069. den korábban ért be. márciusban a fák. áprilisban a szőlők virágoztak. Ugyanerről az évről írták azt is, hogy a fák kétszer teremtek. 1670 február 2-án egy krónikás azt jegyzi fel, hogy »gyalázatos hideg időjárás volt, a bő 2 rőt (kb másfél méter) magas volt, az őzek és nyulak megfagytak', a farkasok az utasembere.ket felfalták«. Emberemlékezet óta... — olvassuk a régi krónikákban gyakorta, s valóban előfordultak olyan esetek, amelyekre illett ez a jelző. Az 1602-ik esztendő ugyancsak kemény lehetett, s rossz volt a termés is. Mint Alviczy Péter feljegyezte, hallatlan éhínség kínozta Erdélyt, »az anyák felfalták fiaikat és leányaikat, s a kivégzetteket az akasztófáról levágva, sokan azok húsát ették«. Nagy volt a drágaság, egv köböl búza ára Erdélyben (nem egész egy mázsa) 50 forint volt, abban az időben nagyon sok pénz! Az ínség ezzel a szomorú esztendővel nem ért véget, mert 1604-ből ugyancsak azt olvassuk, Bethlen Farkasnál »általános dolog volt, hogy az emberek füvekkel, falevéllel, fakéreggel, macska- és egérhússal táplálkoztak. Az éhhalállal küzdők még emberhúshoz is nyúltak«. Ugyanebből az évből egy német kalendárium is I Bettholt Brecht 65 évvel ezelőtt, 1898. februárjában született BERTHOLT BRECHT a mai német irodalom legjelentősebb drámaírója, köttő és Iwjüfcus,' 1933-1:0“ hözójábét megemlíti, hogy az éhező érdé. lyiek »gyilkolnak és emberhús) esznek«. De az 1605-ös esztendő máj sokkal jobb lehetett, mert egy másik feljegyzés szerint a hide^ telet »bőv esztendő követte, úgyt hogy Magyarországban egy szép ökör 12 garas, tehén 6—8 garas* egy sertés 2—4 garas vala«.1 Már három hónapja kemény hidegekkel birkózunk, s természetesen arra szeretnénk választ kapni a régi időjárási tapasztalatokból, hogy milyen esztendő jöhet e sarki hideg után. Példa azonban mindenre van, arra is, hogy a tél szigorúságát szép tavasz, bőven termő nyár és ősz követte, dg sajnos az ellenkezőjére is. A haj. dani példákkal tehát nem sokra megyünk, s így nem marad más hátra, mint tovább lesni a Meteorológiai Intézet jelentéseit, és jövendöléseit. Humoristáinknak van néhány kipécézett területe, a vendéglátó ipar, a Patyolat és a meteorológia. Ezen a télen azonban egyetlen vacogó humoristának sem jutott eszébe, hogy a meteorológusokkal élcelődjék, mert — sajnos — az összes hideget jósoló prognózisok beváltak. S ha így folytatódik, megint csak nem lehet a meteorológusokkal viccelődni, mert továbbra is hí-» i deg időt jövendölnek... (i) emigrálnia kellett és csak 1948-ban tért oda vissza. A KOLDUSOPERA (1923) cimű művében a polgári társadalmat támadja. A CARRAR ASSZONY PUSKÁI a spanyol polgárháború idején, a KURÁZSI MAMA című darabja pedig a II. világháború küszöbén a harmincéves háború borzol* mainak bemutatásával a fasizmus ellen küzd. További híres darabjai: GALILEI. A KAUKÁZUSI KRÉTAKOR. Brecht a Béke. világtanócs tagja volt, 1954-ben Lenin- békedíjjal tüntették ki. * 135 évvel ezelőtt, 1828-ban e naporv született JULES VERNE francia író, az un. ,,technikai regény" műfajának megteremtője. Páratlan képzelőerővel megírt regényei az ifjúság között igen népszerűek. Több. a maga idejében fantasztikus elképzelése ma már megvalósult. Műve! közül a SÁNDOR MÁTYÁS és VÁRKAS* TELY A KÁRPÁTOKBAN című magyaf vonatkozású; Eseménynaptári!
