Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

TOT NM MEGYEI NtfPÜJSÄG Í0S3. február 3; A dombóváriak az Iskola-ügy terén megelőzték Nyugatot ^Folytatás az 1. oldalról) Népfront választási programjával és jelöltjeire adják szavazatukat. Pártunk Vili. kongresszusa elfogadta a szocializmus épí­tésének időszerű feladatairól szóló tervezetet és ez lett a Hazafias Népfront választási programja. Programunk célja, tartalma: a szocializmus tel­jes felépítése. Benke Valéria ezután részlete­sen elemezte azokat a gazdasági, kulturális célkitűzéseket, ame­lyek népgazdasági tervünkből adódnak és amelyek alapját ké­pezik az elkövetkezendő években munkánknak. — Amikor azt mondjuk, — folytatta beszédét —, hogy békés versenyben legyőzzük a kapita­lizmust, akkor tulajdonképpen ugyanerre gondolunk. A két vi­lágrendszer küzdelmében a döntő tényező a Szovjetunió fejlődése, de azért nekünk is megvan a ma­gunk szerepe és nem is jelenték­telen feladata. Ha például a Szovjetunió lakásépítési adatait vizsgáljuk az ENSZ-statisztika alapján, az azt mutatja, hogy 1961. végére az ezer főre jutó lakásépítés terén a Szovjetunió az egész világon az élre került. Angliát például lakásépítésben kétszeresen túlhaladta a Szovjet­unió. Néhány dologban már mi is megelőztük Nyugatot és erre törekszünk minél több területen. Ezt a célt szolgálják azok a szo­ciális intézkedések is, amelyekre pártunk kezdeményezésére a kö­zelmúltban sor került. Célunk azonban nemcsak a szociális jut­tatások terén, hanem az átlag­bérekben, a gépesítés ütemében, és minden másban is megelőzni Nyugatot Belső helyzetünk problémáival kapcsolatban a többi közt meg­említette, hogy kevés még az is­kolai, óvodai és napköziotthoni férőhely és más téren is van bő­ven teendő. — Pillanatnyilag a legnyomasz­tóbb gond a tüzelőhiány. Kor­mányzatunk azonban megtette az erőfeszítéseket az előállott nehéz­ségek mielőbbi leküzdésére. — Belső helyzetünkről reális képet akkor kapunk, ha azt vizs­gáljuk, hogy honnan indultunk el, mit értünk el a tizenhét év alatt, és ezen belül az elmúlt r.égy évben. — Négy év nem nagy idő. Egy rendszer életképességét, fejlődési tendenciáit nem feltétlenül lehet jól lemérni ennyi időn. Különösen akkor, ha a négyből kettő olyan súlyosan aszályos volt, mint az előzőek, amelyek egyes pontokon megtorpanást, visszaesést is ered­ményeztek. De ha ebből mégsem lett általános életszínvonal-csök­kenés, az a rendszer magasabb- rendűségét bizonyítja. — Tolna megye nem tartozik bz ország kiugróan fejlődő terüle­tei közé. Itt nincsenek olyan lát­ványos, nagyütemű építkezések, mint az ország némelyik más pontján, például Kazincbarcikán, vagy Tiszapalkonyán. Jó érzés tölti el azonban az embert, ami­kor látja, hogy állami beruhá­zásból és helyi erőforrásból ez a raegye is gyorsan fejlődik. Dom­bóváron, Szakályban vízmű épült Dombóváron kenyérgyár létesült. Mir.dez azt mutatja, hogy a kö­zös munkának itt is megvan az eredménye. — Tolna megyében az elmúlt négy évbep 15í>00 elektromos háztartási gépet vásároltak, Dom­bóvárott csakúgy, mint az ország rní" részein, elterjedt a televízió, a készülékek száma négy év alett 12-i ől 500 fölé emelkedett. A parasztemberek helyzeté­nek változását pedig szemlél­tetően mutatja a többi közt, hogy 116 000 nyugdíjas pa­rasztember van az országban. Tolna megyében 100 000 tag ja van az SZTK-nak. Gyakorlatilag cs-ak- nern minden személy oda tarto­— Meg kell azonban az is vizs­gálnunk, hogy Tolna megye mit adott az országnak. 195ö-ban az előirányzatokhoz viszonyítva bizo­nyos lemaradás mutatkozott a megyében, azóta állandó felfelé ívelés mutatkozik. Ennek pedig az egyik alapja éppen a mezőgaz­daság fejlődése. Az ország azt várja a megyétől, hogy a jövőben mindenekelőtt a tej, tojás és hí- zottsertés-termelését fokozza. Dombóvár környékétől, a Ka­pos völgyétől az ország kü­lönösen sokat vár. mert hi­szen itt az adottságok is ki­válóak. Örvendetes, hogy az itteni termelőszövetkezetek jórésze szépen fejlődik. Kü­lönösen figyelemre méltó a szövetkezeti mozgalom előre­haladása Dombóváron. Itt lami különleges erkölcsi nagy­sággal ellátott lények vagyunk, hanem olyan emberek, mint a többiek, de csak akkor mondhatjuk magunkról, hogy kommunis­ták vagyunk, ha nem tudunk egy falatot lenyelni, amikor más éhezik, ha nem kívánunk egyéni felemelkedést, csak a többi ember sorsának javu­lásával együtt. — Mi materialisták vagyunk, ez azt is jelenti, hogy az embe­rek erkölcseit, magatartását nem valami véletlen és minden tár­sadalmitól független dolognak tartjuk. A gazdasági és társadal­mi viszonyok határozzák meg, hogy egy adott időszakhan mi­lyenek az uralkodó erkölcsi nor­mák. Gondolják csak el, mit ol­A dombóváriak Benke Valéria beszédét hallgatják. magas részesedést tudnak fi­zetni a zárszámadás során. —- A járás tsz-eiben arra kell törekedni, hogy a vezetést meg­szilárdítsák ahol már jó, és meg­erősítsék okos, becsületes, jól gazdálkodó parasztemberek és szakemberek bevonásával, ott ahol még gyenge. Benke Valéria behatóan foglal­kozott oktatási kérdésekkel. A többi között megemlítette: — Egész kis iskolaváros van Dombóváron, 215 nevelő dolgozik itt. Itt van a jövő egyik fontos intézménye, erődítménye, amely­ből kiindulva a gyermekek majd meghódítják a világot: ez a 12 évfolyamos iskola. A holnap ok­tatási intézménye ez, mert má­sutt is így fejlődnek majd az is­kolák. Ezt is nyilván bővíteni kell majd, hogy alkalmas legyen az általánossá és kötelezővé váló középiskoláztatás megoldására. Ez az igazi kulturális színvonal. Kennedy nem hiába mondja már második újévi üzenetében a kongresszusnak, hogy áldozzanak az amerikai honatyák a közokta­tásra, mert baj lesz, máris lema­radtak a Szovjetunióhoz képest. Higgyék el, kedves dombóvá­riak, az iskoláztatásban <— a számszerűségben is, de külö­nösen __ a színvonalban — már Önök is megelőzték Nyugatot. Amikor Dombóvár gyors fejlődé­séről beszélünk, erről is büszkén emlékezhetünk meg. — Ha számba vesszük a tanul­ságokat, joggal idézhetjük a költő, Ady Endre szavait: Ez az ország a mi országunk Itt most már a mi kezünk épít.. s — A munkára építő reális szemlélet fontos alapelve a mi egész politikánknak: az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy azt a társadalmi hivatást — a nép szolgálatát — amelynek je­gyében mi, kommunisták tevé­kenykedünk, élünk, jól is tölt­sük be. — Joggal mondta Kádár elv­zik. Dombóváron a közeljövőben: társ pártunk vil. kongresszusán Új kórház épül. dott meg egy olyan egyszerű intézkedés, mint a parasztok nyugdíj-jogosultsága. Régen tö­megjelenség volt, hogy a paraszt­szülők elöregedve nem kapták meg fiáiktól, lányaiktól a leg­elemibb gondoskodást sem. A pa­raszti világot ábrázoló írók visz- szatérő témája volt az öregek kegyetlen helyzete. Ma ez már ismeretlen — az új paraszti élet­ben erre nem kerül sor. Benke Valéria beszédének be­fejező részében nemzetközi kér­désekkel foglalkozott. A gyűlés résztvevői nagy taps­sal fogadták Benke Valéria ün­nepi beszédét, aki ezután még hosszasan elbeszélgetett dombó­vári ismerőseivel, rokonaival. B. F. A brüsszeli tárgyalótermek elnéptelenedtek, s egész sor tervbe vett tanácskozás időpont­ját halasztották el. Csak feb­ruár végén kerül sor az euró­pai gazdasági közösség minisz­teri tanácsának tárgyalására az Euratom képviselőivel, elmarad az a tanácskozás, amit Dánia képviselőivel folytattak volna, s elhalasztják a portugál belé­pésről tervezett tárgyalásokat is. A brüsszeli csend mögött az Angliával folytatott sikertelen tanácskozások állnak, míg a szigetországban lázas diplomá­ciai tevékenységbe kezdtek, hogy rendezzék a kormánypárt szétzilált sorait Hírügynökségek beszámolnak arról, hogy a hóval borított londoni repülőtér a rossz lá­tási viszonyok ellenére régen lá­tott forgalmat bonyolít le ezek­ben a napokban. Krag dán mi­niszterelnök londoni látogatása során biztosította Macmillant, hogy Dánia a csábító francia ajánlat ellenéne is kitart Ang­lia mellett II. Erzsébet királynő és férje Ausztráliába és Uj-Zélandba indult, Macmillan pedig Heath lordpecsétőr társaságában Ró­mába repült, hogy de Gaulle-lal szemben kibontsa az ellentáma­dást Viszont alig indult el a miniszterelnök, Londonba érke­zett Herter, Kennedy elnök kü- lönmegbízottja, hogy a Francia- ország elleni gazdasági szank­ciók összehangolásáról tárgyal­jon Lord Home külügyminisz- terreL De már bejelentették, hogy az angol fővárosba vár­ják á svéd miniszterelnököt, akivel az európai szabadkeres­kedelmi társulás gazdasági tak­tikáját vitatják meg, amit a közös piaccal szemben akarnak alkalmazni. Az angol álláspontot félreért­hetetlenül fejezte ki Maudling pénzügyminiszter, aki Oldham- ben beszédet mondott. Kijelen­tette, Anglia létrehozza saját korszerű, virágzó gazdasági rendszerét. „Nincs szükségünk arra — mondotta —, hogy má­sok diktálják gazdaságunk fej­lődésének ütemét és módját, mások kényszerítsék hatékony­ságra gazdasági tevékenységün­ket.” A New York Times szombati száma azzal a -súlyos csapás­sal- foglalkozik, amelyet -vétó. jával de Gaulle mért mind az európai, mind az atlanti egy­ségre«. A lap azt ajánlja, hogy -a jelenlegi állapotban fagyasz- szák be az európai piacot«. A New York Times szerint, mind­addig, amíg ezek a kérdések nem oldódnak meg, Nyugat- Németország nem engedheti meg a francia—nyugatnémet szerződés ratifikálását, amelyet ugyan a francia—nyugatnémet kibékülés jelképének tartanak, de veszélyes, mint a degaulle- ista -nagy tervek« megvaló­sításának eszköze. Ezalatt pedig megkezdődtek Macmillan és Fanfani tárgya­lásai. Az olasz szóvivő csak annyit közölt, hogy az általános nemzetközi helyzetet vitatták meg, de elsősorban az európai kérdésnek szenteltek nagy fi­gyelmet. Viszont cáfolta azokat a híreket, hogy Anglia új szer. vet kíván létrehozni a brüsszeli kudarc után, az európai egység előmozdítására. Cáfolták azt isj hogy egy London—Róma ten­gely létrehozásáról lenne szó. Viszont az angol lapok sze­rint Macmillan római útja an­nak az angol stratégiának része, hogy az -ötökkel« való szoro­sabb kapcsolatokkal de Gaulle elszigetelésének benyomását keltsék. Londonban épp ezért már új -hatokról« beszélnek, melyből Franciaország kimarad,, na. A Times római tudósítója még azt is hozzáteszi, hogy szó van Anglia és az -ötök« had­erőinek szorosabb integrálásé» ról is. Mindez arra mutat, hogy Lon­don nem nyugodott bele a brüsszeli kudarcba, viszontkér­dés, hogy de Gaulle hogyan fog reagálni az angol akciókra, Viszály Washington és Ottawa között Washington. (MTI). A hagyomá­nyosan jó amerikai—kanadai vi­szony néhány napja feszültté vált. A feszültséget a washingtoni külügyminisztérium szerdai nyi­latkozata idézte elő, amelyet át­nyújtottak Kanada washingtoni wuuuu 'hogy mi kommunisták nem wa­I i $ I f 1 rOÍDiuűvisnövmmi 1 jitse&ütiteteihe vetet Nagy téli vásár február 4-től 16-ig 30 40 százalék árengedmény ruházati cikkekben (25) nagykövetének, majd félórával később a sajtó rendelkezésére bo­csátottak. így a kanadai közvéle­mény és az egész világ előbb ér­tesült a nyilatkozat tartalmáról, mint az ottawai kormány. Ami azonban még fontosabb, a nyilatkozatban az • amerikai kül­ügyminisztérium a diplomáciai csatornák megkerülésével a kana­dai kormány feje fölött kioktatta a kanadai népet arról, hogy kor­mánya helytelen álláspontot fog­lalt el egy fontos kérdésben. E fontos kérdés lényege az, hogy a kanadai kormány nem hajlandó nukleáris töltettel el­látni az Egyesült Államokból vá­sárolt rakétákat. Kanadában óriá­si felháborodás támadt a wa­shingtoni külügyminisztérium em­lített nyilatkozata miatt, s Diefen- baker miniszterelnök a parlament­ben az amerikai nyilatkozatot -példátlannak« és -indokolatlan beavatkozásnak« nevezte. Hasonló nyilatkozatot tett a kanadai el­lenzék vezetője is a parlament­ben. Az amerikai kormányhoz közel-, álló körök véleménye szerint a. nyilatkozat megtételére azért volt szükség, hogy a kanadai néppel megértessék: választani kell két: dolog között. Vagy hajlandók hozzájárulni az észak-amerikai védelmi erőfeszítésekhez, vagy ‘ pedig olyan útra lépnek, amely gyengíteni fogja az amerikai- kanadai szövetséget, A kanadai parlamentben most folyó vita hamarosan megmutatja majd, mennyire jár komoly kö­vetkezményekkel a szerda óta Ki­robbant viszály Washington át Ottawa tűzött«

Next

/
Thumbnails
Contents