Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
•A DÖNTŐ PILLANATBAN ŐT ILLETI A SZÓ, W flGVELEM!,flKV£A£Nli Moszkvai idósza'm/tas szerint TÍZ ÓRÁTÓL KEZDVE TILOS A JELZETT ZÓNÁT ÉRINTENI /) VÁRAKOZÁS FESZÜLT CSENDJE NEHEZEDIK A VEZER- HAJÓ PARANCSNOK! TERMÉRE, AHONNAN A FLOTT ILL A MOZDULATAIT IRÁNYÍTJÁK. A TISZTEK KÖZÖTT ESETLEN CIVIL: NYIKOLAJ SZERÜEJEVICS SZTYEPANOV MÉRNÖK. A Különleges Energetikai Intézet tudományos munkatársa TÖ'DÍA “.TPr.TFt NÍPŰ.TS ÍG 1983. fctjvuái Ki a felelőtlen felelős ? 4. SZOLZSEXYICn Nem sikerült nyomára bukkanni a felelőtlen felelősnek. Az őszi esők és az idei nagy havazás eltüntette még a nyomát is. Ezért a lapon keresztül igyekszünk most megtalálni. Miért nevezzük ismeretlenül is felelőtlen felelősnek a keresett személyt? Azért, mert mint a mellékelt fényképfelvétel is igazolja: hóval lepi be a tél ezt a derék lánctalpas hókotrót, ahelyett, hogy az utakat tenné járhatóvá. Ott pihen 1962 március 18. óta a pusziahen- cse—nagydorogi leágazónál. A karosszérián kívül már alig maradi meg belőle valami. Kikezdte az idő és kikezdték az emberek is. Nos, ezekért felelős a felelőtlen személy. A hókotró pedig a félméteres hóban azon „töpreng": vajon milyen indokokat tartalmaz a selejtezéséről szóló „okirat”, mert amikor az útnál hagyták, makk egészséges volt. Talán kicsit könnyebb less megtalálni a felelőst — vagy felelősöket? — ha megírjuk, hogy a hókotró — a legjobb tudásunk szerint — a KPM Pécsi Igazgatóságának tulajdonát képezte. (Szabó István NEB-elnök levele alapján). Megjelent a Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadója Az elmúlt években sok tízezren megismerkedtek a Népszabadság tanácsadó füzeteivel és .sokan olvasták a hetente két oldalon megjelenő Népszabadság tanácsadó rovatának válaszait. A szövetkezeti gazdálkodás fejlődése következtében, az új igényeknek megfelelően, február első napjaiban külön tanácsadó könyvecskét ad ki a Népszabadság szerkesztősége. A 80 oldalas tanácsadóban a szövetkezeti tagok és a szövetkezeti vezetők megtalálhatják az őket érdeklő, időszerű, fontos problémákra a választ. Ezeket a válaszokat a leghozzáértőbb szakemberek. az egyes minisztériumok és főhatóságok illetékes vezetői adják. A tanácsadót az újságárusoknál és a hirlapkézbesítő postásoknál lehel megvásárolni, ára: 2.— Ft. 0Át * v# J J JUt SS * * % * v****** *** ************ ************** ***** VALENTYIN IVANOV tudományos—fantasztikus regénye nyomán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta: SEBÖK IMRE Előzmények: Az Északi-óceán egy távoli pontjára szovjet Haditengerészeti egységek vonulnak fel és megadott pontokon fémes csillogású hengereket bocsátanak a hullámok közé. A műveletet Nyikolaj Szergejevies Sztyepanov mérnök, a Különleges Energetikai Intézet tudományos munkatársa irányítja; XXVI. A habarcsot már hozzák is a lépcsőn. Négy pár fogja hordani. A brigadéros úgy döntött, hogy habarcsos ládát nem kell a kőművesek kezeügyébe állítani, hiszen a habarcs átöntés közben csak megfagyna. A tróglit közvetlenül odaállítják a két kőműves mellé: itt van, falazzatok! Közben a habarcshordók, hogy meg ne vegye őket a hideg, feldobálják a salaktömböt. Amint a trógliból kifogy a habarcs, alulról tüstént elindul a második habarcshordó pár, a fentiek meg — usgyi, lefelé. Ott lenn, a tűznél felolvasztják a trógliba fagyott habarcsmaradékot, s megmelengetik magukat, amennyire tudják. Két tróglit hoztak egyszerre: egyet Kilgas, egvet meg Suhov falrészéhez. A habarcs párolog, füstölög a fagyban, pedig alig van benne valami kis meleg. A vakolókanállal odacsapják a falra, s ha a kőműves kissé elbámészkodik, a habarcs máris megkeményedik. Ekkor már kalapáccsal kell leverni, a vakolókanál nem segít. Ha pedig a salaktömböt nem egészen úgy illeszti a helyére az ember, ahogy kellene, máris odafagy, ferdén. Most már csak a fejsze fokával lehet szétverni, s újra fel kell rakni a habarcsot. Suhov azonban nem ejt hibát. A salaktömbök nem egyformák. A letört szegletű. horpadt testű vagy hasas tömböt Suhov nyomban észreveszi, látja, hogy a falon melyik oldalra dőlne, s menten kiszúrja magánál'; azt a helyet, amely éppen erre a salak- tömbre vár. Suhov vakolókanalával a gőzölgő habarcsba merít, a kiszemelt helyre csapja, s megjegyzi, hol húzódott az alsó hézagolás (hogy aztán erre illessze a felső salaktömb közepét). Pontosan annyi habarcsot merít, anfennyi egy salaktömb alá éppen szükséges. Ezután kivesz egy salaktömböt a halomból (de óvatosan, nehogy a kesztyűjét elszakítsa, mert a salaktömb tép. mintha foga lenne). Még egy egyengető mozdulat a vakolókanállal a habarcson, és zsupsz. felrakja a salaktömböt. Most aztán meg kell igazítani a vakolókanál oldalával, aláverni, ha azt akarja, hogy a külső fal függőleges legyen, hogy a tégla hosszában-széltében lapjavai feküdjék. Lám. már meg is kötött, odafagyott. Ha közben a tömb alól kibugy- Jgyant a habarcs, a vakolókanállal ? mielőbb le kell ütni a falról, fél- * revetni (nyáron ez a habarcs a ? következő tégla alá megy, de »most erre gondolni sem lehet), |és újból az alsó hézagolást kell íszemügyre venni — előfordul, 5 hogy nem egész tömb, hanem daFordí tóttá: rabjai kerültek oda. Ilyenkor újra habarcsolni kell, mégpedig a baloldal alá vastagabban, a salaktömböt pedig nem egyszerűen, hanem jobbról balfelé csúsztatva kell behelyezni. Ekkor a salaktömb kinyomja a habarcsfelesleget az új tömb és a baloldali szomszédos tömb közé. Egy pillantás a függőleges, egy pillantás a vízszintes irányba. Kész! Jöhet a következő! Folyt a munka. Ha két sort lerakunk és a régi hibákat helyrepofozzuk, egészen simán fog menni. De most rajta legyen a szemünk! S rakta, rakta a falat Szenyka felé. Onnan a szeglet felől, a brigadéros mellől Szenyka is megindult, ő is errefelé tart. Suhov odakacsintott a malte- rosoknak: habarcsot, habarcsot ide a kezem ügyébe, de szaporán! Úgy megindult a munka, hogy nincs idő orrot törölni. Ahogy Szenykávai összejöttek és egy ládából kezdték merítem a habarcsot, az pillanatok alatt kifogyott. — Habarcsot! •—• harsogja Suhov a falon át. — Ado-o-om! — kiáltja vissza Meghozták a ládát. Abból is kimerték, ami merhető volt. Ami meg a láda oldalára tapadt — azt kaparjátok ki magatok! Mert nektek kell fel-le cipelni a láda íenekére-falára üllepedett kérget. Félre vele! A következőt! Suhov, meg a többi kőműves már nem érezte a hideget. A gyors, megfeszített munka meghozta az első kimelegedést, azt, amely csuromvizessé teszi a testet, a buslát, a fufajka. a íelső- és az alsó ing alatt. Ám ők egy pillanatra sem álltak le, csak hajtották a falazást, tovább, egyre csak tovább. S egy óra múltán megjött a második kimelegedés. amely felszárítja a verítékei, lábukat nem csípte a hideg, s ez a legfőbb. Semmi más, az enyhe szél. sem, amely alájuk fújt — nem tudta elterelni gondolataikat a falrakásról. Egyedül Klev- sin bokázott: negyvenhatos lába van a szerencsétlennek, felemás csizmái kapott, szorít. A brigadéros időnként nagyokat kiállt: „Haba-a-a-ar-csot!” Suhov is rákontráz: ,,Ha-ba-a-ar- csot!" Aki keményen dolgozik, szomszédai felett ugyancsak afféle brigadérossá válik. Suhovnak nem szabad lemaradnia a másik falazó párttól, most még édes testvérét is megfuttatná a tróg- lival a lépcsőn. Bujnovszkij eleinte. déltől kezdve Fetyukowal együtt hordta a habarcsot. A lépcső meredek is, csúszós is, s eleinte Fetyukov nem nagyon erőltette meg magát. Suhov kissé nógatta is: Peters Magda, Hetényi Pál, Dosek Lajos, Murányi Bea. — Kapitány, gyorsabban! Kapitány, salaktömböt! Míg a kapitány fordulóról for dulóra fürgébb lett. Fetyukov addig egyre lustább: a lépcsőfokokat taposva jön, jön, a tróglit férledönti és a habarcsot kilöty- tyenti, hogy könnyebb, legyen. Suhov egyszer hátba is vágta érte: — No, te bitang! Ugye. igazgató korodban hajtottad a munkást? — Brigadéros! — kiáltja a kapitány. — Embert adj párnak! Nem fogok ezzel a sz.. ,-ral együtt hordani! A brigadéros átcsoportosítást végzett: Fetyukov alulról dobálja az állásra a salaktömböt, de úgy állította őt be a brigadéros. hogy könnyen fel lehessen mérni, mennyi salaktömböt dobott fel, s a kapitányhoz Aljoskát osztotta be párnak. Aljoska csendes, csak az nem dirigál neki, aki nem akar. — No, most adj bele apaitanyait! — biztatja őt a kapitány. — Látod, hogy megy a falazás! Aljoska engedékenyen mosolyog: • • • — Ha gyorsabban kell, hát gyorsabban. Ahogy parancsolja. S ezzel megindultak lefelé. — Figyelem, kincs jött a brigádnak. A brigadéros lekiált valakinek. Kiderül, hogy még egy salaktömbbel megrakott dömper érkezett. Félévig egy sem jött, most meg elárasztják őket. Most lehet dolgozni, mert hoznak salaktömböt. Ez az első nap. Aztán majd leállnak vele, s nem lehet hajtani a munkát.' , A brigadéros még odalent szitkozódik. A daruról. Suhov szeretné tudni, miről van szó, de nem ér rá: most hozza egyenesbe a falat. Feljöttek a tróglisok, elmondták: szerelő jött, hogy a daru motorját kijavítsa, s vele együtt érkezett a villamossági munkálatok vezetője. Szabad ember. A szerelő vesződik, a munkavezető nézi. Ahogy szokás: egy ember dolgozik. egy ember nézi. Ha kijavítanák a darut, vele adhatnánk fel a salaktömböket, meg a habarcsot is. Suhov már a harmadik sort rakta (Kilgas is megkezdte már a harmadikat), amikor a lépcsőn feltűnik egy újabb hajcsár, egy újabb nacsálnyik: Der, az építőcsoportvezető. Moszkvai. Azt mondják, a minisztériumban dolgozott. Suhov Kilgas közelében állt. s Der felé bökött. — Oh! — legyint Kilgas — ne-- kém egyáltalán semmi közöm a vezetőkhöz. Csal; akkor hívj. ha lezuhan a lépcsőn. (Folytatjuk)
