Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

A Első fokú készültség a Kapos mentén (3. o.) Iván Gyenyiszovics egy napja (4. o.) A tettek színhelyén (5. o.) Európa nagy részében megerősödött a tél uralma (8. o.) * Az utóbbi évek nagy sikereinek alapja és forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája Dobi látván elvtárs rádió- és televixióbesxéde a választások előtt Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke csütörtök este rádió- és televízió-beszédben for­dult az ország lakosságához, a közelgő választások előtt. Dobi István elvtárs a következő be­szédet mondotta: — Vasárnap megtartjuk az or­szággyűlési és tanácsi választá­sokat. A nép mintegy százötezer jelölt kezébe ad megbízó-levelet, hogy az alkotmányban megjelölt hatáskörükben, az ország és a nemzet érdekeinek megfelelő módon vigyék előre szocialista építőmunkánkat a következő négy esztendőben. A Hazafias Népfront jelöltjei­nek kiválogatása széles nyilvá­nosság előtt, sok ezer gyűlésen, milliók részvételével történt, az­zal a törekvéssel, hogy mindenütt a legalkalmasabb, a bizalomra ■leginkább méltónak talált embe­reket jelöljék, mert nyivánvaló, hogy az új országgyűlésre és a tanácsokra nagy feladatok vár­nak, ehhez megfelelő emberekre lesz szükség. Arra a politikára szavazunk, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozott ki, és amelynek helyessége az évek folyamán már bebizonyoso­dott. — Engedjék meg, hogy a vá­lasztások küszöbén röviden el­mondhassam önöknek néhány gondolatomat az ország helyze­téről, politikájáról és a szavazás jelentőségéről. — Akárhová tekintünk az or­szágban, nagy építkezéseket, munkát, szorgalmat látunk, a munka gyarapodó eredményeit, növe­kedő jólétet és megnyugtató általános fejlődést. Ezt, a hazánkban mostanában sűrűn megforduló idegenek is észreveszik. Barátaink barátság­gal teszik szóvá, és örömüket fe­jezik ki, mások meglepett cso­dálkozáséban bosszankodással is találkozunk de eredményeinket most már ők is elismerik. Gyak­ran hallani a kérdést, amit — valljuk be — néha magunknak is fel szoktunk tenni: kicsi az or­szág, nem sok a természeti kin­cse, — honnan vesszük a pénzt az építkezésekre, a milliárdos beruházásokra, olyan szociális biztosítási rendszerre, egészség- ügyi és kulturális intézmények­re, amelyek nálunk sokkal gaz­dagabb országoknak, még nagy­hatalmaknak is becsületére vál­nának. — Mondom, néha magunkat is elgondolkoztat, mennyi mindenre van pénzünk, és honnan vesszük, pedig a válasz egyszerű. A nép szorgalmasan és tehetségesen végzi termelő munkáját, a mun­ka eredményeit nem fölözik le egyéni céljaikra nagybirtokosok, bankárok, gyárosok, kisebb és nagyobb kizsákmányoló kapita­listák, hanem a népgazdaság egész jöve­delmével magunk rendelke­zünk és azt az ország és a nép lavára fordíthatjuk. — Szocialista átalakulásunk nem mént nehézségek nélkül, do eredményei azokat is meggyőz­ték, akik sok régi szokásról, ha­gyományról nehezen mondtak le, azok értékét, jelentőségét erősen túlbecsülték. A dolgozó nép túl­nyomó többsége kezdettől fogva egyetértett a kapitalizmus alap- intézményeinek felszámolásával, a kizsákmányolás megszüntetésével, a termelt javaknak a végzett munka szerint való elosztásával, és erre épült fel az új világ, a népi hatalom. Az országgyűlés és a tanácsok múlt ciklusában be­fejeztük a szocializmus alapjai­nak lerakását. — Az elmúlt négy év sok szép sikerét, örvendetes eredményét tartjuk számon. Legnagyobb vál­lalkozásunk kétségtelenül a mező- gazdaság szocialista átszervezése volt. Sokan vakmerő kísérletnek gondolták, de bebizonyosodott, hogy politikai és gazdasági fel­tételei megvoltak, hiba lett volna tehát halogatni. A parasztság nagy többségének teljes egyet­értésével, a munkásság és az ér­telmiség közreműködésével szer­veztük meg a szövetkezeteket, s azok a tavalyi nagy aszályos idő­ben is igen jói helytálltak a ter­melőmunkában. És ha még van­nak is támogatásra szoruló ter­melőszövetkezeteink. ezeknek a száma már igen kevés és nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az átszervezés sikerült, s a termelőszövetkezetekre tá­maszkodva hozzáfoghatunk a következő nagy feladat meg­oldásához: világszínvonalra kell emelnünk egész mező­gazdasági termelésünket. — Az utóbbi évek nagy sike­reinek alapja és forrása a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikája, a nép bizalma a párt iránt, és a Hazafias Népfrontban kifejeződő nemzeti egység. . A bizalmat nem megalkuvások szülték, hanem bátorság, tisztes­ség, őszinte, nyílt beszéd és be­csületes munka. A párt leszámolt a múlt hibáival, a törvénytelen­ségeket törekedett az emberi le­hetőségek határáig jóvátenni, s következetesen, félreérthetetlen elvhűséggel haladt előre a szo­cialista úton. Rendszerré vált a tömegeikkel való állandó tanács­kozás, a politika a nyilvánosság előtt zajlott, mindannyian osz­toztunk a gondokban, éppen úgy, mint a sikerek örömeiben. A nép részleteiben is ismeri a célokat és feladatokat, érzi a bel­ső nyugalom, biztonság és békés alkotó munka örömét, saját hely­zete alakulásában, környezete és az ország életében látja a munka hasznát és értelmét. A munkás­paraszt szövetség mélyebb értel­met nyert. Az értelmiség érzi megbecsülését és méltó helyei foglal el társadalmunkban. Az osztályhatárok lassan elmosód­nak, az ellentétek eltűnnek köz­életünkből. A munka, a tehetség, a képességek adnak rangot és tekintélyt, a munka ilyen meg­becsülése az élet minden terü­letén motorja lesz a fejlődésnek. A párt bizalommal fordult az egész néphez, s a bizalom meg­érdemelt viszonzásra talált. A nemzeti egység végre, tör­ténelmünk során először, igazi értelmet talált és mind gazdagabb lesz szocialista tartalomban. Az ország gyarapodik, gazdago­dik, s az egész nép osztozik munka gyiimipicsein. — Belső• sikereink alapja az egység, á bizalom, a nyu­godt, biztonságos élet. a jó munka, a nemzeti összefogás a szocialistái célok szolgálatá­ban. Az ország ner izetközi helyzete is megnyugtató. A szocialista tábor­ban élvezzük oarátaink bizalmát, megvan a szil: rd helyünk, a meg­becsülésünk. I e a tábor határain túl is mind r igyobb az érdeklő­dés eredmény ink iránt, s növe­kedik az őrs: jig tekintélye. Bár a nemzetközi ,politika sűrűn fel­lobbanó fesziijfségei bennünket is érintenek* UiSjÉh- hogy a Szov­jetunió éberen őrködik az embe riség biztonságán, megvan az anyagi ereje, gazdasági és erköl­csi tekintélye, katonai hatalma a békés egymás mellett élés politi­kájának érvényre juttatásához és fenntartásához. A Szovjetuniónak hűséges szövetségesei vagyunk, a szov­jet hatalom és a szocialista tábor a mi függetlenségünk­nek, szabadságunknak is őre további békés életünk bizto­sítéka. — A választás minden ország életében jelentős politikai ese­mény. A Hazafias Népfront je­löltjei az elmúlt napokban gyű­léseken, látogatásokon, és talál­kozásokon. a választások fontos­ságához méltó részletességgel foglalkoztak a problémáinkkal, az országos és helyi eredményekkel és feladatokkal. Én itt részletek­be nem mélyedtem, csak nagy vonalakban mondtam el néhány gondolatot az ország helyzetéről. A fejlődésben elért sikerek az egész nemzet erőfeszítéseinek eredményei. Az ország helyzeté­nek örvendetes alakulása annak a politikának, annak a párt- és államvezetésnek az eredménye, amely létrehozta, rendszerbe fog­lalta, ébrentartotta és ösztönözte ezeket az erőfeszítéseket. Mostani helyzetünk a további fejlődés alapja és biztosítéka. A követke­ző négy év munkájában nagy feladatok várnak a népre, s al­kotmányos választott testületeink- re. a tehetséges fiatalokkal, nők­kel, kitűnő szakemberekkel fel­frissített tanácsokra és az ország- gyűlésre. — Eredményeink és jövünk ragyogó kilátásai köteleznek mindannyionkat, hogy vasár­nap járuljunk az urnák elé, szavazatainkkal hagyjuk jóvá a politikát, amelynek ered­ményeit az egész ország fej­lődésében látjuk. Adjunk felhatalmazást a politi­ka folytatására, válasszuk meg a Hazafias Népfront jelöltjeit, te­gyük a választásokat a nemzeti egység emlékezetes nagy ünne­pévé. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány gazda­sági bizottságának elnöke jelen­tést tett a gazdasági vezetés to­vábbfejlesztéséről hozott határo­zat végrehajtásának eddigi ered­ményeiről és tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a végrehajtás további elő­segítésére. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztést tett a szerszámgép- ■ ipar helyzetéről és a második öt- I éves terv időszakában történő fejlesztéséről. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és el­fogadta. A Kossuth-díj bizottság elnö­ke előterjesztette a bizottság ja­vaslatát az idei Kossuth-díjak odaítélésére. A kormány a javas­latokat megvitatta és határozatot hozott. Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetője jelentést terjesztett elő a vizek tisztaságának biztosí­tásáról szóló kormányrendelet végrehajtásáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Az ipar átszervezésének eddigi tapasztalatai Az iparvállalatok átszervezésé­ről a kormány elé terjesztett je­lentés megállapítja: a szervezeti változtatások Célja az, hogy na­gyobb termelőegységek kialakítá­sával lehetővé váljék a termelő­erők koncentrációja, hatékonyab­ban használhassák ki a gépeket, a termelő berendezéseket, növel­hessék a munka termelékenysé­gét. Az átszervezést meghatározott terv szerint, fokozatosan valósít­ják meg. 1963 január 1-ével a Ko­hó- és Gépipari-, a Nehézipari-, a Könnyűipari- és az Élelmezésügyi Minisztérium területén 95 válla­latból 32-őt alakítottak, ezekkel együtt eddig összesen 290 ipar- vállalatot érintő átszervezésre ke­rült sor, helyettük most 116 na­gyobb termelő egység működik. Ezekkel egyidejűleg a kohó- és gépipar és az élelmiszeripar te­rületén megszűnt 10 iparigazgató­ság. A jelentés az eddigi tapasztala­tokat összegezve megállapítja, hogy az átszervezés eddig álta­lánosságban rendben valósult meg. A minisztériumok a legtöbb esetben behatóan megvitatták el­képzeléseiket az érintett vállala­tokkal, a párt- és társadalmi szervekkel. Az előkészítő munka során gazdaságossági számításo­kat is végeztek. Csak ott került sor összevonásokra, ahol az elő­készítő munka megfelelő volt és alapvető kérdések nem maradtak tisztázatlanok. Kedvező, hogy egyes helyeken már a nagyobb új vállalat létre­jöttével egyidőben történtek olyan intézkedések, amelyek a terme­lés koncentrálását szolgálják. A jelentés foglalkozik a végre­hajtás közben elkövetett hibákkal is. Egyes esetekben a miniszté­riumi szervek nem vitatták meg az érdekeltekkel elképzeléseiket, a jogos ellenvetések és bírálatok ellenére is mindenáron a maguk elképzeléseit akarták érvényesíte­ni, vagy nem vették kellően fi­gyelembe a vállalatok vezetőinek, dolgozóinak javaslatait. Ezek a hibák javarészt az elő­készítő munka első szakaszában fordultak elő. A minisztériumok a fogyatékosságokat általában időben felismerték, igyekeztek azokon javítani, s a további mun­ka során már hasznosították a ta­pasztalatokat. A jelentés hangsúlyozza: az ed­digi tapasztalatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy ed­dig általában csak olyan válla­latokat vontak össze, amelyeknél az átszervezés viszonylag egysze­rű volt; a munka nehezebb része még hátra van. A kormány határozatában fel­hívta a minisztereket, hogy ez ed­diginél is gondosabban készítsék elő az átszervezéseket, körülte­kintően rendezzék az ezekkel együtt járó személyi kérdéseket; minden esetben vonják be a mun­kálatokba az illetékes állami és társadalmi szerveket, a szakem­bereket, s fordítsanak nagy fi­gyelmet arra, hogy kellő időben tájékoztassák az érintett terüle­tek dolgozóit. 160 millió forint víztisztítási beruházásokra Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetőjének jelentése be­számol arról, hogy a vizek tisz­taságának biztosítására három év­vel ezelőtt hozott kormányrende­let megteremtette a vízszennye­zés elleni eredményes védekezés feltételeit és lehetőséget nyújtott a szennyvíztisztító berendezések építésének elmaradásával kelet­kezett régi mulasztások fokozatos pótlására. A rendelet hatálybalépése óta újabb vízszennyező források nem keletkeztek, 1961—62-ben az új üzemek víztisztító teleppel együtt létesültek. A korábbi években évente mintegy 40—50 millió fo­rintot. 1962-ben viszont 148 mil­lió forintot fordítottak víztisztítá­si beruházásokra. Ennek köszön­hető, hogy a felszíni vizek ko­rábban évről-évre fokozódó szennyeződését ' lényegében sike­rült megállítani, egyes vízfolyá­sok minőségi állapotában kimu­tatható javulás állott be, a Duna vízminősége azonban — különös­képpen a tartósan alacsony víz­állások idején — romlott. Az 1963. évi népgazdasági terv 160 millió forintot biztosit további víztisztítási beruházásokra. A vizek tisztaságának megóvá­sa érdekében a KGST kereté­ben nemzetközi együttműködés alakult ki. A Szovjetunióval. Csehszlovákiával és Romániával együtt a határvizeken közös vizs­gálatok folynak a helyenként még jelentős szennyezések megszünte­tése érdekében. A kormány határozatot hozott arra, hogy az eddiginél is haté­konyabb intézkedésekkel, biztosí­tani kell a vízfolyások szennye­ződésének csökkentését.

Next

/
Thumbnails
Contents