Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

lő “TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. február 24. tolivá megyei Sztratoszférában repülő Interkontinentális rakétahordozógépek a Szovjetunióban Moszkva, (MTI). Szombaton, a szovjet fegyveres ereik napján egy moszkvai napilap szenzációs katonai hírt hozott nyilvános­ságra: a légierő korszerű fegy­verei között szerepel a sztratosz­férában szálló interkontinentális rakétahordozó repülőgép, amely a' stratégiai bombázók helyét foglalja el a modern fegyverek sorában. A Szovjetézkaja Rosszija fény­kénén jól látható a 10-es számú óri.'.-yáp, törzse alatt a legalább 15 méter hosszú nagy rakétával. A négy motoros repülőgép alakja és hajtóműveinek elhelyezése a TU—114-re, a világ legnagyobb utasszállító repülőgépére emlé­keztet; viszonylag kicsiny alap- területű szárnyai enyhén csa­poltak. A lapban közölt riport termé­szetesen nem ismerteti a gép pontos műszaki adatait, de a tudósitó részletesen leírja a gya­korlati repülés közben szerzett élményeit. Elmondja, hogy fel­szálláskor az űrhajósok elbeszé­léséből ismert hirtelen gyorsu­lást érezte, s csak oxigénmaszk segítségével tudott lélegzőm. A hadászati rakótahordózó gép többezer kilométernyi utat tett meg, amíg a cél fölé ért, s a legénység a több rétegben elhe­lyezkedő sűrű felhők fölött száll­va, rádiólpkátor segítségével jól kivette a hadgyakorlati lőtéren fekvő „célpontot”. Adott jelre begyújtották a kengurufióka mód­jára elhelyezkedő rakéta hajtó­művét, mire a rakéta levált a gép törzséről és kérlelhetetlen pontossággal a célra zuhant. A stratégiai interkontinentális re­pülőgép ezután visszatért támasz­pontjára. 'Mmgyarorsxág lakosságának 52 százaléka nő9 48 százaléka férfi Mekkora a nemzeti jövedelmünk? — Müm'íI mennyit termelünk? — Statisztikai kézikönyv az ország helyzetéről Szívesen segítenének a tolnaiak... Tolnán az 1956 után felépült újtelep lakóinak máj- évek óta gondja az óvodahiány. Uj óvo­dát kellene építeni, de a szük­séges több százezer forintot sem könnyű előteremteni. Az újtelepnek ez a gondja — kétezer ember lakja ezt a község­részt —. a jelölő gyűléseken is­mét többször szóba került, de olyan formában, hogy munkával is segítenék az építkezést. Gál Antalné óvónő végigjárta az újtelepet, hogy megtudja, az elhangzott nyilatkozatok alap­ján kinek a munkájára lehetne számítani. A közvéleménykutatás szép eredményt hozott. Kereken százezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak az újtelepiek. Új bölcsődét építenek, nyolc utcát villamosítanak Bölcskén • Elkészült az idei községfejlesz­tési terv Bölcskén. A számok tükrében egymillió 247 ezer fo­rintot fordítanak a község szépí­tésére, új létesítményekre. Ebből a társadalmi munka értéke 340 000 forint. A lakosság önkén­tesen járdákat, utakat korszerű­sít. Az új létesítmények között sze­repel a 40 személyes bölcsőde, amelynek tervrajzát Fritz János paksi technikus társadalmi mun­kában készíti el. Nyolc utca teljes villamosítá­sára is sor kerül. A Szabadság és a Lenin tér közvilágítását fény­csövekkel oldják meg. Újra munkához láttak az építők A szekszárdi irodaház építkezésen ismét munkához láttak az épí- tők; a harmadik emelet betonozásához készítik most a zsaluzást. A Központi Statisztikai Hivatal a napokban kézikönyvet bocsát ki,, amely Magyarország társadal­mának és gazdasági életének leg­érdekesebb adatait tartalmazza. A könyv kimutatja, hogy ha­zánkban a lakosság 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő, ez a kü­lönbség azonban lassan eltűnik, mert a fiatalok között már több a fiú mint a lány. Az utóbbi je­lenség annál inkább se lebecsü­lendő, mert a lakosságnak kere­ken egynegyede 15 éven aluli. Gazdasági fejlődésünkkel fog­lalkozva a kiadvány rámutat, hogy az ország nemzeti jövedel­me fokozatosan növekszik, s már 19Gl-bén meghaladta a 147 mil­liárd forintot. Egy-egy lakosra évenként 14 700 forint nemzeti jövedelem jut. Létrehozott új ér­tékeink 711)7 százalékát elfogyasz­tottuk! 18.6 százalékát az állóala­pok növelésére költöttük, a többi a készleteket növelte, illetve ki­viteli többletet alkotott. Öt esz­tendő alatt Összesen 163 milliárd forintot költött az ország beruhá­zásokra, ebből 40 milliárdot la­kásépítésre. szociális, kulturális, egészségügyi, város- és községfej­lesztési célokra. A statisztika gazdag anyagából kitűnik, hogy az 1062. évi állat- számláláskor Magyarországon 2 millió szarvasmarhát, 6,4 millió sertést, 28,3 millió baromfit, 2,9 millió juhot tartottak nyilván. Leírja továbbá, hogy az ország szántóterületének körülbelül ne­gyedén termelnek kenyérgabonát, évente több mint húszmillió mé­termázsát. Az elmúlt években azonban a városi lakosság körül­belül két—három havi fogyasz­tásúnak megfelelő kenyérgabonát külföldről kellett behozni. A ku­korica termőterülete nagyjából a kenyérgabonáéval azonos, az évenkénti termés 30—35 millió métermázsa. Hazánkban évenként mintegy 25 millió mázsa burgo­nya és körülbelül ugyanannyi cu­korrépa terem. A szőlőtermőte- rjllet 204 000 hektár, az évi bor­termés átlagban 3,8 millió hekto­liter. A legjobb bortermés 1958- ban volt (5,3 millió hektoliter), a leggyengébb 1960-ban, (3 millió hektoliter). A könyv részletes adatokat kö­zöl Magyarország export—import- forgalmáról. Az élelmi szerfogyasztásról szóló adatok közül talán a legjellem­zőbb, hogy Magyarországon a na­pi átlagos kalóriafogyasztás egy lakosra számítva megriadja a 3000 kalóriát, ami világviszony­latban sem megvetendő ered­mény. Az utóbbi években külö­nösen a húsfogyasztás nőtt nagy­mértékben. de jelentősen megnőtt az érdeklődés az édességek, a csokoládéáruk iránt is. A lakásviszonyokat elemezve a kézikönyv' kimutatja, hogy 1962- ben az országban 2 866 000 lakást tartottak nyilván, 402 000-rel töb­bet, mint 1949-ben. A lakások 19,5 százaléka Budapesten, 2Í,8 száza­léka a többi városban. 58,7 szá­zaléka pedig falun van. Az álta­lános lakásösszeírás időpontjában a budapesti lakások 42,1 százalé­kához fürdőszoba is tartozott, vi­déken ennél gyengébb az arány. Tovább támad a tél Európában Egyes helyeken már megjelentek a tavasz első hírnökei, a vándormadarak A napokkal ezelőtt Európa Felmérhetetlen gazdasági káro- mint például Ukrajnában, ahol nagy részére zúdult igen hideg kát okozott az idei tél Belgium- kerek fél évszázada nem mértek sarkvidéki légtömegek hatására ban. A hosszantartó fagy több olyan hideget, mint az idén télen. széles fronton tovább támad a százezer hektár mezőgazdaságilag Annak ellenére, hogy a tél még tél. Svédország déli részében mi- megművelt földön veszélyezteti a makacskodik, Európában, egyes nusz 31 fokra süllyedt a hőmér- vetést. A közlekedésnek is sok- helyekről már olyan jelentések séklet. Erős hideget jelentettek millió károkat okozott a hideg. érkeztek, hogy megpillantották a Norvégiából is. A skandináv ten- Franciaországban, Hollandiá- tavasz első- hírnökeit, a vándor- gerparton csak jégtörőkkel lehet ban ás Dániában tovább tart az madarakat. Nyugat-Németország- biztosítani a hajózást. erős hideg. Az újabb fagyhul- ba például már visszatértek az Németország északi területein lám átterjedt Közép-Európa nagy első pacsirták. Ludwigshafen hó- pénteken is tartott a szokatlanul részére is. borította szomszédságába szokat­kemény hideg. Az alacsonyabb Érdekes jelensége az idei tél- lan hírnöke érkezett a tavasznak: fekvésű helyeken a hőmérséklet nek, hogy a Szovjetunióban a ha- egy magányos gólya ereszkedett elérte, vagy megközelítette a mi- gyományos „hidegpólus” a szibé- le egy parasztház kéményére. Né- nusz 20 fokot. Hai Jakutszk térségéből a Szov- metország számos vidékéről je­Svájcban a hosszantartó zord jetunió európai területére helye- lentették, hogy az énekes mada- tél válságos helyzetbe sodorta a ződött át. Ennek következtében rak az erős hideg ellenére egyre villany erőműveket. A legfrissebb januárban több ízben magasabb gyakrabban rendeznek „tavaszi jelentések szerint a duzzasztógá- volt a hőmérséklet Szibériában, hangversenyeket”, tak vízszintje rendkívül leapadt._ A lakosságot felszólították a leg­szigorúbb takarékoskodásra. El­rendelték, hogy üzlefzárás után azonnal szüntessék meg a kira­katok és a fényreklámok megvi­lágítását. Eseménynaptár i = Landler Jenő 35 évvel erelőtt, 1928. február ‘ 25-én halt meg dr. LANDLER JENŐ a magyar munkásmozgalom kimagasló alakja. Mint ügyvéd a vasutasok pártfogója volt, oz 1904-i és 1918-as vasutassztrájk egyik szer­vezője, jelentős. szerepet vitt az I. világ­háború alatt a háborúellenes mozgalmak­ban, ezért letartóztatták, A Tanácsköztár­saság idején népbiztos, majd a 3. had­test, később a Vörös Hadsereg főparancs­nokaként a proletariátus nagyszerű harcait irányította. A proletárdiktatúra után az emigrációban is a KMP egyik vezetője volt. Cannesban halt meg, hamvait Moszk­vában a Kreml falában helyezték el. Megjelentek VÁLOGATÓIT BESZÉDEI ÉS IRASAI — I960. * 175 évvel ezelőtt, 1788-ban e napon született JOHANN DÄHL norvég festő, a múlt század egyik legkiemelkedőbb skan­dináv tájképfestője. • 10 évvel ezelőtt, 1953-ban e napon halt meg SZERGEJ VINOGRADSZKI orosz mikrobiológus. Munkássága fontos a ter­mészetben az anyag körforgásának kuta­tása terén. Egy Táros rom bad olt Újabb jelentések a líbiai földrengésről Barce, (Reuter). Pénteken késő este befejezték » földrengést kö­vető mentési munkálatokat a libiai Barce városában, ahol olyan heves földrengés rázkód- tatta meg a körzetei, hogy az egész város rombadőlt. A hiva­talos jelentés szerint — a ko­rábbi hírekkel ellentétben — háromszáz halálos áldozata volt a katasztrófának. Legtöbbjük gyermek. . Pénteken este ugyanebben a körzetben újabb földlökések vol­tak, ezek azonban nem okozhat­ták további anyagi kárt, mert már nincs ép ház a városban. Olvasd, terjeszd A TOLNA MEGYEI Népújságot! /V>AA/WWWWWWWV. Tizenkétezer ember veszítette el qtthonát. Líbiában hárompapos ’hivata­los gyászt rendeltek, el. A király jótékonysági alapot létesített. Á Nemzetközi Vöröskereszt, az Egyesült Arab Köztársaság és az Angol Vöröskereszt segélyt aján­lott fel. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és o Megye5 Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja• a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadói Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség- 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készöl a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőkké* * Előfizetési díj egy hónapra 12 Ff / Index-szám: 25 069.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents