Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-26 / 47. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 26. SPORT v ­■m rmj NB III-as csapataink edzőmérkőzései NB lH-as csapataink edző- mérkőzéseket játszottak a hét végén. A pályák talaja eléggé rossz állapotban volt. Különösen Szekszárdon, a városi sporttelep edzőpályája volt nagyon rossz ál­lapotban. A Dózsa edzőpályája már nem volt olyan mély göd­rökkel tarkítva, azonban korcsolya pályának is beillett volna. Nagy- mányokon a pálya jónak mond­ható. eltekintve attól, hogy az oldalvonalaknál, némely helyen, közel kétméteres magasságban áll a hó. Dombóvárott a salakos edzőpálya jó állapotban volt, és a négy pálya közül ez volt leg­alkalmasabb a játékra. Az edző­mérkőzésekről az alábbiakban adunk tájékoztatót: Szekszárdi Dózsa - Bonyhádi Vasas 7:1 (3:1) Dózsa: Szlavicsek — Tamási, Novak, Vass — Kacsányi Czibók — Dósai, Kormos, Majnay, Gahó, Ungi. Bonyhád: Virányi — Wag­ner I., Éndrődi, Váradi — Mező, Péter ■—'Pataki, Vajda, Wágner II., Fládir.g, Szegedi. Virányi ka­pus már az első percben elcsú­szott és Ungi a hálóba küldte a labdát. 1:0. Továbbra is a Dózsa támadott, azonban eredmény nél­kül, sőt később kiegyenlítetté vált a küzdelem. A bonyhádi fe­dezetpár sok jó támadást indí­tott, de Novák kétszer is sze­rencsével mentett. Fél óra letel­tével Ungi volt ismét eredményes és ebben az időszakban valóban jól is játszott a Dózsa. Ungi kapufája után Gahó lőtt újabb gólt, de nem sokkal később End- rődi 11-esből szépített. 3:1. Szünet után így alakult a Dó­zsa: Lickert — Tamási, Novák, Bencze — Kollár, Vass — Dósai, Kormos, Ungi, Gahó, Czibók. A félidő elején a vendégek igen jól tartották magukat, sőt ellen­támadások vezetésére is futotta erejükből, de a védők csak rikán engedték levéshez a bonyhádi csatárokat. A Dózsa csak 25 perc után tudta növelni előnyét Czi­bók révén. Később Kormos, Ungi és Czibók is betalált a bonyhádi kapuba és így alakult ki a Ül­és eredmény. A Dózsából Ungi és Czibók, a vendégektől Péter és Mező' játéka tetszett. A mérkőzés után Kemény edző elmondotta, hogy jó erőállapot­ban vannak a játékosok. Meg­jegyezte, hogy ezen a talajon a mozgáson volt a fősúly, ennek ellenére nem volt elégedett több játékos teljesítményével. Szekszárdi Petőfi— Szekszárdi Építők 5:4 (4:1) Már hétközben is játszott a Petőfi egyszer az Építőkkel. Ak­kor 2:0 volt az eredmény a Pe­tőfi javára. Szombaton a két csapat a következő összeállítás­ban kezdett: Petőfi: Greilich — Cser, Bos- nyák. Zörényi — Simon, Cziráky — Varga, Bárány, Huth, Taliga, Rostási. Építők: Kaiser — Pegler, Erdélyi, Kovács — Vida, Baka — Sólyom, Odor, Fertőszögi, Kollár, Varga. Az első félidőben játszott jobban az NB III-as csapat. Már 4:0 arányban vezetett, amikor feljött az Építők és egészen szo­rossá tudta tenni a mérkőzés sorsát. A gólokat a fedezetet játszó Simon (2), Huth, Taliga és Bárány, illetve Odor (3) és Só­lyom szerezte. A Petőfiben különben az az újság, hogy a jövő héten Geller is elkezdi az edzést, és hamaro­san Malinger is a csapat rendel­kezésére áll majd. Az edzőmér­kőzésről Garamvölgyi hivatali el­foglaltsága, Hómann sérülése, Ulrich elutazása miatt kapott felmentést. Magymányok Máza- Szászvár 3:2 (2:1) Nagymányok: Szőts — Hucker, Komáromi, Berta — Gebauer, Molnár- — Becze, Jánosi, próba­játékos, Wéber, Teleki. Csere: Hirschmann és próbajátékos II. Máza-Szászvár: Süveges — Dobó, Kasper, Széles — Szabó; Kovács — Gyorsok, Hernádi, Róth, Ágoston, Tóth. Csere: Kádár. Katona, Botz. A hideg ' idő ellenére '-ls mintegy kétszázan tekintették meg a két bányászcsapat edző­mérkőzését. Nagymányoki táma­dásokkal indul a találkozó és a 12. percben Becze szerzi meg az első gólt. 1:0. Két perc múlva Jánosi talál Süveges kapujába. 2:0. A 30. percig a nagymányoki csapat van többet támadásban és a máza-szászvári csatársor né­hány 'támadását a hazai védelem visszaveri. A 40. percben Gyorsok lövésével 2:l-re alakul a mérkő­zés állása. A II. félidő 8. percében Tóth kiegyenlít a vendégcsapatnak, majd hosszú mezőnyjáték után, miközben mindkét csatársortól jó megoldásokat látunk, a 35. perc­ben Wéber állítja be a végered­ményt. 3:2. Dombóvári VSE— Dombóvári Szpartakusz 4:2 (3:1) Az elmúlt héten a Dombóvári VSE a salakos edzőpáilyát le­takarította a hótól, és így jó ta­lajon találkozott a két csapat. Mintegy 150 néző előtt az NB III-as csapat idény eleji formát mutatott. Az NB III-as csapat vezetői a mérkőzés után tovább­ra is borúlátóan nyilatkoznak, mert. mint mondják, nincsenek megelégedve a felkészüléssel, a, játékosoknak nincs erőnléte. Az NB III-as csapatban tizenhat já­tékost szerepeltettek, köztük Ta- pasztit is, aki mindkét félidőt végigjátszotta, de nála is meg­mutatkozott az erőnlét hiánya. A vezetőség mindent elkövet, hogy a bajnoki rajtig hátralévő időt jól kihasználja. fjülsang | Nagykónyiban A hízó átlényegülése megtörtént. Szép szál kolbászok formá­jában lóg a rúdon, sonkája, szalonnája már a sózóban van, és haj­dani kövérségére csak a jókora gömböc emlékeztet. Némely részei éppen most sülnek pecsenyévé, a család által elfogyasztandó a, disznótoron. m Sakkfeladvány gyorsfejtő verseny kiírása r Léptek hallatszanak kintről, a tornácon. Ki jöhet ilyenkor2 —• a háziasszony indul ajtót nyitni. Feltárul az ajtó, fura, torzonborz alakok lépnek a szobába. Né­gyen vannak, két rongyos, kormos férfi, és két asszony. Egyikük karján kicsi melencében bebugyolált csecsemő. A nagykucsmás férfi fejszét szorongat, a kalapos hegedűn cincog. — Szerencsés jóestét kívánunk a ház minden kedves lakójának Az isten is megáldaná magukat, ha a hízóból egy-két jó falatot nekünk is juttatnának... — Takarodjatok, mert kiseprűzlek benneteket, mihaszna nép­ség... — pörlekedik a háziasszony. De a négy jövevény csak nyo- makodik be a szobába. T áncraper dűlnek, a háziakat ölelgetik, egy kis ennivalóért könyörögnek. Hiába a háznép elutasítása, megma­kacsolják magukat, most már követelnek; bort, kolbászt, A na­gyobb nyomaték kedvéért a földre telepszenek. A háziasszony, hogy szabaduljon tőlük, felragad egy szál kol­bászt: „Itt van, takarodjatok!” A házigazda bort tölt a kucsmás kopott kulacsába. Nagy hálálkodással kotródnak kifelé, amikor a szomszédasszony gyanút fog, és a fiatalabb asszony kendőjéhez kap... Asaka helyett mégis Yoyogiban lesz az olimpiai falu Tokióban nem volt könnyű az olimpiai falunak: megfelelő terü­letet találni. Nemcsak azért, mert a tízmilliós japán . fővárosban, vagy annak környékén valóban kevés az ilyen célra alkalmas tér­ség, hanem azért is, mert a még leginkább felhasználható terüle­ten az amerikai hadsereg az úr Yoyogiban is és Asakában is. A Japán Olimpiai Bizottság ugyanis ezt a két parkos, ligetes területet találta a legjobbnak az olimpiai falu céljaira, az elsőbbséget azon­ban Yoyoginak adta. Az amerikaiak azonban igye­keztek a japánokat Yoyogiról le­beszélni. Hosszas tárgyalásokon arról próbálták a japánokat meg­győzni, hogy a szóbanforgó terü­let teljesen alkalmatlan olimpiai falu céljaira, meg aztán ott ők is kiterjedt építkezéseket folytatnak, így aztán maradt Asaka, amit szintén nem nagy lelkesedéssel ugyan, de ideiglenesen mégis át­engedtek az amerikaiak a japá­noknak, hogy ott az olimpiai fa­lut felépíthessék. Aztán eltelt egy kis idő és 1961. elején a japán kormány hivata­losan is kérte az amerikaiakat: most már engedjék át az általuk bérelt Asaka területét, mert meg kell kezdeni azoknak az útvona­laknak a tervezését, és építését, amelyek az olimpiai falut a ver­senyek színhelyeivel összekötik. De az mzrikaiak megint mást gondoltak. Most arra igyekeztek rábírni a japánokat, hogy térje­nek vissza eredeti elképzelésük­höz és Yoyogiban építsék fel az olimpiai falut! A japánok persze csodálkoztak az amerikaiak sze­szélyességén, de megint csak ők engedtek, beleegyeztek az újabb cserébe. Az olimpiai falu tehát most már végérvényesen Yoyogi­ban lesz. És hogy milyen lesz, arra áll­jon itt néhány adat. ' . • j » Az olimpiai falu 90 hektárnyi területen fekszik, nem messze a Meiji Parktól és mindössze két kilométerre a Központi Stadion­tól. Jelenleg 13 négyemeletes vas­beton lakóépület és 233 különbö­ző nagyságú, egyedülálló ház ta­lálható ott. Mindössze 13 évvel ezelőtt építették valamennyit, amerikai tisztek és családtagjaik laktak bennük. Ezeken kívül van még egy iskola, egy színház, egy nagy klubház, és más létesít­mény is. Csinos, gondozott terü­let Yoyogi, s az összképet még vonzóbbá teszi, hogy az épülete­ket gondozott fák, bokrok és pá­zsit választja el egymástól. No persze,- ez csak az alap Yoyogiban. A japánok — bár a tervekbe belekalkulálják a meg­lévő épületeket — nagyszabású építkezéseket folytatnak, hogy az a 8000 sportoló és kísérő, akikre 1964-ben a világ minden részéből számítanak, eszményi körülmé­nyek között élvezze a japánok vendégszeretetét. A Tolna megyei Sakkszövetség a Népújság Szerkesztőségével együttesen .„március 15-e tisztele-, téré 1963. március 16-án. 14 órai kezdettel megrendezi Szekszárdon második sakkfeladvány gyorsfejtő­versenyét. A verseny célja megyénk fej­lődésnek indult sakkfeladvány- sportjának további népszerűsítése és fejlesztése. A versenyen részt vehet min­den megyén belüli és megyén kívüli sakkozó, aki nevezését március 14-én 14 óráig bejelenti a Megyei Sakkszövetségnél, vagy a Népújság sportrovatánáL A versenyzőknek 6—6 kétlépé- ses direkt-mattfeladványt kell megoldaniok a rendelkezésre álló 3 óra alatt. A helyezések eldöntése a meg­fejtések helyessége és a felhasz­nált idő alapján történik. A rendezőség engedélyezi zseb­sakk, vagy sakktábla használatát is. A verseny színhelye a Garay János Gimnázium kultúrterme. Felszerelésről a rendezőség gon­doskodik. A verseny levezetésére Fleck Ferenc feladványmestert és Sik- \ lósi Pál sakktársat kértük fel. ? A I—III. helyezett tárgyjuta- ? lom- és oklevél- a IV.—VI. he-? lyezett pedig oklevél-díjazásban* részesül. A vidékről érkező sakktársak útiköltségének megtérítését a rendezőség nem vállalja. Totó-eredmények 1. Bologna—Atalanta 2. Fiorentina—Napolj 3. Inter.—Milan 4. Mantova—Modena 5. Palermo—Lanerossi 6. Róma—Spal 7. Sampdoria—Juventus 8. Torino—Genoa 9. Venezia—Catania 10. Verona—Brescia 11. Nancy—Racing Paris 12. Nice—Bordeaux 13. Parma—Bari 14. Leeco—Lazio IISÉf mi .. f . Ml í t — Hogy a fene a jódolgotokat... Hiszen ez az Imre... A Drá- vecz Imre. Hát a többi? Szedjétek csak le a maskarát... Nagy nevetéstől kísérve „vedlik” a négy cimbora; a másik ci­gányasszony Poszpits János, Fark István a fejszés, kucsmás, és Ko­csis Károly a zenész. A termelőszövetkezet építőbrigádjának a tagjai. A tréfa' sikerült, következik az utolsó felvonás, a disznótorból jutott részesedés együttes elfogyasztása. BOGNÁR ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents