Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-06 / 30. szám
1963. február 6. ‘tolna megyei népCjság 5 VITATKOZZUNK ! Az idei kukoricatermés érdekében A szokatlanul korán beköszöntött tél miatt az őszi melyszántási terítek jelentős részét nem tudtuk teljesíteni. E munka elmaradása rendkívül komoly és sokrétű feladat elé állítja a termelést irányító szakembereket. Ezek megoldása pedig körültekintő, előzetes megfontolást igényel. Az előzetes vita megindítása érdekében írtam le az alábbi sorokat, arra gondolva, hogy gazdatársaim figyelmét felkeltik, és ugyancsak a megyei lapon keresztül reagálni fognak. A szántatlan területek túlnyomó többségén tavaly kukoricát termeltünk. A szár igen sok helyen vágatlan maradt. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az e területekre kerülő növényeink, amelyek zöme előreláthatólag kukorica lesz. — minél kevésbé érezzék meg azt, ami e kényszerű .,agrotechnika" következménye szokott lenni? A feltett kérdés érdemi megoldása területén két lehetőségünk van. 1. A kukoricaszárat letépetve, szuperfoszfát, kálisó és pétisó (vagy egyéb műtrágyák) adagolása mellett leszántjuk. E módszert egyes állami gazdaságok évek óta sikerrel folytatják ott, ahol a monokulturális növénytermelést bevezették. Itt említem meg, hogy tavasszal szárat leszántani olyan hiba, amely a közepes termés lehetőségét is kizárja! 2. A kukoricaszárat levágjuk, és ha nem szükséges, elégetjük, ezután szántunk. Az első pont helyességét vallók elgondolásukat azzal támasztják alá, hogy e módszerrel végeredményben teljes trágyázást adnak. A szármaradvány elkorhadva szaporítja a humuszt, továbbá a szárban lévő tápanyagok feltáródása után emelkedik a növények által felvehető készlet is. Ez az érvelés helyesnek is tűnik. Úgy gondolom azonban, ez ősszel igaz csak. Mert mi a tavaszi szántás legfőbb veszélye? Nyilván az, hogy a talaj igen hamar kiszáradhat a laza szerkezet miatt. Minden tényezőt ki kell tehát küszöbölni, amely ezt elősegíti. Ezért sem helyes tehát szármaradványt a talajba juttatni. A kukorica vízzel való ellátásának azonban nem is ez a legfőbb problémája. A növények csírázásához és fejlődésük kezdeti szakaszaihoz még elegendő nedvesség szokott rendel kezésre állni. Június végén júliusban kezd a kukorica ..furulyázni’. Hasznosnak tartom az 1961. év egyes tapasztalatainak felidézését. Azt láttam akkor. hogy azon a területen volt rendkívül alacsony az átlagtermés, ahol kevés felvehető nitrogén volt a talajban. A hiányos ellátás azonban nem közvetlen oka volt a kiesésnek. (Ugyanaz a terület esős időben közepes termést — 1962-ben — adott annak ellenéi-e, hogy azóta sem kapott tápanyagot!.) Az volt baj, hogy a gyökérzet — mint vegetatív rész — nem hatolt elég mélyre a szárazság bekövetkeztéig. A vontatott vegetativ fejlődés az adott időszakban, tehát 1961. májusának végén, júniusában az elegendő nedvesség idején nem volt -elég erőteljes ahhoz, mert nem volt elegendő nitrogén, hogy ..megelőzze” a fokozatosan lefelé haladó száradást. A probléma lényege tehát az. hogy a viszonylag nedvesebb hónapokban nekünk ügy kell ..injekciózni” a kukoricát, hogy „előzze" meg az időjárást! Ezért helytelen, véleményem szerint, a meglévő kevés nitrogént (mert ez egész növénytermelésünket tekintve sosem elég!) arra használni a kritikus időszakban, hogy a pentozán hatást semlegesítsük. Mert a szár kor- hadásának első stádiumában vitathatatlanul az ezt végző mikroorganizmusok jelentékeny mértékben fogyasztják a nitrogént. De víz is szükséges e folyamatokhoz. Pedig éppen ekkor van a kukoricának a lefelé való minél gyorsabb haladás érdekében a legintenzívebb nitrogén és víz igénye! Adjunk tehát minél előbb és minél több nitrogén műtrágyát a kikelt kukoricának a fejlődés intenzitásának fokozásához. Természetesen, ha egy gazdaságMegjelenik a filmművészeti könyvtár film és ifjúság sorozata Az ifjúsági filmbizottság és a filmtudományi intézet gondozásában a következő hónapokban megjelenik a filmművészeti könyv, tár: Film és ifjúság sorozata. Az első két kötet már napvilágot látott, s hamarosan kikerül a nyomdából a többi is. A sorozatot a magyar ifjúsági filmek hatás- vizsgálatairól szóló mű nyitotta meg. Ezt az ifjúsági filmbizottság tudományos csoportja készítette. Összegezték, hogyan fogadták a fiatalok az eddig készült öt magyar ifjúsága filmet. Pszichológusok, pedagógusok és filmesztéták elemezték 2200 diák válaszát. A második kötet címe: A film hatása fiatalságunkra. A szerzők arról számolnak be. hogy a budapesti általános és középiskolás fiataloknak, valamint ipari tanulóknak milyen tematikájú filmek tetszenek, illetve nem tetszenek a sorozatban. Megjelenik A gyermek- és ifjúsági filmek dramaturgiája című munka is. A szerzők azokat a pedagógiai, pszicho, lógiai és az ezekből adódó filmábrázolási sajátosságokat ismertetik, amelyek az ifjúsági filmekre jellemzőek. Önálló kötet foglalkozik az iskolai filmoktatás' témakörével. Végül napvilágot lát a Filmesztétikai olvasókönyv, és a Film, rádió, televízió című kötet, amely azzal foglalkozik, hogy a fiatalok hogyan készültek az egyik új írásbeli érettségi-! ételből. Ez azt a feladatot adta a diákoknak. bafjjf ismertessék a film, a rad*a a televízió szerepét a művészi élmény felkeltésében, az irodalmi alkotások népszerűsítésében. nak oly sok pétisója van. hogy mindkét igényt ki tudja elégíteni, a szár letépése is lehet megoldás. Nagy általánosságban ez azonban ritkán lehetséges. Mert egyéb növény is meghálálja a gondoskodást. A kukorica terméseredményének biztosítása érdekében azonban a fenti elgondolás teljesítésén kívül van még más vonatkozású probléma is. Szántsunk minél korábban, de a mélységet ne túlozzuk el, mert durva lesz szántásunk és mélyen ki is száríthatjuk talajainkat. Zárjuk le azonnal a szántást. Vessünk minél korábban és minél mélyebben. Vigyázzunk itt is nehogy túlzásba essünk, mert ellenkező eredményt kapunk, mint amit várunk. Vontatott kelés! A legfontosabb pedig az, hogy amint látjuk a. sort, fejtrágyázzunk! Alakítsuk át vetőgépeinket előre e célra, hogy azok alkalmasak legyenek e nagyjelentőségű munka elvégzésére. Utána fogasoljunk. Ismételjük meg a fejtrágyázást az, egye- iés után. Mindkét esetben a maximális — a készlet engedte adagot adjuk. Időben és gondosan végezzük el a növényápolási munkákat is. Gondoljunk arra, hogy eezel a talajharmat-képződést is elősegítjük, de a gyomok sem vonják el az előreláthatólag kevés vizet. Meggyőződésem, amennyiben a vázoltakat megtesszük, biztosítani tudjuk az. eredményt. Úgy érzem, hogy cikkemben sok mindenről nem volt szó. Nem is lehetett ez cél. Beszélni kellene még az optimális szántási mélységről, vetési mélységről, műtrágya adagokról, hogyan hajtsuk végre a következő tavasszal a Hungazinos kezeléseket. Mint ahogy elöljáróban írtam, S7.ükségesnek tartom a nyilvános Vitát. Ilyen jelentős mennyiségű tavaszi szántás mellett kevés ..moderrt” elmélet van. Általában az optimális viszonyok közötti termelést tartottuk célunknak. Ez természetes is! Nekünk azonban 1963-ban, tavaszi szántás ellenére is sok kukoricára van szükségünk. Mutassuk meg, hogy mostoha viszonyok között is tudunk kielégítően termelni. Segítsük vitánkkal egymást ahhoz, hogy a célt minden gazdaság elérhesse! Bátki Sándor. a eikói Üj Élet Tsz vezető agronómusa. Szemléltető eszközök vándorszekrénye a mezőgazdasági szakoktatás szolgálatában A kis falvakban távoli pusztákon is tért hódító mezőgazdasági szakoktatásban nagy segítséget jelein az ú.jtípusú vándorszekrény A kerekeken mozgó vándorszekrény tartalmaz minden olyan tárgyat és felszerelést, amire a mező- gazdasági szakmunkásképző tanfolyamokon szükség van. Há1- lap.ia írótábla, de egy gombnyomásra vetítővászon kerül eléje, amire automata készülék vetíti, előre meghatározott időnként, a képeket. Fiókjaiban 50 féle tárgy található: állatok es növények modelljei, talajminták, képek és egyeb szemléltető eszközök, A vándorszekrényhez mikroszkóp. talajvizsgáló felszerelés és több más. az egyszerűbb vizsgálatokhoz szükséges berendezés is tartozik. A Földművelésügyi Minisztérium kísérletképpen eddig harminc új típusú vándorszekrényt juttatott a mezőgazdasági szak- tanfolyamoknak. A Kedvező tapasztalatok alapjan az iskolai felszereléseket értékesítő vállalat most nagyobb mennyiséget gyárt a mezőgazdasági szemléltető eszközök praktikus »tárházából«. Az idén újabb 60 000 lakásra térj eszük ki a propán-bután »ázellátást > Az utóbbi években az ipari központoktól távol eső lakótelepeken is mind gyakrabban szeleinek fel gáztűzhelyeket. Az ország gázvezetékeibe kapcsolt, mintegy 310 000 fogyasztón kívül több mint 165 000 családhoz teherautón megy házhoz a közkedvelt és olcsó fűtőanyag. A palackozott propán-bután gáz az ország valamennyi megyéjébe eljut, s az idén újabb 60 000 család konyhájából szorítja ki a fa- és szénfűtésű tűzhelyeket. A 60 000 fogyasztó bekapcsolása is csak igen kis részben tesz eleget a lakosság Igényeinek. A műszaki felkészültség javulásával fokozatosan tovább .javul az ellátás, 1964-től évente további százezer családot vonnak a propán-bután gázfogyasztók körébe* Újabb 2000 holdat tesznek öntözhetővé megyénk állami gazdaságai Idén 20 000 holdra emelkedik megyén kben az öntözhető földterület Állami gazdaságaink termelési hozamainak emelkedésében egyre nagyobb szerepet játszik az öntözéses gazdálkodás. A múlt évben 4000 holdat — a kertészeten kívül kukoricát, lucernái, silókukoricát, cukorrépát és legelőt — öntöztek az állam) gazdaságok. Idén újabb 2000 holdat teszitek öntözhetővé és ezzel 6000 holdra emelkedik állami gazdaságaink öntözhető földterülete. Termelőszövetkezeteink idén 6500 holdon létesítenek öntöző berendezéseket. s ezzel az öntözhető földterületük 1-1000 holdra emelkedik. Megyénkben tehát összesen — az állami gazdaságok és a ter- melöszövetkezetek —' az idei év végere 2(f Ö00 holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Tavasszal 6000 holdon/ásítanak a termelőszövetkezetek Nagyarányú fásításra készültek fel a közös gazdaságok: ez év tavaszán több mint 6000 holdat kívánnak beültetni facsemetékkel és suhángokkal. A területrendezések után most mód nyílik a gépi művelésre nem alkalmas kisebb földdarabok fásítására és az erdősávok, a dűlőutak menti fasorok végleges kialakítására. A hegyvidéki közös gazdaságok foiryyttttt VTyyyyvvyyvv w * v /n Meleg szívű emberek — Szörnyű idő volt. Mínusz huszonkettőt mértek. Tombolt a vihar. Temetésen voltam a feleségemmel a szomszédos községben Gyulajon. A hír telefonon érkezett utánam. Váratlanul ért, és kétségbee.itett. Siettünk haza. — Kegyetlen látvány fogadott. Kidőlt a házunk hátsó fala, s a tetőt lesöpörte a szél. Különben nem Is lehetett igazi lakóháznak nevezni. Viskó volt. Düledező viskó! Tavasszal úi házat akartam építeni. Már összegyűjtöttem a pénzt, Beadtam a tanácshoz a bontási kérelmet. Azt hittem, még ezt a telel kibírja. Nem gondoltam, hogy ilyen ítéletidő lesz. Rövid kis szünet következik, majd isméi hallom az emlék hálásától kissé izgatott beszédet. — Mire hazaérkeztünk, kimentették bútorainkat. Vasutas vagyok. Minden kurdi vasutas ott volt a mentésnél. Kivéve azokat, akik szolgálatban voltak. Amikor megláttam a viharban forgolódó embereket, elpárásodoü a szemem a - meghatódó* óságtól. — A gyermekek is hazaszaladtak az iskolából. Három apró gyermekem van. El tudja képzelni, milyen érzés ilyen jeges időben három gyermekkel az utcán állni, egy rom előtt, amely tegnap még a hajléka volt az embernek? Nem! Az ilyet nehéz elképzelni. Az ilyet csak átélni lehet. — Mit tegyek? Hová legyünk? A tanácselnök, aki a mentést irányította, bíztatott. Nagyon jól esett a baráti szó. Körülvettek az emberek és felajánlották, hogy megosztják velünk hajlékukat. Olyanok tették, akiknek mágiáinak is szűkös volt a lakóhely. De jószívűefc voltak. Feleségemmel és a legkisebb gyermekemmel Bokor Mihályékhoz mentünk. Az egyik kislányt László Györgyné vette magához. A legnagyobb lány pedig barátnőjéhez, Teut Melindához ment lakni. — Itt. Küldőn is lakáshiány van. A tanács nem tudja kielégíteni a Uikásieénylők kérelmét. Az én ecetem, rerdkíviilisége miatt, gyors intézkedést követelt. A feleségem a termelőszövetkezetben dolgozik. A szövetkezet segített. Kiürítette az egyik épületet, amely valamikor erdészház volt. Legutóbb raktárnak használták. Bokor Mihályné és László Györgyné segített a feleségemnek meszelni. Vasutas társaim megint ott: voltak a költözködésnél. — És két napon belül már az egész család az új lakásban volt. Csodálkozik? Én sem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan megy. De ha megvan a segíteni akarás az emberekben, akkor hamar megoldják a problémákat. — Vasutas társaim nem hagytak el. Higgye el, olyanok, mintha közeli rokonaim lennének valamenyien. Kakas József, a pár Itit kárunk az összedőlt kemence helyett kályhát adott kölcsönbe. A régi viskót lebontottuk. Fgy döbroközi építésztechnikus elkészítette már az úi ház tervrajzát. Szép ház lesz, tágas, egészséges. Akik segítették a mentésnél és a bontásnál, felajánlották, hogy oia lesznek az építkezésnél kozott mértékben veszik tel a harcot a talajerózióval, az alföldi termelőszövetkezetek pedig főleg a homokterületen alakítanak ki új erdőket és ligeteket, A fásítási munkákból egyre nagyobb részt vállalnak magukra a fiatalok. A társadalmi munkában elültetett csemetéknek és suhángok- nak mintegy egyharmad részét azok a fiatalok ápolják, akik a kis fákat földbe tették. '▼W'* is. Társadalmi munkát ajánlottak. Tudja milyen.munkáról van szó? Olyanról, amit nem szervez senki, mégis megszületik. Mert az emberek ma jobbak, mint régen voltak. Segítenek egymásnak. — Nem is képzeli, milyen hálás vagyok. Szeretnék egyszer mindent: visszafizetni mindenkinek. Ne pénzre gondoljon. Nem! Pénzzel az ilyesmit nem lehet meghálálni. A szereteíet csak szeretettel, a jóságot csak jósággal, a segítséget csak önzetlen baráti segítséggel lehet viszonozni. Megáll a beszéddel. Az ablaküvegen keresztül nézi a szüntelenül hulló, hatalmas hópelyheket. Itt bent melegség és nyugalom van. A veszély elmúlt. Egy családot érintett, de elűzésén sokan munkálkodtak. Talán még mondani valamit, de egy férfi lép hozzá. — Németh Józsefei keresem. Bólint. — Én vagyok. Búcsúzom. Az utcán emberek jönnek velem szemben. A hideg miatt fagyos az arcuk. Most. e történet után mégis nagy bizakodással nézek ráiuk. Mert a zuzmarás kabátokon belül, a szivük táján melegséget hordanak magukban, az emberszerek! melegségét. H. t.
