Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

IS63. február 22.

TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG

5

A tettek színhelyén

A makar erikái mag — A sokat jelentő 0,7 százalék - Döntött

a diákközgyűlés

A tettek színhelye a szekszárdi Béri Balogh Ádám fiú-diákotthon. Sok olyan dolog történik itt napról napra, amit érdekességénél fogva is érdemes közreadni.

Tövisháti András, á kollégium igazgatója több tucatot felsorolt, a krónikás azonban csak egyet- kettőt mond el a nevezetesebbek közül. így például: néhány napja nagy sürgés-forgás volt a konyhán. Szilvásgombóc készült, öten a szűk, parasztkonyhánál alig nagyobb helyiségben 1600 gombócot készítettek, s százhatvan kosztos szemrebbenés nélkül elfogyasztotta. Történnek azonban komolyabb dolgok is. Hogy mást ne említsünk: egyre jobban össze- kovácsolódnak a »szocialista elsődleges közösségek«, s ennek nem kis része van abban, hogy a tavalyi 3,3-as eredmény az idei félévkor négyesre korrigálódott. Nem sok az egész, csak 0,7 százalék. de valójában több pozitív vonást takar.

Megváltozott az alaphangulat

Az igazgató a helyzet jellemzésére furcsa kifejezést használt. Azt mondta: tavalyhoz képest megváltozott az alaphangulat. Torz ez a szó egy kicsit, de kifejező, mert egy fél év valójában nagy megtett távolságot jelent a kollégium életében. A kollégiumi diáktanács és a közgyűlés nagyjából gazdája lett az intézménynek. Bár már a fel" vételeknél figyelembe vették a jó tanulmányi munkát, a tennivalók zömét azonban év közben végezték el. Már akkor is sokat mondunk, ha csak ennyit ^ említünk: eltűntek, csendesebbé váltak az egyesekkel hetvenkedők, s ma inkább szégyenkeznek. Következetesebbek lettek a tanulásban, különösen azokban a tanuló csoportokban, ahol a »Szocialista elsődleges közösség« cím elérését tűzték ki célul. Segítik egymást. Szeremlei. Zsigmond. Monostori István. Sándor János. Tóth Dezső és mások tanácsokat adnak az elsősöknek, vagy a gyengébb tanulóknak. s így mindjárt köny- nyebben megy a dolog.

Néha majdnem kíméletlennek tűnik, ahogy a közösség elvégzi a szükséges rostálást, amit a közösség érdekében meg kell tenni... Itt van például S. István negyedikes esete. Renitenskedő, kötekedő fiú volt, s úgy vélekedett: mit számít neki iskola és kollégium. Semmibe vette a fegyelmet, igazolatlanul mulasztott több esetben is. Összeült a diáktanács. majd a közgyűlés és S. Istvánt kizárta a kollégiumból.

Ahol még nincs frontáttörés

A közösségi élet feltételezi, hogy valamilyen csoportok alakuljanak ki a munkában amelynek tagjai mindnyájukért, az egész közösségért dolgoznak. Ebből indultak ki, amikor érdeklődésnek. tanulmányi eredményeknek és végzettségnek megfelelően kialakították a tíz tanulócsoportot. Ennél azonban alig jutottak tovább, a csoportok még nem a kívánalmaknak megfelelően szervezik a tanulást, a tanulmányi eredmények számonkérését és a gyengébb tanulók segítését, A tanulás mellett végzett más tevékenységet illetően jobb a helyzet, de nem tökéletes. Itt sincs teljes frontáttörés, gyakran van olyan törekvés, hogy valaki megpróbál szabadulni a közös tennivalók végzésétől.

A másik, ahol nincs döntő előrehaladás, az étkezés, a kosztolás problémája. Megnéztünk néhány élelmiszeres szekrényt. Szombaton volt rendcsinálás, de amit csütörtökön iáttunk, az egy kicsit meghökkentett. Szalámi- rudak. szalonnadarabok, kilóra- való piskóta és más sütemény volt a szekrényekben felhalmozva, a legnagyobb rendetlenségben. Ennek persze nemcsak a kollégisták az okai. hanem nagy részben a szülők is, akik fiaikat az éhenhalástól féltik. Pedig az 1600 szilvásgombóc, a hetenkénti halászlé nemcsak az étvágyról, hanem arról is képet ad, milyen az ellátás a kollégiumban. Indokolatlan tehát az aggodalom...

Akikre minden rászakad

Bajok, gondok a fiú-diákotthonban is vannak. A legsúlyosabbak ta Ián ezek: két év alatt négy nevelőváltozás volt. Az itt lakó diákok huszonkét osztályba járnak, s ez sokféleképpen érezteti hatását. Az utóbbi talán a legérdekesebb. A huszonkét osztály ugyanis körülbelül annyiféle elfoglaltságot is jelent, amellett, hogy szinte osztályonként más és más a tanítási és tanulási módszer. Akinek például délután osztálya KlSZ-szervezetének rendezvényére kell mennie, az nem tud részt venni az ügyeletes cső port munkájában. Ebből azután félreértések, néha torzsalkodások keletkeznek, amelyek elsimításához már a nevelő figyelme tapintata szükséges.

A következő problémát Tövisháti András körülbelül így ösz- szegezte: kialakult nálunk egy »makarenkói mag«, amelyikre minden rászakad: Önképzőkör, sport, kulturális rendezvényeit Szinte ugyanazokat az arcokat látjuk mindig. Pedig sokkal eredményesebb és hasznosabb lenne, ha nagyobb közösség között oszlana meg minden. Dicsérendő az a szorgalom, sünivel ezek a »makarenkósok« tanulnak. Eredményeikkel a legjobbak között vannak. De nem bírnak mindent ők sem. Mert rájuk várna az is, hogy segítsék társaikat a pályaválasztásban, s a pályára való felkészülésben. Viszont az emberi teljesítőképesség véges, még akkor is, ha 17—18 éves gimnazistákról van szó...

Tanár és diák közös törekvéseinek eredményeként formálódik az élet a kollégiumban. S hogy miként formálódik, arra bizonyság a tanulmányi eredmény, a javuló fegyelem. S mirt alakul a jelenleginél jobban? Ha még inkább összekovácsolódik a nevelők és tanulók munkája a szekszárdi Béri Balogh Adám fiúdiákotthonban.

Szolnoki István

— Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére 33 millió forintot fordítanak az idén megyénkben. Ezzel a tavalyinál 6000 holddal nagyobb terület öntözését tudják biztosítani, s így 13 000 holdra növekszik az öntözött terület nagysága.

A megye képviselői

szóvá tett éh a Pari ft men then

A képviselőjelöltek listáján találjuk Hunyadi Karoly. Kaszás Imre, Péti János és Bol- vári Józsefné nevét. Mind a négyen részt vettek az előző Parlament munkájában. Az üléseken valamennyien felszólaltak és véleményt nyilvánítottak nagy fontosságú kérdésekben.

Hunyadi Károly, aki egyébként a Hazafias Népfront Tolna megyei titkára, I960, január 28-án szólalt fel. Hunyadi Károly a mezőgazdasági szakoktatással foglalkozott. Azt javasolta, hogy a szerteágazó mezőgazdasági szakoktatást vonják össze egy kézbe, a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályán belül, s megfelelő előadót, állítsanak be a szakoktatás irányítására.

A javaslat időszerű volt, amit rutát az is. hogy azóta egyre inkább ebben a szellemben szervezik a mezőgazdasági oktatást.

Bolvári Józsefné tavaly, feb- luár 16-án szólalt fel az állami költségvetés vitája során. Bolvári Józsefné Tolnán lakik, a Tolnai Selyemgyárban dolgo zik. Ennek a vidéknek nagy se lyemhernyótenyésztési és fel- dolgozási hagyományai vannak. Felszólalásában e hagyományok továbbfejlesztésével foglalkozott. Javasolta, hogy a költség vetés ezt is vegye figyelembe.

Péti János, a tamási Vörös

Szikra Tsz elnöke 1961. december 15-én szólalt fel. Péti János a földek kataszteri nyilvántartó sónak felülvizsgálását javasolta, mert azok már nem tükrözik a tényleges állapotot. Az új agrotechnikai eljárások kidolgozására is tett megfelelő javaslatot.

Kaszás Imre szekszárdi gimnáziumi tanár különféle oktatási feladatok megoldására tett javaslatot az 1960. augusztus

5-i ülésen. Javasolta az óvodai helyzet megjavítását, meri hiszen ez fontos előfeltétele a gyermeknevelésnek. Foglalkozott a pedagógushiánnyal. javasolta a termelőszövetkezeteknek. hogy növeljék a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak számát. Javaslatot tett a tanyai oktatás megjavítására és más aktuális feladatok megoldására. Javaslatai sorra kifejezésre jutnak az oktatási reform keretében született intézkedésekben.

Ez azonban természetesen csak egy része a képviselők parlamenti tevékenységének. Számottevő a különféle szak- bizottságok munkájában kifejtett. munkásságuk. A tények ismeretében joggal mondhatjuk: „Képviselőink parlamenti munkájukkal is beigazolták: méltók a választók bizalmára, s helyesen döntöttek a jelölő gyűlések résztvevői, amikor ismét jelölték őket a Parlamentbe.”

Százötvenezer forint a „Ni takarít meg többet“ mozgalom eredménye a Bonyhádi Zománcgyárban

A múlt év elejéh, az éves munkaverseny keretén belül takaré-| kossági mozgalom indult á Zo- rháncipari Művek Bonyhádi Gyáregységénél. A ,,Ki takarít meg többet” mozgalom — amelynek célja elsősorban az anyaggal való takarékosság volt — eredményei már az első hónapokban megmutatkoztak. Számos olyan javaslatot tettek a dolgozók, amelyeknek a bevezetése alkalmas volt az anyagtakarékosságra, főleg a hulladékanyagok felhasználására.

Az évi értékelést az elmúlt napokban tartották meg, amely szerint a mozgalom végeredménye: 148 474 forint. A legtöbbet ebből

| -r- éri 26 800 forintot — Linde , Henrik javaslata hozta, amelynek alapján höálló anyagokat takarítanak meg régi szerszámok fel- használásával. Simon Imre és Villányi Jakab javaslata a 44 ernes félnehéz lábasok égetésének módosítására, 19 310 forintot eredményezett. Villányi Jakab, Szent- iványi József és Bertalan Sándor javaslatának bevezetése, amely szerint a 20 centiméteres selejt bowl-ból (export-edény) 18 centiméteres bowl-t gyártanak, 18133 forint megtakarítását tette lehetővé.

A verseny első helyezettje Linde Henrik, a második Villányi Jakab, a harmadik Lencz György.

«UHUIM* «MUMM*

MMWMIIMM -IMMMIIH 4IIIMIIUMIIH MMMIIWH* MIMIIIHIH 4HHIIIM» «UMMMU» «IllIHMM» WMIHM» MUIHMM» «WIMM»

MiiMlHWIU» .WWHWI» MIMWIUW» MMHIIW

— Nagy vétkem van nekem! — A feltörő szavak úgy hatnak rám, mintha jeges tenyérrel simítanának végig a hátam közepén. Mindent vártam, csak ezt nem! Ö mond ilyet? A Csuti Illés? Akire az alapszervezet legszigorúbb tagjai is csak jót tudtak mondani. Még néhány másodperc szünet, s már úgy zúdulnak belőle a szavalt, mint az áradás.

— Dicsértek! Maga is, a többiek is. Fölvettek! De úgy érzem addig nem vehetem kezembe a piros könyvet, amíg mindent nem tudnak rólam. Bűnt követtem el. Tudom, hogy most mit gondol magában. Azt, hogy ott kellett volna elmondanom a többiek előtt. Nem tudtam megtenni. Pedig akartam. Majd mondja el maga. Előttük nagyon nehéz lett volna. .. Nekik ártottam. Maga idegen itt. Ide küldték, hogy segítsen. Akad bőven tennivaló. Amikor már úgy látják, hogy jobban mennek a dolgok, tovább küldik. Szeretném, ha megértene. Ha segítene abban, hogy a többiek is megértsenek. Hogy elhiggyék nekem. ha mondom, hogy nem az vagyok már aki voltam. Ha maga is segít, jobban elhiszik. A pártmunkásnak manapság jobban hisznek, mint a papnak. Tovább

akarok menni. Azért léptem a pártba. De nem léphetek tovább, amíg jóvá nem teszem a bűnömet.

— Mi a bűnöm? Várjon. Elmondok mindent. Azt akarom, alaposan megértse. Három éve léptem a szövetkezetbe. Tizenkét holdon gazdálkodtam. A faluban én tartottam a legszebb pár lovat. Büszke voltam rájuk. Szerettem őket. Szinte táncoltak a kocsim előtt. Gyermekkorom óta a ló volt mindenem.

— Amikor beléptem, az volt a kikötésem, hogy lovaim kocsisa lehessek. Teljesítették a kívánságomat, Hatvanegyben aszályos év volt. Leszerződtem három disznót. A tervezett takarmányt nem adta meg a föld. Pénz sem volt a háznál. A szövetkezet nem így fizette az előleget, mint most. Keveset fizetett, rendszertelenül. Nehéz év volt.- Mindenki csak a zsákot tartotta. Sok volt az elégedetlen ember és kevesen dolgoztak szorgalommal.

— Az asszony, sokat sírdogált éjszakánként: ..mivel etessük a disznókat '. A lányom esküvőre készült. Kellett a pén-/, a hozományra. Sokáig vívódtam, míg végre engedtem a feleségem könyörgésének. Lopni kezdtem az

abrakot. A lovaim elől. Vérzett a szívem. Mégis megtettem. Mindig szégyellni fogom, amíg csak élek. Pedig a lovak amúgy is keveset kaptak. A szövetkezetnek sem volt. Dühösen horkantak valahányszor ott matatott a kezem. a jászolban. Eléjük kellett öntenem a porciót, hogy a többi kocsis lássa. A két ló közé álltam és az abrak nagyrészét kiloptam a szájuk elől. A tarisznya minrfWWWVWVWWVWWV

ij (3suli Chiléi i; jj hütiluuiata j;

/wvwwvwwvwwwv

dig a vállamon lógott. Biztosan látta már azt a nagy fényes bőrtarisznyámat. Manapság már nem csinálnak ilyet. Az apámtól örököltem. Két-három kiló elfér benne, úgy hogy nem okoz feltűnést.

— Minden nap loptam! A lovak nehéz munkát végeztek és egyre fogytak. Tudja milyen vád iud ülni azoknak a nagy meleg lószemekben?

— Össze! a pöttyös megdöglött.

Én öltem meg. Elloptam azt a

kevés abrakot is előle, ami járt neki. Kis csikó kora óta éh keféltem tisztára. Tudtam minden szokását. Igen. A lónaik is vannak szokásai, szeszélyei akár az asz- szonynaik. Láttam kivirulni, gyönyörködtem benne, amikor délceg paripa lett és kimondhatatlan fájdalmat éreztem sorvadása miatt. Mégis kínoztam. Megöltem! Valósággal idegbeteg voltam azon a napon, amikor megdöglött. Nem mentem dolgozni. Otthon sírtam és életemben először vertem meg az asszonyt, amiért rászedett a bűnre. .

— Lemondtam a kocsis beosztásról. A növénytermesztésbe mentem dolgozni. Az emberek csodálkoztak elhatározásomon. Nem értették. Azon az őszön jó-' néhány ló megdöglött. . Nem is vélték, hogy pokollá lett az életem a bűnöm miatt. .

— Mindenáron vezekelni akartam. Nem tudták, hogy vezekelek. Azt hitték dühöng bennem az öntudat. Vállalkoztam éjszakai és vasárnapi munkákra. Olyankor is, amikor senki sem akart menni. Ha a mellettem dolgozó, idős, beteges néni hiányzott, az ő .sorát is rnegkapóltatn. Utána .meg a nevére- írattam a teljesítményt.

Ilyet még senki sem csinált a

faluban. Most is javamra emlegették a taggyűlésen. Segítettem a szénától vájt kézrekeríteni. Három éjszakám ment rá. míg végre sikerült, És látja mégsem tudok szabadulni a gondolattól, hogy bűnös vagyok. A vétkem nyomja a telkemet.

— A szövetkezet négyezer forintot fizetett a Pöttyösért, amikor beléptem. Szeretném visszafizetni és rá teszek még 2000 forintot. Megint neveltem disznókat a háztájiban. Még a tavalyi bikaboriúból is van néhány ezres. A lenyom férjhezment, nem kell mar hozományra. A büntetést is meg akarom fizetni! Értse meg! A büntetést is!

• Váratlanul megszakadták á szavak. mintha • elvágták volna beszédének fonalát, cigaretta után kutat zsebeiben, majd az üres cigarettás dobozt a szemétkosárba hajítja. Amikor cigarettával kínálom, s tüzet adok neki, látom. hogy szeme furcsán csillog.

Otthon sokáig kerülget az álom._ Úgy tűnik, mintha búcsú szavai ismét a fülembe csengenének.

— Köszönöm, hogy megértett,

segítsen, hogy a többiek, is .megbocsássanak, H. T.