Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-20 / 42. szám

196’. február 20. tot XA megyét NflpűJSÁG 5 Hajnali félöttől félhatig a sütőüzemben A város még alszik, a lakóházak, hivatalok ablakai sötétek. A csendet csak az imént törte meg az első induló buszok bugása, különben egy lélek sincs az utcán. A Rákóczi utca elején, a Szekszárdi Sütőipari Vállalat 111. számú üzemének utca -felőli ajtaján világosság szűrődik ki. Az utcán hét tejeskan­na, a kannák üresek, a tejszállító autóra vár­nak, az viszi majd vissza őket a tejüzembe. A százhetvenöt liter tejet az éjszaka folyamán használták fel az üzemben, az üres kannák azt jelentik, hogy végefelé jár a műszak a sütőüzem­ben. Éjjel dolgoznak itt a pékek, hogy reggelre ott legyen az üzletekben, vendéglőkben, büfék­ben a friss, ropogós sütemény. A kiflit, zsemlyét nem lehet előző nap megsütni, mert akkor meg­keményedik, mire eljutna a fogyasztóhoz. Marad az egyetlen megoldás: Éjszaka sütni. És a pékek vállalják. így volt ez, amióta a világ világ — a régi időkben egyetlen szakmában sem kellett annyit éjszakázni az inasnak, mint a sütőipar­ban, — az üzem dolgozói tehát már megszok­ták az éjjeli munkát. Most meg könnyebb is a dolguk, a nehezebb munkákat gép végzi. De ezért nen± kis áldozatot vállalnak az állandó éj­szakai munkával. Igaz,' van a vállalatnál is vál­tott műszaka munkabeosztás — a kenyérgyárban például váltott műszakban dolgoznak — de a 111. üzem dolgozói maguk vállalták az állandó éjsza­kai munkát. Az üzemben sokéves hagyományai vannak a szocialista versenynek. Különösen azóta, lendült fel a versenymozgalom, mióta a két brigád egyi­ke, a Modróczki József vezette süteményes-bri­gád a Szocialista brigád” cím elnyerésére vál­lalkozott. Példás rend és tisztaság van az üzem­ben, nem megy veszendőbe egy dekányi anyag, egy wattórányi villamosenergia sem, kifogásta­lan az innen kikerülő sütemények minősége is. Egy év alatt többek közt tizenhat mázsa finom­lisztet. tíz mázsa hetven kiló élesztőt, tizenkét mázsa sót takarítottak meg. Hajnali fél ötkor nyitottunk be az üzembe. Egy óra alatt háromszor kattant a fényképező­gép zárja. Mit „látott" a gép, erről számolunk be. Tóth László, a kiflis-brigád vezetője az utolsó adag Stefánia kiflit szedi ki a forró gőzkemen- céből. A tizenháromezer darab ..közönséges” kiflivel már fél­órája elkészültek, azok már a raktárban hűlnek és várják az elszállítást, most az ezer darab, tojással gyúrt Stefánia kiflin a sou Tóthék este kilenckor kezd­tek, most van vége a műszak­juknak. — Sajnos, csak közüietek ren­delik ezt a finom árut — mond- i ja a brigádvezető —, ezért nem készíthetünk többet. i Félhaikor: Félötkor: tő, valamint Gyenes Ferencné és Márovics Zoltán — éjfélkor kezdik a munkát. Az ő dolguk a finomsütemények elkészítése. Jó munkájuknak köszönhető el­sősorban, hogy a múlt évben a vállalat a finomsütemények ter­melési tervét több mint 200 szá­zalékra tudta teljesíteni. A kis kollektíva rendszeresen teljesíti a „szocialista brigád” cím elnyerésére tett vállaláso­kat is. Nemcsak a munkában vannak együtt, hanem a társa­dalmi munkában, tanulásban, művelődésben is. Befutott Fábi­án István, az OA 10—55-ös teher - oldalkocsis Cse­pel motorkerék­pár vezetője. Öcsényből jár be rendszeresen vo­nattal. Neid volt a legnehezebb dolga az elmúlt hetekben, hiszen ha fújt á széi, ha havazott. néki indulnia kellett. Mínusz 22 fokot- mutatott a hő­mérő a leghide­gebb hajnalon, amikor szolgá­latba állt és mégis eljuttatta a süteményt ren­deltetési helyére. Most is 1500 kif­li van becsoma­golva az oldal­kocsiba. lyány:. Tolna. Mire az első üzletek ki­nyitnak, ott a friss kifli. I — Mi lehet az oka? — Ez drágább a másiknál, öt­venöt fillér. A boltokban pedig könnyen összetéveszthetik vele és ekkor ráfizetnek. Ezért nem rendel a kereskedelem. így csak kollégiumoknak, napközi ottho­noknak készítünk belőle. — Mióta dolgozik állandóan éjszaka? <— Kereken tíz éve. Öt órakor: A Modróczki-brigád már vég­zett a fonott kaláccsal, most a túrós batyun a sor. Ez egyéb­ként új termék a vállalatnál, a lekváros buktával együtt, nem­rég vezették be, hogy a tavalyi huszonhatról huszonnyolcra nö­veljék a sütemények választé­kát. Modróczkiék — a brigádveze­55 A szélcsatornás góré és a vele járó helytelenségek A neve szép: szélcsatornás góré. Küllemre se kutya, bárki meg­nézhette, amikor felépítették jó- néhány termelőszövetkezetünk majorjában. Az újítási díj is izép volt. sokezer forintról szól a rege,1 amit zsebrevágott az. aki ennek a csodálatos nevű és küllemű gó- rénak a tervrajzát elkészítette. Tehát épültek a górék, örült az újító, örültek az építők, és a ter­melőszövetkezetek is, hogy nem kell a szabadban tárolni a kuko­ricát. Aztán mint a derült égből jött villámcsapás, úgy hatott az első hír: egy góré összedőlt. Min­denki arra gondolt, megint fusi- munkát végeztek az építők! A másik góré megrokkant. No, mi a szösz, hát ilyen pocsék munkát végeznek az építők? A harmadik górénak az oldala dőlt ki. Hát ez már mégiscsak sok. amit ezek az építők csinálnak! Csak amikor a tizedik, vagy tán a huszadik góré is megrokkant, akkor merült fel a gyanú, hátha rossz volt a tervezés. És mit tesz isten! Valóban rossz volt a terv, a drága, a drága terv. amelyért készítője oly súlyos ezreket be• zsebelt a dolgozó üép pénzéből... Statikai hibák voltak a tervbenj alapvető hibák... A tervben, amely különböző vizsgálatokon ment ke­resztül és jóváhagyták... A terv csapnivalóan rossz, amelyért még újítási díjat is kifizettek: súlyos ezreket a nép pénzéből... Szóval rossz a terv. enyhén szólva felületes munkát végzett a tervező. Állítólag el is kapták a frakkját, és meg is büntették, méltó módon. Talán még azokat a kiváló szakértőket is felelősség­re vonták, akik a tervet felül­vizsgálták, jóváhagyták, újítás­ként. felterjesztették, majd ismét jóváhagyták. Eddig a dolog rendben. A bűnö­sök lakóijának. De a tsz-ek saj­nos szűkölnek tovább... Mert hát vajon ki téríti meg a kárt nekik? A kárt, amit tulajdonképpen, nekik okozott, az enyhén szólva* felületes tervező... Azt ugyanis nem kívánhatjuk, hogy végül is a tsz-ek fizessenek rá a tervező és pártfogói, enyhén szólva felü­letes munkájára.-is -OS Kottát tanul ÁPA ÉS FIA ZUZMARÁS. HIDEG IDŐ VOLT, Az utón. Majos felé csak két ember bandukolt. Kgv jól meg­termett, negyvenei, barna, s egy kisebb, alig több. mint tíz esz­tendős. Fázott kezük, lábuk, ki­léptek hat, hogy mielőbb otthon legyenek, odahúzódhassanak a kályha mellé, kifújhassák maguk, bői a tél csontdermesztő hidegét, mert a csípős, maró szél melyen befurakodik a pórusokba. A nagy- kabát alig áll ellent neki. A fá- zás, fagyoskodás nem nagy ügy­ben történik, nem hivatalos úton jártak, nem idézésre mentek a járási székhelyre, apa és fia. Mondhatni: hívás nélkül, magán, szorgalomból, s az egyetlen, ami hívta őket. a tanulás, a zene sze- retete. a kotta megismerésének akarata... Néhány nappal a fagyos, hideg téli este után. déltájon zörget­tünk be Sánta Mátvás majosi portájára. Az udvar végében trágyát raktak égy szánra, s ami­kor kezet ráztunk, egy kicsit kételkedtem. Magamban medi­táltam: nem jó helyen járok, nem hiszem, hogy ez az az ember..: — Jó helyen jár — nyugtatott meg. — Én vagyok Sánta Má­tyás. Csakhát tudja, más a nap pal és más az este... Miből áll a nappal? Munkából, mint ez a mai is. És az este? — Hetenként kétszer bejárok az iskolába. Most is készülők. Le­het. gyalog kell mennem, mert az autóbusz aligha közlekedik ebben a ködös, havas időben... AGGODALMASKODVA TE­KINT ki az ablakon, mintha azt kémlelné: mikor csőidül már meg az eresz, hogy lehessen menni a földekre, vetni. Mert valahogy minden dolog ezzel ke­rül kapcsolatba Sánta Mátyásnál, a majosi termelőszövetkezet fo- gatosánál, aki mellesleg kottát, zenét tanul... — Negyven esztendőt kellett megérnem, mire rászántam ma­gam. Azelőtt is kedveltem a dalt, de tudja, hogy van ez.., Sem idő, sem alkalom... Most sem jelent egyszerű • el­foglaltságot. A szerszámtól, mim. kától,,,, keménnyé forrtlgió.dptt ujjak nehezebben igazodnak a hangjégyíráshoz, s a fül is ke­ményebb hangokhoz szokott, mint a szépen simuló dallamok... — Mindig vonzottak a székely népdalok. Öregebb emberek tár­saságában eldúdolgattam magam is. Az újakkal azonban nehezen barátkozom, messze vanrfak már tőlem. A gverek Zoli mindenre hall... SZÉTTÁRJA A KEZÉT, s köz­ben bejött feleségével bizonyít- tatja. — A múltkor a rádióból hal­lott valamit, mindjárt lekottázia. Aztán hamarosan', már . húzta is a harmonikán. Hiába, neki köny- nvebb. S akinek könnyebb, az segít annak, akinek nehezebben megy. Zoli az apjával tanul együtt. Esténként, amikor éppen nem mennek az iskolába, összedugják a fejüket az asztal, fölött. Előbb néhány hangjegy, aztán átveszik a legutóbbi foglalkozás aayagát, majd játszani kezdenek. Zoli harmonikázik. az apa kíséri, s ígv tanulnak egvür.t. Sz. I. Százholdas kertészetből egymillió-kétszázezer forint jövedelem A megalakulás óta az idén ter­veznek először merészen a kocso- lai Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagjai. Százholdas kertésze­tet létesítenek, s ebbőt hatvan holdon öntözéses rendszerrel gaz­dálkodnak. A tervek szerint a? év végéig aj kertészet egymillió- kétszázezer -forintot jövedelmez Fő termékük a zöldségféle lesz. Salátából százötvenezer fe- ■et szállítanák piacra, paradicso­mot 15 holdon, paprikát 20. Zöld­borsói 30, fejeskáposztát 10, hagy­mát 15 holdon termelnek. A ter­mények nagy részének értékesíté­sére szerződést kötöttek, a kiseb­bik részét a tsz dombóvári stand­ján értékesítik. Gondoskodnak községük ellátásáról is. hetenként kétszer, piaci napokon friss zöld- féleségeket árusítanak. A kertészetben már megkezdték a munkát, az ott dolgozók hozzá­kezdtek a melegágy-takarók ké­szítéséhez és a trágya kihordásá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents